Gasparik, Mihály

Mészáros, Lukács

Pazonyi, Piroska

Szentesi, Zoltán

Virág, Attila

Hungarian

Repository of the Academy's Library

0$*<$5ė6/e1<7$1,9È1'25*<ĥ/e630vázanyaga az egykori átlagos tengervízhez közeli G13C-WPXWDWDNRUDLJHQHUiFLyVNLW|OWĘDQ\DJextrém negatív értékHLYLV]RQWD]UHVWHNQĘNrészben zárt mikrokörnyezetében kialakult mikrobiális metán-oxidációra mutatnak, ahol a metán forrásaként cold seep YDOyV]tQĦVtWKHWĘÒMpUWHOPH]pVQNV]HULQWDPpV]NĘNODV]WN|]HOHJ\LGĘVDEH]iUyOHGpNNHODcold seep-HUHGHWĦNDUERQiWWHVWD]RQDWHQJHUDODWWLOHMWĘQNpS]ĘG|WWDPHO\D]HSL]RGLNXVJUDYLWiFLyVtörmelékfolyások pályáját is jelentette. Az Anarhynchia nemzetség seep-affinitását geokémiai DGDWDLQNPHJHUĘVtWLN(]DNRUD-jura nemzetség a NpVĘ-triász Halorella-hoz és a kora-kréta Peregrinella-hoz hasonlóan az észak-amerikai Kordillerák mezozoikumában az aktív lemez-szegélyhez kapcsolódó cold seep-ek sajátos ökoszisztémáinak tagja.A kutatást az OTKA K 62733 és 81298 sz. projekt támogatta.A SOMSSICH-HEGY 2-(6/(/ė+(/<GERINCES FAUNÁJÁNAK ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEIPAZONYI PIROSKA1, MÉSZÁROS LUKÁCS2,SZENTESI ZOLTÁN3, GASPARIK MIHÁLY*3,VIRÁG ATTILA1,21 MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, 1431 Budapest, Pf. 137; pinety@gmail.com, myodes.glareolus@gmail.com 2 ELTE TTK ėslénytani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; salpin@freemail.hu3 Magyar Természettudományi Múzeum, ėVOpQ\WDQLpVFöldtani Tár, 1431 Budapest, Pf. 137; crocutaster@gmail.com, gasparik@nhmus.huA Villány falu határában található Somssich-hegy 2-HVOHOĘKHO\Magyarország egyik leggaz-GDJDEESOHLV]WRFpQJHULQFHVOHOĘKHO\H$FVRQWRNHJ\HUĘVHQFHPHQWiOWDIHOVĘUpWHJHNEHQO|V]|VLOOHWYHO|V]V]HUĦPtJD]DOVyUpV]HNHQDUpWHJWĘOOHIHOpHJ\UHY|U|VHEEpYiOyNDUV]W-NLW|OWpVEĘOV]iUPD]QDNPelyet JÁNOSSY Dénes ásatott 1975 és 1984 között. A mintegy 9,5 m mély NUWĘEĘO|WYHQ–30 cm vastag réteg anyagát J\ĦMW|WWpNEH$EHJ\ĦMW|WWDQ\DJEyOHJ\HVFVR-portok (pl. hörcsögök, pockok) részben már feldol-gozásra kerültek, de a fauna nagy része még feldol-gozatlan. Jelen tanulmány a fauna taxonómiai, pa-leoökológiai és tafonómiai feldolgozásának eddigi eredményeit mutatja be.A rétegsort a pocokfajok alapján a kora- és a N|]pSVĘ-pleisztocén határának környékére, nagy-jából 800–H]HUpYYHOH]HOĘWWre tehetjük. Ezt PHJHUĘVtWLNDURYDUHYĘIDMRNLVNO|Q|VHQDDesmana thermalis és a Talpa fossilis, melyek alapján a fosszilis közösség a biharin belül a betfiai, vagy még inkább a nagyharsányi fázisra WHKHWĘA rendkívül gazdag pocokfauna alapján a rétegVRUWV]DNDV]UDRV]WRWWXN$OHJLGĘVHEEszakaszra (47.–50. rétegek) a Mimomys és a Pliomys JHQXVGRPLQDQFLiMDMHOOHP]Ę0LYHOmár mindkét genus kihalt, ökológiai igényüket csak a YHONHJ\WWpOĘJHQXVRNDODSMiQYDOyV]tQĦsíthet-jük. Eszerint ebben az idĘV]DNEDQQHGYHVHEENOt-PDpV]iUWDEEHUGĘVOLJHWHUGĘVYHJHWiFLyYROWMHOOHP]Ę$N|YHWNH]ĘV]DNDV]EDQ.–35. ré-tegek) egyetlen genus, a Lagurus domináns. A Lagurus HJ\OHPPLQJPHO\QHNPDpOĘURNRQDDsztyeppi lemming (Lagurus lagurus) Európa száraz, félsivatagos területein és sztyeppéin él. 'RPLQDQFLiMDYDODPLQWDYHOHHJ\WWPHJMHOHQĘQDJ\PHQQ\LVpJĦK|UFV|JHJ\pUWHOPĦHQMHO]LDterület szárazodását és a nyílt, sztyepp környezet PHJMHOHQpVpW(]NLHPHOWMHOHQWĘVpJĦPHUWH]DOHJLGĘVHEEV]W\HSSHOĘIRUGXOiV0DJ\DURUV]iJRQ$N|YHWNH]ĘV]DNDV]EDQ.–25. rétegek) a OHPPLQJHNJ\DNRULViJDFV|NNHQYLV]RQWPHJQĘDPitymys, Myodes és Pliomys genusok gyakorisága. Ugyanekkor az erdei egerek (Apodemus) és a pelék DUiQ\DLVPHJQĘpVRO\DQQHGYHVN|UQ\H]HWHW ked-YHOĘFLFNiQ\RNBeremendia fissidens) és békák (Bombina variegata, Rana temporaria) jelennek PHJDPHO\HNHJ\pUWHOPĦHQMHO]LNKRJ\DWHU-leten nyílt víz (folyó vagy tó) volt. Az éghajlat melegebbé, nedvesebbé válása és a bozótosok, ligetes galériaerGĘNPHJMHOHQpVHMHOOHP]ĘHUUHD]LGĘV]DNUD$N|YHWNH]ĘV]DNDV]UD.–18. rétegek)a Microtus és a Myodes pocok genusok dominan-ciája mellett a Pitymys és a Pliomys genusok DUiQ\iQDNNLVHEEHPHONHGpVHMHOOHP]Ę$]HUGHLpocok arányának megemelkedése jelezheti a terület növényzetének zártabbá válását, a lombos-HUGĘPHJMHOHQpVpW9DOyV]tQĦOHJH]pUWQHPMHOHQ-QHNPHJHEEHQDV]DNDV]EDQDVĦUĦEEQ|YpQ\]HWHWQHPNHGYHOĘEpNiNpVFLFNiQ\IDMRN$N|YHWNH]Ęszakaszban (18.–12. rétegek) ismét megemelkedik a LagurusRNDUiQ\DDPLHJ\pUWHOPĦHQMHO]LDWH-rület klímájának hidegebbé válását, szárazodását pVDV]W\HSSYLVV]DWpUpVpWGHDQHGYHVVpJNHGYHOĘbékák és a Beremendia fissidens megjelenése arra utal, hogy a nyíltabb vegetációjú területen is ma-radt nyílt víztüköUpVPHOOHWWHJDOpULDV]HUĦHQER]y-WRVYHJHWiFLy$UpWHJVRUOHJIHOVĘUpV]pQ.–1.rétegek) ismét a Pitymys pocoknem domináns, de mellette nagy arányban jelennek meg a Pliomys,Mimomys SRFRNJHQXVRNLV,VPpWPHJQĘD](/ė$'È6.,921$72.31Apodemus és a pelék mennyisége és nagy számban MHOHQQHNPHJDQHGYHVVpJNHGYHOĘEpNiNHyla arborea, Bombina variegata, Rana temporaria), a Beremendia fissidens és a vízi életmódot folytató Desmana. Mindez a terület éghajlatának melegeb-bé és nedvesebbé válását és a zártabb növényzet visszatérését jelzi.7DIRQyPLDLYL]VJiODWUDD]HJ\LNQHGYHVLGĘ-V]DNEDHVĘUpWHJHWUpWHJYiODV]WRWWXNNL$YL]VJiODWDODSMiQD]HPOĘVIDXQDSRFNRNFLFNiQ\-ok) nagy része (60% felett) kezdetben bagolykö-petként, vagy hasonló ragadozótevékenység során halmozódott fel. A csontok 10%-án azonban mál-lási és rágás nyomok, valamint növényi gyökerek Q\RPDLLVPHJILJ\HOKHWĘNDPLDUUDXWDOKRJ\H]HNa maradványok az állat pusztulása után a felszínen, YDJ\DOHJIHOVĘWDODMUpWHJEHQUHNHGWHN$FV|YHVcsontok törésvizsgálata alapján a csontok szál-lítódása kis energiájú vizes közegben történhetett. (ONpS]HOKHWĘKRJ\a maradványokat és az üle-GpNHWDEĘVpJHVFVDSDGpNKDWiViUDNLDODNXOyLGĘV]DNRVYt]PRViVRNMXWWDWWiNDNDUV]WRVUHJEHA folyamat során az eredetileg bDJRO\N|SHWEĘOszármazó, emésztett, illetve a felszínen és a OHJIHOVĘWDODMUpWHJEHQWDOiOKDWyPiOORWWFVRQWRNbemosódtak az üregbe. A herpetofauna esetében ritkák az állati emésztésre utaló nyomok, a csontok felszíne általában ép, vagy enyhén mállott. A csoQWRNMHOHQWĘVUpV]HIĘOHJDEpNiNHVHWpEHQMXYHQLOLVHJ\HGHNWĘOV]iUPD]LN(]D]]DOPDJ\D-rázható, hogy a siklókat, békákat és esetleg a gyíkok egy részét a szaporodási ciklusukkal össze-IJJĘW|PHJHVPHJMHOHQpVLpVYiQGRUOiVLSHULyGXValatt a hevesebb eVĘ]pVHNQDJ\V]iPEDQPRVWiNbele a Somssich-hegyi karsztos üregbe, ahonnan azok már nem tudtak kijutni, így helyben pusztul-tak el.A munka az OTKA (K 104506) támogatásával készült.AMICROTUS OECONOMUS POCOKFAJ LANDMARK ELEMZÉSÉNEK ERED-MÉNYEIPAZONYI PIROSKA1, NÉMETH EMESE2,ZSOLT ANNA2, VIRÁG ATTILA1,31 MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, 1431 Budapest, Pf. 137; pinety@gmail.com2 ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; nemethlevelezes@mailbox.hu, pankeliazs@gmail.com3 ELTE TTK ėVOpQ\WDQL7DQV]pN%XGDSHVWPázmány Péter sétány 1/C; myodes.glareolus@gmail.comA Microtus oeconomus SDWNiQ\IHMĦSRFRNegyike a Magyarország területén jelenleg is pOĘhárom Microtus fajnak. Míg a másik két faj, amezei pocok (M. arvalis) és a csalitjáró pocok (M. agrestisJ\DNRULDSDWNiQ\IHMĦSRFRNUHOLNWXPfajként, csak az ország néhány területén (Sziget-köz, Hanság, Balaton környéke és Kiskunság) WDOiOKDWyPHJHOV]LJHWHOWSRSXOiFLyNEDQ$NpVĘ-pleisztocén során ugyanezen faj lényegesen el-WHUMHGWHEEYROWV]LQWHPLQGHQNLVHPOĘVIDXQiEDQHOĘIRUGXOW$ODQGPDUNHOHP]pVKH]HJ\RO\DQLVPHUWNRU~IDXQiWNHUHVWQNPHO\EĘOQDJ\PHQQ\LVpJĦM. oeconomus NHUOWHOĘ9iODV]-WiVXQND],VWiOOyVNĘL-EDUODQJIHOVĘWĦ]KHO\Uptegére esett, ami jelenleg az egyik leggazdagabb együttesnek számít 184 db határozható foggal. Kora 14C mérések alapján 30 900±600, illetve 30 %3N|UQ\pNpUHWHKHWĘgVV]HKDVRQOtWyanyagként a fosszilis maradványok mellett a recens faunát is vizsgáltuk (437 db). Munkánk célja a M. oeconomus fajon belüli morfológiai változatainak HONO|QtWpVHLOOHWYHDNO|QE|]ĘPRUIROyJLDLtípusok arányának összehasonlítása volt a recens pVDIRVV]LOLVPLQWiNEDQ$]HOHP]pVWD]DOVyHOVĘĘUOĘIRJRQYpJH]WNPHUWKDJyományosan ezen fog alapján különítik el a fajokat.A vizsgálathoz a kiválasztott 621 Microtus oeconomus fogon 22 landmark és 16 semiland-mark pontot vettünk fel. A landmark pontokat a fog morfológiai szempontból azonosítható pont-jain, csúcsokon, homorulatokon jelöltük ki, míg a semilandmark pontokat az utóbbiak közötti sza-NDV]IHOH]ĘMpUHKHO\H]WN(]HNDSRQWRNQHPannyira rögzítettek, szükség szerint csúszkálhatnak az adott landmark pontok között. A pontok fel-vétele minden fogon azonos sorrendben történt, vagyis egy adott sorszámú landmark pont mindig a IRJPHJKDWiUR]RWWPRUIROyJLDLMHOOHJpKH]N|WĘGLNA landmark pontokat a tpsDig2 programmal vettük 

A Somssich-hegy 2-es lelőhely gerinces faunájának új kutatási eredményei

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library