Szentesi, Zoltán

Hungarian

Repository of the Academy's Library

0$*<$5ė6/e1<7$1,9È1'25*<ĥ/e638$&6ė9È5-1 FÚRÁS FORAMINIFERAFAUNÁJA, AVAGY VISSZA AZ ALAPOKHOZSZEITZ PÉTERELTE TTK ėVOpQ\WDQi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; szeitzp@gmail.com$&VĘYiUN|]VpJN|]HOpEHQPpO\OW&VY-1I~UiVQHPLVPHUHWOHQDNpVĘ-triásszal foglalkozó NXWDWyNHOĘWW$I~UiVVDONDSFVRODWEDQW|EEFLNNLVmegjelent, a Foraminifera faunájával is foglal-koztak már, azonban az eddigi vizsgálatok során csak csiszolatok alapján írták azt le. A tavalyi és az idei év során conodonta vizsgálatok céljára a fúrás több szakaszából ismételt mintavétel történt. A minták oldása során a fúrás több szakaszából is sikerült izolált Foraminifera példányokat kinyerni, tJ\OHKHWĘVpJDGyGRWWD]HGGLJLFVDNFVLV]RODWRNRQalapuló Foraminifera határozások kiegészítésére.A Csv-1 fúrástól nem messze, a Vár-hegy ROGDOiEDQIHNYĘFVĘYiULWULiV]-jura határszelvény is ismert már a NXWDWyNHOĘWW&LNNHNVRUDIRJODONR-zott a triász-jura határeseménnyel, a határon történt változásokkal, kihalással a szelvény kapcsán. A tavalyi évben szlovén kutatókkal közösen merült fel az ötlet a Foraminifera fauna diverzitás változásának részletes vizsgálatára, összehasonlítva ezt más magyarországi és szlovéniai szelvényekkel. Ennek céljára ismételten,rétegenkénti többszöri mintavétel történt a V]HOYpQ\EĘOD]DQ\DJIHOGROJR]iVDMHOHQOHJLVfolyamatban van.A fenti munkák közben merültek fel kérdéseka triász Foraminifera taxonómiával, illetve általá-nosabban a Foraminifera taxonómiával kapcsola-tosan. A kérdések egyáltalán nem számítanak újdonságnak, hiszen ezen kérdések már felmerül-tek másokban is, bizonyság erre a címben is V]HUHSOĘyKDMÄvissza az alapokhoz”), amelyet KAMINSKI és BREGGEN 1990-HVFLNNHFtPpEĘOkölcsönöztem.Manapság a taxonómiát amolyan szükséges rossznak tartják, a lapok nem szívesen fogadnak ilyen témájú cikkeket, kevesen is foglalkoznak H]]HODWHUOHWWHO$V]HU]ĘNW|EEVpJH– ha egyáltalán – amolyan kötelességtudatból pár szinonímát esetleg megad, de nem vizsgálja az HVHWOHJHVHQKLYDWNR]RWWSpOGiQ\RNPHJIHOHOĘVpJpWSajnos még ma is érvényesek a már említett cikk-EHQLVV]HUHSOĘiOOtWiVRNSpOGiXOKRJ\VRNDQautomatikusan „elfogadják” a régi munkákban V]HUHSOĘPHJKDWiUR]iVRNDWWD[RQyPLiWHJ\HVrendszertani csoportokat, fajokat, azok besorolását, mert ezek „már megszokott”, „bejáratódott” el-nevezések, besorolások. Tényként fogadják el adott fajok környezet-YDJ\NRUMHO]ĘYROtát, anél-kül hogy megvizsgálnák annak valóságtartalmát.8J\DQDNNRUDOHJXWyEELLGĘNEHQLVPpWPHJ-jelent a túlzásba vitt taxonómia is. Fajok, maga-sabb rendszertani egységek sokaságát „gyártják”, amely szintén felvet kérdéseket.A kívánatos cél, véleményem szerint, valahol DNHWWĘN|]WKHO\H]NHGLNHOPLQGDWD[RQyPLDHO-hanyagolása, mind ennek a túlzásba vitele, hibás értelmezése is okozhat gondokat.