Az ecstasy főleg entaktogén és eufóriát okozó hatásai miatt közkedvelt kábítószer a fiatalok
körében. Akutan az ecstasy a visszavételi mechanizmusok megfordításával megemeli az agyi
monoaminok koncentrációját és ezen keresztül fokozza az ébrenlétet, emeli a testhőmérsékletet,
valamint csökkenti az agyi vérátáramlást és a táplálékfelvételt. Hosszú távon ugyanakkor az
agyi szerotonin koncentrációk és szerotonerg markerek mennyiségének csökkenése figyelhető
meg a felhasználókban. Ezzel párhuzamosan funkcionális károsodások is megjelenhetnek,
mint például az alvás- és hangulatzavarok, valamint a szorongás és az agresszivitás fokozódása.
Mindemellett az ecstasy egyik legjellemzőbb hosszú távú mellékhatása a kognitív deficit.
Különösen a szert rendszeresen fogyasztó felhasználók esetén csökkent retro- és prospektív
memória, valamint károsodott végrehajtó funkciók figyelhetők meg. Számos tanulmány a
szerotonerg károsodás mellett felvetette az endokannabinoid rendszer, az alvásszabályzás és
a hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely szerepét e folyamatban. Ugyanakkor ismert, hogy a fenti rendszerek egymás működését is képesek befolyásolni. Jelen tanulmányunkban a szerotonerg károsodás, az endokannabinoid rendszer és a fenti szabályozó mechanizmusok hatásait külön-külön, valamint egymásra gyakorolt lehetséges interakcióikat is tárgyaljuk, amelyek magyarázhatják az ecstasy által okozott hosszan tartó kognitív funkciócsökkenést
