Somkuti, Judit

Semmelweis Repository

Fehérjék nyomás által indukált szerkezetváltozásainak jellemzése infravörös és fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel   Doktori tézisek   Somkuti Judit   Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola                               Témavezető: Dr. Smeller László, egyetemi tanár, az MTA doktora  Hivatalos bírálók: Dr. Páli Tibor, tudományos tanácsadó, az MTA doktora Dr. Müllner Nándor, egyetemi docens, Ph.D.  Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Monos Emil, professzor emeritus,  az MTA doktora Szigorlati bizottság tagjai:  Dr. Vásárhelyi Barna, egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Kovács Mihály, tudományos főmunkatárs, az MTA doktora   Budapest 2013  2  1. Bevezetés A fehérjék az élő szervezetben fontos funkciókat betöltő makromolekulák, melyeknek vannak általános, minden fehérjére jellemző és egyedi tulajdonságaik is. A különböző funkciók betöltésének gyakran elengedhetetlen feltétele a megfelelő fehérjeszerkezet kialakulása.  A hőmérséklet és a pH megváltozása, a szerves és szervetlen denaturáló szerek jelenléte köztudottan befolyásolják a fehérjék szerkezetét. A nyomás a hőmérséklettel egyenrangú termodinamikai paraméter, amelynek változása szintén hat a fehérjék szerkezetére, de ezt mégis sokkal ritkábban vizsgálják. Ennek okai a nyomás-kísérletekkel kapcsolatos technikai nehézségek, valamint az, hogy a nyomás által indukált szerkezetváltozásokhoz a fiziológiás tartományon kívül eső, sokszor igen magas nyomásértékek szükségesek. A fehérjék tulajdonságairól azonban azáltal is többet megtudhatunk, ha az élő szervezetétől eltérő fizikai paraméterek között vizsgáljuk azokat. Először 1914-ben Bridgman közölt eredményeket a nyomás növekedés fehérjére gyakorolt hatásáról. Kísérleteiben azt tapasztalta, hogy a tojásfehérje nagy nyomáson (szobahőmérsékleten) is koagulálódik, azonban az nem volt egyértelmű, hogy ez a látszatra hasonló koaguláció valóban ugyanolyan természetű-e, mint ami főzés során bekövetkezik. A nagy nyomás fehérjékre kifejtett hatásának vizsgálata hosszabb szünet után az 1990-es években indult újra, azóta kutatják a különböző alkalmazási lehetőségeket is. Ezek közé tartozik pl. a fehérjeaggregátumok (illetve inklúziós testek és amiloidok) disszociálása. Különféle élelmiszeripari technológiákban is alkalmazható a nagy nyomás, pl. az enzimaktivitás módosítására vagy a mikroorganizmusok inaktiválására. Ezen kívül használható a virális oltóanyagok előállítása során is, valamint fagyasztás során képes megvédeni az emlős sejteket a károsodástól. Az utóbbi évek felfedezése, hogy viszonylag alacsony nyomású kezeléssel a sejteket „edzeni” lehet. Így pl. a nyomáskezelést túlélő mikroorganizmusok ellenállóbbak a további élelmiszertechnológiai kezelésekkel szemben, illetve egyes nyomáskezelt növényi magoknak magasabb a hozamuk. A nagy nyomású kutatásokba bekapcsolódva főleg infravörös illetve kisebb részben fluoreszcencia spektroszkópiával vizsgáltam néhány kiválasztott fehérje tulajdonságait különböző nyomás és hőmérséklet értékek mellett.   