Laczik, Rudolf

Laczik Rudolf

University of Szeged

 42 LACZIK RUDOLF: MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK KISEBBSÉG KISEBBSÉGEK   MAGYARORSZÁGON ÉLŐ SZLOVÁK KISEBBSÉG DOLGOZATOM INDÍTTATÁSÁNAK OKA, HOGY ISKOLÁM, LAKÓHELYEM SZOMSZÉDSÁGÁBAN MEGTALÁLHATÓ A SZLOVÁK NEMZETISÉG. A HOZZÁNK ÉRKEZŐ DIÁKOK KÖZÖTT IS FELLELHETŐK SZLOVÁK NEMZETISÉGI TERÜLETRŐL ÉRKEZŐK. IGAZ, EZEK A TERÜLETEK KIESNEK A FŐVÁROS VONZÁSKÖRZETÉBŐL, MÉGIS ÉL A NEMZETISÉGI TUDAT, LÉTEZNEK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGEK, HAGYOMÁNYOK. (A SZLOVÁK NEMZETISÉG KULTURÁLIS, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK NAGY RÉSZE A FŐVÁROSBAN, ÉS MÁS NAGYVÁROSOKBAN (PL.: SZEGED) TALÁLHATÓ.   A MAGYARORSZÁGON LETELEPÜLT SZLOVÁK NEMZETISÉGIEK TÖRTÉNETE: AZ ÓSZLÁVOK AZ 5. SZÁZAD VÉGÉN JELENTEK MEG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN. A NAGYMORVA BIRODALOM IDEJÉN CIRILL ÉS METÓD BIZÁNCI KERESZTÉNY HITTÉRÍTŐK ALKOTTÁK MEG ÓSZLOVIEN IRODALMI NYELVÜKET, AMELYET II. ADORJÁN PÁPA 867-BEN RÓMÁBAN - A HÉBER, GÖRÖG ÉS LATIN MELLETT - A KERESZTÉNY VILÁG NEGYEDIK LITURGIKUS NYELVÉNEK RANGJÁRA EMELT. NAGYMORÁVIA RÖVID, MINDÖSSZE HÁROMNEGYED ÉVSZÁZADOS FENNÁLLÁSÁNAK BELSŐ VISZÁLYOK, VALAMINT A KELETI FRANKOK ÉS A NOMÁD MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG TÁMADÁSAI VETETTEK VÉGET. SZVATOPLUK HAJDANI NYITRAI FEJEDELEM SZLÁV NÉPE A FORMÁLÓDÓ MAGYAR ÁLLAM BEFOLYÁSA ALÁ KERÜLT. A TÖBBI NYUGATI SZLÁV NÉPESSÉGTŐL ÁLLAMHATÁR VÁLASZTOTTA EL, AMI MEGTEREMTETTE A SZLOVÁKOK ÖNÁLLÓ ETNIKAI, MAJD NEMZETI FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEIT. BÁR A "SLOVENSKÝ" (SZLOVÁK) KIFEJEZÉS CSUPÁN A 13. SZÁZADTÓL DOKUMENTÁLHATÓ, A SZLOVÁKOK AZT MEGELŐZŐEN IS, MAJD AZUTÁN HOSSZÚ ÉVSZÁZADOKON ÁT ÁLLTÁK A KÖZÖS HAZÁBAN, A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN A TÖRTÉNELEM VIHARAIT. A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK MAI LAKÓHELYEIRE EGYKORI ELŐDEIK A 150 ÉVES TÖRÖK  URALMAT KÖVETŐEN KERÜLTEK. A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG ÉSZAKI, TÚLNÉPESEDETT VÁRMEGYÉIBŐL HÚZÓDTAK LE A DÉLEBBI, ELNÉPTELENEDETT, TÖBB FÖLDET ÉS JOBB MEGÉLHETÉST ÍGÉRŐ TERÜLETEKRE. A SZLOVÁK JOBBÁGYOK LEVÁNDORLÁSUKKAL MEGSZABADULHATTAK A RÖGHÖZ KÖTÖTTSÉGTŐL, S ÚJ OTTHONUKBAN BIZTOSÍTOTTÁK SZABAD VALLÁSGYAKORLÁSUKAT IS. LETELEPEDÉSI HULLÁMUK, AMELY EGY ORSZÁGON BELÜL ZAJLOTT, HÁROM SZAKASZRA BONTHATÓ:  1670 - 1711 KÖZÖTT FŐKÉNT SZÖKÖTT JOBBÁGYOK INDULTAK EL A TÖRÖKTŐL VISSZAFOGLALT VIDÉKEKKEL HATÁROS MEGYÉKBŐL (BARS, NYITRA, NÓGRÁD, HONT, ABAÚJ). AZ ÉSZAKRA FEKVŐ MEGYÉKBŐL (TRENCSÉN, ÁRVA, LIPTÓ, SZEPES) EZT A SÁVOT MINTEGY HÍDFŐÁLLÁSKÉNT HASZNÁLTÁK FEL A TOVÁBBI VÁNDORLÁSHOZ. EBBEN A SZAKASZBAN NYUGATON ÉSZAK-DUNÁNTÚLON, AZ ORSZÁG KÖZEPÉN ÉS KELETEN, A NYELVHATÁRON LÉVŐ MEGYÉK DÉLI, LAKATLAN HELYSÉGEIBEN TELEPÜLTEK LE. (SÁRISÁP, KESZTÖLC, PILISCSÉV, PILISSZÁNTÓ, VANYARC, ACSA, CSŐVÁR, ÓHUTA). 1711-1740 KÖZÖTT ZAJLOTT A FÖLDESÚRI ÉS SZERVEZETT TELEPÍTÉSEK ZÖME.  43 VAGY AZOK A FÖLDESURAK HOZTÁK LE JOBBÁGYAIKAT ÉSZAKI BIRTOKAIKRÓL, AKIKNEK DÉLEN IS VOLTAK FÖLDJEIK, VAGY ÁLLAMI SZERVEKTŐL KAPOTT ENGEDÉLY ALAPJÁN, TELEPÍTÉSI SZERVEZŐK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL MENT VÉGBE A FOLYAMAT. EBBEN A SZAKASZBAN A SZLOVÁKOK ELSŐ, ÖNÁLLÓ TELEPÜLÉSEIK ÉS NYELVSZIGETEIK EGÉSZ SORÁT HOZTÁK LÉTRE. A GARAMTÓL NYUGATRA FEKVŐ TÉRSÉGBŐL A DUNÁNTÚLRA TELEPÜLTEK (PILISSZENTLÁSZLÓ, ÖSKÜ, BÁNHIDA, VÉRTESSZŐLŐS, BAKONYCSERNYE, TARDOSBÁNYA). A NAGYALFÖLDRE IGYEKVŐK SZÁMÁRA A NAGY ÁTERESZTŐ KAPUT NÓGRÁD MEGYE JELENTETTE A DUNA-TISZA KÖZE FELÉ (BÉNYE, ALBERTI, CSÖMÖR, KISKŐRÖS) ÉS A DÉLKELET-ALFÖLDI RÉGIÓBA (BÉKÉSCSABA, SZARVAS, MEZŐBERÉNY). EBBEN A SZAKASZBAN JÖTT LÉTRE AZ ELSŐ BÜKKI ÜVEGHUTA TELEPÜLÉS IS (ÓHUTA-BÜKKSZENTLÁSZLÓ). A HARMADIK TELEPÍTÉSI SZAKASZBAN FŐLEG A MAI SZERBIAI BÁCSKAI, BÁNÁTI LAKATLAN TERÜLETEKET NÉPESÍTETTÉK BE A SZLOVÁKOK. A NAGYALFÖLDÖN EKKOR FŐKÉNT MÁSODLAGOS TELEPÍTÉSEKRŐL, TOVÁBBVÁNDORLÁSRÓL BESZÉLHETÜNK. A BÉKÉSCSABAI SZLOVÁKOK 1746-BAN TÓTKOMLÓST, 1747-BEN APATELKET (MOCREA), A BÉKÉSCSABAI, SZARVASI, TÓTKOMLÓSI SZLOVÁKOK 1754-BEN NYÍREGYHÁZÁT TELEPÍTETTÉK BE. EKKOR LÉTESÜLTEK A MÁTRA ÉS A BÜKK ÚJABB HUTÁS FALVAI IS. (MÁTRASZENTLÁSZLÓ, MÁTRASZENTISTVÁN, MÁTRASZENTIMRE ITT ÓVODÁBAN ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN VAN SZLOVÁKNYELV-OKTATÁS.). A 19. SZÁZADBAN SZINTÉN A MÁSODLAGOS TELEPÍTÉSEK DOMINÁLTAK. EZEK JELLEMZŐ LÁNCOLATAKÉNT A TÓTKOMLÓSIAK 1802-BEN MEGALAPÍTOTTÁK A MAI ROMÁNIAI NAGYLAKOT, A NAGYLAKIAK 1815-BEN PITVAROST, A PITVAROSIAK 1844-BEN A TÓTKOMLÓSI ÉS NAGYLAKI PUSZTABÉRLŐKKEL LÉTREHOZTÁK CSANÁDALBERTIT. A LEGFIATALABB SZLOVÁKOK LAKTA TELEPÜLÉSEK - KÉTSOPRONY, TELEKGERENDÁS - AZ 1950-ES ÉVEK ELEJÉN, A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK SZERVEZÉSÉVEL EGY IDŐBEN JÖTTEK LÉTRE BÉKÉS MEGYÉBEN AZ EGYKORI TANYAKÖZPONTOKBÓL. A HAJDANI SZLOVÁK TELEPESEK ELVÁNDORLÁSUKKAL ELTÁVOLODTAK AZ ANYANYELVI KULTÚRA KÖZEGÉTŐL, ANNAK KULTURÁLIS CENTRUMAITÓL. A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK NYELVSZIGETEKEN A 19. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN ÉS A 20. SZÁZAD ELEJÉN - A DÉLALFÖLDI SZLOVÁKSÁG KIVÉTELÉVEL - A SZLOVÁK NYELV ÉS A KULTÚRA KIZÁRÓLAG A NÉPI KULTÚRÁBAN, A CSALÁDI ÉS FALUKÖZÖSSÉGI KAPCSOLATOKBAN, VALAMINT AZ EGYHÁZON BELÜL ÉLT TOVÁBB. SZLOVÁK ÍRÁSBELISÉG, MEGFELELŐ ANYANYELVI ISKOLAI OKTATÁS, ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS A LEGTÖBB HELYEN EGYÁLTALÁN NEM LÉTEZETT. A NAGYOBB NYELVSZIGETEK IGYEKEZTEK MEGŐRIZNI ÉS MEGTARTANI NYELVÜKET ÉS KULTÚRÁJUKAT. ÍGY PL. BÉKÉSCSABÁN VOLT ÖNÁLLÓ SZLOVÁK KÖNYVKIADÁS, SZÍNJÁTSZÁS. MÉG A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN IS ITT MŰKÖDÖTT A LEGNÉPESEBB SZLOVÁK EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG A VILÁGON, AMELY 40 EZER LELKET SZÁMLÁLT. AZ I. VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKESZERZŐDÉSEK KÖVETKEZTÉBEN A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKSÁG CSEHSZLOVÁKIA MEGALAKULÁSÁVAL ÁLLAMJOGILAG IS ELSZAKADT NEMZETALKOTÓ ETNIKUMÁTÓL, MELLYEL EZER ÉVIG EGY HAZÁJA VOLT. A TELJES VERTIKUMÚ KULTÚRA KIFEJLESZTÉSÉHEZ ÉS FENNTARTÁSÁHOZ ELÉGTELEN LÉLEKSZÁMÚ, SZÉTSZÓRTAN ÉLŐ, EGYMÁSTÓL ÉS AZ ANYANEMZETTŐL IS ELSZIGETELT  44 MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKSÁG AZ ANYANYELV MEGTARTÁSA SZEMPONTJÁBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETBE KERÜLT. MINDEZT FOKOZTA, HOGY AZ ANYAORSZÁGTÓL SZÁMOTTEVŐ SEGÍTSÉGET NEM KAPOTT. A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ CSEHSZLOVÁK-MAGYAR LAKOSSÁGCSERE SORÁN MINTEGY 73 000 MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK TELEPÜLT SZLOVÁKIÁBA. AZ ÁTTELEPÜLÉS UTÁN A MAGYARORSZÁGON MARADT SZLOVÁKSÁG NEM CSUPÁN LÉTSZÁMÁBAN FOGYATKOZOTT MEG. FELBOMLOTTAK AZOK A TÖBBSZÁZ ÉVES HAGYOMÁNYOKRA VISSZATEKINTŐ, ETNIKAILAG VISZONYLAG ZÁRT KÖZÖSSÉGEK, AMELYEK A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKSÁG NYELVÉNEK, KULTÚRÁJÁNAK HORDOZÓI VOLTAK. A VESZTESÉG HOSSZÚ TÁVÚ KÁROS HATÁSA MINDMÁIG ÉRVÉNYESÜL. A KÖVETKEZMÉNYEK FELSZÁMOLÁSA A MA MŰKÖDŐ MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER, CIVIL SZFÉRA ÉS OKTATÁSI-KULTURÁLIS HÁLÓZAT LEGFŐBB FELADATA. A MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN ÉLŐ SZLOVÁKSÁGRA JELLEMZŐ AZ ERŐTELJES SZÓRVÁNYHELYZET, A KETTŐS IDENTITÁS ÉS AZ ÉRZELMI, KULTURÁLIS KÖTŐDÉS MAGYARORSZÁGHOZ. A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI A KÖVETKEZŐKET TARTALMAZZÁK A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK NÉPESSÉGGEL KAPCSOLATBAN: SZLOVÁK NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓNAK VALLOTTA MAGÁT 17.693 FŐ - AMI CSAKNEM 70%-KAL MAGASABB AZ 1990. ÉVI HASONLÓ ADATNÁL ÉS TÖBB ÉVTIZED UTÁN FORDÍTOTT A CSÖKKENŐ TENDENCIÁN! (ELKÉPZELHETŐ, HOGY ERRE HATÁSSAL VOLT A RENDSZERVÁLTÁS?) SZLOVÁK ANYANYELVŰKÉNT ÍRTAK ÖSSZE 11.816 SZEMÉLYT, CSALÁDI ÉS BARÁTI KÖRBEN 18.056 EMBER HASZNÁLJA A SZLOVÁK NYELVET, A SZLOVÁK NEMZETISÉGI KULTÚRÁHOZ, HAGYOMÁNYOKHOZ KÖTŐDŐK SZÁMA 26.631 VOLT.  A NÉPSZÁMLÁLÁSI STATISZTIKAI ADATOKKAL KAPCSOLATBAN MEGJEGYZENDŐ, HOGY A KISEBBSÉGI KÖTŐDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ "SZENZITÍV" KÉRDÉSEKRE A VÁLASZADÁS NEM VOLT KÖTELEZŐ. A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK SZERVEZETEK A HAZAI SZLOVÁK NÉPESSÉGET 100-110 EZER FŐRE BECSÜLIK, AMI A KISEBBSÉGI TÖRVÉNYBEN NEVESÍTETT 13 NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉG LÉLEKSZÁM SZERINTI SORRENDJÉBEN A ROMÁK ÉS NÉMETEK UTÁN A HARMADIK HELYET JELENTI. A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKSÁG KÖRÉBEN MINDHÁROM NAGY NYELVJÁRÁSI CSALÁD: A NYUGAT-, KÖZÉP- ÉS KELET SZLOVÁK DIALEKTUS MEGTALÁLHATÓ. SZÓRTSÁGUKRA JELLEMZŐ, HOGY AZ ORSZÁG 19 MEGYÉJE KÖZÜL TIZENEGYBEN ÉLNEK JELENTŐSEBB SZÁMBAN, SZÁZNÁL TÖBB TELEPÜLÉSEN. A SZLOVÁKSÁG LÉTSZÁMA INDOKOLTTÁ TESZI SZÁMUNKRA, HOGY FIGYELMET FORDÍTSUNK FELÉJÜK. RENDKÍVÜL FONTOS MEGISMERNÜNK, TÁMOGATNUNK A KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJÁT. A TÖBBSÉGI TÁRSADALOM FELADATA GONDOSKODNI A KISEBBSÉGI KULTÚRÁK MEGISMERTETÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRŐL, ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉRŐL.      45 A SZLOVÁK IDENTITÁS MEGŐRZÉSÉNEK SZÍNTEREI MAGYARORSZÁGON TEKINTSÜK ÁT, MI AZ, AMI EGY NEMZETBŐL KISZAKADT NÉPCSOPORT ÖNÁLLÓSÁGÁNAK MEGŐRZÉSÉHEZ ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES!  AZ ELSŐ A NYELVHASZNÁLAT. (NYELVÉBEN ÉL A NEMZET!) SZÜKSÉGES A HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK MEGŐRZÉSE. A GYERMEKEK NEVELÉSE OLY FORMÁBAN, HOGY NEMZETISÉGÜKET, ANNAK ÖRÖKSÉGEIT MEGISMERJÉK, NYELVÜKET BESZÉLJÉK, HAGYOMÁNYAIKAT ISMERJÉK, TISZTELJÉK. FONTOS TÉNYEZŐ AZ ÖNRENDELKEZÉS, A HELYHATÓSÁGI KÉPVISELET. A SZLOVÁK KÖZÖSSÉGEK TÖREKEDNEK IDENTITÁSUK MINÉL SZÉLESEBB KÖRBEN TÖRTÉNŐ MEGŐRZÉSÉRE. ENNEK ÉRDEKÉBEN AZ ORSZÁG TÖBB HELYSÉGÉBEN MŰKÖDIK SZLOVÁK TANNYELVŰ ISKOLA. A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÓVODÁK SZÁMA 48, EBBŐL 5 ANYANYELVI NEVELÉST FOLYTAT, MÍG A TÖBBI 43 KÉT NYELVEN, MAGYARUL ÉS SZLOVÁKUL NEVELI A GYERMEKEKET. AZ ÓVODÁKBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÁMA 2746 (2008-AS TANÉV). A SZLOVÁK ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMA 49, EBBŐL EGY – A BUDAPESTI – SZLOVÁK ANYANYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, 4 KÉT TANNYELVŰ, MÍG 44 NYELVOKTATÓ ISKOLA. A SZLOVÁK NYELVET, ILLETVE NYELVEN TANULÓ DIÁKOK LÉTSZÁMA 4441. BUDAPESTEN ÉS BÉKÉSCSABÁN MŰKÖDIK SZLOVÁK GIMNÁZIUM, AZ EGYIK SZLOVÁK TANNYELVŰ, MÍG A MÁSIK KÉT TANNYELVŰ. TANULÓIK ÖSSZLÉTSZÁMA 118 FŐ. ÖSSZESEN EGY SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN FOLYIK SZLOVÁK NYELVŰ OKTATÁS 17 FŐS TANULÓLÉTSZÁMMAL. A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÓVÓKÉPZÉSBEN A 2005/06-OS TANÉV ADATAI SZERINT SENKI SEM VETT RÉSZT, A SZLOVÁK TANÍTÓKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK SZÁMA 11 VOLT, A SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM SZAKOS FŐISKOLAI PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK SZÁMA 32, A SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM SZAKOS EGYETEMI HALLGATÓK SZÁMA PEDIG ÖSSZESEN 82 VOLT. SAJNÁLATOS MÓDON TAPASZTALHATÓ, HOGY A SZLOVÁK NYELVHASZNÁLAT ERŐSEN BESZŰKÜLT A CSALÁDI, BARÁTI KÖRÖKBE. AZ IDENTITÁS MEGŐRZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES AZ ÖNRENDELKEZÉS MEGTARTÁSA IS. BUDAPESTEN MŰKÖDIK AZ ORSZÁGOS SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT, AKI ÖSSZEFOGJA A KÜLÖNBÖZŐ TELEPÜLÉSEK ÖNKORMÁNYZATAIT (116 TELEPÜLÉSEN, 5 MEGYÉBEN), ILLETVE MŰKÖDTET KÜLÖNBÖZŐ INTÉZMÉNYEKET. AZ OSZÖ ÖSSZESEN 11 INTÉZMÉNYT TART FENN, EBBŐL HÁROM OKTATÁSI INTÉZMÉNY. NÓGRÁD MEGYÉBEN AZ ALÁBBI TELEPÜLÉSEKEN MŰKÖDIK SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT:  NÓGRÁD MEGYEI TERÜLETI SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SALGÓTARJÁN A MEGYÉBEN AZ ALÁBBI TELEPÜLÉSEKEN JEGYEZTEK BE ÖNKORMÁNYZATOKAT: ALSÓPETÉNYBÉR, BOKORERDŐKÜRT ERDŐTARCSA, FELSŐPETÉNY, GALGAGUTA, LEGÉNDILUCFALVA, NÉZSA, NÓGRÁDSÁP, ŐSAGÁRD, PUSZTABERKI, RÉTSÁG, SÁMSONHÁZA, SZUHA-MÁTRAALMÁSI, SZÜGY, TERÉNY, VANYARC. AZ IDENTITÁS MEGŐRZÉSÉNEK MÁSIK FONTOS TÉNYEZŐJE A NEMZETI KULTÚRA, ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA. EZEK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN AZ ORSZÁG TÖBB VÁROSÁBAN HOZTAK LÉTRE INTÉZMÉNYEKET A SZLOVÁK KULTÚRA MEGŐRZÉSE, ÁPOLÁSA ÉRDEKÉBEN. BUDAPESTEN MŰKÖDIK A  46 SZLOVÁK KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZPONT, BÉKÉSCSABÁN, BAKONYCSERNYÉN, PILISSZENTKERESZTEN, SÁTORALJAÚJHELYEN, SZARVASON, TÓTKOMLÓSON, VANYARCON PEDIG REGIONÁLIS KÖZPONTOK MŰKÖDNEK. JELENTŐS MUNKÁT VÉGEZ A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK KUTATÓINTÉZETE, CÉLJA A SZLOVÁK NYELV, KULTÚRA ÉS HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK MÚLTJÁT ÉS JELENLEGI HELYZETÉT ÉRINTŐ TÁRSADALMI FOLYAMATOK TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ ELEMZÉSE. AZ INTÉZET BÉKÉSCSABÁN MŰKÖDIK, TEVÉKENYSÉGÜK SORÁN SZLOVÁK NYELVEN MEGJELENŐ IRODALMAKKAL SEGÍTIK A KULTÚRA MEGŐRZÉSÉT, TUDOMÁNYOS MUNKÁK PUBLIKÁLÁSÁVAL, RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSÉVEL ERŐSÍTIK A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK IDENTITÁSÁNAK MEGŐRZÉSÉT. AZ OSZÖ TÁMOGATÁSÁVAL, IRÁNYÍTÁSÁVAL SZLOVÁK NYELVŰ NAPILAP JELENIK MEG (ĽUDOVÉ NOVINY), AMIBEN A HÍREK MELLETT NAGY HANGSÚLYT KAP A HAGYOMÁNYŐRZÉS, A KULTÚRA PUBLIKÁLÁSA IS.AZ ORSZÁGOS SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDTETI A LEGATUM – SZOLGÁLTATÓ ÉS INGATLANHASZNOSÍTÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGOT, AMINEK FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÉBE TARTOZIK A SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZATOK FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDŐ SZLOVÁK NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEK ÜZEMELTETÉSÉNEK, KEZELÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. MINDEZEKEN KERESZTÜL ISMERHETŐ MEG A SZLOVÁK KULTÚRA MÁSOK SZÁMÁRA IS, HISZEN AZ ORSZÁG TÖBB TELEPÜLÉSÉN HOZTAK LÉTRE TÁJHÁZAKAT. EZEKEN KERESZTÜL BETEKINTÉST NYERHET A LÁTOGATÓ MÁS KULTÚRÁBA, HAGYOMÁNYOKBA.MAGYARORSZÁGON 13 NEMZETISÉG TALÁLHATÓ KISEBB, NAGYOBB LÉTSZÁMBAN. AZ EGYMÁS MELLETT ÉLÉS SZABÁLYAI KÖZÉ TARTOZIK MÁSOK KULTÚRÁJÁNAK, HAGYOMÁNYÁNAK TISZTELETBEN TARTÁSA, AMIT LEGINKÁBB AKKOR TUDUNK ELÉRNI, HA AZT MIND JOBBAN MEGISMERJÜK. A MEGISMERÉSEN KERESZTÜL ELJUTUNK AZ ELFOGADÁSHOZ, A MÁS NEMZETBŐL KISZAKADT, HATÁRAINKON BELÜL MARADT EMBEREK MEGBECSÜLÉSÉHEZ.    FELHASZNÁLT IRODALOM SZABÓ ORSOLYA: A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN GYIVICSÁN ANNA – KRUPA ANDRÁS: A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK HEMBERGER JUDIT: A SZLOVÁKOK TÖRTÉNETE HTTP://OSZO.SLOVACI.HU/HU.HTML 

Magyarországi szlovák kisebbség kisebbségek

http://acta.bibl.u-szeged.hu/64572/1/kisebbseg_valtozo_arca_042-046.pdf

Magyarországi szlovák kisebbség kisebbségek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged