Kovács, János

Repository of the Academy's Library

 13 MACEDÓNIA: EGY FÖLDRENGÉSEK VESZÉLYEZTETTE ORSZÁG Kovács János 1. A természetföldrajzi környezet A Macedón Köztársaság a Balkán-félsziget középsı részén, 25 713 km2-nyi területen, a 20°30’ és 23°03’ K-i hosszúság továbbá a 40°50’ és 42°20’ É-i szélesség közt fekszik. Az országot nyugatról Albánia, északról Szerbia, keletrıl Bulgária, délrıl pedig Görögország határolja. Az ország nagy része hegyvidéki területen fekszik (1. táblázat). Az ország legalacsonyabb területe a Vardar-folyó völgye — mely Vardar (törési) zóna néven is ismert — Ny-, ill. K-Macedónia részekre osztja a területet. A nyugati rész magas hegyvidékkel jellemezhetı (2000 m felett), mint például a Korab-hg. 2764 méteres magassággal. Az itteni vonulatok fıleg É-D-i irányban futnak, melyek az északi részeken ÉK-i irányban folytatódnak. A vonulatok közt völgyek találhatók, ezek egy részében tavak helyezkednek el, mint például a Preszpa- vagy az Ohridi-tó. A Vardar zóna változó relieffel jellemezhetı. Találunk itt magas hegyeket (Kozuf, 2165 m), fennsíkokat (Vitačevo, 800 m és Ovče Polje, 400–500 m), melyek 100–300 m magasan fekvı völgyekkel szabdaltak. Kelet-Macedónia 2000 m magas elszigetelt hegyekbıl áll, melyek közt K-Ny-i irányú völgyek futnak (Strumica, Kočani és Slavište). A Vardar-folyó az ország területének a 75%-áról győjti össze a vizet és szállítja tovább az Égei-tengerbe. A Strumica-folyó a bulgár Sztruma vízgyőjtıjéhez tartozik. A nyugati rész vizeit a Fekete-Drim győjti össze és Albánián (Drin) keresztül jut el az Adriai-tengerbe. 2. A földtani, tektonikai háttér Az ország a Dinaridák és Kárpáto-Balkanidák tektonikai rendszeréhez tartozik. Földtani szempontból két nagy részre osztható, melyek határvonala a Vardar zóna (DIMITRIJEVIĆ, M. – GRUBIC, A. 1977). A Vardar zóna a Dinaridák tektonikai egységéhez tartozik és jura ofiolit-sorozat építi fel (ARSOVSKI, M. – IVANOV, T. 1977). A Vardartól nyugatra a Pelagóniai-masszívum (Jakupica-Babuna vonulatok) prekambriumi tömege található. Ez fıleg metamorf sorozatokból áll, mely a grenville-i orogén (1000–880 millió éve) fázis során jött létre. A Ny-Macedón rész (Rudoka-Plakenska vonulatok) a bajkáli, kaledon és hercíni orogén fázisok metamorf palás kızeteibıl épül fel. A késıbbiekben az (alpi) larámi orogén újra metamorfizálta az itt található kızetek nagy részét. A Ny-Macedón terület északi részén fekszik a triász karbonátokból álló Šar-hegység. A Vardartól keletre a Szerb-Macedón-masszivum (régi nevén Trák-Macedón-masszívum) fekszik (ARSOVSKI, M. & BOGOEVSKI, K. 1997). A masszívumot felépítı kızetek fıleg prekambriumi gneiszek és palás kızetek. A bulgár határ mentén a Karitida zóna található paleozóos vulkano-szediment összletekkel (ARSOVSKI, M. – BOGOEVSKI, K. 1997). A terület neotektonikus mozgásai az utolsó áttolódások (kora-miocén) és a kora-, középsı-miocén planáció után kezdıdtek. Ezen mozgások intenzitását az alpi orogén fázisok tágulásos összeomlása, az Égei-tenger extenziója és a Pannon-medence összetett, bonyolult vertikális és horizontális mozgásai befolyásolták. A Balkán-hg. és a Dinári-Hellén lineáris, neotektonikus morfostruktúra az Alpi orogén övnek az örököse és lehatárolja a Központi-Balkán neotektonikai régiót. Ez a központi régió bonyolult blokkos szerkezettel jellemezhetı, mely az ÉÉNy-DDK irányú, Sztruma-Vardar lineamentum, a NyÉNy-KDK irányú Száva-Marica lineamentum és a Középsı-Mesta–É-Anatólia törési öv szabdal fel (ANDRESON, H. – JACKSON, J. 1987).  14 A domináns Szerb-Macedón neotektonikai küszöb riftesedésnek indult (késı-miocén) és a Sztruma-Vardar törésvonal mentén besüllyedt. A vertikális tektonikai elmozdulások elérték a 3–4 km-t is, sıt a Pannon- és Égei-medence irányába akár a 6 km-t. A terület általános felboltozódását a Rodope elvékonyodó kérgének izosztatikus kiemelkedése okozta. A bonyolult felboltozódás központi része lassan összeomlott a Sztruma-Vardar-Marica törésvonalak mentén, majd folytatódott a pliocén-kvarter idején napjainkig (ANDRESON, H. & JACKSON, J. 1987). A tektonikailag jelenleg is aktív terület az Alpi-mediterrán szeizmikus régióhoz tartozik, mely a következı geotektonikai egységekbıl áll: Pannon-medence, Keleti-Alpok, Dinaridák, Hellenidák, Égei-medence, Kárpátok-Balkán. A földrengések kipattanásának fı oka az Afrikai lemez ÉK-felé történı mozgása, mely során a Mediterrán térségben lévı mikrolemezek bonyolult mozgással (rotáció) ütköznek egymáshoz és az Adriai-Égei-ív mentén besüllyednek. A félsziget belsı területén lévı törésvonalak tehát ezáltal továbbra is aktívak maradnak.  3. Földrengések Macedónia területe a Mediterrán Szeizmikus Zónához tartozik. Ez a terület magas szeizmicitási besorolást kapott (Utsu, T. 2002). Az ország földrengés-történetében a Vardar zóna kapta a fıszerepet. Ezen a területen a legjellemzıbb a földrengések kipattanása. A legmobilisabb terület Skopje régiója. A földrengések oka az itt lévı tektonikus blokkok vertikális mozgásában (destruktív tektonikus folyamatok) keresendı. Az ország neotektonikailag két nagy részre osztható. Nyugat-Macedónia fı tektonikai egységei hosszanti (ÉK-DK), Közép- és Kelet-Macedóniáé pedig keresztirányú (K-Ny) nyújtást szenvedtek. A két régió határán a viszonylag stabil Pelagóniai-masszívum húzódik (2. ábra). Macedónia földrengései 10 tektonikai egységbıl ismeretesek (3. ábra). A nagyobb földrengések magnitúdója átlag 4,0 és 7,8 között volt (2. táblázat). A legnagyobb földrengések Pehčevo-Kresna környékén 1904-ben (M=7,8), és Valandovo-Dojran területén 1931-ben (M=6,7) pattantak ki. Az elmúlt 100 évben több pusztító földrengés érte az országot. A közepes mérető földrengések (M<6,0) is komoly károkat okoztak Macedónia területén. Ezek fıleg a panellakások és a falusi régi házakat károsították. A 6,0 magnitúdónál (Richter skála) nagyobb földrengések nem gyakoriak ezen a területen, de átlagosan évi tíz földrengés sújtja a régiót. Ezeknek a hipocentruma 4–30 km mélység közt változik (PETROVSKI, J.T. 2004).  A szeizmológusok a meglévı adatok alapján igyekeznek prognosztizálni a várható rengés-erısséget. Ezek alapján pl. Pehčevo-Kresna és Valandovo-Dojran területére M=6,9–7,9 értéket prognosztizálnak, ami nem csak Macedónia, hanem az egész Balkán területén katasztrófát jelentene. Az ország földrengés-történetét a közepes és erıs rengések adják, persze az ezekrıl szóló dokumentumok igen hiányosak, mivel a Belgrádi Szeizmológiai Intézetet csak 1905-ben alapították. A XX. század elıtti idıkbıl is maradtak feljegyzések a környék szeizmicitásáról, de ezek az iratok csak a Vardar zónában regisztrált rengéseket említik. Kr. u. 518-ban Scupi területén, majd 1555-ben Skopje városában volt nagyobb földrengés. Scupi városkája a jelenlegi fıvárostól 4–5 km-re északra volt. A történetírók feljegyezték, hogy ez a földrengés egy 45 km hosszú és kb. 4 km széles árokszerő bemélyedést nyitott a felszínen (PETROVSKI, J.T. 2004). Valószínő, hogy ez volt a legnagyobb földrengés az ország történetében. Az 1555-ös földrengés Skopje városának egy részét elpusztította. A belgrádi adatok szerint ezek a rengések XII MCS értékőek voltak, ami a jelenlegi szakértık szerint túlzás. A múlt században Skopje környékét több komolyabb földrengés is megrázta. 1921-ben Mirkovci faluját sújtotta egy M=4,6–5,1 erısségő (VII-VIII MCS) földrengés. Ezen kívül más, távolabbi rengések is nagyobb károkat okoztak, mint pl. Urosevac-Gnjilane (D-Szerbia) 1921-es rengése. Az 1963-as földrengés teljesen letarolta a fıvárost (M=6,1; I=IX-X MCS). Az épületek 77,4%-a elpusztult és a lakosság 75,5%-a hajléktalanná vált. A teljes gazdasági veszteség elérte az 1 milliárd USA dollárt, ami az akkori Jugoszlávia (1963) GNP-jének a 15%-át tette ki (PETROVSKI, J.T. 2004).  15 A földrengésekrıl készült tanulmányok szerint az elmúlt száz évben minden földrengés VI intenzitásúnál nagyobb volt, VII vagy annál nagyobb 97,8%; VIII vagy annál nagyobb 52,2%; IX vagy annál nagyobb 14% és X vagy annál nagyobb pedig 3,9% volt (UTSU, T. 2002). Irodalom ANDERSON, H.–JACKSON, J. 1987: Active tectonics of the Adriatic region. Geophys. J. R. astr. Soc. 91, pp. 937–983. ARSOVSKI, M.–BOGOEVSKI, K. 1997: Macedonia. In: MOORES, E. M.–FAIRBRIDGE, R. W. (szerk.)  Encyclopedia of European and Asian Regional Geology. Springer, 825 p. ARSOVSKI, M.–IVANOV, T. 1977: Geotectonic evolution of the Vardar Zone. Proc. 6th Colloquium on the Geology of the Aegean Region, Athens, 2, pp. 569–578. DIMITRIJEVIĆ, M.–GRUBIC, A. 1977: Models of geotectonic development of northeastern Mediterranean and concepts of plate tectonics. Int. Conf. on Metallogeny and Plate Tectonics in the Northeastern Mediterranean, Belgrade, pp. 21–105. Euro-Mediterranean Bulletin 1998–2006. Euro-Mediterranean Seismological Centre, EMSC database, URL: http://www.emsc-csem.org PETROVSKI, J.T. 2004: Damaging Effects of July 26, 1963 Skopje Earthquake. MEFS Cyber Journal of Geoscience. vol. 2, pp. 1–16. UTSU, T. 2002: A list of deadly earthquakes in the World (1500–2000). In: LEE, W.H.K.–KANAMORI, H.–JENNINGS, P.C.–KISSLINGER, C. (szerk.): International Handbook of Earthquake and Engineering Seismology, Volume 1, IASPEI, Academic Press, Chapter 42.                         16 Melléklet 1. ábra. Macedónia természetföldrajzi felosztása   S Z ER BI AALBÁNI ABULGÁRIAG Ö R Ö GO R S ZÁ GKELET-MACEDÓNIAVARDAR  ZÓNANYUGAT-MACEDÓNIAOhr id i-tó Preszpa-tóDorjanisz-tó    2. ábra. Macedónia tektonikus zónái. I. Vardar zóna, II. Pelagóniai antiklinórum zóna, III. Ny-Macedónia zóna, IV. Dinarida zóna, V. Szerb-Macedón zóna, VI. Kraistidna zóna, 1. neotektonikus süllyedék, 2. neogén vulkanitok   SKOPJET.VELESBITOLAOHRIDDEBARPRILEPTETOVOKUMANOVOGEVGELIJAIVIIIIIIIIIIVVIIIGÖRÖGORSZÁGSZERBIABULGÁRIAALBÁNIA  17 3. ábra. Macedónia szeizmotektonikus térképe. 1. Skopje-Vitina, 2. Tetovo-Gostivar, 3. Debar-Peshkopi, 4. Ohrid-Korca, 5. Valandovo-Dojran, 6. Pehčevo-Kresna, 7. Titov Veles, 8. Kičevo-Kruševo, 9. Bitola-Florina, 10. Tikves-Mrezicko   ÉDKNYMagnitúdó4-4,54,6-55,1-5,55,6-66,1-6,5 6,6-7 7,1-7,5   7,6-8    1. táblázat: A térség tengerszint feletti magasság szerinti megoszlása   Magasság kategória (t.sz.f.m.) 0–200 200–600 600–1000 1000–1500 1500 < Ország Terület km² %-ban Albánia 28 748 23 26 23 20 8 Bosznia-H. 51 129 13 33 29 22 3 Bulgária 110 928 31 41 15 9 4 Horvátország 56 542 53 29 14 4  Macedónia 25 713 3 31 35 22 9 Montenegró 13 812 10 11 22 39 18 Szerbia 88 361 37 30 18 13 2 Szlovénia 20 253 9 52 27 9 3        18 2. táblázat: Macedónia tektonikai körzetei, a hozzájuk tartozó legnagyobb rengésekkel   Koordináták  Szeizmikus terület Év Idı (h/m) Φ(N) λ(E) M 1 Skopje-Vitina 1963 04:17 42,0 21,4 6,1 2 Tetovo-Gostivar 1960 11:54 41,9 20,9 5,7 3 Debar-Peshkopi 1967 07:23 41,4 20,5 6,6 4 Ohrid-Korca 1911 21:35 40,9 20,8 6,7 5 Valandovo-Dojran 1931 01:50 41,3 22,5 6,7 6 Pehčevo-Kresna 1904 10:25 41,8 23,1 7,8 7 Titov Veles 1922 16:37 41,7 21,4 5,5 8 Kičevo-Kruševo 1988 02:18 41,3 21,0 4,4 9 Bitola-Florina 1920 02:09 41,0 21,4 5,3 10 Tikves-Mrezicko 1955 23:53 40,9 22,1 5,1 M - Magnitúdó (Richter-skála)    3. táblázat. Nagyobb földrengések 1900–1996 közt Macedóniában   Év Szélesség Hosszúság M Áldozatok Sebesültek Károk Terület 1931 41,34 22,40 6,0 -  - Macedónia: Valandovo 1931 41,30 22,50 6,7 35 159 - Görögország/Macedónia 1942 41,60 20,40 5,9 43 - kevés Albánia/Macedónia: Peshkopi, Magellare 1960 41,90 20,90 5,7 1 12 kevés Macedónia:Dobi Dol 1963 42,00 21,40 6,1 1070 4000 nagy Macedónia [Skopje] 1967 41,20 20,70 4,5 - - kevés Albánia/Macedónia 1983 41,96 21,51 4,7 12 - kevés Macedónia:Skopje 1985 41,58 22,25 5,0 0 16 néhány Macedónia:Demir Kapija-Negotio 1990 41,00 22,30 5,9 1 60 kevés Görögo.:Edessa,Kilkis/ Macedónia 1994 41,18 21,20 5,8 0 néhány kevés Macedónia:Bitola      

Macedónia, egy földrengések veszélyeztette ország

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library