Gönczi, Gabriella

Krajnc, Zoltán

Repository of the Academy's Library

 Dr. habil. Krajnc Zoltán - Gönczi Gabriella  ADALÉKOK A KÖZELMÚLTBÓL  (MÁSODIK RÉSZ): A REPÜLŐ ÉS LÉGVÉDELMI CSAPATOK HARCTEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZAZ HOGYAN GONDOLKOZTUNK A LÉGI HADVISELÉSRŐL A NATO-TAGSÁGUNK ELŐTT BEVEZETÉS Ez a dolgozatunk a folytatása az „Adalékok a közelmúltból  (első rész): a volt honi légvédelmi csapatok harctevékenységi formái”  című cikkünknek, amelyben feltártuk a volt honi légvédelmi csapatok idejében, a rendszerváltozás előtt, alkalmazott harctevékenységi formákat. A folyamat azonban csak úgy teljes, ha megvizsgáljuk a rendszerváltozás utáni és a NATO-tagságunk előtt uralkodó légi hadviselési paradigmákat. Megítélésünk szerint ez fontos adalék lehet, ahhoz, hogy jobban megértsük a NATO-teóriák adaptálásának folyamatát, valamint azt, hogy milyen elméleti alapra kellett építeni az első hadműveleti doktrínákat és a személyi állomány felkészítését. A MAGYAR HONVÉDSÉG REPÜLŐ ÉS LÉGVÉDELMI CSAPATAINAK TERVEZETT HARCTEVÉKENYSÉGI FORMÁI A Magyar Köztársaság elleni fegyveres agressziót a fegyveres erők hadászati védelmi hadműveletével kívántuk visszaverni, mely definíciószerűen1 a következőt jelenti „a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek az országot ért agresszió elhárítását szolgáló fegyveres küzdelme, az MH csapatai által - alapvetően az ország területén és légterében, egységes hadászati elgondolás és terv alapján - végrehajtott védelmi hadűveletek, ütközetek és harcok összessége.”  A hadászati védelmi hadművelet a következő fő tartalmi a összetevőkből állt:  a Magyar Honvédség csapatainak és a kijelölt Határőr erőknek a határközeli első védelmi-, és légvédelmi hadművelete(i),  a hadműveleti főirányokon kívüli területek (terepszakaszok, irányok) katonai ellenőrzése, valamint  a fontosabb objektumok őrzés-védelme.                                                           1Ált\62. A Magyar Honvédség ideiglenes hadműveleti utasítása, Honvédelmi Minisztérium,1994 2  Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24. A repülő és légvédelmi csapatok - deklarált - harctevékenységi formái  „alkalmazkodtak” a - nyugati elvek szerinti - harcászati légierő alkalmazásának formáihoz,  „tisztán” követő jellegűek voltak, így a harctevékenységi formák mindig választ adtak a harcászati légierő által „használt” megfelelő tevékenyégi formára. Mik is voltak  a harcászati légierő harctevékenységi formái ? A hadászati szintű - haditevékenységi forma - a légi hadjárat (hadászati művelet), ami általában a teljes háború időszakában a légierő (repülőerők) tevékenységét meghatározza, a háború céljainak elérésére irányul. Más megfogalmazás szerint2 ”hadászati művelet, a háborúban folyó fegyveres küzdelem légi hadműveletekből, légi tevékenységekből álló összetevője, a repülőerők alkalmazásának azon formája, melyet az adott hadszíntéren (háborús színtéren) a legfelsőbb katonai parancsnokság egységes elgondolása és tervei alapján, más haderőnemekkel együttműködve, vagy önállóan a háború céljainak elérése érdekében folytatnak.” A légi hadműveletet a harcászati légierő a légi hadjárat egy-egy fő feladatának a végrehajtása érdekében hajtja végre, célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a további saját és más haderőnemek tevékenységéhez. Tartalmilag légi tevékenységekből - mint a harcfeladat sikeres végrehajtását célzó összehangolt repülések összessége - és légi támadásokból áll.  1. ábra. A hadászati védelmi hadművelet   A légi támadás a légi hadviselési eszközöknek az ellenség katonai és fontosabb polgári objektumainak pusztítására (bénítására, lefogására) irányuló összehangolt tevékenysége. A légi támadást a különböző jelzői (tömeges, összpontosított, szisztematikus, vagy rendszeres) minősítik.  A tömeges légitámadás esetén az adott ország (koalíció) a légi hadviselési eszközeinek egészét (túlnyomó többségét) egyidőben (rövid idő alatt) veti harcba, az összpontosított légitámadásban a harcászati légierő az erőkifejtését meghatározott szempontok szerint kiválasztott objektumok pusztítására (bénítására, lefogására) összpontosítják. A szisztematikus (rendszeres)  légitámadást a harcászati légierő két légi támadás közötti szünetekben a folyamatos ráhatás és az elért erdemények megszilárdítása érdekében hajt végre.                                                           2 Alapvető fogalmak,kategóriák,ZMKA Lé.és re.haderőnemi fakultás,1993,nytsz.:820\4,(6. oldal)    A Magyar Köztársaságot ért fegyveres agresszió A Fegyveres Erők hadászati védelmi hadművelete  szf-i védelmi hadmű-velet,  légvédelmi hadmű-velet,  kat-i ellenőrzés,  objektumok őrzés-védelme   3  Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24. A légi támadás központi eleme a légi csapás, amely a légi hadviselési eszközök határozott ráhatása az ellenséges objektumokra azok pusztítása (bénítása, lefogása) céljából. Most nézzük meg milyen harctevékenységi formák voltak szembeállítva a harcászati légierő tevékenységi formáival! Ennek legfontosabb eleme a légvédelmi hadművelet  volt, amely a repülő és légvédelmi csapatok egységes elgondolás és terv alapján, feladat, hely és idő szerint egyeztetett, egymással kapcsolatban álló légvédelmi ütközeteinek, rendszeres harctevékenységeinek, légvédelmi harcainak összessége az ellenség támadó légi hadműveletének visszaverésére, s így a kijelölt objektumok, csapatcsoportosítások légvédelmi oltalmazása a légi ellenség csapásai ellen.  A légvédelmi hadművelet tartalmi elemei voltak:  a támadó légi hadviselési eszközök felderítése, a felderítési információk feldolgozása és továbbítása a megfelelő formában a felhasználók számára,  a légi ellenség várható tevékenysége elgondolásának felfedése,  légvédelmi harcok, légvédelmi ütközetek megvívásával, rendszeres harctevékenységek végrehajtásával az oltalmazási feladatok megoldása,  elektronikai harc a saját eszközeink harci alkalmazhatóságának biztosítására,  hadműveleti-, és harcászati manőverek az erőkifejtés összpontosítása, áthelyezése.  a hadműveletek-, harcok mindenoldalú biztosítása. A légvédelmi hadművelet akkori prognózisa szerint a légi ellenség a harctevékenységek kezdeti időszakában erőkifejtését várhatóan a légi fölény kivívására fogja összpontosítani, az első légi támadás(ok) a légvédelmi rendszer egyes elemeinek (a határközelben települt rádiótechnikai alegységek állásai, a harcászati repülők repülőterei, a légvédelmi rakéta alegységek harcrendjei, harcirányító pontok)   „kikapcsolására” irányulhatnak. A berepülések  mélysége - az országhatártól - kb. 40-50 km-re valószínűsíthetőek, így a légvédelmi harctevékenységek térbeli kiterjedése is erre a mélységre kell korlátozódnia. A légvédelmi hadművelet további menetében a következő légi támadások visszaverése során - az ország mélységében elhelyezkedő objektumok légvédelmi oltalmazásakor - a repülő és légvédelmi csapatok harctevékenysége átfoghatja a Magyar Köztársaság teljes légterét. A légvédelmi hadművelet megvívása során a repülő és légvédelmi csapatok az erőkifejtésüket mindig azon feladatok végrehajtására, azokba az irányokba, körzetekbe összpontosítják, amelyekre a légi ellenség fő tevékenysége irányul, ezért a légvédelmi hadművelet kezdeti időszakában a légvédelmi rendszer első lépcsőjében települt hadműveleti elemek, csapatcsoprtosítások oltalmazására, azt követően pedig a védelmi hadműveletet folytató szárazföldi csapatok csoportosításai elleni légi csapások elhárítására, majd - optimális esetben - az ellencsapásban résztvevő szárazföldi csapatok előrevonási útvonalainak, sávjának és az ellencsapás körzetének légvédelmére fordítják fő figyelmüket. 4  Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24. 2. ábra. Az ellenséges légierő és a re. és lé. cs. harctevékenységi formáinak kapcsolatrendszere  A repülő és légvédelmi csapatok - az alaprendeltetésükön kívül - hactevékenységet folytathattak a szárazföldi csapatok érdekében, például, csapásmérés az ellenség mélységében elhelyezkedő vezetési pontok, csapatcsoportosítások és más kiemelt fontosságú célpontok ellen. A légvédelmi ütközet azon összehangolt légvédelmi harcok összessége, melyet a légvédelmi hadművelet egy részfeladatának megoldására - egy légi támadás visszaverésére - hajtanak végre, így a légvédelmi ütközet megvívásának célja a légi ellenség (tömeges, vagy összpontosított jellegű) légi támadásának elhárítása, s ezzel az oltalmazási feladatok megvalósítása. A légvédelmi ütközetet viszonylag korlátozott térségben és időtartamban vívják meg. A légvédelmi ütközet kezdetének azt az időpontot tekintjük, amikor a repülő és légvédelmi csapatok hadműveleti felépítésének első lépcsőjében települt rádiótechnikai alegységek a levegőben felderítik a légi támadásban résztvevő első légi kötelékeket, az ütközet befejeztének, pedig azt, amikor az utolsó légi hadviselési eszköz is elhagyja a magyar légteret. Szórványos légi támadás  Rendszeres harctevékenység   Légi csapás  Lé-rak. tü. harc  Légi harc  Légi támadás  Légvédelmi ütközet   T Á M A D Ó  L É G I H D M Ű V E L E T L É G V É D E L M I  H A D M Ű V E L E T    L É G I    H A D J Á R A T  L É G V É D E L M I   E L G O D O L Á S A H A D Á S Z A T I  V É D E L M I  H A D M Ű V E L E T 5  Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24. A rendszeres harctevékenység a repülő és légvédelmi csapatoknak - az ellenség két légi támadása, azaz két légvédelmi ütközet közötti időszak - harctevékenységi formája, melyet az ellenség szisztematikus légi támadásának elhárítására hajtanak végre, összehangolt légvédelmi harcok sorozata, melyek sikeres végrehajtásával biztosíthatóak a manőverek és a helyreállítási feladatok.  A rendszeres harctevékenységek sikeres megvívásával megvalósítható az ország fontosabb objektumaira mérendő ismételt légi csapások elhárítása, az ellenség légi felderítésének megakadályozása, valamint a saját csapatok manővereinek, átcsoportosításainak oltalmazása és a csapások következményeinek felszámolása, a megbontott légvédelmi rendszer helyreállítása.  A  rendszeres harctevékenység végrehajtása során a légvédelmi harcok korlátozott számban kerülnek lefolytatásra, míg a harctevékenységek térbeli kiterjedése, akár jelentősen, meghaladhatják a légvédelmi ütközetek körzeteit, megvívását bonyolítja az a tény, hogy a légvédelmi ütközetek közötti szünetekben kerül végrehajtásra, amikor a repülő és légvédelmi csapatok fő feladataként a csapások kövekezményeinek a felszámolása, a légvédelmi rendszer helyreállítása és a további harctevékenységekre való közvetlen felkészülés jelentkezik. A rendszeres harctevékenység vezetésének megszervezésénél alapnak tekintik a centralizált vezetési formát, mert a végrehajtás során a harctevékenység viszonylag nagy földrajzi kiterjedésben, a légi támadásokhoz viszonyítottan kisebb számú csapásmérő- és felderítő kötelék részvételével történik, ami az erők-eszközök gazdaságtalan felhasználását eredményezheti, ha a fegyvernemi magasabb egység-, egység- és alegység parancsnokok a légi célok megsemmisítésére önállóan, decentralizáltan hoznak elhatározást. A légvédelmi hadművelet, a légvédelmi ütközet és a rendszeres harctevékenység a hadműveleti szintű, míg a légvédelmi harc, a légvédelmi rakéta- és tüzérharc, valamint a légi harc a repülő és légvédelmi csapatok harcászati szintű alkalmazási formái. A légvédelmi harc a két haderőnem - a légvédelmi rakéta- és tüzér csapatok, valamint a harcászati repülők -  légi hadviselési eszközök megsemmisítését célzó harcainak összessége. A légvédelmi rakéta- és tüzérharc az alegységek cél, hely és idő szerint egyeztetett tüze és manővere az oltalmazási feladatok sikeres végrehajtása érdekékében. A légi harc az egyes repülőgépek, repülőalegységek és egységek tüze és manővere a légvédelmi oltalmazási feladatok végrehajtása céljából. A repülő és légvédelmi csapatok harctevékenységi formáihoz szorosan kötődő fogalom a harctevékenységi mód3 kategóriája, melynek három változatát különböztetünk meg :  a kijelölt objektumok (körzetek) oltalmazása a repülő és légvédelmi csapatok alapvető erőkifejtésének a főirányokban történő összpontosításával, a rendelkezésre álló erők és eszközök egyidejű (rövid idő alatt történő) harcbavetésével,                                                           3Ált\62. A Magyar Honvédség ideiglenes hadműveleti utasítása, Honvédelmi Minisztérium,1994 6  Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24.  a kijelölt objektumok (körzetek) oltalmazása az erőkifejtésnek meghatározott terepszakaszokon, zónákban történő elosztásával, a rendelkezésre álló erők folyamatos harcbavetésével,  az erőkifejtésnek és a harcbavetésnek a kombinált alkalmazása. BEFEJEZÉS Összegzésként megállapíthatjuk, hogy: a harci alkalmazásra tervezett harctevékenységi formák nem  „lépték túl” a  „honi légvédelem”, a  „légvédelmi csapatok” szemléletmódon, továbbá, a harctevékenységi formák „tisztán” (honi) légvédelem orientáltak voltak. A repülő és légvédelmi csapatok - deklarált - rendeltetésének és feladatrendszerének csak a légvédelmi típusú részeit „fedték le”, nem tekintették egyik harctevékenységi forma részének sem a szárazföldi csapatok érdekében végrehajtandó tevékenységeket (csapásmérés, légi biztosítás, szállítás, stb.).  Könnyen belátható az is, hogy a hadműveleti szintű formák (légvédelmi hadművelet, légvédelmi ütközet, rendszeres harctevékenység) és a légvédelmi összfegyvernemi forma (légvédelmi harc) „csak” egyfajta „ernyő (gyűjtő) definíciók”, így csupán meghatározott céllal vívott- és egybegyűjtött légvédelmi  rakéta-tüzér- és vadászrepülő légi harcok összessége. E logikát követve kijelenthetjük, hogy az összes tárgyalt harctevékenységi forma központi eleme -  lényege - a két tűzfegyvernem harca, a tüze és a tűzkiváltás érdekében végrehajtott manővere volt. Az is megállapítható, hogy a haderőnem  harctevékenységi formáinak elméletrendszere logikailag nem tiszta, nem következetes minden szempontból, így természetszerűleg nem egyezik teljes mértékben az első részben tárgyalt - általában vett - „forma elmélettel”. Végezetül vizsgáljuk meg azt, hogy hol voltak rések az elméletben és azt, hogy hol jelentkeztek  „illesztetlenségi” problémák az általános elmélet és a konkrét - a repülő és légvédelmi csapatok harctevékenységi formáinak - elmélete között. Az ellentmondások feltárása előtt le kell szögezni azt a tényt, hogy a repülő és légvédelmi csapatok harctevékenységi formái követő jellegűek, s így az agresszor légierejének alkalmazási formáihoz kellett, hogy  „idomuljon”. A fentiek ellenére az ellenséges légierő légi hadjáratával - mint hadászati művelettel - szemben nem állítottak hadászati szintű (jelentőségű) haditevékenységi formát, pedig az általános elmélet a haditevékenység formáit csak gyűjtőfogalomként definiálja, mint az egyes haderőnemek által folytatott tevékenységek összességét. Bár volt ennek az ellentmondásnak a feloldására kísérlet, mert egyes irodalmak közvetetten a hadászati védelmi hadművelet ún. légvédelmi elgondolását tekintették  „legfőbb” mozgatónak, ezért - kimondatlanul - ezt állították szembe az ellenséges légierő tevékenységét a teljes háború időszakára meghatározó légi hadjárattal.  A másik fő ellentmondás az általános elmélettel, az hogy az ott felsorolt - és általánosan elfogadott - formák (hadművelet, ütközet, harc, csapás és  folyamatos harctevékenység) nem egyeztek meg teljes 7  Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24. mértékben az ellenséges légierőnek és a saját repülő és légvédelmi csapatoknak tulajdonított formákkal. A repülő és légvédelmi csapatok vonatkozásában a hadművelet, ütközet és harc alkalmazása azonos, de a rendszeres harctevékenység már nem feltétlen azonos a folyamatos harctevékenységgel, ami a csapatok harctevékenységi módjában jelent meg. Az ellenséges légierőnél a hadművelet, harc és csapás egyezett.   A korábbi elmélet4 szerint a (légi) csapás megegyezett a „mostani” légi támadás fogalmával, melyet az idegen hadseregek alkalmazásának kérdéseivel foglalkozó szakemberek a 80-as évek végétől vezettek be, hogy ne legyen a  „csapásban csapás”, de ezzel újabb rést ütöttek az elméleten, mert a támadás - általánosságban - csak mint a harc fajtájaként volt definiált. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Ált\62. A Magyar Honvédség ideiglenes hadműveleti utasítása, Honvédelmi Minisztérium,1994 [2] Maloványi Sándor: A légierő helye és szerepe az USA és a NATO katonai doktrínájában, ZMKA-jegyzet, 1973, nytsz.:236/2299 [3] A Szovjet Hadtudomány Enciklopédiája, MNVK, Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1985 [4] Katonai Értelmező Szótár, Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1976, ISBN 963 326 178 3 [5] Hadtudományi Lexikon, Magyar Hadtudományi Társaság, Akadémiai Kiadó, Bp.,1995, főszerk.: Dr.Szabó  József, ISBN 963 045 226 X,8 [6] Szovjet Katonai  Enciklopédia, MNVK Tudományos Osztály MNVK Szabályzatszerkesztő és Kooperációs  Osztály, Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1985, [7] Alapvető fogalmak,kategóriák,ZMKA Lé.és re.haderőnemi fakultás,1993, nytsz.:820\4;                                                           4 Maloványi Sándor: Az MNK ellen várható légi-, légi-kozmikus hadművelet elvi felépítése és valószínű lefolyása, ZMKA-jegyzet, 1971, nytsz.:236/2297 

ADALÉKOK A KÖZELMÚLTBÓL (MÁSODIK RÉSZ): A REPÜLŐ ÉS LÉGVÉDELMI CSAPATOK HARCTEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZAZ HOGYAN GONDOLKOZTUNK A LÉGI HADVISELÉSRŐL A NATO-TAGSÁGUNK ELŐTT

ADALÉKOK A KÖZELMÚLTBÓL (MÁSODIK RÉSZ): A REPÜLŐ ÉS LÉGVÉDELMI CSAPATOK HARCTEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZAZ HOGYAN GONDOLKOZTUNK A LÉGI HADVISELÉSRŐL A NATO-TAGSÁGUNK ELŐTT

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library