$]HOĘDGiVRPLQNiEEJRQGRODWpEUHV]WĘDNDUOHQQLPLQWVHPPHJROGiVDDSUREOpPiQDN$FVĘ-vári fúrás és szelvény újabb és régebbi mintái alap-ján, néhány példán keresztül mutatom be egyrészt a triász Foraminifera taxonómia változását a leg-XWyEELLGĘNLJPiVUpV]WD]RNDWDSUREOpPiNDWDPHO\HNIHOYHWĘGKHWQHNH]]HONDSFVRODWEDQ(*<.g=e36ė-3/(,6=72&e1.e7e/7ĥFAUNA A VILLÁNYI-HEGY6e*%ė/SZENTESI ZOLTÁN*1,21 Magyar Természettudományi Múzeum, ėVOpQ\WDQLpVFöldtani Tár, 1431 Budapest Pf. 137;crocutaster@gmail.com2 ELTE 77.ėVOpQ\WDQL7DQV]pN%XGDSHVWPázmány Péter sétány 1/CA Villányi-hegység igen gazdag alsó- éskö]pSVĘ-SOHLV]WRFpQNRU~JHULQFHVOHOĘKHO\HNEHQterületén több mint ötven található. Ezek között is D]HJ\LNĘVPDUDGYiQ\RNEDQOHJJD]GDJDEEDSomssich-hegy 2-es MHOĦN|]pSVĘ-pleisztocén JHULQFHVHOĘIRUGXOiVPHO\D9LOOiQ\WN|UO|OHOĘV]ĘOĘKHJ\HQWDOiOKDWy$]ĘVPDUDGYiQ\RNFHPHQ-WiOyGRWWO|V]EĘOpVO|V]|VOHGpNHNEĘONHUOWHNHOĘPHO\HNDIHOVĘ-MXUDR[IRUGLPpV]NĘNDUV]WRVUH-gének kitöltését alkotják, ami egy tipikus megjele-QpVLIRUPiMDDYLOOiQ\LKDVRQOyNRU~NĘ]HWHNQHN$löszös kitöltést helyenként kalcitos álfenék szakítja PHJ$OHOĘKHO\HQ|WYHQ–30 cm vastag réteget különítettek el mintegy 9,5 m mélységben kiter-melve az üregkitöltést. Leletanyagában megjelen-nek a növényi maradványok (magvak), kagylók, FVLJiNKDODNNpWpOWĦHNKOOĘNPDGDUDNpVegyeGOiOOyDQJD]GDJD]HPOĘVIDXQiMDLV$NpWpOWĦHNHWPHO\HNHWHGGLJVHQNLVHPtanulmányozott, az eddig vizsgált anyagban kizárólag az Anurák képviselik, mintegy 4000 viszonylag jó megtartású lelettel. Ezek jó része a OHOĘKHO\UpWHJVRUiQDNDOVyNpWKDUPDdából (20.–50.rétegek) származik. A békák közül mindhárom (/ė$'È6.,921$72.39alrend (Archaeo-, Meso- és Neobatrachia) kép-YLVHOĘLPHJMHOHQQHND]DQ\DJEDQH]HNHQEHOOeddig hat faj jelenlétét sikerült kimutatni: Bombinacf. Bombina variegata; Pelobates cf. Pelobatesfuscus; Bufo bufo; B. viridis; Hyla arborea; Ranacf. Rana temporaria. Az izolált csontleletek kivétel nélkül juvenilis, nem ivarérett egyedekhez tartoztak. Ez arra utalhat, hogy az állatok túlnyomó UpV]HDV]DSRURGyKHO\NUĘOD]pOĘKHO\NUHYDOyvándorlás közben csapdázódott és pusztulhatott el. A fajszám tekintetében a Neobatrachiák voltak a legyakoribbak, de ezen alrenden belül is csak a környezetéhez nagymértékben alkalmazkodni tudó B. viridis megjelenése volt tömeges, mely faj ráadásul minden vizsgált rétegben HOĘIRUGXO$többi taxont csak néhány izolált csont képviselte a leletegyüttesben. A legtöbb rétegben megjelenik még a csak éjszaka aktív Pelobates fuscus, bár rétegenként csak néhány lelet formájában. A B. bufo környezeti igénye bár elvileg hasonló a B. viridiséhez, ennek ellenére csak néhány rétegben jelennek meg kis számban a maradványai (3.; 28. és 45. rétegek). A többi faj megjelenése, és ezáltal a békafauna gazdagodása kizárólag két zónára (3–5. és 28–30. rétegek) korlátozódik. Ezek a taxonok a környezetükre ugyan szintén igénytelenek, de többnyire folyamatosan szükségük van a víz jelen-létére, habár a Hyla arborea rövid ideig a száraz-ViJRWLVHOYLVHOL$Yt]PLQĘVpJUHLJpQ\WHOHQGHDvizes környezetet soha el nem hagyó periakvatikus életmódú Bombina variegata is csak a 14. rétegben jelenik meg a fentebb említett fajgazdagabb két zónán kívül.$IHQWLHNDODSMiQDOHOĘKHO\EpNDIDXQiMiQDNváltozásai nyomán kimondható, hogy az egykori ĘVN|UQ\H]HWW|EEQ\LUHQ\tOWYHJHWiFLyM~pVYL-szonylag száraz volt. Azonban az üregben felhal-mozódott üledékekben legalább két nedvesebb, YLV]RQ\ODJ]iUWYHJHWiFLyYDOUHQGHONH]ĘV]DNDV]LVNLPXWDWKDWyPHO\HWDNLVHPOĘV-kutatások is alá-támasztanak. A Rana temporaria fajhoz tartozó leletek töredékesebb megtartása arra utalhat, hogyD]RNKRVV]DEEV]iOOtWyGiVXWiQWiYRODEELpOĘ-KHO\UĘONHUOKHWWHNDIHQQWHPOtWHWWNDUV]WRVUHJüledékeibe.A kutatást támogatta az OTKA K 104506 számú pályázata és aHantken Miksa Alapítvány.MIKROFÁCIES VIZSGÁLATOK A TISZA-(*<6e*)(/6ė-JURA–ALSÓ-KRÉTA.e3=ė'0e1<(,%(1SZINGER BALÁZS*1,21 ELTE TTK ėVOpQ\WDQL7anszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter s. 1/C; szinger.balazs@gmail.com,2 MOL Nyrt., Kutatási Laboratórium, 1039 Budapest, Batthyány u. 45.; bszinger@mol.huA Tisza-HJ\VpJIHOVĘ-jura–alsó-kréta kép-zĘGPpQ\HLD0HFVHN- és a Villány–Bihari-egység-ben felszínen, míg a Békés–Codrui-egységben csakfúrásokban nyomozhatók. Munkámban ezen felszí-ni feltárások és — HOVĘVRUEDQ02/-os — fúrások mikrofácies és mikropaleontológiai (foraminifera, calpionella) vizsgálatát végeztem el. A felszíni fel-tárások eredményeit hasonlítottam össze az észak-keOHWLLUiQ\EDQDPpO\VpJEHQK~]yGyNpS]ĘGPp-nyek eredményeivel, kísérletet téve a formációk azonosítására, fáciesváltozásaira, elterjedésére.A Békés–Codrui-egység területén néhány fúrás által harántolt — rétegtani táblázatokban V]pOHVLGĘLQWHUYDOOXPRWiWIRJy— 3XV]WDV]ĘOĘVLMárga Formációnak a gyér calpionella (Calpio-nella alpina, Crassicollaria sp.) fauna alapján csak NpVĘ-tithon korát tudtam igazolni.A Villány–Bihari-egységben a Szársomlyói 0pV]NĘNpSYLVHOLDIHOVĘ-jura rétegeket. Jó felszíni feltártsága mellett a tithon rétegek (calpionella, saccocoma alapján) a kiskunhalasi fúrásokban is azonosíthatóak, elterjedésük ebben az irányban eddig mondható biztosnak.$NpVĘ-jura–kora-NUpWDNpS]ĘGPpQ\HNPLQGfelszíni, mind fúrási anyagokban legjobban a Mecseki-]yQiEDQWDQXOPiQ\R]KDWyDN$NpS]ĘG-mények relációját a kora-kréta vulkanizmus és az üledékes kapcsolatok határozzák meg. Az egyik OHJMREEDQIHOWiUWNpS]ĘGPpQ\D0iUpYiUL0pV]NĘPHO\QHNNpWMHOOHJ]HWHVNLIHMOĘGpVHWDQXOPiQ\R]-ható; az akár több mint 100 vékonypados, pados réteg váltakozásából álló berriázi korú (calpionel-OiNDODSMiQKRPRJpQIDXQiEDQV]HJpQ\NLIHMOĘGpV(Lipse-WHWĘ%DUQD-NĘLOOHWYHHJ\NLIHMH]HWWHQkondenzált, többnyire teljes tithon-valangini korú UpWHJVRU'H]VĘ5H]VĘ-völgy). Az alföldi fúrási anyagokban (Tiszagyenda, Orgovány, Hajdúszo-boszló, Ebes) tithon és berriázi rétegek azono-síthatók. Ezek az eredmények összességében azt jelzik, hogy a Mecsek területén egészen kis tá-volságokban tagolt, pelágikus térszínek léteztek, LOOHWYHDNpS]ĘGPpQ\pV]DNNHOHWLLUiQ\EDQ+DMG~-szoboszló térségéig nyomozható.

Egy középső-pleisztocén kétéltű fauna a Villányi-hegységből

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library