B. Szalai, Edit

EKE Repository of Publications

A nyelvek vonzásában KöszöntĘ kötet Budai László 70. születésnapjára A külsĘ formájában is szép emlékkönyvben az ünnepeltet kollégái és ta-nítványai köszöntik 70. születésnapja alkalmából. Budai László professzor úr oktatói tevékenysége két intézményhez kapcsolódik, az egri Eszterházy Károly FĘiskolához és a Veszprémi Egyetemhez. Budai László nagyon sok-oldalú munkásságot mondhat magáénak: tankönyveibĘl, nyelvkönyveibĘl egyetemi, fĘiskolai oktatói tevékenysége eredményeként több generáció is-merte meg, sajátította el és hasznosítja az angol nyelvet. A kötet az ünnepelt közel 50 éves eredményes, gazdag oktatói és tudo-mányos munkásságának méltatásával kezdĘdik – Kurtán Zsuzsa és Zimányi Árpád (a kötet szerkesztĘi) állították össze –, és publikációs jegyzékével, va-lamint szerkesztĘi tevékenységének számbavételével fejezĘdik be. A kötet 34 tanulmányt tartalmaz, négy témakör köré csoportosítva. A leggazdagabban képviselt tárgykör a Nyelvtudomány és alkalmazásai, ami nem meglepĘ, ha arra gondolunk, hogy az ünnepelt fĘ kutatási területe is ez. EbbĘl a gazdag tartalmú kötetbĘl az egri kollégák cikkei közül választottam néhányat ismertetésemhez. Domonkosi Ágnes A nyelvi attitĦdök és a nyelvhasználat szabályozottsá-ga címĦ cikkében a Nyelvtudományi Intézet nyelvmĦvelĘ osztályának a ko-difikált nyelvi normával kapcsolatos vizsgálatáról számol be. A nyelvi attitĦdvizsgálat egyre jelentĘsebb kutatási területté válik, mivel a nyelvi attitĦdök számos társadalmi jelenségre hatással lehetnek, többek kö-zött szerepet játszhatnak a nyelvi változásokban, befolyásolhatják az idegen nyelvek tanulásának hatékonyságát stb. Az intézet a nyelvhasználat szabá-lyozottságához való viszonyt kutatta. Felméréseikben direkt mérési technikákat alkalmaztak (kérdĘíves felmé-rést és interjúkészítést).  Kiemelt jelentĘségĦ kérdésként kezelték azt, mely nyelvi sajátosságok játsszák a legnagyobb szerepet az attitĦdök kiválasztásában, milyen hiedel-mek, népi magyarázatok élnek a nyelvvel kapcsolatban. A kérdĘívek össze-állításakor arra törekedtek, hogy megismerjék, feltárják az adatközlĘk egyéni nyelvhasználati tapasztalatait, vélekedését a nyelvrĘl. Az ilyen jellegĦ vizs-gálat eredményei segítenek megérteni a nyelvi viselkedést, hasznosíthatók a nyelvmĦvelésben, nyelvi tervezésben.  Kalcsó Gyula Történeti igevalencia-vizsgálatok (lehetĘségek és korlátok) címĦ cikkében Budai László egyik fĘ kutatási területéhez, a valenciaelmé-lethez kapcsolódik.  169 A szerkezeti elemek közötti függĘségi viszonyok történeti vizsgálatában még sok feladat áll a magyar kutatók elĘtt. A Forgács Tamás által elkezdett munkával mutat rokonságot a szerzĘ cikke. Kalcsó Gyula Heltai Gáspár Száz fabula címĦ mĦvének alapján a vesz ige szócikkét állította össze igen nagy alapossággal. Megadja az alapige jelentéseit, a hozzá tartozó képlete-ket, utal a szükséges szemantikai jegyekre. Felhívja a figyelmet a valencia-elmélet történeti alkalmazásával kapcsolatosan felmerülĘ kérdésekre, prob-lémákra.  Az ilyen jellegĦ vizsgálatokra szükség van a történeti nyelvészeti kutatá-sokban, mivel nagymértékben segíthetik a jelentésváltozások vizsgálatát, szélesítik a történeti mondattan kutatásának lehetĘségeit, eredményeit. LĘrincz Julianna A funkcióigés szerkezetek és a fĘnévi taggal azonos tö-vĦ igék varianciájának kérdéseivel foglalkozik írásában. A cikk elsĘ részé-ben terminológiai kérdéseket tisztáz: elkülöníti az alakvariánsokat más sze-mantikai csoportoktól, szinonimáktól és alakpároktól. Rámutat az egyes vál-tozatok szemantikai különbségére, a pragmatikai jelentésbeli eltérésekre. Bemutatja a nyelvészeti szakirodalom több képviselĘjének állásfoglalását a témával kapcsolatban.  A dolgozat második részében áttekinti a funkcióigék (orosz és magyar) szakirodalombeli meghatározását, kutatásai alapján arra hívja fel a figyel-met, hogy a funkcióigés szerkezetek és a szerkezetek fĘnévi részével egyezĘ igék vizsgálata esetén egyes szerzĘk munkáiban gyakran elĘfordul a variativitás és szinonimitás fogalmának ekvivalens használata.  Vitatkozik Dobros Csilla PhD-dolgozatának az orosz jogi nyelvre vonat-kozó megállapításaival, és magyar példákat is hoz a variativitás és szinonimitás fogalmának –általa korábban megfogalmazott – helytelen hasz-nálatának bemutatására.  V. Raisz Rózsa Szövegszerkezeti egységek és a topik–komment-rendszer címĦ tanulmányában egy Márai Sándor-részszöveget vizsgál. Jelen dolgoza-tának kiindulópontjául egy korábbi munkája szolgál, melyben a szöveg mak-ro- és mezoszerkezeti egységeit tárgyalta. E tanulmányban meghatározza a mezoszerkezeti egységek integráló erejĦ mondatait, s a mikroszerkezeti egy-ségekben, a mondatokban elemzi a szöveg felé mutató sajátosságokat, vala-mint utal a mikroszerkezeti egységek lényeges strukturális és kommunikatív szerepére. A gazdag és változatos tartalmú kötet általam nem ismertetett tanulmá-nyaira is szeretném felhívni az érdeklĘdĘk figyelmét. Ezzel az ismertetéssel pedig csatlakozom a kötet szerzĘiként szereplĘ ünneplĘkhöz.  B. Szalai Edit170 

A nyelvek vonzásában [Könyvismertetés]

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/4514/1/169-170_B.Szalai.pdf

A nyelvek vonzásában [Könyvismertetés]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications