Sinkó, István

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Iskolakultúra 1996/11SzemleEsszé a pedagógiárólEgy debreceni tanácskozásraT úld im enzioná lt a cím: esszének n ev ezn i n é h á n y  -  ta lán  nem  is o lyan  rendhagyó  -  pedagógiáva l kapcsolatos felvetést. Mégis a n n a k  szá n n á m , gondo la ti kísérletnek e z t a  n éh á n y  sort. A z  esszé -  m in t tu d ju k  -  kísérlet, s a  m i p ed a g ó g iá n k  m ásból sem  áll.A  kreativitással kapcsolatban zajlik egy kísérlet: a nyelv és vizualitás együttes alkalmazásával történő nyelvtanítás. A tanárpáros azt próbálgatja, miként lehetne a leglágyabb eszközökkel, a legtöbb alkotó fantáziával, a legkorsze­rűbb elemek ötvözetével, a lehető legke­vésbé stresszes iskolai körülmények kö­zött tanítani. A dolog -  elsősök körében -  tökéletesen működik. A gyerekek párná­kon ülnek, játszva tanulnak, alkotva építik nyelvi ismereteiket, közben a legszebb is­kolán kívüli rajzszakköri alkotásokat ké­szítik rengeteg anyag felhasználásával. A kísérlet, íme, sikeresnek mondható. Az egyetem, a pedagógiai intézmények, a szü­lők, a gyerekek s a két alkotó tanár -  vala­mennyien elégedettek. Mígnem elkövetke­zik a következő év, s az immáron második osztály tanulói láthatóan kedvetlenül ül­nek a padban, s egy hagyományosabb, amolyan „feladom, oldd meg, kikérde­zem” muszáj -  óra végén, kifelé menet, felszabadultan mondja egyikük: „De jó volt ez az angolóra.” Nesze neked, korsze­rű szemlélet, alkotó fantázia!Van ennek a jelenetnek számomra egy örökérvényű tanulsága: nem lehet kinyilat­koztatni valamely módszer egyedülvaló érvényességét. Egyszerre, egy időben, azonos csoportoknál is -  hát még egymást követő korcsoportoknál -  a sokféleség ér­vényesül. így a kreativitás szentsége sem teljesen érvényes. Nem beszélve arról, hogy a gyerek másképpen éli meg a peda­gógus által „odakínált” lehetőségeket. Ugyanis ő az adott pillanatban csak azt az egy verziót ismeri, amit kap. S ezért aztszereti vagy nem szereti. Illetve az egyik szereti, a másik nem. Az egyiket eltalálja a szabadság, a másikat feszélyezi.Mi hát a teendő? Nem lévén Vlagyimir Iljics, bölcs és végleges választ magam sem tudok nyújtani.Szerencsére a módszerek szabadságá­nak korát éljük. A kínálat is nagy. Merjünk menet közben váltani. Figyeljük meg cso­portjainkat. Mind más és más. Mi is le­gyünk mindig egy kicsit mások. Ez az iga­zi kreativitás.Ha nem csak a „kor kihívásainak”, ha­nem a gyerekek várakozásainak is meg tu­dunk felelni. A tanítás kaland! Minden órát a hajdanvolt Bizottság együttes hajdanvolt lemezének címével kezdhetjük: „Up fór Adventure!”Tantervekről gondolkodunk bőszen, újabb, helyi, komplex, globális... tanter­vek járnak az eszünkben. Persze újdonsá­gok is, és születnek nagyszerű, átfogó el­képzelések. S lassan kialakul egy új világ- szemlélet, ahol már minden megjelenhet és megjeleníthető: belefér a vers, a kép, a zene. S nemcsak az olyan, de az amolyan is, a nagykultúra, a grand art és a szubkul­túra, az ellenkultúra, a tömegkultúra... va­gyis minden, amiről eddig nem vagy alig volt szó. Mégis mintha megint csak nem vennénk észre: kinek is tanítunk, kikkel is akarjuk valamely tanagyagot, ismereteket, témát, világot feldolgoztatni. Mintha megint csak megfeledkeznénk róla: milyen is ez az új nemzedék?A miénk hiányokból építkezett. Ezért aztán úgy képzeljük: most is e hiányok pótlása a legfőbb dolog. Dehogy. Itt'996 őszén az Academia Ludi et Artis művészetpedagógiai egyesület a hajdúsági fővárosban tartott tanácskozást, ahol egy új tipusú, komplex-in- tegrált művészeti tantárgy tantervezésének esélyeiről volt szó. A viták közepette készülő tanterv Pitypang fantázianévvel kerül majd az OKI Köz­ponti Tantervi Adatbankjába.109Szemleöt-nyolc év alatt lecserélődött egy egész gondolkodásmód, megváltozott egy kultu­rális fogyasztási szokásrend. Ha a kultúra vége és eleje nem a múzeum-színház- hangversenyterem háromszög, alja pedig nem a rádiós magyar nóta, kultúrházi haknidajdaj és televí­ziós Dallas-mese.Közel sem. Ma a kul­túra a számítógép és környéke, ma egy közepesen képzett értelmiségi home page-ekben méri ma­gát, és az Internet- kisugárzás mindent beborít. Ezek alján a videó és számítógé­pes képijátékok esz­méje szerénykedik, az ifjúsági mega­sztárok legtöbbje a totális hatalom vizu­álisan túlméretezett jelképeibe burkoló­zik (nem éppen visz- szafogott, intim meg­nyilvánulások ezek, elvégre „megákról” van szó). A totális, kollektív magány igazi parodisztikus for­mája az acid-party, a speedre hajtó elit bel­ső bezárkózásának remek alkönyvtára.Milyen pozíciókra törhet ebben a new- age-ben (Eco-i fordulattal: new-middle age-ben) a tanár szerepe? Véleményem szerint a legfontosabb egy új gondolkodás-mód kifinomultan precíz adagolása az ok­tatásban, s ez a komputer-eszme nem tor­zult világképe: a sokútúság. Behatolni, megnyitni a fájlt, alkönyvtárakkal utakat készíteni elő és elindulni. Borges Labirin­tusa a pedagógia jelenkori aranyösvénye.A királyi út. Egyszer­re felmutatni és lehe­tőségeket tárni fel, elkanyarodni, bele­bonyolódni, rugal­masan elszakadni, egy témát ízeire szedni és a lehető legmélyebbre eljutni benne. A tanár mint Hermész a pszicho- pomposz (lélekveze­tő) elöl halad, de mint maga is kalan­dok, ismeretlen fo­lyosók izgatott kuta­tója, együtt izgul a növendékeivel. E- gyütt elindulni, elté­vedni és újra feltalál­ni egymást a témabo­zótban. S végül meg­érkezni úgy, hogy nem biztos: a tanár ezen az úton nem tanult és kapott legalább any- nyit, mint a növendékek. Ez egy esély. Ezt -  még -  megtehetjük.Talán e világkép legalább olyan globális lesz, mint az a világválság, melyben Ham­vas szerint már vagy hatvan éve élünk.Sin kő IstvánSzerencsére a m ódszerek szabadságának korát éljük.A kínálat is nagy. M erjünk  m enet közben  váltani. Figyeljük meg csoportjainkat. M ind más és más. Mi is legyünk m indig egy kicsit mások. E z a z  igazi kreativitás. Ha nem  csak a „kor kih ívása inak”, hanem  a gyerekek várakozásainak is meg tud u n k  felelni. A tanítás kaland! M inden órát a hajdanvolt Bizottság  együttes hajdanvolt lem ezének  címével kezáhetjük:„Up fo r  A dventure!”110

Esszé a pedagógiáról : egy debreceni tanácskozásra

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/31447/31164/

Esszé a pedagógiáról : egy debreceni tanácskozásra

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)