Bevezetés: A szteroid-rezisztens nephrosis szindróma egy rossz
prognózisú kórkép. Immunológiai és
monogénes formájának elkülönítése fontos, mert kezelésük
különböző, de rendszerint csak genetikai vizsgálattal
lehetséges.
Célkitűzés, beteganyag: Célunk a gyakran kóroki NPHS2, WT1 és
NPHS1 gének vizsgálatának hazai bevezetése
volt. Ötvennyolc SRNS vagy nefrotikus mértékű proteinuria miatt
gondozott gyermeket és fiatal
felnőttet vizsgáltunk.
Eredmények: Tizenegy/49 családban találtunk NPHS2, 5/19
családban WT1 és 1/5 gyermeknél NPHS1
mutációt. A tünetek megjelenésének idejében, a vesefunkció
romlásának ütemében és a társuló
extrarenális érintettségben jelentős különbség volt a különböző
gének, és azok különböző mutációi között
is. Míg újszülött- és csecsemőkori megjelenés esetén az esetek
felében, a gyermekkori esetek mindössze
negyedében találtunk kóroki mutációt.
Következtetés: Szteroid-rezisztens nephrosis szindrómában a
mutáció ismerete lehetővé teszi a genetikai
tanácsadást, a prognózis megítélését és meghatározza a terápiát