Torres, Rosa-Maria

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

SzemleA gyermek joga az alapfokú oktatáshozA Gyermek jogairól szóló Egyezmény (1989) minden gyermek jogaként ismeri el az alapfokú oktatást. A „Csúcsértekezlet a gyermekekért” (1990) és az „Oktatás mindenkinek’’ címmel megrendezett világtalálkozó zárónyilatkozata (1990) kiterjesztette az alapfokú oktatásnak, minden gyermek tanulási folyamata alapjának fogalmát. Mi következik abból, ha minden gyereknek joga van az alapfokú oktatáshoz?1. A gyermeknek joga, hogy gyerek le- I hessen, játsszon és örömét lelje a játékban,hogy megvédjék őt a kizsákmányoló gyer­mekmunkától, hogy legyen ideje iskolába járni, az órákra felkészülni, tanulni. Joga, hogy otthona és családja legyen, hogy le­gyen a közelben iskola, hogy olyan tanító­ja  legyen, aki örömmel tanít és szereti a gyerekeket. Joga, hogy az oktatás során ne csak a felnőttkorra készítsék fel, hanem -  és ez a legfontosabb -  boldog gyermekkort j  is biztosítsanak számára.2. A gyereknek joga van tanulni, az is­kolában és az iskolán kívül. Joga van kí­váncsinak lenni, kérdezni és választ kapni kérdéseire, kételkedni, gondolkodni és ér­velni, joga van tévedni is. Joga, hogy ki­kérjék véleményét, hogy aktív résztvevő lehessen, hogy szabadon, spontán módon megnyilvánulhasson, hogy meghallgassák és tiszteletben tartsák véleményét, hogy más véleményen lehessen, hogy elképzelé­sei lehessenek és alkosson, hogy megta­nuljon tanulni. Joga van az önbecsüléshez,I ahhoz, hogy szülők és tanítók magas köve­telményeket állítsanak elé, hogy bízzon képességeiben és minden kis sikerért elis­merésben részesüljön.3. Születésétől kezdve joga van a folya­matos tanuláshoz, s ennek a tanulási folya­matnak csak a gyermek érdeklődése és be­fogadóképessége szabhat határt. Mivel a személyiség és tudás alapjait az élet első éveiben rakják le, ebben az időszakban megy végbe a leglényegesebb és leglátvá­nyosabb fejlődés a megismerés folyamatá­ban, ezért a gyennek legalapvetőbb joga, hogy jól indulhasson el az életben. Alap­vetőjoga, hogy korai gyerekkora olyan le­gyen, ami megalapozza későbbi növekedé­sét, fejlődését.4. Joga van a nyitottságon alapuló tanu­láshoz, otthon, az iskolában, a mindennapi életben, a játékon, baráti kapcsolatain és a médiákon keresztül, abban a folyamatban, ahogy felfedezi magának a világot. Joga van élvezni a könyvtárakat, sportpályákat, múzeumokat, a parkot, az állatkertet, a cir­kuszt, joga, hogy hozzájusson könyvek­hez, újságokhoz, képregényekhez, mesék­hez, enciklopédiákhoz, szótárakhoz, hoz­záférhessen, mozi- és tévéfilmekhez, mű­vészeti alkotásokhoz, hogy ne csak köny­vekből, hanem a valóságból, az emberek­kel és a természettel való kapcsolatából meríthessen tudást. Joga, hogy ne csak fel­nőttektől, hanem a többi gyerektől is ta­nulhasson. Joga, hogy ne csak másoktól tanulhasson, hanem gondolkodás és viták útján saját tapasztalataiból és hibáiból is.5. Joga, hogy iskolába járhasson, és az élethez szükséges ismeretek, készségek es viselkedésformák megszerzéséhez elegen­dő időt tölthessen ott. Megismerje saját tes­tét, és azt, hogyan őrizheti meg egészségét, hogy megismerje kultúráját és gyökereit, hogy megtanulja kifejezni magát szóban es írásban, hogy megtanuljon számolni es tudja megoldani a mindennapi élet alapve­tő problémáit, hogy jobban megértse ön­magát és az őt körülvevő világot, a környe­zet védelmének fontosságát, hogy magáéva tegye az igazságosság és szolidaritás érte­keit, hogy tisztában legyen jogaival és kö­telességeivel, hogy megteremtse önbecsü­lése alapját, és folytassa a tanulást.164Iskolakultúra J 996/6-7Szemle6. Joga van a „gyermekre szabott” okta­táshoz, amelyben minden: a tananyag és a módszerek, az épületek és a belső terek, a programok és a határidők, a szabályozások és normák a gyerek -  és nem a felnőtt -  igényeire szabottak. Olyan oktatáshoz, amely tiszteletben tartja a gyerek ismerete­it, nézőpontját és álmait. Es olyan oktatás­hoz, amelyben a tanításnak és a tanulásnak nem kiegészítő eleme, hanem alapja az öröm, a játék, a zene, a kaland, a meglepe­tés, a mozgás és a nevetés.7. Joga van a minőségi oktatáshoz, amelyben nem csak az fontos mennyit, de az is, hogy mit és hogyan tanulnak. Joga van sztereotípiáktól, előítéletektől mentes, rasszizmust és szexizmust elítélő, a külön­bözőséget elfogadó és a gyermek nyelvé­nek és kultúrájának értékeit elismerő okta­táshoz. Olyan oktatáshoz, amely azt hang­súlyozza, amit a gyerek tud, nem pedig azt, amit nem tud. Olyan oktatás ez, amely a versennyel szemben az együttműködést, a monológgal szemben a párbeszédet, a szóval szemben a tettet részesíti előnyben. Ez az oktatás válthatja valóra szülők és ta­nárok álmát, hogy gyerekeik, tanítványaik többé, jobbá váljanak mint ők maguk.8. A gyermeknek joga van azokhoz az alapvető feltételekhez, amelyek lehetővé teszik, hogy tanuljon, kifejleszthesse ké­pességeit, akár az iskolában, akár más kere­tek között. Az alapfokú oktatáshoz való jog nem csak abban támogat minden gyereket, hogy a közösségtől és a társadalomtól in­gyenes iskolai oktatásra, képzett pedagógu­sokra, megfelelő tantervre és az oktatáshoz szükséges eszközökre tarthasson igényt, de az ehhez elengedhetetlen anyagi, szociális és érzelmi feltételek megteremtésére is: megfelelő táplálkozásra, egészségügyi ellá­tásra, megfelelő otthonra, és legfőképpen szeretetre, érzelmi támaszra és tiszteletre, stabil, biztonságos, békés környezetre.9- A gyermeknek joga, hogy szülei is legalább alapfokú végzettséggel rendel­kezzenek, hiszen ez alapvetően fontos a gyerek jóléte, neveltetése és jövője szem­pontjából. Joga van olyan szülőkhöz, akik tudatában vannak nem csak a fiúk, de a lá­nyok taníttatásának fontosságával is, akik tiszteletben tartják a játékot, akik inkább a párbeszédre mint a büntetésre hajlanak és meggyőzhetők. Olyan írástudó szülőkhöz, akik elismerik és értékelik a tanulásba fek­tetett erőfeszítéseket, meg tudják külön­böztetni a jó  tanítást a rossztól, részt vesz­nek az iskolai ügyekben, és megkövetelik a jó  minőségű oktatást. Olyan szülőkhöz, akik tisztában vannak jogaikkal és köteles­ségeikkel és elegendő tudással és önbiza­lommal rendelkeznek ahhoz, hogy a növe­kedésben, tanulásban és fejlődésben segít­sék gyermeküket.10. A gyermeknek joga van olyan, szük­ségleteire fogékony, felelős médiákhoz, amelyek képesek kiegészíteni és gazdagí­tani nevelését. Olyan médiákhoz, amelyek közelebb viszik a városi gyereket a falu­hoz, a vidékit a városi élethez, amelyek gazdagítják a gyermek világképét, más időbe, térbe, más valóságba repítik őt, megismertetik a modem tudományok és technológiák lehetőségeivel és korlátaival, bemutatják az emberiség nagyságát és ki­csinységét. Joga van olyan médiákhoz, melyek kifejlesztik a gyermek tiszteletét az egyetemes művészet, tudomány és kul­túra iránt, valamint igényét a békére, erő­szakmentességre, toleranciára, szolidari­tásra és igazságosságra.Az alapfokú oktatás egyetemes jog. Jo­ga ez minden gyermeknek, kisfiúnak és kislánynak, szegénynek és gazdagnak, vá­rosinak, vidékinek és az elhagyatott vidé­ken élőnek, a fogyatékkal élőnek, a dolgo­zó gyereknek, az őslakosnak és az etnikai kisebbségben élőnek, annak, akinek van családja és annak, aki az utcán él, a mene­kültek és a háború miatt otthonát elhagyni kényszerültnek.Rosa-Maria Torres(fordította: Körmöczy Márta)165

A gyermek joga az alapfokú oktatáshoz

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/31361/31078/

A gyermek joga az alapfokú oktatáshoz

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)