Vincze, Attila

Hungarian

University of Debrecen Electronic Archive

Vincze Attila[1]: Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia 
Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. 
Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal 
 
Debreceni Jogi Műhely, 2009. évi (VI. évfolyam) 2. szám (2009. április) 
 
Németh György professzor szerkesztésében megjelenő Hungarian Polis Studies sorozat 14. 
köteteként jelent meg 2007-ben Nótári Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem 
docensének, idegen nyelvű tanulmánygyűjteménye, mely angol, német valamint francia 
nyelven csokorba gyűjtött válogatását adja a szerző elmúlt években magyarul már olvasható 
tanulmányainak. Az ókor és (kora) középkor világába betekintést engedő írások ugyanakkor 
nem puszta fordításai a korábbi publikációknak, ezeket a szerző ugyanis mind tartalmukban, 
mind a citált szakirodalmat tekintve bővítette és kiegészítette. A kronologikus sorrendet 
követő „Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal 
History” című jog- és kultúrtörténeti kötet az olvasó számára a görög és a római jog- és 
vallástörténet valamint filológia, illetve a bajor historiográfia egyes jogtörténetileg érdekes 
kérdését villantja fel. Már előjáróban érdemes  kiemelni a kötet gazdag jegyzetapparátusát, a 
szerkesztés precizitását, az igényes tipográfiát és esztétikus küllemét, melyek csak emelik az 
amúgy is értékes belbecs értékét. 
Görög jogtörténet és jogbölcselet területe két írással képviselteti magát.[2] Az első (The 
Scales as the Symbol of Justice in the Iliad) a mérleggel, mint az igazságosság jelképével 
foglalkozik. Iustitia ábrázolásának – kis túlzással – „kötelező eleme” a kezében tartott mérleg, 
mellyel mint az igazság(osság), az igazságszolgáltatás eszközével és jelképével a görög 
irodalomban több helyen is találkozhatunk. Nótári azt szöveghelyet elemzi az Iliászból 
behatóbban, amelyben Zeusz a mérleg segítségével  ítéletet mond a hősök felett. Az írás az 
igazság mérlege kifejezést vizsgálva a jognak, illetve az igazság(osság)nak Homérosznál 
kifejlődött fogalmát tisztázza, illetve az eposz mérési jelenetét  elemezve boncolja a mérleg-
szimbolika eredetét, jelentését, és feltűnését a különböző kultúrákban, így az egyiptomiban, a 
görögben és a rómaiban.[3] A második görög témájú írás (Hesiod und die Anfänge der 
Rechtsphilosophie) a Kr. e. VIII. és VII. század fordulóján élt Hésiodos művei alapján 
igyekszik az antik jogfilozófia kezdeteit felvillantani. A Munkák és napok (Erga kai hémerai), 
mint tanköltemény, didaktikus eposz, tanköltemény, célja az, hogy Hésiodos az ellene oly sok 
igazságtalanságot elkövető testvérét, Persést a munka és a jog tiszteletére tanítsa. Nótári 
ebben a tanulmányában a görög jogfilozófia vizsgálata során gyakran és méltatlanul mellőzött 
műnek a jogról és a jogérvényesítésről kialakított koncepcióját elemzi. A szerző az emberi 
munka, illetve a jogrendszer szükségességének költői indokolását vizsgálja, illetve a diké 
fogalmának előfordulását és szerepét a homérosi eposzokban és a hésiodosi műben.[4] 
A latin filológiába illetve a római jog- és vallástörténet egy-egy aspektusát öt tanulmány 
elemzi.[5] A Numen and Numinousity – On Some Aspects of the Roman Concept of 
Authority című írás a tekintély római fogalmát igyekszik az olvasó elé tárni. A szerző találóan 
idézi Hannah Arendtet aki szerint a rómaiak alapvetően „szinte azonosnak tekintették a vallási 
és a politikai tevékenységet”.[6] E gondolatra felfűzve kerül meghatározásra az auctoritas, 
mint a növelés, a gyarapítás képességének vallási-filozófiai definíciója, amit követ a numen 
mint a római vallás igen sarkalatos jelenségének különféle aspektusainak illetve 
etimológiájának vizsgálata, két, e szempontból relevánsnak tűnő jelenség a triumphus 
intézménye és a flamen Dialis funkciója[7] illetve Augustus ideológiai koncepciója 
bemutatásával .[8]   
A jogértelmezési maximákról a szerző a közelmúltban, az elmúlt hosszú évtizedek magyar 
jogtudományában egyedülállóan, latin nyelvű tanulmányt is publikált.[9] A tanulmány 
bemutatja az interpretatio kifejezés kialakulását és jelentését, valamint igen tág teret szentel a 
summum ius elv jelentésének az ars boni et aequi fogalmának tükrében. A szerző ismerteti a 
nevezetes ciceroi szöveghelyet: „Existunt saepe iniuriae calumnia quadam et nimis callida, 
sed malitiosa iuris interpretatione. Ex quis illud ’summum ius summa iniuria‘ factum est iam 
tritum sermone proverbium.”[10] Cicero gondolatmenetében – ahogy az az idézetből is 
kitűnik – nem a jogi és morális (ius és mos) normák ütköznek, hanem a kollízió a jogrenden 
belül következik be, azaz azon elvárás fogalmazódik meg, hogy a jogot helyesen és 
igazságosan kell alkalmazni.[11] 
A legis actiós eljárással történetiségével két tanulmány is foglalkozik: Die Lanze als Macht- 
und Eigentumssymbol im antiken Rom[12]; Remarks on the Origin of the legis actio 
sacramento in rem.[13] A legis actio sacramento in rem leírásában Gaius elbeszéli, hogy az 
eljárás során a pálcát mintegy a lándzsa helyett használták a jogszerű tulajdon jeleként, 
Verrius Festus szerint pedig a lándzsa a legfőbb hatalom jelképe. E két forrásból kiindulva 
vizsgálja a szerző a lándzsa és a pálca hatalmi jelképiségét, számos jog- és vallástörténeti 
párhuzam, illetve analógia segítségével, értékes következtetéseket von le a ius fetiale és a 
legis actio sacramento in rem közös elemeit, gyökereit illetően.[14] Remarques sur le ius vitae 
necisque et le ius exponendi.[15] A pater familiast személyileg megillette a ius vitae ac necis, 
ius exponendi, ius vendendi, ius noxae dedendi, ahogy azt minden joghallgatónak 
tanulmányai első félévében meg kell tanulnia. A tanulmány a ius vitae ac necis és a ius 
exponendi alakulását vesszük behatóbb elemzés alá. A ius vitae ac necis a családgyermek 
élete és halála felőli rendelkezési jogot jelöli, míg a ius exponendi az újszülött gyermek 
kitevésének jogát. A gyermek kitétele gyakran annak halálát, illetve szándékos megölését is 
magában foglalta, így például a torzszülött gyermek esetén, amikor a cél a családnak, illetve a 
közösségnek a szerencsétlenséget jelentő prodigiumtól való megszabadítása volt.[16] 
A kora középkori bajor historiográfiával és jogtörténettel foglalkozó rész[17] Virgil, Salzburg 
ír származású püspöke (749–784) tevékenységének elemzésével kezdődik. Nevéhez fűződik a 
salzburgi historiográfia legkorábbi műveinek, a Gesta sancti Hrodberti confessoris, a Libellus 
Virgilii és a Liber confraternitatum megalkotása, a 774-ben felszentelt Rupert-dóm 
megépíttetése, a püspökség és a Szent Péter-kolostor jogainak kiterjesztése és a karantánok 
közti misszió megszervezése. A korszak bajor bel- és külpolitikai viszonyaink elemzésé 
követően tér rá a szerző Virgil és Bonifác összeütközésének bemutatására. Az Aethicus Ister 
nevéhez fűződő, Cosmographia címet viselő munka kapcsán kimutatja, hogy a szerzőként 
vélelmezett Virgilnek Bonifáccal lezajlott konfliktusának nyomait a műben, majd behatóan 
górcső alá veszi Virgil bajorországi működését, kitérve a Libellus Virgiliiben leírt birtokviták 
jogi hátterére is.[18] 
III. Tasziló trónfosztásának bemutatása során a szerző először a bajor herceg hűségesküit 
veszi sorra, majd magát a koncepciós pert, végül pedig annak jogi hátterét és indokolását 
