V. Molnár, László

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

SZEMLEBuda ostromát (1686) olyan fantáziakép jeleníti meg, amelynek alig van valami köze a valósághoz (a sok jó ábrázolás közül miért éppen ezt kellett választani?!). Derkovits Dózsa-sorozata sem történelmi tankönyvbe való, csakúgy mint az egykorú, de nem hi­teles ábrázolások. Mint ahogy a Húsz János elfogásáról készült képek sem valósak, hi­telesek.Van olyan tankönyvoldal, amelyre három kép jutott, a következő megjelölésekkel: kuruc lovas; kuruc vitéz; kuruc harcos. Láthatólag a szerző -  vagy a képszerkesztő -  nem tudott mit kezdeni a képekkel, a legfontosabb feladatának a szóismétlések elkerülését tartotta. Ez sikerült is neki, amihez ezúton is gratulálunk. Az első kép valóban lovast ábrázol, a második kezében fokost tartó férfi is lovas lenne, csakhogy éppen nem lovon ábrázolják. A harmadik pedig nem egyszerűen „harcos”, hanem gyalogos, s mellesleg címerkép. Ta­lán a címer tulajdonosának nevét is oda lehetett volna írni, ha megérdemli egyáltalán. Döntse el az olvasó. (Esze Tamás címeres levelének címerképéről van szó!)A középkori tárgyú kötetek a tervek szerint újra megjelennek a Móra Kiadó gondozá­sában (a Képes történelem sorozat), amely a tankönyvek mellett a fő illusztrációs segéd­eszköz. Takarékossági okokból a képek tekintetében nemigen terveznek változást. Pedig lenne mit módosítani, hiszen van olyan kötet, amelyben több mint félszáz képpel szem­ben vethetők fel alapos kritikai aggályok (például a hitelesség kérdésében). Ha már eddig-  kötetként -  több mint kétszázezer példányban terjesztettük a nem hiteles történelmet, akkor ez már haladó hagyomány, nosza folytassuk, mert így olcsóbb...A 18-19. századról szóló kötetekben történetileg nem hiteles ábrákkal általában nem találkozunk, s hasonló a helyzet a 20. század vonatkozásában is. A képválogatás, a kép­aláírások rövidsége, s nem utolsósorban a nyomdai kivitel azonban itt is gondot okoz. Igen szerencsés viszont az az ötlet, hogy a képaláírás mellé egy-egy idézet is járul, amely a képhez kapcsolódik.A példák sorát -  úgy véljük -  felesleges lenne tovább szaporítani. A lényeg az, hogy történelemtankönyveink illusztrálása tekintetében gyökeres változásokra van szükség. Az általános iskola 5-6. és a középiskolák l-ll. osztályos tankönyvei ábráinak teljes átdol­gozására, az ábrák mintegy felének kicserélésére van szükség (a legújabb kötetek is be­leértendők!).A képválogatás, a képek forráskritikája külön szakmai stúdiumot igényel. Tanítani kel­lene főiskolán és egyetemen, s a képválogatást hozzáértő szakemberre kell bízni, illetve szaklektor szükséges hozzá. E munka természetesen többletköltségekkel jár, de el kell döntenünk, hogy a fokozott takarékosság a fontosabb, vagy az, hogy generációk végre képileg is hiteles tankönyvekből tanuljanak.CSORBA CSABAAz angol történelemtanításrólfí.G. Batho előadása az OKI Történelemmetodikai MűhelyébenAz Országos Közoktatási Intézet Pedagógusképzési Központja 1993. tavaszán indí­totta el az egyetemi (főiskolai) történelem szakmetodikusok és a pedagógiai intézeti szak- tanácsadók műhelyét, amely általában kéthavonkénti rendszerességgel tartja szakmai megbeszéléseit. A szervezők célja nem titkoltan az, hogy a megelőző évtizedek „lelki eróziója” után a szakemberek számára „szellemi ózonréteget” és nyilvánosságot teremt­senek. Az eddigi programok témái -  a rendszerváltás utáni történelemtanítás kritikus pontjai; történelemmetodikai szakirodalmunk problémái; a tér- és időszemlélet fejleszté­sének lehetőségei; a történelmi fogalmak használata; a felvételi vizsgák korszerűsítése; a történelemtankönyv mint pedagógiai eszköz s tb .- arról győztek meg bennünket, hogy számottevő érdeklődés nyilvánul meg az időnként lenézett, másodlagos fontosságúként kezelt szakmetodika kérdései iránt. Ezt bizonyította R.G.Batho ( a Durham-i Egyetem pro­fesszora) 1994. október 17-i nagy sikerű előadása is, amelyet napjaink angliai történe-74SZEMLElemtanításának gyakorlatáról, az oktató-nevelő munka tapasztalatairól, valamint a törté­nettudomány és metodika viszonyáról tartott. A továbbiakban a neves szakember -  aki egyben az angol Királyi Történelmi Társulat elnöke is -  A történelemtanítás napjaink Ang­liájában című előadásának rövid összefoglalását közöljük.A történelemre gyakran úgy tekintenek, mint korlátozott célokkal és korlátozott mód­szerekkel dolgozó tantárgyra. Az előbbi szimplán a tények megszerzését, az utóbbi pél­dául a diktálás utáni magolást jelenti. „Kréta és beszéd” jellemezte generációkon keresztül az angol történelemtanítást: a tanár magyarázott, a tanulók írtak. A jó tanár megfelelő elbe­szélőkészséggel -  képzeletük felkeltésével -  a tanulók aktív részvételét is el tudta érni.Szerencsére az utóbbi években az angliai történelemtanítás jelentős változáson ment át. Harminc évvel ezelőtt kivételes jelenség volt például a források használata, ami ma már megszokott dolognak számít. Amint a Nemzeti Tanterv végső jelentését készítő munka- csoport megállapította: „A tantárgy hitelességéhez az szükséges, hogy a múlt átfogó szem­léletén alapuljon, szigorúan történelmi-történészi módszereket alkalmazzon és foglalja ma­gába a magyarázatok és interpretációk széles körét. Ezek az elemek csak együtt adnak szer­ves egészet; ha bármelyik hiányzik belőlük, az eredmény már nem történelem lesz.”Napjainkban a történelemtanítás sokoldalú képességeket formáló tárgy, amelynek nagy hatása van a tanulók általános és szakmai fejlődésére. Atörténelem tanításának megváltozott módja a társadalom e tantárggyal kapcsolatos elvárásainak változását tükrözi.Az 1988-as Oktatási Reformtörvény a Nemzeti Tanterv bevezetése előtt a legtöbb is­kolában az 5-7 éveseknek nem tanítottak történelmet, csak a múltról szóló különböző elbeszéléseket. Most -  az 1995-re is megerősített -  szabályozás értelmében ezen az (1. számú) „szinten” a brit történelem a tananyag. A kicsik híres brit férfiak és asszonyok életéről tanulnak.Napjainkban -  sőt, már elég régóta -  általános az egyetértés abban, hogyan kell a 7-11 éveseknek a 2. szinten a történelmet tanítani. A javaslatok szerint a tanulókat kö­rülvevő mikrovilágból célszerű kiindulni, s a helyi források használatával jutni el egy-egy átfogó témához. Az angliai történelemtanítás a „kutatásra” alapozott megközelítést ré­szesíti előnyben, a „tevékenység általi tanulást”. Erre jól használhatóak az iskolába vitt régi fotók, a tanulmányi kirándulások vagy éppen a helyi közösség valamelyik tagjának az iskolába való meghívása. Az 1970-es évek Angliájában a tanításra jelentős befolyást gyakorló „Történelem az iskolában” tervezet egyik leghatásosabb feltételezése az volt, hogy a fogalmakon alapuló történelemtanítás a tanulókat sokkal korábban juttatja el a megértés olyan szintjéig, amelyet a pszichológia addig nem tartott lehetségesnek. David Fontana írta A fiatal gyermek oktatása (Blackwell, 1984) című művében: „A gyermek nem tartály, amely arra vár, hogy megtöltsék tudással, hanem sokkal inkább a problémára aktívan megoldást kereső lény.”A napjainkban zajló tantervkorrekció a történelemtanítást is érinti. így pl. a 2. szintre előírt követelményeket jelentősen karcsúsították. Összesen hat tananyag maradt: A ró­maiak, valamint az angolszászok és a vikingek Angliában; Élet a Tudor-korban (ezt sok tanár továbbra is nehéznek tartja); A viktoriánus Nagy-Britannia vagy Nagy-Britannia az 1930-as évek óta; Az ókori Görögország; Helytörténet; Egy Európán kívüli társadalom. A hangsúly arra került, hogy a tanulók megismerjék az angol, skót, walesi és írtörténelem különböző aspektusait (a korábbi gyakorlatban a brit történelem általában csupán az an­gol történelmet jelentette), továbbá -  ahol csak lehetséges -  arra, hogy a brit történelmet az európai és a világtörténelem egészében helyezzék el.Sok tanár azonban továbbra is elégedetlen, mert úgy véli, hogy az európai és az Eu­rópán kívüli világ csak a tananyag perifériáján jelenik meg. Pedig a sok brit iskolára egyre jellemzőbb az etnikai sokszínűség, s így lehetőség nyílik a különféle csoportok gaz­dag történelmi örökségének felhasználására a tanításban. Ez jelentős szerepet játsz­hat a megértés és az egymás nézetei iránti tolerancia fejlesztésében. Általános az egyetértés abban is, hogy kezdettől fogva a történelem megértésére kell törekedni még akkor is, ha a tanulók az absztrakt fogalmi érettség szintjét teljesen csak a ti­zenéves kor közepére érik el.A legfőbb nehézség amellyel a középiskolai tanterv átdolgozásával megbízott munka- csoportnak meg kellett birkóznia, az, hogy a 4. szinten (14-16 évesek) már nem minden-75SZEMLEkinek kell történelmet tanulnia. Következésképp a 20. századi történelem nagy témaköreit át kell csoportosítani a 3. szintre (11-14 évesek). Annak érdekében, hogy ne csak a pli- tikatörténet domináljon -  ahogy az ötven éven keresztül jellemző volt a középiskolákban-  az alábbiakat határozták el:a) át kell tekintnr>! a brit gazdasági, társadalmi politikai és kulturális struktúrák alapvető változásait a középkortól napjainkig;b) tanítani kell az európai és az Európán kívüli történelem főbb vonatkozásait, hogy a fiatalok értsék az összefüggéseket a különböző korokban és területeken bekövetkezett történelmi események és változások között.Mindennek érdekében a brit történelem három egységét -  A középkori királyság; Az Egyesült Királyság megteremtése; Nagy-Britannia 1750-1900 között -  és egy a 20. szá­zadi világról szóló részt kell feldolgozni. Szerepelnie kell továbbá az 1914 előtti európai történelem valamelyik fordulópontjának -  például: A neolit forradalom; Az Oszmán biro­dalom behatolása Európába a 16-17. században;- s  tanítani kell egy Európán kívüli tár­sadalomról is, például: Kína az első császártól Kubiláj kánig; Japán a sógunok alatt; Észak-Amerika őshonos népei.Az 1988-ban elfogadott Nemzeti Tanterv tíz követelményszintet állapított meg, míg 1995-től csak nyolc marad. Van azonban plusz egy: az emelt szintű kategória. Ennek el­éréséhez a tanulóknak a képességek igen széles skálájával kell rendelkezniük, beleértve például a „források kritikus felhasználását” a történelmi tárgyú „kutatómunkát” a „meg­alapozott és kiegyensúlyozott következtetések önálló levonását és megvédését”. Képes­nek kell lenniük jól szerkesztett, konzisztens előadásra, ábrázolásra, magyarázatra, a tények, adatok, szakkifejezések megfelelő használatára.Bár a 14-16 éves korú tanulók számára a történelem választható tantárgy lett, a 14 évesek esetében is világos, hogy a Nemzeti Tantervben szereplő követelmények teljesí­tése a tanulói részvétel magas fokát kívánja meg. A tantárgy nem oktatható mechanikus módszerekkel, s ennek így is kell lennie, hiszen a történelemnek kulcsfontosságú sze­repe ven abban, hogy az állampolgárokat a demokratikus társadalmi életben való tevé­keny részvételre készítse fel.V. MOLNÁR LÁSZLÓGondozott szövegekAz Ikon Kiadó 1992-ben indította Matúra klasszikusok című sorozatát, melyben középiskolai kőtelező olvasmányokat jelentet meg a korábban megszokottaktól teljesen eltérő kötetekben. E kiadványok ugyanis az érettségizők, de a fiatalabbak és a tanárok számára is jó l hasznosítható kiegészítő fejezeteket, illusztrációkat és bibliográfiát is tartalmaznak a művek teljes, gondozott szövege mellett. Ilyen módon ezek a kötetek az elemző-értelmező el- és újraolvasás fontos ismerethor­dozói is.Az ember tragédiája a MatúrábanAz első a sorban Madách Imre folyamatosan új és új részelemzésekre indító, többszöri elmerugaszkodásra késztető műve, Az ember tragédiája. A kötet szerkesztője, a mű szö­vegének sajtó alá rendezője és a jegyzetek összeállítója Kerényi Ferenc, aki egyben szá­mottevő mértékben közreműködik abban is, hogy az értelmezés ne szakadjon el a műtől, az olvasás a részleteket sem mellőző, folyamatos figyelmű legyen. Néha talán sűrűn so­rakoznak a kérdések, de mindig elmélyülésre és pontosságra késztetnek.A könyv élén álló életrajzi vázlatból mindent megtudunk, ami Madách magánéletéből, közéleti, politikai szerepvállalásából fontos ahhoz, hogy világszemléletét, ügyei melletti76

Az angol történelemtanításról : R. G. Batho előadása az OKI Történelemmetodikai Műhelyében

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/31030/30747/

Az angol történelemtanításról : R. G. Batho előadása az OKI Történelemmetodikai Műhelyében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)