Németh, Nóra

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Célba talál-e a colt Magyarországon?Egy osztálytermi megfigyelési rendszer NÉMETH NÓRAA nyelvtanítás és a nyelvtanulás folyamatának összetettsége kihívást jelent a kutatásban mind a pszichológusok, mind az alkalmazott nyelvészek számára.Az idegennyelv tanításának kutatásakor legkézenfekvőbbnek az "input" (pl. a tanterv, a tananyag) vagy az ”output" (pl. a diákok által elért eredmények) vizs­gálata mutatkozik. Kevesen teszik fel azt a kérdést, mely egy nyelvtanár számá­ra talán a legfontosabbMi történik az osztályteremben?Az ún. "osztályterem-központú kutatás" (Classroom Oriented Research) azt vizsgál­ja, hogy mi történik akkor, amikor a tanár valóban találkozik a diákokkal. A kutatás tár­gya maga az osztályterem. Azt akarjuk megérteni, hogy a dolgok miért éppen így vagy úgy történnek az órán: miért szerepelnek egyesek többet vagy éppen kevesebbet, mi­lyen típusú feladatokra kerül sor, mi jellemzi a diákok egymásközti és a tanárral folyta­tott integrációját és milyen hatással van mindez a tanulók nyelvi előrehaladására.Sokfajta megfigyelési eszközt terveztek, írtak le és próbáltak ki azért, hogy az osz­tályterem ne legyen többé "fekete doboz" a nyelvtanítás kutatásában (Long, 1980). Legismertebb közülük a FLINT (Foreign Language Interaction Analysis System), ame­lyet a hetvenes évek elején Gertrud Moskowitz fejlesztett ki. (Részletes leírást lásd Chaudron, 31 -33). Ez eredetileg az a célt szolgálta, hogy a tanár objektív visszajel­zést kapjon munkájáról és az osztályban kialakult légkörről. A másik ismert programot, a FOCUS-t 1977-ben dolgozta ki Fansellow. Ez az osztálytermi és az osztályon kívüli interakciókat vizsgálja. (Részletes leírást lásd Chaudron, 33-40).A Torontói Egyetemen az 1980-as évek elején nagyszabású kutatóprogramba kezd­tek egy objektív és könnyen használható megfigyelési táblázat kifejlesztésére. Az adatfelvételi eljárásnak a COLT (Communication Orientation in Language Teaching) nevet adták.Négy általános témát vettek alapul: nyelvi előrehaladás, a társadalmi környezet ha­tása a kétnyelvű fejlődésre, az instrukció hatása és a tanulók egyéni különbségeinek hatása. Feltevésük szerint a nyelvi kompetencia legalább három elemből tevődik ösz- sze, mégpedig a nyelvtan, a társalgási szabályok és a szociolingvisztika ismeretéből. Mindhárom terület viszonylag egymástól függetlenül fejleszthető. Feltételezték továb­bá, hogy a különböző nyelvórái feladatokban más-más készség sajátítható el és ezek jelentősen befolyásolhatók idegennyelvi programok segítségével. A kifejlesztett nyelvi rendszer tehát az órai feladatok leírására irányult, különös tekintettel a bennük hasz­nált nyelvi anyag karakterére.Ez a kutatási módszer tűnt legmegfelelőbbnek ahhoz, hogy -  kissé átalakítva ugyan-  magyarországi vizsgálatunkhoz felhasználjuk.Az osztálytermi megfigyelés egy táblázat alapján történik, melynek kategóriái az30CÉLBA TALÁL-E A COLT MAGYARORSZÁGON?idegennyelvi osztályban a verbális interakció legfontosabb jellemzőit rögzíti. A táblázat A és B részből áll.Az A rósz az idegennyelvi tanórát epizódok és tevékenységek szintjén írja le. A ka­tegóriák azt mérik, mennyire tekinthető az adott helyzet valódi kommunikatív nyelv- használati szituációnak. A megfigyelés az alábbi öt kategóriára épül:1. Tevékenységek: ide kerül az összes epizód és feladat, ami az órát alkotja.2. A résztvevők szerveződése: a tanár és a diákok viszonyát mutatja, tehát azt, hogy a diákok egyénileg, csoportosan vagy együtt dolgoznak.3. Tartalom: a kommunikáció témája -  lehet maga az idegen nyelv (pl. nyelvtan), de lehet más - személyes, iskolai vagy egyéb téma is.4. A tanulói nyelvhasználat típusai: itt jelöljük, hogy a diákok milyen nyelvi készsé­güket használják, tehát hogy írnak, olvasnak, beszélnek vagy hallgatnak valamit.5. Felhasznált anyag: a tanár által használt oktatási segédanyag (pl. tankönyv, hanganyag, újságcikk, stb.) típusa, eredete és felhasználási módja kerül jelölésre.Az említett összetevők viszonylag körvonalazottak, hiszen a kommunikatív nyelvta­nítás irodalmában általánosan használjuk őket.Az A rósz percnyi pontossággal időben is követi az órát. A kódolást egyetlen megfi­gyelő végzi.A táblázat B részének címe Kommunikatív jellemzők. Ez jóval elméletibb, így az elemzés nem az óra alatt, hanem az óráról készített magnófelvétel alapján történik. A vizsgálat minden feladat elején kezdődik és két percig tart. A táblázatba az adott jelen­ség egy perc alatti előfordulási száma kerül. A B rósz elméleti kategóriái szoros ösz- szefüggésben állnak az A rósz gyakorlati szempontjaival.Az A részhez hasonlóan itt is a legutóbbi, kommunikációval foglalkozó irodalomban bevezetett kategóriákat használják. Az eddig kiemelt hét alapjellemző a következő:1. A célnyelv használata: jelzi, hogy egy-egy feladatnál a tanár, illetve a diákok anyanyelvűket vagy az idegennyelvet használják.2. Információs hézag (information gap): jelzi, hogy a kért vagy adott információ mennyire váratlan a felek számára. Nem meglepő, hogy a kommunikációs motiváció erősen csökken, ha a kért információ már előre ismert -  ami igen gyakran előfordul a nyelvórákon, (pl. Mit látsz ezen a képen? -  kérdezi a tanár).3. A beszéd hossza: méri, hogy a beszélők mennyire igyekeznek kiterjeszteni mon­dandójukat, illetve leszűkíteni azt egy mondat, egy szókapcsolat vagy egy szó mini­mális szintjéig.4. Reagálás kódra vagy üzenetre: ez a kategória szoros összefüggésben áll az A rósz tartalom nevű kategóriájával. Azt mutatja, hogy a kommunikáció az idegen nyelv formai aspektusára (nyelvtanra, kiejtésre, szókincsre, stb.) üzenetet közvetít. A kutatá­sok azt mutatják, hogy az anyanyelv elsajátításakor nagyobb szerepet kap a jelentés, mint a helyes beszéd, (pl. az anya biztosan megdicséri a kjsfiát, ha azt mondja Maci Zokni. De ha a gyerek azt találja mondani A macinak kék zoknija van, amikor a zokni valójában piros, az anyuka biztos kijavítja, nem törődve a nyelvi szerkezet helyessé­gével).5. Elhangzott kijelentések feldolgozása: jelzi, hogy a párbeszédben reagálnak-e a felek egymás kijelentéseire, azaz megismétlik, kommentálják vagy esetleg bővítik az adott témát.6. Beszélgetés kezdeményezése: anyanyelvűnkön elfogadott gyakorlat, hogy bár­melyik fél kezdeményezhet beszélgetést. Az idegennyelvi órákon ez az arány egy irányba, a tanár felé tolódik el. (Majd akkor beszélj, fiam, ha kérdezlekI -  mondja a ta­nár). Ez a kategória méri a diákok kezdeményezésének gyakoriságát.7. A nyelvi formák relatív szűkítése: az anyanyelvtől eltérően, az idegennyelvi órá­kon a diákokat meghatározott nyelvi formák használatára kényszerítik. A kommunika-31NÉMETH NÓRAtfv nyelvtanítás szakirodalma hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a diákok olyan feladatot kapjanak, amelynek során valódi kommunikatív tartalommal bíró üze­netet kell átadniuk a rendelkezésre álló tudásanyag alapján.A COLT -  bizonyos átalakításokkal -  megfelelő eszköznek látszik magyarországi alkalmazásra. A megfelelő változtatások beiktatásával a felhasználás lehetősége rop­pant széles körű: kimutathatók lennének például a hazai idegennyelvi oktatás általá­nos jellemzői (pl. tanári beszédidő,célnyelv használata, nyelvtanra, készségek fejlesz­tésére fordított idő, stb.). összehasonlíthatók lennének bizonyos tanárcsoportok (pl. anyanyelvi -  nem anyanyelvi, kezdő -  gyakorlott, stb.) és az általuk elért eredmé­nyek. Ezenkívül a COLT eredményei összekapcsolhatók más típusú adatfelvétellel (pl. nyelvi vagy motivációs teszt, csoportdinamikai vizsgálat, stb.). Reméljük, hogy a COLT Magyarországon is célba talál.IRODALOMChaudron, C.: Second Language Classrooms Research, Cambridge University Press, 1988.Allwright, D.: Classroom Centered Research, TESOL Quarterly, 1983/17.Allen, P. -  Fröhlich, M. -  Spada, N.: The Communicative Orientation of Language Teaching, kéziratSpada, N.: COLT: An Observation Scheme, Kiadatlan jegyzet, 1983.Classroom Oriented Research in Second Language Acquisition, szerk. H.W. Seliger -  M.H. Long, Newbury Publishers, 1983.Spada, N.: Observing Classroom Behaviours and Learning Outcomes in Different L2 Programs, in: Richards, J. -  Nunan, W.: L2 Teachers Education, Cambridge University PressSpada, N.: The Interaction Between Type of Contact and Type of Instruction, in: SSLA/8Spada, N.: Effects of Informal Contact on Classroom Learner's L2 Proficiency, in: TESL Canada Journal, Vol. 2., 1985.Nunan, D.: Second Language Classroom Reserach, ERIC E D -F L -8 9 -0 9 , 1990.Ontario Institute Principal Investigators: The Development of Bilingual Proficiency: Interim Report on the First Year o f Reserach, The Ontario Institute for Studies in Education, Toronto, Ontario, 1982.Ontario Institute Principal Investigators: The Development of Bilingual Proficiency: Interim Report on the Second Year of Reserach, The Ontario Institute for Studies in Education, Toronto, Onta­rio, 1982.32

Célba talál-e a colt Magyarországon? : egy osztálytermi megfigyelési rendszer

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/28434/28152/

Célba talál-e a colt Magyarországon? : egy osztálytermi megfigyelési rendszer

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)