3  2. Célkitűzések 2.1. A Gad m 1 fehérje egy gyakori allergén, ezért szerkezeti tulajdonságainak jobb megismerése különösen fontos lehet. Amennyiben a racionálisan elérhető nyomás-hőmérséklet tartományban a fehérje denaturálódik, fontos kérdés az átalakulások reverzibilitásának vizsgálata, mivel csak a konformáció irreverzibilis változása vezethet az allergenitás csökkenéséhez. Ha a spektroszkópiai módszerekkel érzékelt szerkezeti változások csökkent IgE kötéssel járnak együtt, akkor a nyomáskezelés alkalmas lehet csökkentett allergenitású élelmiszerek előállítására. Mivel a parvalbumin az egyik gyakran használt modell Ca2+-kötő fehérje, a Ca2+-kötés szempontjából is érdekes a nyomás hatására történő változások vizsgálata. A Gad m 1 fehérje vizsgálata során az alábbi célokat tűztem ki:  a fehérje nyomás által indukált szerkezeti változásainak, illetve stabilitásának vizsgálata „in situ” nagy nyomású spektroszkópiai módszerek felhasználásával  a p-T fázisdiagram meghatározása, továbbá az ennek során talált szerkezeti átalakulások reverzibilitásának megállapítása  2.2.  A fehérjék nagy nyomás hatására bekövetkező denaturációja már régóta ismert, de a mechanizmusával kapcsolatban még vannak tisztázatlan kérdések. A nyomás-hőmérséklet fázisdiagramja viszonylag kevés fehérjének ismert. Ezekből a diagramokból, főleg, hogy ha eltér a Hawley-féle hagyományos elliptikus diagramtól, a fehérjéknek új tulajdonságai is felfedezhetők. Olyan fehérjéket kerestünk, melyek p-T fázisdiagramja várhatóan eltér a szokványostól.  A polyE az eddig rendezetlen szerkezetűnek ismert PEVK titin domén része, amelyről az utóbbi időben többen feltételezték, hogy mégis tartalmazhat másodlagos szerkezeti elemeket. Felmerült, hogy a fehérje bizonyos körülmények között esetleg rendeződik, pl. hogy a p-T síkon a szokásostól eltérő nyomás-hőmérséklet értékek mellett található rendezett állapotban. Különböző paraméterek változtatásával tanulmányoztam a polyE fehérje stabilitását.  4  Célom az volt, hogy megállapítsam, hogy az alábbi fizikai-kémiai paraméterek változtatása indukál-e rendeződést a PEVK fragmentum szerkezetében:  pD változtatása  nyomás növelése  hőmérséklet növelése illetve csökkentése  kozmotróp anyagok hozzáadása Összehasonlításképp a titin egy másik jellegzetes doménjét, az Immunoglobulin 27-et is vizsgáltam, amely az izom mechanikai rugalmasságában játszik szerepet.  Ennek a doménnek a lineáris megnyúlását, kitekeredését már korábban vizsgálták, célkitűzésim között az eddig nem ismert izotróp nyomástól függő válasza és p-T diagramjának felderítése szerepelt. A Mycobacteruim tuberculosisban található Rv3221c fehérjéről olyan adatokat publikáltak, miszerint szobahőmérsékleten rendezetlen szerkezetű, magasabb hőmérsékleten azonban rendeződik. Ez a tulajdonság érdekes, a szokásostól eltérő p-T fázisdiagramot sejtetett, ezért tűztem ki célul e fehérje p-T fázisdiagramjának meghatározását is.  3. Módszerek A titin fehérje fragmentumait rekombináns fehérje expresszióval állítottam elő Rosetta sejtben, majd Ni2+-affinitás és ioncserélő oszlopokon kromatográfiásan tisztítottam. A másik két fehérje liofilizált formában állt rendelkezésemre. A fehérjék szerkezetének vizsgálatához nagy nyomással kombinált infravörös spektroszkópiát valamint a fehérjék triptofánjainak saját fluoreszcenciáját használtam. Az infravörös spektroszkópiai mérésekhez egy sugárfókuszálóval (Bruker A525) rendelkező Bruker Vertex80v (Bruker Optics, Billerica, MA) FTIR spektrométert. A jel/zaj viszonyt 256 spektrum átlagolásával javítottam. A spektrumok felbontása 2 cm-1. Az FTIR spektroszkópiát egy nagy nyomású gyémánt cellával (Diacell, Leichester, UK) kombináltam, így a fehérjék másodlagos szerkezetéről a nyomáskezelés közben  5  nyerhettem információt. A mintát a két gyémánt közé helyezett lyukas acéllemezbe töltöttem, a nyomást belső kalibráns, BaSO4 segítségével mértem. A fűtést 0,2 °C/perc sebességgel, Eurotherm (typ 2216e, Durrington, UK) hőmérsékletszabályzóval végeztem, közben termopárral (OMEGA Engineering, Stamford, CT) mértem a hőmérsékletet. A nyomás beállítása kézi szabályozással történt. A liofilizált fehérjéket közvetlenül a mérés előtt 75 mg/ml-es koncentrációban oldottam fel. Az infravörös spektroszkópiai méréseknél mindig nehézvizet (D2O)  használtam könnyű víz (H2O) helyett, mert a könnyű víznek viszonylag nagy abszorpciós csúcsa van 1645 cm-1-nél, ami átfed a fehérjék amid I csúcsával.   Alapvetően két különböző fajta méréssorozatot végeztem: a nyomáskísérleteknél állandó hőmérsékleten emeltem a nyomást, míg a hőmérséklet-kísérleteknél állandó nyomáson emeltem a hőmérsékletet. A fluoreszcencia spektrumok felvételéhez egy házi gyártmányú hőmérsékletszabályozóval ellátott Fluorolog-3 (Horiba Jobin Yvon) spektrométert használtam. A fehérjék koncentrációja az infravörös méréshez képest 50-szer alacsonyabb volt (1,5 mg/ml) Az optikai úthossz 3 mm volt. 290 nm-es gerjesztési hullámhosszat alkalmazva az emissziót 300-540 nm-ig detektáltam, 2 nm-es felbontással. A fluoreszcencia méréseket atmoszférikus nyomáson a hőmérséklet függvényében végeztem.  A spektrumok értékelését az OPUS szoftver (Bruker), a szigmoid görbék illesztését az Origin 7 szoftver (OriginLab Corporation) „non-linear curve fit” funkciójának segítségével végeztem. A nyomás- és hőmérséklet által indukált átmeneteket a következő szigmoid görbékkel illesztettem, melyek kétállapotú átmeneti modellből származtathatók:   ( )                   ((      )    )  a nyomás által indukált átmenetekre, és  ( )                   (   (         )) a hőmérséklet által indukáltakra.   6  Az egyenletekben y az illesztendő fizikai paraméter (pl. a spektrum csúcspozíciója), a és b paraméterek y(p) és y(T) lineáris függvényt jellemzik az átmenet előtt, ∆a és ∆b az a és b paraméterek megváltozása az átmenet során, T a hőmérséklet, p a nyomás, p1/2 és T1/2 az átmenetek középpontjai, V a térfogat, R az egyetemes gázállandó, H pedig az entalpia. A homológia modellezést a Swissmodel Protein Modeling Serverrel végeztem (http://swissmodel.expasy.org).  4. Eredmények Az egyes fehérjék spektrumát különböző nyomás-hőmérséklet értékeken mérve a fehérjéket különböző szerkezeti fázisokban találtam. A Gad m 1 fehérje különböző fázisaira jellemző spektrumokat az 1. ábra mutatja.   1. ábra A Gad m 1 jellegzetes dekonvolvált FTIR spektrumai: a) hozzáadott Ca2+ nélkül, 28 °C-on, atmoszférikus nyomáson (Ca2+ hiányos állapot), b) 0,2 M CaCl2-dal,  28 °C-on, atmoszférikus nyomáson (natív), c) 28 °C-on, 8,9 kbar-on (részlegesen kitekeredett), d) 60 °C-on, atmoszférikus nyomáson („olvadt gombóc” szerű), e) 80 °C on, 2 kbar-on (denaturált), f) 90 °C-on, atmoszférikus nyomáson (aggregált).  7  Az egyes fázisok közötti átmenetek vizsgálatához a spektrumok jellegzetes paramétereit (pl. amid I csúcs maximum pozíciója, amid I csúcs szélessége, csúcsok alatti terület) ábrázoltam a nyomás (2. ábra), illetve a hőmérséklet (3. ábra) függvényében. Ezekből illesztéssel meghatároztam a fázisátalakulásokhoz tartozó középpontokat. Különböző állandó nyomásokon végeztem hőmérséklettől függő kísérlet sorozatokat és különböző állandó hőmérsékleten nyomástól függő kísérlet sorozatokat. A bemutatottakhoz hasonlóan megillesztettem az átalakulások középpontjait és ezekből megszerkesztettem a fehérjék nyomás-hőmérséklet fázisdiagramját.   2. ábra A Gad m 1 nyomásindukált átalakulása, az amid I sáv szélessége a nyomás függvényében, szobahőmérsékleten.  8   3. ábra A Gad m 1 hődenaturációja, az amid I sáv maximum pozíciója a hőmérséklet függvényében, atmoszférikus nyomáson  A különböző nyomás-hőmérséklet értékeken felvett spektrumokat elemezve a Gad m 1 parvalbumin, a titin Immunoglobulin 27 és az Rv3221c fehérjékre a következő ábrákon bemutatott nyomás-hőmérséklet fázisdiagramokat kaptam (4-6. ábra). A titin polyE fragmentuma minden vizsgált nyomás-hőmérséklet érték mellett rendezetlen volt.  4. ábra A Gad m 1 parvalbumin nyomás-hőmérséklet fázisdiagramja  9   5. ábra  A titin Immunoglobulin 27 nyomás-hőmérséklet fázisdiagramja   6. ábra A Mycobacterium tuberculosisból származó Rv3221c nyomás-hőmérséklet fázisdiagramja   10  5.  Következtetések 5.1. Parvalbumin A Gad m 1 mind az infravörös spektrumok alapján, mind pedig a homológia modellezés alapján 50%-ban alfa hélixet, ezenkívül hurkokat és rendezetlen részeket tartalmaz.   Ca2+ hiányos állapotban a szerkezet nagyrészt rendezetlen, kb. 5% hélixet tartalmaz, ami 2 kbar nyomásnál kitekeredik.  Hőkezelés hatására két átalakulás figyelhető meg, 50 °C-on a fehérje „olvadt gombóc” szerű állapotba kerül, 75 °C-on pedig teljesen denaturálódik. A denaturációt atmoszférikus nyomáson aggregáció kíséri, azonban 2 kbar nyomás már elegendő ahhoz, hogy megvédje a fehérjét az aggregációtól.  Szobahőmérsékleten végzett nyomástól függő kísérlet sorozatnál a fehérje 5,2 kbar-on fázisátalakuláson esik át, és részlegesen kitekeredett állapotba kerül. 40 °C-on két átalakulás figyelhető meg a nyomás függvényében: 4,8 kbar-on a fehérje részlegesen kitekeredett állapotba kerül, és egyik Ca2+ ionját elveszti, 11,4 kbar-on teljesen kitekeredik. 55 °C-on ezek az átalakulási nyomások alacsonyabbak (2,2 ill. 8,9 kbar).  A fehérje a natív és „olvadt gombóc” szerű állapotokban két Ca2+-iont köt, a részlegesen kitekeredettben valószínűleg egyet, a denaturált és aggregált állapotokban pedig nem köt Ca2+-iont.  A hőmérséklet növelésének hatására bekövetkező denaturáció irreverzibilisnek, a nyomás hatására bekövetkező átalakulások reverzibilisnek bizonyultak.  Meghatároztam a Gad m 1 fehérje nyomás-hőmérséklet fázisdiagramját (4. ábra), ami ötféle állapotot tartalmaz, emiatt nem nagyon hasonlít a Hawley-féle kétállapotú elliptikus diagramra. Az általánosan jelenlévő natív és denaturált állapotokon kívül megfigyelhetők „olvadt gombóc” szerű, részlegesen kitekeredett és aggregált állapotok is.   11  5.2. Titin 5.2.1. PolyE  A polyE megőrzi rendezetlen szerkezetét széles nyomás (0-16 kbar), hőmérséklet (0-100 °C) és pD (3-10,5) tartományban, továbbá kozmotróp anyagok (CaCl2, KNO3, glicerin, TMAO) jelenlétében sem mutat rendeződést. 5.2.2. Immunoglobulin 27 Az infravörös spektrum alapján a titin Immunoglobulin 27 szerkezete főleg béta lemezeket tartalmaz, ami egybecseng az eddigi irodalmi adatokkal és a homológia modellezés eredményével.   