Fábián, Gergely

Huszti, Éva

Hungarian

University of Debrecen Electronic Archive

 Acta Medicina et Sociologica – Vol 10. No.29. 2019 5 
 
 
Előszó 
 
 
„Közösen a kiútért”. Ez a címe annak a pályázatnak, melyet Nyíregyháza Megyei 
Jogú Város önkormányzata valósít meg és melynek célja, hogy a város szegregált 
településrészein élők életminőségét vizsgálja és a lehetőségekhez képest javítsa, ahol 
kell beavatkozzon, fejlesszen illetve adott esetben változásokat generáljon. Ennek 
kiindulópontját jelenti a 2019. év elején készült adatfelvétel, amely Nyíregyházán a 
Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep lakosainak lakhatási viszonyait, egészségi 
állapotát és más életkörülményekre vonatkozó fontos kérdéseket volt hivatott meg-
vizsgálni. A két helyszín Nyíregyházán azok közé tartozik, amelyeket a város 
szegregátumainak kell tekinteni. A kutatásnak tehát tétje van: olyan alkalmazott 
kutatásról van szó, melynek eredményeire építve alakul „közösen a kiút”.  
 
Már a kérdőív összeállítása során törekedni kellett arra is, hogy a vizsgálat célcso-
portjának életminősége, annak javítása szempontjából különösen fontos elemek is 
bekerüljenek a vizsgálati dimenziók közé. Emellett a kutatócsoport arra is töreke-
dett, hogy a vizsgálat eredményei egyrészt a 2008 óta tartó Nyíregyháza Életminő-
sége című kutatássorozat, másrészt az országos vonatkozó adatokkal összevethetők 
legyenek. Mindezek figyelembevételével a vizsgált dimenziók a következők voltak:  
1. Lakáshelyzet, életkörülmények 
2. Jövedelmi helyzet 
3. Oktatás, tanulás 
4. Foglalkoztatás 
5. Társas kapcsolatok 
6. Egészségi állapot 
7. Rizikómagatartás 
8. Támogató rendszerek, szociális problémák 
9. Identitás, hagyományőrzés 
10. Közösségi programok, szolgáltatások 
 
A kérdezőbiztosok összesen, a két lakótelepen, a rendelkezésre álló 337 cím közül 
271 címen folytattak sikeres adatfelvételt. A válaszadási hajlandóság és a válaszadá-
si arány is meglehetősen magas (80%) volt köszönhetően többek között annak, hogy 
a kérdezést jellemzően a két lakótelepen dolgozó szociális munkás szakemberek 
bevonásával végeztük. A rendelkezésre álló címek közül a Huszár lakótelepen 243-
ból 201 háztartásban, a Keleti lakótelepen pedig a 94-ből 70 háztartásban zajlott 
sikeres adatfelvétel.  
Jelen kötet tanulmányaiból egy olyan kép rajzolódik ki, mely megerősíti a város 
szándékát: kiutat kell keresni és ezt a kiutat közösen kell keresni, megtalálni és kö-
zösen is kell végigmenni rajta.  
A két lakótelepen élő emberek több szempontból nézve is rossz helyzetben van-
nak. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált telepeken élők bennragad-
tak a telepi életben: legnagyobb arányuk születése óta él a telepeken lévő önkor-
mányzati bérlakásokban. Foglalkoztatás, munkavállalás szempontjából sincsenek jó 
6 Acta Medicina et Sociologica – Vol 10. No.29. 2019  
 
 
helyzetben: eredményeinkből a vizsgált lakótelepen élők erőteljes foglalkozatási 
hátránya rajzolódik ki. Az okok között köztudottan szerepet játszik az iskolai vég-
zettség alacsony szintje, a szakképzettség hiánya, a roma etnikumhoz tartozás, me-
lyek egyenként is nehezítik a munkaerőpiaci helytállást, s melyek tartós munkanél-
küliséget, jövedelmi szegénységet, végső esetben kirekesztődést eredményezhetnek. 
A jövedelmi helyzetről megállapítható, hogy a két telepen élők havi nettó jövedelme 
jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan, amelynek hátte-
rében a városhoz, az országoshoz, de még a megyéhez viszonyítva is igen alacsony 
foglalkoztatottság áll, ami természetesen visszavezethető a fentiekben ismertetett 
alacsony iskolázottsági mutatókra is. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekinte-
tében a telepi lakosok számára elsődlegesen a lakhatással kapcsolatos kiadások (lak-
bér, közüzemi díjak, stb.) jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendsze-
res hátralékkal küzd. A vizsgált lakótelepeken élők egészségi státusza elmarad a 
város átlagpopulációjához képest. Ismert tény, hogy a hátrányok halmozott jelenléte 
konzerválja a leszakadást és minimalizálja a kilépés esélyét. Azok a gyermekek, 
akik egy halmozottan hátrányos helyzetű családba érkeznek, hátránnyal kezdik éle-
tüket, esetükben nem valósulhat meg az egészséges életkezdet. További problémát 
jelent, hogy a hátrányok ilyen formán több generáción keresztül fennállhatnak. Ku-
tatásunk eredményei rámutatnak arra is, hogy jelentős kockázati magatartással kell 
számolni a két lakótelepen: dohányzás esetében a város teljes lakosságára jellemző-
en mért adat háromszorosát tártuk fel mindkét telepen. Az alkoholfogyasztás tekinte-
tében nagyon moderált kép alakult ki, amely azonban részben vélhetően a téma ta-
busításának következménye. A vizsgálati minta negyede (Keleti), harmada (Huszár) 
számolt be legalább egy drogfogyasztó barátról. A kockázati magatartás erős össze-
függést mutatott a gyermekkorban elszenvedett megterhelő életeseményekkel. Az 
általunk vizsgált telepeken alacsonyabb a bizalmas kapcsolatok átlagos száma, mint 
az országban és magasabb azok aránya, akiknek egyáltalán nincsenek bizalmas kap-
csolataik. Jellemző, hogy a megkérdezettek térben nagyon közeli, időben pedig meg-
lehetősen távoli, régi kapcsolatokkal rendelkeznek. A megkérdezettek átlagosan öt 
baráttal rendelkeznek, mely jóval magasabb szám, mint a legutóbb országosan mért 
(2) és szinte megegyezik a Nyíregyházán 2018-ban mérttel. Azonban minden máso-
dik lakosnak egyetlen barátja sincs, mely jóval magasabb, mint az országos illetve 
nyíregyházi arány. A baráthalmozók általában a fiatal férfiak, akik az adott körül-
mények között magasabban kvalifikáltnak számítanak a szakmunkás végzettséggel. 
Gyenge kapcsolataikra jellemző, hogy leggyakrabban a telepen élő, roma származá-
sú, alacsony presztizsű szakmák képviselői közül rendelkeznek ismerőssel, illetve 
azon gyenge, de fontos mobilizálható erőforrást nyújtó kapcsolatok dominálnak, 
amelyek a gyerekekhez, családokhoz kapcsolódnak és jellemzően a nők rendelkez-
nek vele: gyermekorvos, szociális munkás, védőnő. A foglalkozást képviselő szak-
emberek nagyon fontos híd szerpet tölthetnek be a lakótelepen élők életében és hoz-
zájárulhatnak társadalmi integrációjuk növeléséhez. A város többi részein lakókhoz 
képest lényegesen magasabb a támogatásban részesülők száma a két lakótelepen, 
amely összefüggésbe hozható alacsony iskolai végzettségükkel, lakáskörülményeik-
kel, foglalkoztatottságukkal és ezekből adódó jövedelmi helyzetükkel. Azonban 
megfigyelhető, hogy kevesebben veszik igénybe a támogatásokat, mint amennyien 
jogosultak lennének. A telepen élő lakosság körében nagy jelentőséggel bírnak a 
 Acta Medicina et Sociologica – Vol 10. No.29. 2019 7 
 
 
közfoglalkoztatási programok és fontosak az olyan munkalehetőségek is, melyek a 
telepen belül biztosítanak megélhetést nyújtó elfoglaltságot. A közfoglalkoztatásból 
kirekedők jellemzően a gyermekeiket nevelő nők, akik nem tudják a gyermekek 
ellátását a közfoglalkoztatás munkarendjével összeegyeztetni. 
A jól kimutatható azonosságok mellett, több változó mentén számos különbség is 
észlelhető a két telep között, hiszen azok jellemzően eltérő történettel, hagyomá-
nyokkal, lakhatási feltételekkel és lakosság összetétellel rendelkeznek és más a köz-
szolgáltatásokkal való ellátottságuk is. 
A Keleti lakótelepre a hagyományos közösségi struktúrák jellemzőbbek, a csalá-
dok vérségi, rokoni kapcsolatai határozzák meg az emberi kapcsolatokat. A telep 
szolgáltatásokkal való ellátottsága igen hiányos. A szolgáltatásokat a telepen kívül 
veszik igénybe a lakosok. Ennek megfelelően a helyiek kifejezetten igénylik a hely-
ben nekik szervezett programokat, azokban maguk is szívesen részt vesznek akár 
szervezőként is. 
A Huszár lakótelep lakossága ezzel szemben heterogénebb, a betelepülők miatt. 
A heterogén közösség számos problémát hordoz, mely közösségi konfliktusok for-
májában jelenik meg a mindennapokban. A közszolgáltatások egy része helyben is 
elérhető (pl. óvoda, iskola, idősek klubja, védőnő, családgondozó, gyermekjólét, 
bolt, stb.), ennek eredményeképpen a lakosság nehezebben mozdul ki a telepről.  
A közösségi szolgáltatások, programok preferenciái ugyanakkor komoly hasonla-
tosságot mutatnak mindkét területen.  
Az alacsony iskolai végzettség ellenére a telepi körülmények között élők nem 
utasítják el teljesen a további tanulás lehetőségét, a jelenlegi helyzetükből való ki-
mozdulásra érzékelik, hogy a megfelelő iskolai végzettség megszerzése lehet az 
egyik út. Az eredmények azt mutatják, hogy megfelelő tanulási motiválás-
sal/motiváltsággal és az életkörülmények javításával a Huszár lakótelepen és a Kele-
ti lakótelepen élők iskolai végzettsége pozitív irányú elmozdulást hozhat. Ennek 
következményeként pedig javulhatnak a foglalkoztatottságra, és a jövedelmi helyzet-
re vonatkozó mutatók is. 
 
 
Fábián Gergely – Huszti Éva 


Előszó

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/280600/00_El%c5%91sz%c3%b3_03.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Előszó

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive