Fail, József

Haltrich, Attila-Krisztián

Hári, Katalin

Juhász, Ágota

Pénzes, Béla

Szabó, Árpád

Hungarian

Repository of the Academy's Library

Agrozoológia  7  KAJSZIBARACK ÜLTETVÉNYEK KÁRTEVŐEGYÜTTESE  PÉNZES BÉLA, HÁRI KATALIN, HALTRICH ATTILA, JUHÁSZ ÁGNES, SZABÓ ÁRPÁD és FAIL JÓZSEF  Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest  Az elmúlt évtizedben a kajszibarack növényvédelmét alapvetően a kórokozók határozták meg. A kórokozók elsődleges szerepe mellett, gyakran megfeledkeztünk a kártevő rovarok elleni növényvédelem környezetbarát lehetőségeinek kutatásáról és fejlesztéséről. A kajszibarack termesztési, továbbá a növényvédelmi módszereinek változása hatással lehet az ültetvények kártevőegyüttesének alakulására, ezért vizsgálatokat kezdtünk a kajszibarack ültetvények kártevőinek felmérésére és a kártevők migrációjának vizsgálatára.   Módszeres kísérleteinket és vizsgálatainkat 2006-2007 években, három (Pomáz, Heves, Soroksár) eltérő ökológiai adottságú, korú, fajta-összetételű és növényvédelmi kezelésben részesített üzemi kajszibarack ültetvényben végeztük. Az ültetvények kártevőinek felmérésével párhuzamosan a kártevők előrejelzési módszerének fejlesztéséhez, a barackmoly és keleti gyümölcsmoly rajzásának és migrációjának megfigyelését is elvégeztük.  Megállapítottuk, hogy a kajszibarack ültetvények kártevőegyüttese valamennyi termőhelyen kevés fajból áll. A kártevők előfordulását a környezet, az ültetvény kora és a peszticidterhelés mértéke egyaránt befolyásolja. 2007-ben a kajszibarackon korábban kártételt nem okozó levéltetvek károsítottak. A hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni) és különösen a tündérrózsa- levéltetű (Rhopalosiphum nympheae) fajtánként eltérő, valamennyi ültetvényben előforduló kártételét figyeltük meg. Az idősebb ültetvényekben a nagy farontólepke (Cossusus cossus) a pusztulófélben lévő fákon jelent meg. A tavaszi kártevő aszpektus legjelentősebb csoportját a hajtáson és a gyümölcsön egyaránt károsító polifág araszoló hernyók (Operophthera brumata, Erannis defoliaria) jelentik. A dombvidéki kajszi ültetvényekben a bagolylepkék (Cosmia trapezia, Eupsilia transversa) fiatal hajtásokon okozott kártételének újonnan jelentkező veszélyére hívjuk fel a figyelmet. A tavaszi aszpektus kártevői összességében a hajtások 7-14 %-án okoztak kártételt. Az érett gyümölcsön végzett felmérések alapján a közel 2 %-os minőségrontó rovarok által okozott kártétel 60 % -a az araszoló hernyók tavaszi kártételétől származik. Így kajszibarack ültetvényekben a virágzás utáni inszekticides kezelés indokolt. A kémiai védelemben részesített és a légtértelített ültetvényekben a gyümölcsmolyok kártételét illetően szignifikáns eltérés nem volt. A gyümölcsök vizsgálata során megállapítottuk, hogy a gyümölcsmolyok által okozott kártétel mértéke a júniustól augusztus végéig elhúzódó szüreti időszakban általánosan ezrelékes, legfeljebb 2 %-os szinten alakult. A károsított kajszibarackból kinevelt állatok többsége barackmoly és keleti gyümölcsmoly volt, de almamoly imágót is találtunk. Feltételezhető, hogy a későn érő kajszibarack fajták kártevőegyüttese a migráció útján érkező almamollyal, esetleg más fajokkal is bővülhet, ami a légtértelítéses védekezés lehetőségét kicsiny méretű ültetvényben kockázatossá teheti.   A kutatás az OM00034/2007 sz. pályázat támogatásával készült. 

Kajszibarack ültetvények kártevőegyüttese

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library