Török, Imre György

Török Imre György

University of Szeged

Török Imre György 1. BEVEZETÉSA magyarországi töltésezett folyók hullámtereinek teljes területe hazánknak megközelítően 1,7%-a. A hullámtér a folyók ártereinek azon része, amely nincs mentesítve az árvízi elöntésektől. Az összes ártér kb. 8%-át adják a folyó középvízi medrével együtt. A múlt században G róf Széchenyi István által kezdeményezett és Vásárhelyi Pál koncepciója, tervei alapján megvalósult folyószabályozási-árvíz- mentesítési munkálatok következtében az árvízvédelmi töltések és a közöttük lévő kis-, közép- és nagyvízi folyómedrek, tehát a hullámterek is mesterséges műszaki létesítményként alakultak kf\ A folyó töltések közötti medrének elsődleges szerepe az árvíz, beleértve a jeges árvíz levezetése, a hordalékjárás szabályozása, vízi út működtetése, vagyis a hajózás lehetővé tétele, a folyó vízkészletével való gazdálko­dás, a folyó vízminőségének mennyiségi és minőségi védelme, a folyó- és folyó­partok élővilágának védelmeA fentiekben megfogalmazott alapvető társadalmi és gazdasági igény, az ebből fakadó feladat határozza meg és határozta meg már a múlt század közepe óta a fo­lyók árvízi medrének, tehát a hullámtérnek is a funkcióját, a lehetséges hasznosítási, gazdálkodási formákat és a szükséges szabályozásokat, korlátozásokat. Mind a hul­lámtér hasznosítás, mind pedig annak szabályozása a változó vízgazdálkodási- árvízvédelmi adottságoktól és az adott kor társadalmi-gazdasági helyzetétől függ.A hullámterek a mentesített ártérhez képest sajátos topográfiai, talajtani, hidro­lógiai adottságuk miatt különös figyelmet érdemlő életterek, amelyeket a magyaror­szági -  úgyszólván teljes egészében kultúrtáj. jellegű -  környezetben az ember is kevésbé háborít, ezért a természetet megközelítő körülményeket jelentik az élővilág­nak. A viszonylagos érintetlenség, a víz jelenléte, a védelem a szukcessziós életkö­zösség kialakulásának és fejlődésének lehetőségét teremti meg, ezért a hullámterek természetvédelmi, ökológiai szempontból igen értékesek, s mind nemzetközi, mind hazai értelemben felértékelődtek az utóbbi időben. A hullámtéri élővilág a nagyfokú biodiverzitás és egyúttal a migrációs lehetőség révén olyan sajátos és megközelítően egységes biorendszert alkot, melynek védettség iránti igénye mind a szakemberek, mind a társadalom részéről egyre erőteljesebben fogalmazódik meg.A hullámterek ugyanakkor nemcsak sajátos életterek, hanem erdészeti és mező- gazdasági kultúrák számára nagy termőképességü termőhelyek, ezért az erdő-: és mezőgazdaság szempontjából sem elhanyagolhatók, sőt a területek birtokosai az ott élők számára a gazdálkodás szempontjából is hangsúlyos területek.Török Imre György, oki. mérnök, Euro-mérnök, műszaki igazgatóhelyettes főmérnök. Alsó- . Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged , :AZ ALFÖLDI FOLYÓK HULLÁMTERÉNEKSZEREPE ÉS HASZNOSÍTÁSA125Igen jelentős az egyre jobban urbanizálódó társadalom tagjainak a természetes, így sajátosan a hullámtéri természetes környezet iránti humán hasznosítási igénye, üdülés, hobby jellegű kertgazdálkodás, zöld turizmus, vízisport, fürdőzés, strandolás formájában. Ezek a területek ilyen lehetőséget is kínálnak és az ezirányú társadalmi igény sem hanyagolható el.Ezek alapján szükségtelen bizonygatni, hogy hazánk területének csupán 1,7%-át kitevő hullámterek jelentősége területi arányánál lényegesen nagyobb és fokozott fi­gyelm et érdemel. Kétségtelen, hogy a különböző értékek, szempontok, igények kö­zött ellentm ondás alakulhat ki, amit egyeztetéssel és szabályozással fel kell oldani.2. AZ ALFÖLDI FOLYÓK HULLÁMTEREINEK TERÜLETHASZNÁLATAM agyarország töltésezett folyóinak hullámtereinek teljes területe 161 244 ha, ebből a Tisza-völgyben 107 048 ha, a Duna-völgyben 54 196 ha a található.Az alföldi folyók (a Duna Budapest alatt, a Tisza és mellékfolyói a Sajó, Hemád, Bodrog és Tam a kivételével) hullámtereinek területhasználati adatait -  egy 1995- ben közzétett felmérés alapján -  folyónként az 1. táblázatban mutatom be.1. táb láza t A  fo lyók  hullám terének területhasználataFolyó Szántó Gyep Szőlő Kert Gyümölcsös Nádas Erdő Kivett Egyéb ÖsszesDuna 3587 1897 12 60 9 28 16898 3323 14 25828Tisza 23181 12434 193 1101434 105 20208 2343 346 81437Szamos 1186 305 26 143 176 2 523 111 10 2482Kraszna 199 89 12 6 11 317Túr 5 76 1 4 2 88Lónyai fcs 12 12Zagyva 284 489 5 235 219 3 1235Hármas-Körös2170 2915 2 14 17 1395 585 20 7118Kettős-Körös 134 305 2 462 6 4 913Fehér-Körös 25 1 34 2 62Fekete-Körös 2 134 23 3 162Sebes-Körös 128 669 3 1 161 53 3 1018Berettyó 87 1078 2 9 12 0 88 11 4 1291Ér 5 39 5 12 10 71Kállói fcs 26 26Keleti fcs 19 19Hortobágy-Berettyó26 1362 3 3 38 241 144 10 1827Dongér 19 23 2 44Maros 2020 593 32 213 251 1710 312 15 5146Összes: 33014 22486 270 1546 933 191 41951 28270 435 129036% 25,57 17,42 0,21 1,20 0,72 0,15 32,50 21,90 0,341263. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEKA hullámterek természetvédelmi jelentősége a múlt századi folyószabályozásokat követően napjainkban azért fokozódik egyre inkább, mivel az árvízmentesítéssel a ko­rábbi nyílt árterek vizes élőhelyei leszűkültek és a hullámtereken alakult ki az akkori időszakhoz hasonló élővilág. Időközben a hullámterek mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítása, ez utóbbin belül az ültetvényjellegű fatermelés tovább szűkítette, (keve­sebb, mint felére) azt a természetvédelmi szempontból igen értékes területet, amely rész­ben a víz jelenléte, részben pedig összefüggő rendszere miatt érdemel nagy fígyelmei.\A természetvédelem célkitűzése és értelme működő, összefüggő rendszerek megőrzése, azonban itt a hosszú szakaszokon beépült kultúrterületek miatt mozaikszerüen helyez­kednek el a valóban természetvédelmi szempontból jelentős területek.\A természetvéde­lem legfontosabb feladata, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a védett területek egymáshoz kapcsolódása révén az élőlények migrációs lehetőségének megteremtése Ennek a célnak a kielégítésére a hullámtereken jó  lehetőség van, éppen ezért a további­akban a hullámtéri gazdálkodást ennek a rendkívüli fontos ökológiai követelménynek alá kell rendelni./A hullámtéren való természetvédelmi követelmények teljesülését általában nem veszélyezteti jelentős mértékben az a műszaki igény, hogy a hullámtérnek fontos szerepe van az árvízvédelemben és a maximális árvízvédelmi biztonságot kell garantálni. Ez a két funkció összhangba hozható^ A gazdálkodás korlátozása és a korlátozás miatti jövedelem-kiesés a gazdálkodó szervezeteknél, pontosabban ennek esetleges kompenzá­lása, fontos tényezője lehet a szabályozásnak.Az alföldi folyók mentén az alábbi természetvédelmi területek találhatók: Duna:Gemenci Tájvédelmi Körzet Tisza:Tiszabercel-Tiszatelek Természetvédelmi terület Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Tiszadobi Tájvédelmi Körzet Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet Aroktő-Tiszacsege Tájvédelmi Körzet Tiszafüredi madárrezervátum Középtiszai Tájvédelmi Körzet Pusztaszeri Tájvédelmi K örlet Mártélyi Tájvédelmi K örzet Maros Landori erdőTisza összesen:17779 ha (13430 ha szigorúan védett) 718 ha22246 ha ( 2307 ha szigorúan védett)1 000  ha 4 216 ha 723 ha 3 364 ha 7 670 ha22226 ha (ЦП3 ha szigorúan védett) 2260 ha "420 ha 69784 ha,amelyből a hullámtéren összesen 43671 ha helyezkedik el. Folyamatban van a Tiszadorogmai Tájvédelmi Körzetben, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben, valamint a Maros és a Körösök mentén összesen 14 907 ha védetté nyilvánítás a hullámterekben.A  Ramsari egyezmény alá tartozó legértékesebb természetvédelmi területek: Mártélyi Tájvédelmi K örzet, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, Ároktő-Tiszacsegei hullámtér, Tiszafüre­di mádárrezervátum1274 HULLÁMTÉRI ERDŐGAZDÁLKODÁSA magyarországi töltésezett folyók hullámterének legjelentősebb területhasználatai közé tartozik az erdőgazdálkodás. A hullámterek csaknem egyharmadát, 56 000 ha-t erdők borítják. Ha az erdőkben lévő kivett területeket, vízelvezető csatornákat is számí­tásba vesszük, valamint a beékelődött holtágakat, nádasokat, ligetes gyepeket és réteket, akkor azt lehet mondani, hogy a hullámtereknek megközelítően 50%-a erdős táj. Ennek minimális fenntartása, de inkább bővítése lenne célszerű, mind gazdálkodási, hasznosítá­si szempontból, mind pedig természetvédelmi, ökológiai szempontból. A hullámtéri erdősültség bővítése elsősorban a hullámtéri szántók rovására történhet, helyenként le­gelő, gyep és gyümölcsös, kert területek is erdősítés alá vonhatók. Báí hazánk erdőterü­letének a hullámtéri erdők alig több mint 2%-át adják, összefüggő jellegük, változatossá­guk, a változatos termőhelyhez igazodó változatos fafaj-összetételű erdőállományuk, miatt színes képet mutatnak. Nagyon értékesek ezek az erdőterületek mind természetvé­delmi, ökológiai szempontból, mind a jóléti használat, a zöld turizmus szempontjából, de fatermelési célból is Számos erdőterületnek különleges árvízvédelmi véderdő szerepe is van, amely csekély területi aránya ellenére rendkívüLfontos.A hullám tér nagy része igen jó  termőhely, egyformán alkalmas mezőgazdasági és erdőkultúrák nevelésére és természetes vegetáció kialakulására, illetve természetsze­rű vegetáció kialakulására, kialakítására. Más részeken bármilyen kultúra megte­rem tése és művelése körülményes. A többféle igény összehangolásánál a művelési lehetőségek és a gazdasági körülmények határt szabnak a hasznosításnakAz Alföldet érintő folyó hullámterek erdőinek rendeltetésszerű megoszlását tekintve megállapítható, hogy a 41891 ha erdőterületnek nagyobb része gazdasági .erdő (28 ezer ha), melynek közel fele nemesnvár. A  különleges rendeltetésű természetvédelmi árvízvédelmi, jóléti erdők (mintegy 14 ezer ha) arányának növelése számos egyeztetést igényel.Az erdőgazdálkodás, mint fatermelés és mint a hullámterek természetszerű hasz­nálata, minden tekintetben a szakemberek és a társadalom figyelmének fókuszában áll. M int m ár korábban is említettük, az erdőterületek arányának növelése felmerülhet mint társadalmi igény, és elsősorban a szántó művelésű területek terhére Igény merül­het fel a gazdasági-fatermelési célú erdőkön belül a nemesnyár ültetvények visszaszo­rítására. Egy ilyen változtatás elbírálásánál számításba kell venni a gazdaság, a társa­dalom ezen erdőterületek iránti fatömeg produktum igényét. Elképzelhető szélsőséges esetben, hogy akár az összes hullámtéri nemesnyárast át lehet alakítani őshonos fafa­jokból álló természetszerű erdővé, ebben az esetben azonban, valahol a mentett ártér­ben meg kell termelni azt a fatömeget, amely az ország lakosságának szükséges. Logi­kus elhatározás lehet a hullámtér művelésének területi átrendezése, a nemesnyárasok arányának csökkentése, de egyúttal összterületük megtartása oly módon, hogy eddig nem erdőművelési ágba tartozó területeKet vonnak be az erdőművelésbeA fenti gondolatmenet realizálása során először bizonyos koncepciókat tisztázni kell. Ideális elképzelések felvázolhatok, de mindenféleképpen kompromisszumok árán lehet a gazdasági, az ökológiai érdekek összehangolására jutni. Ebben a kompromisszum keresésben és kompromisz- szumra jutásban kulcskérdés a tulajdonosok érdekeinek és akaratának érvényesülése, annak meg­ismerése, áthangolása és légióképp az esetleges kártérítések igényének kielégíthetősége.128A hullámterek sajátos adottságaik révén elsősorban a vízközelség és a nagyarányú erdősült­ség, valamint a természetes és természetszerű környezeti jelleg miatt, főleg a városi lakosság számára és számos helyen a külföldi idegenforgalom számára, turisztikai, tartós üdülési, hobby jellegű szabadidő felhasználási célra nagyon alkalmas területek Évtizedek óta merült fel ez a humánhasználati igény, amely az utóbbi években, évtizedekben felerősödött, főleg a városi körülmények között élő lakosság részéről, valamint a hazánkat megismerő külföldi turisták részéről. Kialakultak szabadon, önkényesen, mindenféle szabályozás nélkül, szinte a hullámte­rek keletkezésével, létrehozásával egy időben, majd azt követően, zömmel az 1950-es, 1960-as években a hullámtéri kertes, üdülötelkes területek. Ezek egyre inkább bővültek, újabbak léte­sültek, az elmúlt két-három évtizedben már tervszerűen, általában rendezési tervek alapján.Az ilyen jellegű humán használatnak határt szabnak az árvízvédelem műszaki követelményei és a természetvédelem szempontjai. Ezek összehangolása és emellett a fokozódó társadalmi igény kielégítése nem könnyű. Egyértelmű szabályozásra és korrekt ellenőrzési lehetőségre van szükség.A hullámterek humán használatának, vagy más szóval jó léti használatának sorá­ban a vízDarti strandokat, horgásztanyákat, csónakkikötőket, Üdülőtelkeket, nyaraló éDületeket, zártkerti rendszerben (gvüm ölcsösökgf értjük. Tágabb értelemben a hul­lámtérben lévő ipari létesítm ények, vagy egyéb létesítm ények, pl. kikötők, hajója­vító üzem ek és sólyatereik, katonai gyakorló területek, belterületi, rakparti utak is e kategóriába tartozhatnak, ezeknek azonban területi aránya elenyésző , bár egy-egy  adott helyen elhelyezésük, létesítésük kom oly vitára adhat okot. Ebbe a kategóriába tartozhatnak a parti szűrésű vízbázisok üzem eltetése céljából létesített kutak, kút- csoportok, azok védőterületei is.Különösen az Alsó-Dunán az 1545-1445 fkm közötti szakaszon mintegy 960 db épülettel, az Alsó-Tiszán 1650 épülettel és a Maroson Makó és Kiszombor térségében számos üdülő­épülettel intenzív a hullámtéri, jóléti jellegű területhasználat. Az építmények nagy része épí­tési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, szabálytalanul épült. Árvizek idején je­lentős károsodásnak vannak kitéve és a nem megfelelő szennyvízelhelyezés és egyéb gon­datlanság miatt a hullámterek környezeti terhelése ezeken a helyeken fokozott. A Felső- és a Közép-Tiszán valamint a mellékfolyókon a sátorozás, a szabad strandok, a kirándulóhelyek és a zártkertek egyelőre környezeti problémákat még nem okoznak.6. HULLÁMTEREK ÁRVÍZVEZETŐ KÉPESSÉGEA következő ábrákon bemutatom, hogy a különböző folyószakaszokon milyen mértékű átfolyási szelvény csökkenést okozhat a jelenlegi területhasználathoz képest egy sűrű nö­vényzet, vagy „teljes