elemzi. III. Taszilót, a Bajorországban két évszázadon át uralkodó Agilolfing-dinasztia utolsó 
hercegét trónjától Nagy Károly fosztotta meg. A frank uralkodó előbb mind kül-, mind pedig 
belpolitikailag elszigetelte Taszilót, majd 787-ben vazallusává tette. Fő vádként a hűbérúr 
iránti hűtlenséget, valamint a királyi sereg engedély nélküli elhagyását hozták fel Tasziló ellen 
– igaz, az utóbbi cselekményre negyed századdal a per előtt került sor.[19] 
A Metóddal foglalkozó írásban a szerző a bemutatja a missziós tevékenységet, majd a 
történeti háttér feltárása után Metód regensburgi perének körülményei felé fordítja figyelmét a 
Conversióban megfogalmazott vádakra, illetve ezek hátterére, valamint Metód tanításának 
további sorsára világít rá a jogtörténész-medievista szemszögéből.[20] 
Ingo története Enea Silvio Piccolomini 1458-ban írt De Europa című művének Karintiával 
foglalkozó huszadik könyve hatvanötödik fejezetében kerül elő. A történet műfajilag 
legendaként sorolható be, mely egy Ingo nevű, Nagy Károly idejében élt hercegről szóló 
történetet beszél el. A szerző több kérdésre keres választ ebben az írásban. Mennyiben 
tekinthető az Enea Silvio által említett és hosszú évszázadokon át a szakirodalomban meg 
nem kérdőjelezett Ingo herceg valós történelmi személynek? A Conversio valóban hercegként 
említi-e Ingót, és ha nem, akkor minek köszönheti hercegi létét, illetve hercegkénti 
bevonulását az irodalomba? A Conversio által említett carta sine litteris mit jelenthetett, és 
miért nem vette át Enea Silvio e mozzanatot is, noha Ingo tekintélyének további bizonyítékául 
hozhatta volna fel? Az Ingo-féle lakoma leírása milyen irodalmi előzményekre vezethető 
vissza, és milyen szerepet töltött be a Conversióban?[21] 
A kötet lezárásaként[22] a szerző mestereinek, a nemzetközi hírű klasszika-filológus és 
bizantinológus Szádeczky-Kardoss Samunak és a középkorász, Kristó Gyulának állít emléket, 
és ad életművükről tudománytörténetileg értékes portrét.[23]  
  
 
[1] Egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék 
[2] The Scales as the Symbol of Justice in the Iliad. i.m. 9-20; Hesiod und die Anfänge der 
Rechtsphilosophie. i.m. 21-44. 
[3] Vö. Nótári T.: A mérleg mint az igazságszolgáltatás jelképe Homérosnál. Collega 2002/2. 
43. skk.; Vallástörténeti megjegyzések az Aeneis XII. 725-727. sorához. Belvedere 
Meridionale 1999/5-6. 4. skk.; The Scales as the Symbol of Justice in the Iliad. Acta Juridica 
Hungarica 2006. 249. skk.; Iuridicophilologica – Tíz tanulmány. Budapest 2004. 9. skk. 
[4] Vö. Nótári T.: Hésiodos jogkoncepciója. Jogtudományi Közlöny 2005 328. skk.; Hamza 
G.–Nótári T.: Mit hoz a múlt? Jog- és kultúrtörténeti tanulmányok I. Budapest, 2006. 25. skk.; 
Bürgergemeinschaft und Rechtsgedanke bei Hesiod. In: Politai et Cives. Epigraphica III. 
Hungarian Polis Studies 13. Ed. György Németh–Péter Forisek. Debrecen 2006. 7. skk.; 
Hesiod und die Anfänge der Rechtsphilosophie. Annales Universitatis Scientiarum 
Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Iuridica 47. 2006. 341. skk.; 
Iuridicophilologica – Tíz tanulmány. Budapest 2004. 19. skk. 
[5] Numen and Numinousity – On Some Aspects of the Roman Concept of Authority. i.m. 
45-74; Summum ius summa iniuria – The Historical Background of a Legal Maxim. i.m. 75-
96; Die Lanze als Macht- und Eigentumssymbol im antiken Rom. i.m. 97-128; Remarks on 
the Origin of the legis actio sacramento in rem. i.m. 129-152; Remarques sur le ius vitae 
necisque et le ius exponendi. i.m. 153-178. 
[6] Vö. Hannah Arendt, H.: Mi a tekintély? In: Múlt és jövő között. Budapest 1995. 130. 
[7] Nótári, T.: The Function of the Flamen Dialis in the Marriage Ceremony. Annales 
Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Iuridica 
2004. 157. skk.; De matrimonio cum manu in iure sacro civilique. In: Cultus deorum. Studia 
religionum ad historiam II. De rebus aetatis Graecorum et Romanorum. In memoriam István 
Tóth. (Ókortudományi Dolgozatok 2. Szerk. Szabó Á.-Vargyas P.) Pécs 2008. 93. skk.; De 
duabus caeremoniis iuris antiqui in Ciceronis oratione pro Murena. Vox Latina 45. 2009. 2. 
skk. 
[8] Vö. Nótári T.: On Some Aspects of the Roman Concept of Authority. Acta Juridica 
Hungarica 2005/1-2. 95. skk.; Iuridicophilologica – Tíz tanulmány. Budapest 2004. 141. skk.; 
Numen és numinozitás – a római tekintély fogalom vallási gyökerei. Aetas 2003/4. 33. skk.; 
Hogyan nyerjük meg a választásokat? Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók 
kézikönyve. Fordította, a jegyzeteket, az előszót és az utótanulmányt írta Nótári T. 
Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta Németh Gy. Szeged 2006. 33. skk. 
[9] Nótári, T.: De summo iure summaque iniuria apud Ciceronem. Vox Latina 43. 2007. 346. 
skk. 
[10] Cicero, De officiis 1, 33. 
[11] Vö. Nótári, T.: Summum Ius Summa Iniuria – Comments on the Historical Background 
of a Legal Maxim of Interpretation. Acta Juridica Hungarica 44, 2004/1-2. 301. skk.; 
Summum ius summa iniuria. Magyar Jog 2004. 7. 385. skk.; Megjegyzések egy 
jogértelmezési maxima történeti hátteréhez. Jogtudományi Közlöny 59. 2004/7-8. 221. skk.; 
Iuridicophilologica – Tíz tanulmány. Budapest 2004. 93. skk. 
[12] Nótári i.m. 97-128. 
[13] Nótári i.m. 129-152. 
[14] Nótári T.: Jog, vallás és retorika. Szeged 2006. 50. skk.; Duellum sacrum – gondolatok a 
legis actio sacramento in rem eredete kapcsán. Állam- és Jogtudomány 2006/1. 87. skk.; 
Adalékok a legis actio sacramento in rem eredetéhez. Antik Tanulmányok 2007. 71. skk.; 
Comments on the Origin of the legis actio sacramento in rem. Acta Juridica Hungarica 
2006/2. 133. skk.; Festuca autem utebantur quasi hastae loco. Acta Facultatis Politico-
Iuridicae Universitatis Budapestiensis de Rolando Eotvos nominatae 2004. 133. skk.; The 
Spear as the Symbol of Property and Power in Ancient Rome. Acta Juridica Hungarica 48. 
2007/3. 231. skk.; Die Lanzensymbolik der legis actio sacramento in rem. Studia Iuris 
Caroliensia 2. 2007. 135. skk. 
[15] Nótári i.m. 153-178. 
[16] Nótári T.: De iure vitae necisque et exponendi. Jogtudományi Közlöny 53. 1998/11. 421. 
skk.; Remarques sur le ius vitae necisque et le ius exponendi. Studia Iuris Caroliensia 1. 2006. 
151. skk.; A gyermek megölésének joga az ókori Rómában. Jogelméleti Szemle 2007/3; A 
gyermekkitevés joga az ókori Rómában. Jogelméleti Szemle 2004/2. 
[17] Comments on Bishop Virgil’s Activity in Bavaria. i.m. 179-202; Tasilo III’s 
Dethronement – Remarks on an Early-Medieval Show Trial. i.m. 203-232; The Trial of 
Methodius in the Mirror of the Conversio Bagoariorum et Carantanorum. i.m. 233-282; Die 
Geschichte des Ingo bei Enea Silvio Piccolomini. i.m. 283-304. 
[18] A kora középkori bajor történelemhez lásd Nótári T.: A salzburgi historiográfia kezdetei. 
Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 23. Szeged 2007; Források Salzburg kora középkori 
történetéből. Szeged 2005; Adalékok Virgil apát és püspök bajorországi működéséhez. In: 
Medievisztikai tanulmányok, Szeged 2005 99. skk.; Két forrás a kora középkori Salzburgból, 
Notitia Arnonis – Epistola Theotmari. Aetas 2004/2. 72. skk.; Salzburg neve a kora középkori 
forrásokban. Collega. 2005/1. 48; Az univerzum képe Aethicus Ister Cosmographiájában. 
Belvedere Meridionale 2005. 5–6. 38. skk.; Gesta Hrodberti. In: Classica – Mediaevalia – 
Neolatina. Edd. L. Havas et E. Tegyey. Debrecen 2006. 131. skk.; Virgil és Bonifác – egy 
konfliktus jogi és irodalmi síkjai a kora középkorban. Jogtudományi Közlöny 2007. 3. 100. 
skk.; Virgil püspök bajorországi jogvitáinak margójára. In: Tanulmányok Máthé Gábor 65. 
születésnapja tiszteletére. Szerk. Mezey B.-Révész T. M. Budapest 2006. 369. skk.; On 
Bishop Virgil’s Litigations in Bavaria. Acta Juridica Hungarica 2007. 1. 49. skk. 
[19] Vö. Nótári T.: III. Tasziló trónfosztása – adalék egy koraközépkori koncepciós perhez. 
Jogtudományi Közlöny 2005. 503. skk.; Tassilo III’s dethronement – contributions to an 
early-middle-age show trial. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Iuridica et 
Politica 2005. 65. skk.; Személyállapot és társadalomszerkezet a kora középkori 
Bajorországban. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Budapestinensis 42. 2005. 
163. skk.; III. Leó pere és az Salzburgi Érsekség megalapítása. Collega 2005/4. 55. skk.; A 
kora középkori salzburgi birtokjegyzékek margójára. Jogelméleti Szemle 2006/3.; Egy kora 
középkori koncepciós per – III. Tasziló trónfosztása. In: Hamza G.–Nótári T.: Mit hoz a múlt? 
Jog- és kultúrtörténeti tanulmányok I. Budapest, 2006. 261. skk. 
[20] A Conversióhoz lásd Nótári T.: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Aetas 2000/3. 
93. skk.; Avarok a Kárpát-medencében - Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem 
forrásai. Belvedere Meridionale 12. 2000/3-4. 110. skk.; Megjegyzések a Conversio 
Bagoariorum et Carantanorum avar vonatkozású fejezeteihez. In: Tanulmányok a 
középkorról. A II. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai. Szeged 2001. 67. skk.; De 
Consultis Bulgarorum. Collega 2002/5. 47. skk.; Róma és Bizánc missziós kísérletei a IX. 
századi Bulgáriában. Belvedere Meridionale 2005/1–2. 22. skk.; A Salzburgi Érsekség és 
Metód konfliktusa a Conversio Bagoariorum et Carantanorum tükrében. Belvedere 
Meridionale 2005. 3–4. 37. skk.; On the Avar-related chapters of the Conversio Bagoariorum 
et Carantanorum. Chronica 2005. 26. skk.; Conversio Bagoariorum et Carantanorum – 
Document of an Early Medieval Show Trial. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio 
Iuridica et Politica 25. 2007. 95. skk. 
[21] Ehhez lásd Nótári T.: Szemelvények Aeneas Sylvius Piccolomini „Európa” c. művéből - 
fordítás és bevezetés. Documenta Historica 42. A JATE Történész Diákkör kiadványa. 
Szeged 1999; Timur Lenk és I. Bajazid Aeneas Sylvius Piccolomini „Európa” című művében. 
Belvedere Meridionale 11. 1999/5-6. 89. skk.; A török terjeszkedés állomásai Aeneas Sylvius 
Piccolomini „Európa” című művében. Aetas 1999/4. 149. skk.; Aeneas Sylvius Piccolomini 
szónoki művészete. Középkortörténeti tanulmányok, A III. Medievisztikai PhD-Konferencia 
előadásai. Szerk. Weisz B. Szeged 2003. 103. skk. 
[22] Portrait zweier ungarischer Mediävisten, Gyula Kristó und Samu Szádeczky Kardoss. 
i.m. 305-313. 
[23] Vö. Nótári T.: Emlékezés Szádeczky-Kardoss Samu professzora. Jogtörténeti Szemle 
2005. 1. 44. skk.; In memoriam Samuelis Szádeczky-Kardoss piissimam. Vox Latina 2005. 
142. sk.; En memoire de Professeur Samuel Szádeczky-Kardoss. Acta Antiqua 46. 2006/3. 
209. skk.; Szádeczky-Kardoss Samu (1918–2004). Aetas 2005. 4. 182. skk.; In memoriam 
Kristó Gyula. Jogtörténeti Szemle 2004/2. 63. sk. 
 


Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/288434/1/Vincze%20Attila.pdf

Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive