Lővei, Pál

Repository of the Academy's Library

1182012-ben jelent meg a szatmárnémeti mú-zeum Középkori egyházi építészet Erdély-ben címû tanulmánykötet-sorozatának ötö-dik kiadványa, Szôcs Péter Levente szerkesztésében.1 Mind ebben, mind a ko-rábbi kötetekben a hasonló címû konferen-ciák elôadásait adták közre a szervezôk. (Az elsô könyvet 1999-ben jegyezték.) A cím mindig három nyelven – románul, magyarul és angolul – jelenik meg a címla-pon, a tanulmányok többnyire – de nem minden esetben – az elôadó lakóhelyének meg fe le lôen román vagy magyar, esetleg angol nyelvûek, az összefoglalók pedig an-golul olvashatók. Egy világosan megfogal-mazott és körvonalazott, másfél évtizedes program – a határon átnyúló tudományos eszmecsere fóruma. Annak felismerése, hogy Románia és Magyarország régész, építész- és mûvészet tör ténész, történész ku-tatóinak egyrészt joguk, másrészt köteles-ségük egymás munkájának ismerete, a kö-zös témák közös megvitatása. A program a kezdetektôl fogva a Szatmár Megyei Múze-um (Muzeul Judeŏean Satu Mare) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeu-mok Igazgatósága együttmûködésén alapul, a résztvevôk azonban nem csupán a két szomszédos megye tudományos közéletét képviselik, hanem egész Magyarországét és egész Erdélyét. A 2013 márciusában meg-rendezett nyolcadik konferencián pedig már Bukarest szakemberei is bekapcsolódtak a munkába. A címben szereplô Erdély azon-ban nem a középkori Erdély területére kor-látozódik – már csak a szatmári kez de-ményezésbôl is következik, hogy sokkal inkább a mai köznyelv „kiterjesztett” Er-dély-fogalmáról van szó, benne az egykori Partiummal és a Bánság romániai részeivel. A szervezôk azonban esetenként még ettôl is el szoktak tekinteni, ha érdekesnek tûnô témával jelentkezik valaki – a mostani kon-ferencián is volt elôadás például az aracsi templom és kolostor kutatástörténetérôl (Berta Adrián) és Visegrád egyik középkori templomának kôfaragványairól (Magyar Csaba).Az utóbbi években a konferenciák és a kiadványok az Európai Regionális Fejlesz-KONFERENCIAKÖZÉPKORI EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN8. nemzetközi tudományos konferenciaSzatmárnémeti,  a székesegyház  1940 körül.  Forster Központ, Fotótár, ltsz.: 34128119tési Alap Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007–2013 támogatásával jöttek létre, a Középko-ri egyházi építészet Szatmárban címû, 2011-ben mind románul, mind pedig ma-gyarul megjelentetett – a határ két oldalán a tudományos háttérmunkára alapozott turiz-musfejlesztés szolgálatába is állított – ta-nulmánykötethez hasonlóan.2 Ez utóbbinak több magyarországi és romániai szerzôje elôadója és résztvevôje volt már a korábbi konferenciáknak és most a legutolsó prog-ramnak is, ahogy szerzôként szerepelnek a 2013-ban megjelenô, a Kárpátalja és a vele Magyarországon szomszédos beregi és sza-bolcsi területek középkori templomainak szentelt, teljesen hasonló magyar-ukrán kö-tetben is. A Szatmárról szóló könyv munká-latai során gyûjtött tapasztalatairól, a feltárt összefüggésekrôl számolt be most Szatmár-németiben Szakács Béla Zsolt („Válság és virágzás: építészet Szatmárban és környé-kén 1300 körül”), és már a kárpátaljai em-lékanyagon alapult Papp Szilárd elôadása („A Felvidék és Erdély közt: gótikus építé-szet Kárpátalján”), ahogy Lángi József is a viski (ǗȜȬȞȢȖj) és a huszti (ǪȧȥȦ) refor-mátus templomokban feltárt falképekrôl tartott beszámolót.Az utolsó két évtized legnagyobb sza-bású erdélyi mûemlék-helyreállítását a  gyulafehérvári székesegyház munkálatai je lentették. Nem véletlen, hogy már a konfe rencia-kiadványok elsô kötetében is két tanulmány foglalkozott az épület kôfaragványainak problémaköreivel, és a mostani konferencián is hangsúlyos szere-pet kapott az épületegyüttes. Igen nagy vá-rakozás kísérte a püspöki (érseki) palota és a székesegyház helyreállításához kapcsoló-dó régészeti feltárásokat sok éve végzô Daniela Marcu Istrate beszámolóját a nyu-gati homlokzat elôtti téren végzett ásatásról („Bizánc a Dunától északra az 1000. év kö-rül: Gyulafehérvár korai temploma”). Iga-zolódott a Radu Heitel által évtizedekkel ezelôtt lényegében csak rajzban közzétett, félköríves apszisú templom3 alapfalainak létezése, azonban az egykori épületnek a székesegyháztól való távolsága és mérete – fôleg szélessége – erôsen különbözik a Heitel-féle adatoktól, ráadásul a hosszház terében egy szûk négyzetben elrendezett négy pilléralapozás is elôkerült. A pillérek kiosztása a kilencosztású, bizáncias terek képét idézné, ha nem lennének olyan közel egymáshoz – a problémák helyett, amelyet az ásatás megoldott, azonnal adódtak tehát megoldatlan új problémák: ezért is olyan szórakoztató idôn ként a tudománnyal való foglalatosság. Sarkadi Mártonnak a buda-pesti rajzi dokumentumokra támaszkodó, „Kérdések az ún. elsô gyulafehérvári szé-kesegyház déli oldalához kapcsolódó kör-kápolna kronológiájával kapcsolatban” címû elôadása ugyancsak élénk érdeklôdést váltott ki. Fontos eredményeket hozott a székesegyház déli mellékhajófalának fel-mérése és kutatása – errôl Halmos Balázs és Marótzy Katalin számolt be –, mind az épí-tésmenet folyamatának, mind a mûhely kér-dés nek a vonatkozásában. A konferencia végén még egy könyvbemutató is az erdélyi székesegyházzal, illetve a fôszentély nem-rég befejezett helyreállításának szentelt ta-nulmánykötettel foglalkozott.4Új szempontokat, terminológiai kérdé-seket vetett fel Adrian A. Rusu a XV–XVI. század fordulójának erdélyi templom erô dí-té sei kapcsán, ahogy új nézôpontból tekin-tett az emlékanyagra Laszlovszky József is, „A Német Lovagrend második, Zsigmond kori megtelepedése Erdélyben és építészeti emlékei Nagyszeben környékén” címû elôadásában. A forráselemzések egészen új – a középkori ország nemcsak erdélyi terü-leteire korlátozódó, más vizsgálatokhoz is alkalmazható – szempontjait vezette be He-gyi Géza a XIV. századi erdélyi plébániahá-lózatról szóló beszámolójában. A Kárpát-medencében valójában még érdemben sosem vizsgált témakört vetett fel Ileana Burnichioiu, a felszentelési ke-resztek elemzésével kapcsolatban azonban a kérdésfeltevésnél egyelôre nem jutott  tovább.Florin Mąrginean Arad megye, Kö-peczny Zsuzsa a Temesköz középkori egy-házi építészete régészeti kutatásáról adott kutatástörténeti helyzetképet. A témából adódóan természetes, hogy számos elôadás is egy-egy kolostoregyüttes vagy templom újabb kutatásáról számolt be – az elôadások érdekességének foka általában korreláció-ban volt a feltárások kiterjedt vagy korláto-zott mértékével. Csak példaként: Corneliu Gaiu a besztercei (Bistriŏa), Lupescu Radu a kolozsvári volt domonkos kolostor, 120Adrian Ioniŏa a földvári (Feldioara/Marien-burg) evangélikus templom, Emôdi Tamás és Csóka Zsolt a somlyóújlaki (Uilacu ûimleului) templom, Daniela Marcu Istrate és munkatársai a feleki (Feleac) Szent Pi-roska ortodox templom, Dan Pop és Szôcs Péter Levente a nagybányai (Baia Mare) Szent István-torony és az egykori plébánia-templom vizsgálataival foglalkozott. Sanda Salontai a marosvásárhelyi volt ferences kolostor épületét a történeti, például a képi források tükrében elemezte. (Neki egyéb-ként a konferencia elôestéjén azt volt az elsô kérdése, hogy mi történik a budapesti mûemléki gyûjte mények anyagával, példá-ul Möller István és Lux Kálmán a kutatásai számára alapvetô rajzi hagyatékával!)A „Kapcsolódó kérdések” szekciója, bár összefüggéstelenül „szedett-vedett”, az épí-tészet szempontjából periférikusnak tûnô elôadások halmazának tûnt elsôre, igen ér-dekes történeti és mûvészettörténeti problé-mák egymásnak válaszolgató felvetéseivel éppen a konferencia legkompaktabb részé-nek bizonyult. Lupescu Makó Mária „Pro reparatione et refectione monasterium…” címmel az építkezéseket támogató, kegyes adományok kérdéseit járta körbe a közép-kori erdélyi források alapján, míg Ciprian Firea az adományozóknak a középkori er-délyi templomokban ôrzött emlékezetét vizsgálta a XIV–XVI. századi képi és az írott források tükrében – a két elôadás együtt végsô soron a folyamatok kiinduló-pontját, illetve a végkifejletét mutatta be. Az adományozók egyik kedvelt terepét je-lentô szárnyasoltárok sorsának jóval ké-sôbbi alakulása hívta életre Sarkadi Nagy Emese izgalmas, „A mûkereskedelem út-vesz tôibôl. Erdélyi táblaképek külföldi ma-gán gyûj te mé nyekben” címmel bemutatott mûvé szet történeti nyomozásait.Az utolsó nap tanulmányi kirándulása a magyarországi Szatmár területére, közép-kori templomaiba vezetett.A konferencia sok érdekességgel szol-gált, és bár az összesen negyven elôadás színvonala, mint mindig, szóródást muta-tott, de az átlagszínvonal meglehetôsen magas volt. Legalább ennyire fontos volt azonban a kollegiális-baráti légkör, a két ország szakembereinek az elôadásokat követô élénk beszélgetése, vitája, és a hiva-talos programon kívüli kötetlen eszme-cseréje is. Mindezt sokban segítette az elôadások – Csortán Ferencnek köszönhetô – helyenként egyenesen bravúros magyar–román, illetve román–magyar szinkrontol-mácsolása is (az utóbbiról közvetlenül tud-tam meggyôzôdni, az elôb bire pedig a román kollégák hozzászólásai, idônként még a magyar szövegek nyelvi–stiláris–hangulati fordulataira történô reagálásai is utaltak).Lôvei PálJEGYZETEK1. $UKLWHFWXUDUHOLJLRDVăPHGLHYDOăGLQ7UDQVLOYDQLD .|]pSNRUL HJ\Ki]L pStWpV]HW (UGpO\EHQ  0HGLHYDO(FFOHVLDVWLFDO $UFKLWHFWXUH LQ 7UDQV\OYDQLD. V. Coordonator: Szôcs Péter Levente. Satu Mare, Editura Muzeului Sątmąrean, 2012.2. Középkori egyházi építészet Szatmárban. Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben. Szerkesztette: Kollár Tibor. A szerkesztô munkatársai: Áment Gellért, Bardoly István, Szôcs Péter Levente. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, 2011.; $UKLWHFWXUDUHOLJLRDVą PHGLHYDOą GLQ 6DWX 0DUH &LUFXLWXOELVHULFLORUPHGLHYDOHGLQMXGHŏHOH6]DEROFV6]DWPiU%HUHJ üL 6DWX 0DUH Redactat de: Tibor Kollár, colaboratori: Gellért Áment, István Bardoly, Péter Levente Szôcs. Nyíregyháza, Autoguvernarea Judeŏului Szabolcs-Szatmár-Bereg, 2011.3. Heitel, Radu: Archäologische Beiträge zur Geschich-te der romanischen Baudenkmäler in Siebenbürgen (II.). Revue Roumaine d’Histoire de l’Art, 12. 1975. 3–10. – vö. Lôvei Pál: Romanika és gótika. Magyar-ország építészetének története. Szerk. Sisa József, Dora Wiebenson. Budapest, 1998. 25.; 2.11. kép.4. A gyulafehérvári székesegyház fôszentélye. Szerk. Papp Szilárd. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2012. – a könyvbemutató szövegét lásd a Mûemlék-védelem jelen számában.

Középkori egyházi építészet Erdélyben : 8. nemzetközi tudományos konferencia

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library