Lővei, Pál

Repository of the Academy's Library

Lővei PálNemzetközi tudományos szervezetek, nemzetközi kapcsolatok, konferenciákA művészettörténész szakma legnagyobb nemzetközi szervezete, a Comité Internationale d’His-toire de l’Art (CIHA) magyar tagszervezete hagyományosan az MTA Művészettörténeti Bizott-sága. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a tagsági díjat folyamatosan, illetve az országot képviselő magyar CIHA-tag és/vagy póttag közgyűlési részvételének költségeit rendszerint az MTA biztosította. A rendezvényeken való szereplést az előadók számára az 1990-es évek köze-pén még a Soros Alapítvány, később több esetben a Getty Alapítvány támogatása tette lehetővé.A harmadik évezred eleje – az utolsó három kongresszusi ciklus – a CIHA globális nyi-tását hozta magával. Az Európa-központú előző évtized berlini (1992), amszterdami (1996) és londoni (2000) kongresszusát követően a montreali (2004) és a melbourne-i (2008) kongresz-szus és velük az elnöki poszt tengerentúlra kerülése paradigmaváltással párosult. A korábban Európa- és Amerika-centrikus (csupán Japánnal és Ausztráliával kiegészült) tagság kibővült Kínával és Dél-Afrikával, egy japán konferenciát követően a déli féltekén megrendezett első, ausztráliai kongresszust röviddel később követte egy dél-afrikai konferencia, elfogadást nyert a 2016-os kongresszus pekingi helyszíne, és megindultak a tárgyalások további országok (pél-dául India) felvételéről. A tagjelölt országokban kiépítendő, szilárd tagszervezetek létrehozását igénylő, csak megfontoltan végrehajtható bővítési folyamat ugyanakkor a kongresszusi rész-vétel sokkal könnyebben lebonyolítható kiterjesztésével párosult. Ennek keretében lényegé-ben megszűntek a korábbi – az európai művészettörténet korszakolásán alapuló – periódus-központú szekciók, olyan tematikus kérdésfeltevéseknek adva át a helyet, amelyek a világ bár-mely tájéka bármely történeti korszakának akár az őskort is felölelő művészeti produkciójára egyként vonatkoztathatók. Ez magával hozta az antropológia és az ősrégészet, illetve az e te-rületeken alkalmazandó művészettörténeti szempontú vizsgálatok felé való interdiszciplináris nyitást, valamint sok, korábban a CIHA rendezvényein soha nem szereplő ország, régió témái-nak megjelenését, egyben művészettörténész kutatóinak szereplését is (az utóbbi kongresszu-sokon már rendszeresen mintegy ötven országból vettek részt, „fekete” Afrikából, Délkelet-Ázsiá-ból, Óceániából, az iszlám világból is).Ebbe a folyamatba jó helyzetfelismeréssel bekapcsolódva, a 2004–2008 közötti ciklus magyar CIHA-tagja, Beke László kezdeményezésére és sikeres nemzetközi „lobbyzás” eredmé-nyeként, az MTA és ezen belül az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete, valamint például a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal anyagi és szervezési támogatása segítségével sikerült 2007 végén Budapesten How to Write Art History – National, Local or Global? címmel CIHA-konferenciát rendezni. A négy kontinens 19 országából érkezett szakemberek a tudományág előtt álló legfontosabb kérdéseket, a re-gionalitás kontra egyetemesség, a művészet földrajzi tényezőinek problémáit járták körül. A konferencia teljes anyaga már 2008 végén megjelent az Acta Historiae Artiumban. A tanács-kozást a nemzetközi szakmai közvéleményt képviselő CIHA-vezetőség a 2012. évi nürnbergi 514t e m a t i k a ,  e r e d m é n y e kkongresszusig bezáróan minden lehetséges fórumon szóban és írásban hangsúlyozottan ki-emelkedően sikeresnek ítélte. A nürnbergi kongresszus úttörő kezdeményezést jelentő, a CIHA történetével foglalkozó szekciójában Budapestet – Bécs, London és Nürnberg mellett – „CIHA-városként” jellemezték, amely a kelet–nyugati szakmai nyitás megszervezésével kiemel-kedő jelentőségűként interpretált, az 1992-es berlini kongresszus számára is példát mutató 1968-as kongresszussal, valamint az 1965-ös konferenciát követően 2007-ben ismét alkotó mó-don tudott megjelenni a nemzetközi szakmai közéletben. Az utóbbi időszak magyar CIHA-köz-reműködésének tudható be, hogy az UNESCO Diogène/Diogenes című társadalomtudomá-nyi folyóirata a transzkulturális, „globális” művészettörténetnek szentelt számában (francia nyel -ven: 2010; angolul: 2011) ausztrál, amerikai, szlovén, francia, dél-afrikai, német, brit, mexikói, kínai és svájci közreműködők mellett magyar szerző írását közölte a közép-európai művészet-történet-írás helyzetéről.A tárgyalt időszakban a CIHA rendezvényein való magyar részvétel igen hullámzó volt, nem egy esetben alig lépett túl a magyar CIHA-tag jelenlétén. A világpolitikai eseményekre ref-lektáló 1992-es berlini „mamut”-kongresszus jelentős létszámú küldöttségét követően 1996-ban három magyar résztvevő és mindössze egyetlen poszter szerepelt, 2000-ben magyar szekcióve-zető, több előadás és magyar hallgató is volt, majd 2004-ben ismét három résztvevő és egy elő-adás, 2008-ban egyetlen résztvevő és egy előadás következett. A 2012-es kongresszuson a mint-egy tucatnyi magyar résztvevő három előadással és hat poszterrel jelentkezett. A kongresszu-sok közötti időszakokban rendezett kisebb CIHA-konferenciákon való magyar részvétel mér-téke ugyancsak erősen változóan alakult. Volt magyar résztvevő és előadás a 2003-ban Krakkó- ban rendezett konferencián; két magyar résztvevő – a magyar CIHA-tag és póttag – volt jelen a 2007-es budapesti konferencia rendezési jogának elnyerése szempontjából kulcsfontos-ságú, 2006-ban rendezett Los Angeles-i konferencián és vezetőségi ülésen; kiemelkedő volt a 2011-ben a szlovéniai Mariborban az 1400 körüli művészet problémáinak szentelt programon való, a rendezők által igen pozitívan fogadott magyar részvétel, mintegy tucatnyi résztvevővel, 3-3 előadással és poszterrel.A CIHA-programokon kívül a magyar művészettörténet-írás és ezen belül az MTA Művé-szettörténeti Kutatóintézete nemzetközi kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságúak voltak azok a konferenciák, amelyek keretei között – a szakma egy-egy nemzetközi rangú kép-viselőjének vezetésével – fiatal, főleg közép-európai kutatók foglalkoztak a térség egy-egy ak-tuális szakmai kérdésével (A művészettörténet válaszúton, 2004). 2007-ben A historizmus válto -zatai. A historizmus szempontjai Magyarországon és Németországban című nemzetközi konferen-ciára stílusosan az Akadémia épületében került sor. (Az előadások szövege megjelent az Acta Historiae Artiumban.)A 2006-ban rendezett, magyar–luxemburgi Zsigmond-kiállítás előkészítő rendezvénye-ként Sigismund von Luxemburg – Ein Kaiser in Europa címmel 2005-ben nemzetközi történeti és művészettörténeti kongresszust rendeztek Luxemburgban, a társrendezői szerepnek megfele-lően nagyszámú magyar résztvevővel és előadással. (Az előadások szövege 2006-ban reprezen-tatív tanulmánykötetben jelent meg Mainzban.)A magyar–olasz művészettörténeti tudományos kapcsolatok szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt az Italy & Hungary. Humanism and Art in the Early Renaissance címmel 2007-ben rendezett nemzetközi konferencia a Harvard Egyetem itáliai reneszánsz központjában, a Villa i Tatti-ban; az előadók magyarországi tanulmányi kiránduláson is részt vettek. (A konferencia anyagát 2011-ben reprezentatív tanulmánykötetben jelentette meg a firenzei intézmény.)515t e m a t i k a ,  e r e d m é n y e kTöbb-kevesebb rendszerességű a magyar művészettörténet-írás és az 1995-ben Lipcsé-ben létrehozott intézet, a Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmittel-europas kapcsolata. Jelentős volt a magyar részvétel az 1999-ben a nürnbergi Germanisches Nationalmuseumban rendezett Die Jagiellonen. Kunst und Kultur einer europäischen Dynastie an der Wende zur Neuzeit konferencián (az előadásokat 2002-ben reprezentatív tanulmánykötet-ben tette közzé a múzeum). Magyar részvétellel zajlott a Die Länder der böhmischen Krone und ihre Nachbarn zur Zeit der Jagiellonenkönige (1471–1526). Kunst – Kultur – Geschichte című kon-ferencia (Kutná Hora, 2000, tanulmánykötettel), és több magyar szerzője van a GWZO Künstleri -sche Wechselwirkungen in Mitteleuropa című tanulmánykötetének is (2006).Jelentős volt a magyar szerzői hozzájárulás a Slovenská národná galéria 2003-ban Po-zsonyban rendezett Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia című kiállításának katalógusá-ban, valamint a kiállításhoz kapcsolódó nemzetközi konferencián (a rendezőket érte is emiatt nacionalista indíttatású bírálat; a konferencia anyagát a múzeum évkönyvében jelentették meg). Fontos a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a romániai Szatmár Megyei Múzeum együtt-működésével 2000-ben indult, Középkori egyházi építészet Erdélyben című, román–magyar kon-ferenciasorozat, amelynek előadásai eddig öt kötetben jelentek meg.A magyar művészettörténészek nemzetközi konferenciaszerepléseinek természetes kö-zege Közép-Európa. Jelentősebb, magyar résztvevővel/résztvevőkkel lezajlott további konferen-ciák: Bronz sírlapok Közép-Európában, nemzetközi tudományos konferencia, (Poznań, 1999); a From Gothic to Renaisssance című kiállításhoz (1999–2000, Brno) kapcsolódó nemzetközi szimpozion; Wokół Wita Stwosza konferencia (Krakkó, 2006); a Cseh Tudományos Akadémián rendezett prágai síremlék-művészeti tudományos konferenciák; a prágai Károly Egyetem alapí-tásának 660. évfordulója alkalmából a Prágai Egyetemen rendezett, Prága és Európa nagy kultu -rális központjai a Luxemburgiak korában 1310–1437 című, nemzetközi tudományos konferencia (2008); valamint a B. Nagy Margit emlékére Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között címmel rendezett konferencia (Marosvásárhely, 2009) – valamennyinek megjelentek az előadásai. A műemlékvédelem nemzetközi – a művészettörténet-írást azonban csak mérsékelten érintő – konferenciaprogramjai közül kiemelendő a 2004-ben Budapesten és Pécsett A Velencei Karta 1964–2004–2044? címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencia (az előadások szövege megjelent). Az 1990-es évek második felében, a 2000-es évek elején a közép-európai együttműködés és információáramlás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, de esetenként jóval szélesebb körű érdeklődést is kiváltó, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága részvéte -lével szervezett programok voltak a Tusnádi Konferenciák (az előadások szövege Romániában rendszeresen megjelent). A 2000-es évek első évtizedében jelentős események voltak a környe-ző országok magyar vonatkozású műemlékeinek helyreállítását szervező Teleki László Alapít-vány évente rendezett beszámoló-konferenciái.A németországi központú, európai fontosságú Arbeitskreis für Hausforschung 1996-ban Székesfehérváron rendezte magyarországi tanulmányi kirándulással kiegészített, éves konferen-ciáját, Hausbau und Bauforschung in Ungarn címmel, számos magyar műemlékes kutató részvé-telével. (Az előadásokat tartalmazó tanulmánykötet 2004-ben Németországban jelent meg.)Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Művészettörténet Inté-zeti Képviselete és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referatúrája 2008-ban konferenciát szervezett Colligite Fragmenta! – örökségvédelem Erdélyben címmel (az előadások tanulmánykötete is megjelent). Ennek folytatásaként 2009-ben került sor a Colligite fragmenta! – örökségvédelem Kárpátalján és a Felvidéken című, nemzetközi tudományos konferenciára.516t e m a t i k a ,  e r e d m é n y e kA kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány 2007-ben rendezte meg a Fiatal Művészettörténészek I. Konferenciáját, amelyhez csatlakozott a 2006-ban Budapesten alapított CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye. A Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciájára az ő szervezésükben 2009-ben került sor Budapesten, a III. konferenciát pedig 2011-ben együtt rendezte a két szervezet a Maros Megyei Múzeummal.*A magyar művészettörténészek legszélesebb köreit kívánta megszólítani a 2000-ben Maradan-dóság és változás címmel az akkor hatvanéves generáció tiszteletére rendezett, háromnapos ráckevei konferencia (az előadások szövege később tanulmánykötetben jelent meg). A több kül-földi országban ismert, hasonló országos konferenciákat – többek között intézményes háttér hiányában – az akkori tervek ellenére nem sikerült rendszeressé tenni. (Újabb országos konferen-ciára csak 2012 végén került ismét sor, a program folytathatósága a jövő zenéje.)Az 1878-ban Országos Régészeti és Embertani Társulat néven megalakult Magyar Régé-szeti és Művészettörténeti Társulat a művészettörténészek legrégebbi hazai szervezete. Tevé-kenységének főcsapását hagyományosan tudományos előadások és évenként az ország más-más megyéjében, régiójában megtartott vándorgyűlések szervezése, valamint szakmai díjainak éven-kénti adományozása jelenti. Ehhez az 1980-as évek óta egyre erőteljesebben kapcsolódik a fon-tos hazai kiállítások szervezett, a rendezők szakmai vezetésével megvalósított látogatása, amihez utóbbi időben műemléki látogatások is járulnak. A vizsgált periódusban a Társulat több telje-sen vagy részben művészettörténeti tematikájú konferenciát is szervezett, gyakran magyar és külföldi tudományos és oktatási szervezetekkel, kiállítási intézményekkel közösen: Henszlmann Imre munkássága, 1996, Kassa; A kiállítás mint műfaj, 1997; A rekonstrukció mint tudományos műfaj – építészeti rekonstrukció. I–II. 1997 és 1998; „Vár állott, most kőhalom” – a töredékes örök -ség védelme és kezelése, 2001, Székesfehérvár; Emlékülés Genthon István születésének századik évfordulója alkalmából, 2003; A középkori magyar királyok emlékeinek kutatása program újabb eredményei, 2004; Emlékülés Zádor Anna születésének századik évfordulója alkalmából, 2004; Műemléki kőanyagok kutatása, 2005; Kovács Éva-emlékülés, 2008; Emlékülés Bogyay Tamás szüle-tésének századik évfordulója tiszteletére, 2009; Emlékülés Dercsényi Dezső születésének századik évfordulója alkalmából, 2010. (A Henszlmann- és a Bogyay-konferenciák anyaga megjelent a Művészettörténeti Értesítőben, illetve az Ars Hungaricában.) A társulati vándorgyűlések tema-tikájának gazdagodását jelentette, hogy 2001-től több olyan program valósult meg, melynek során valamely határ menti megye meglátogatása a szomszédos Kárpát-medencei területekre tett, a külföldi társintézmények szakmai vezetésével segített és előadásaival kiegészített kirándulá-sok kapcsolódtak (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria).Az említett, 1997-es, 1998-as, 2001-es társulati „rekonstrukció-konferenciák” ugyanúgy nem tudták a művészettörténet tudományos szempontjainak és érdekeinek megfelelően ked-vező irányba fordítani, vagy akár csak érdemben befolyásolni a műemlék-helyreállítások ha-zai gyakorlatát, ahogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos részlegének Helyreállí-tások helyreállítása című konferenciasorozata (Szombathely, Iseum, 2005; Budapest, Nagybol -dogasszony-templom, 2006; Sopron, ferences/bencés templom, 2006) sem. A KÖH tudományos részlege által szervezett további konferenciák: Épületek homlokzati felületképzésének és színes -ségének történetisége, 2005; Újabb kövek az ercsi monostorból, 2011 (a Nagyboldogasszony-temp-lomról, a homlokzatok színességéről és az ercsi kőfaragványokról szóló előadások különböző műemléki kiadványokban meg is jelentek).517t e m a t i k a ,  e r e d m é n y e kAz MTA Művészettörténeti Bizottsága a 2006. évi akadémiai közgyűlés keretében Új utak a művészettörténet-írásban címmel rendezett tudományos ülést (az előadások a Művészettörté -neti Értesítőben megjelentek). Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet a nemzetközi progra-mok között felsoroltakon kívül 2010-ben konferenciát rendezett Barabás Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából.A vidéki intézmények konferenciaprogramjai közül kiemelkedő jelentőségű a Székesfehér-vári Egyházmegyei Múzeum Magyar királyok és Székesfehérvár címmel szervezett, történeti-művészettörténeti-régészeti konferenciasorozata: Mátyás király és a fehérvári reneszánsz, 2008; Károly Róbert és Székesfehérvár, 2010; II. András és Székesfehérvár, 2011; Szent István kultusz-történeti konferencia, 2012. (Az előadások szövegét könyvsorozat keretében jelentetik meg.) A Szombathelyi Képtár szervezésében rendezett, nagyszabású kiállításokhoz kapcsolódó konfe-renciák: Dorffmaister-emlékülés a Dorffmaister István-emlékkiállításhoz (Szombathely, Kismarton/Eisenstadt, Zalaegerszeg) kapcsolódóan Zalaegerszegen, 1997; A Batthyányak évszázadai kiál-lítás (Szombathely és Körmend) kapcsán Körmenden, 2005; A Szent Márton-kutatás legújabb eredményei, 2009 (az előadások tanulmánykötetekben jelentek meg).A már említett CentrArt 2011-ben Efemer építészet és progresszió – magyar esettanulmá -nyok címmel Magyarország kiállítási pavilonjairól rendezett konferenciát.(Az egyes múzeumi, egyetemi stb. intézmények által rendezett konferenciákat lásd az intézményi beszámolókban.)

Nemzetközi tudományos szervezetek, nemzetközi kapcsolatok, konferenciák

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library