Nyomáskezelés hatására az Immunoglobulin 27 30 °C-on 10,5 kbar-on, 50 °C-on 0,9 kbar-on denaturálódik.  A nyomás által indukált denaturáció 95 %-ban reverzibilis, atmoszférikus nyomáson a fehérje visszatekeredik eredeti szerkezetébe.  Hőmérsékletkezelés hatására két átmenet található. A másodlagos szerkezet gyengülése és „olvadt gombóc” szerű állapot kialakulása figyelhető meg 50 °C-on. A teljes denaturáció 65 °C-on megy végbe, melyet alacsony nyomáson aggregáció kísér. Magasabb nyomásokon (>2 kbar) a nyomás megvédi a fehérjét az aggregációtól.  A hőkezelés hatására keletkezett aggregátumot nyomáskezelésnek alávetve 85%-a disszociálódott, és 50 % az atmoszférikus nyomásra történő visszatérés után is disszociált formában maradt.  Az előzőekben leírt eredmények alapján az Immunoglobulin 27 fragmentum a nyomás-hőmérséklet paraméterektől és az előzetes kezelésektől függően többféle szerkezetet vehet fel. A fázisdiagramja (5. ábra) az általánosan előforduló natív és denaturált állapotokon kívül „olvadt gombóc” szerű és aggregált állapotokat is tartalmaz, emiatt jelentősen különbözik a  Hawley-féle elliptikus fázisdiagramtól.   12  5.3. Rv3221c Az Rv3221c amid I sávja két fő komponenst tartalmaz 1637 és 1652 cm-1-nél, előbbi a béta szerkezetnek, utóbbi a fehérjéhez kötött biotinnak tulajdonítható.  Nyomáskezelés hatására szobahőmérsékleten a fehérje egy lépcsőben 5,3 kbar-nál denaturálódik. Nyomásciklus után a fehérje egy része visszatekeredett, másik része aggregálódott.   Hőkezelés hatására az Rv3221c 64,4 °C-os átalakulási középponttal denaturálódott, majd aggregálódott. Az átalakulás irreverzibilis volt.   Különböző hőmérsékleteken és nyomásokon elvégezve a nyomás ill. hőmérséklet ciklusokat az átalakulások középpontja megváltozott, és ezekből meg tudtam határozni az Rv3221c nyomás-hőmérséklet fázisdiagramját (6. ábra). Az általam vizsgált fehérjék közül ez illeszkedik legjobban a Hawley-féle elliptikus fázisdiagram elmélethez, mivel nem tartalmaz intermedier állapotokat.     13  6. Saját publikációk jegyzéke A disszertációhoz kapcsolódó publikációk:  1. Somkuti J, Bublin M, Breiteneder H, Smeller L. (2012) Pressure-temperature stability, Ca2+ binding, and pressure-temperature phase diagram of cod parvalbumin: Gad m 1. Biochemistry, 51:5903-5911.  2. Somkuti J, Martonfalvi Z, Kellermayer MS, Smeller L. (2013) Different pressure-temperature behavior of the structured and unstructured regions of titin. Biochim Biophys Acta, 1834:112-118.  3. Somkuti J, Jain S, Ramachandran S, Smeller L. (2013) Folding-unfolding transitions of Rv3221c on the pressure-temperature plane. High Press Res, 33:250-257.  A disszertációhoz nem szorosan kapcsolódó publikációk: 1. Somkuti J, Houska M, Smeller L. (2011) Pressure and temperature stability of the main apple allergen Mal d1. Eur Biophys J, 40:143-151.  2. Somkuti J, Smeller L. (2013) High pressure effects on allergen food proteins. Biophys Chem, 183:19-29.   

Fehérjék nyomás által indukált szerkezetváltozásainak jellemzése infravörös és fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel

http://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/1132/somkutijudit.m_t%c3%a9zis.pdf?sequence=4

Fehérjék nyomás által indukált szerkezetváltozásainak jellemzése infravörös és fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Semmelweis Repository