beépítés” üdülőépületekkel, illetve milyen átfolyási szelvénynövekedést eredményezhet a teljesen üres hullámtér.Jól látható, hogy míg a dunai szelvényen lényegtelen a hullámtér területhasználat jellege addig a Tiszán már figyelemreméltók a különbségek. A Berettyó bemutatott szelvényében létkérdés a hullámtér üresen hagyása.5. HULLÁMTEREK JÓLÉTI HASZNOSÍTÁSA1297. A KÜLÖNBÖZŐ ÁRVÍZVÉDELMI, GAZDÁLKODÁSI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS JÓLÉTI FUNKCIÓK EGYEZTETÉSENem lehet vitás, hogy a hullámterek fő funkciója az árvizek -  beleértve a jeges árvizeket is -  levezetése. Előbb-utóbb a folyók bebizonyítják, hogy a hullámtér az övék. Más használat csupán az árvízvédelmi elsődleges szempontokkal összhangban engedhető meg. Nem könnyű az egyeztetés. Ehhez érdemes a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás követelményeit áttekinteni.A természetvédelem követelményei: a hullámtereken uralkodjon a természetsze­rű állapot. Legyenek túlsúlyban az őshonos fafajok alkotta növénytársulások. Ma­radjanak fenn a sokszínű, változatos életterek, a folyókat övező galériaerdők, a ma­gas fekvésű területek még meglévő keménylombos erdei és a hullámtéri, úgyneve­zett vizes élőhelyek (holtágak, anyaggödrök), mindez oly módon, hogy állandóan fenntartott folyamatos zöldfolyosó biztosítsa a migráció lehetőségét.Az erdőgazdálkodás követelményei: a nagy termőerejű hullámtéri termőhelyekre a termőhely sajátosságainak megfelelő fafaj-összetételű és állományszerkezetű egészséges és jól hasznosítható fatömeg-produkcióra képes erdőállományok kerül­jenek, amelyek elfogadható költség-paraméterekkel kezelhetők.A vízgazdálkodás követelményei: a hullámtér tegye lehetővé az árvízi vízhoza­mok, jéghozamok károkozás nélküli levezetését. A hullámtéri terep és a vegetáció viszonyai ne veszélyeztessék, sőt segítsék elő az árvízvédelmi létesítmények állé­konyságának biztonságát (szivárgás, hullámverés elleni biztonság).8 . ÖSSZEGZÉSMi szükséges ahhoz, hogy a fenti három szakterület követelményei együttesen, a lehető legjobban kielégíthetők legyenek?Ki kell jelölni a természetvédelem szempontjából elsőrendűen védendő területe­ket, és ott maradéktalanul érvényt kell szerezni az indokolt korlátozó védelmi intéz­kedéseknek. Ezen területeket vagy nemzeti parki kezelésbe kell utalni, vagy a gaz­dálkodó szervezeteknek kártérítést kell fizetni. Alapkövetelmény, hogy a folyók mentén legalább mozaikszerüen gondoskodjanak a migrációs zöld. folyosóról.A fatermelést célzó erdőket ki kell jelölnivés ott meg kell teremteni a termőhely­nek megfelelő erdőművelési, jó  gazdasági hatásfokú erdőgazdálkodási feltételeket. A természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból korlátozott művelésű területe­ket ki kell vonni az előirányzott bruttó fatömeg kötelezettségek alól, ezen területe­ken gazdasági szabályozó eszközökkel (környezetvédelmi alapból támogatás, erdé­szeti alaptól való mentesítés stb.) elő kell segíteni a védelem érvényesülését.Ki kell jelölni azokat a folyószakaszokat, hullámtéri területeket, ahol a vízgaz­dálkodás, árvízvédelmi biztonság követelményei megkívánják a hullámtéri terep és vegetáció alakításánál a természetvédelmi és erdőgazdálkodási igények háttérbe szorítását. Ki kell vonni az árvízvédelmi rendeltetésű erdőket az erdőalap hatálya alól.131

Az alföldi folyók hullámterének szerepe és hasznosítása

http://acta.bibl.u-szeged.hu/63970/1/nagyalfoldi_006_125-131.pdf

Az alföldi folyók hullámterének szerepe és hasznosítása

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged