Nagyszabású konferencián köszöntötte a pedagógus szakma 85. születésnapján a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzor emeritusát, Nagy Józsefet. A szakmai összejövetelen mintegy 200 óvodapedagógus vett részt az ország különböző régióiból, szervezője a Kisrigó-Fészek Alapítvány volt, a helyszínt a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra biztosította. A konferencia programjának összeállítása során a szervezők Nagy József professzor előtt tisztelegtek, aki évtizedek óta nagy hatással van az óvodai fejlesztő munkára. A konferencia előadói Nagy József tanítványai közül kerültek ki, akik munkásságuk során folytatják a kutatásait

Zentai, Gabriella

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

55Iskolakultúra, 26. évfolyam, 2016/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2016.4.55konferencia – Nagy József 85 évesSzegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori IskolaÓvoda és nevelés a 21. századbanÓvodapedagógiai konferencia  Nagy József tiszteletére Nagyszabású konferencián köszöntötte a pedagógus szakma  85. születésnapján a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzor emeritusát, Nagy Józsefet. A szakmai összejövetelen mintegy 200 óvodapedagógus vett részt az ország különböző régióiból, szervezője a Kisrigó-Fészek Alapítvány volt, a helyszínt a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra biztosította.  A konferencia programjának összeállítása során a szervezők Nagy József professzor előtt tisztelegtek, aki évtizedek óta nagy hatással van az óvodai fejlesztő munkára. A konferencia előadói Nagy József tanítványai közül kerültek ki, akik munkásságuk során folytatják a kutatásait.Az első előadásban Józsa Krisztián foglalta össze azokat a kutatásokat, amelyek a DIFER programcsomag (Nagy, Józsa, Vidákovich és Fazekasné, 2004) kidolgozá-sához kapcsolódnak. Beszélt azokról az előzményekről, melyek Nagy József veze-tésével már az 1970-es évektől kezdődően megalapozták a kora gyermekkori fejlesztő-munkát. Áttekintette azokat a kutatásokat, melyek a programcsomag létrehozását meg-előzték. Hangsúlyozta a kritériumorientált pedagógiai szemlélet jelentőségét, mely a készségfejlesztő programokban szervesen összeépül a diagnosztikus mérésekkel. A DIFER programcsomag diagnosztikus tesztjeivel óvodáskorban és az első iskolai években feltérképezhető azoknak az alapkészségeknek a fejlettsége, melyek az iskolai tanulás során fontos szerepet játszanak. A kutatások eredményeképpen már több kötetes könyvsorozat készült el, mely az óvodai készségfejlesztés eredményességét segíti (Faze-kasné, 2006; Józsa, 2014; Miskolcziné és Nagy, 2006; Nagy, 2009; Zsolnai, 2006). Ezek a módszertani kötetek konkrét javaslatokat, ötleteket adnak arra, hogyan lehet a játékos tevékenységeket, a mesélést a készségfejlesztés szolgálatába állítani. A fejlesztés külön hozadéka, hogy az örömteli tevékenység során a gyermekek elsajátítási motivációja is erősödhet (Józsa, 2005). Az előadás bevezette és keretbe foglalta a konferencia előadá-sait, melyek mindegyike az óvodáskori fejlesztés egy-egy szegmenséről számolt be. Az előadás írott változata az Iskolakultúra mostani számában olvasható (Józsa, 2016).Fazekasné Fenyvesi Margit az olvasástanulás és a helyesírás egyik előfeltétel-kész-ségének, a beszédhanghallásnak a fejlesztéséről beszélt. Beszédhanghalláson a beszéd-hangok tulajdonságainak felismerését, megkülönböztetését, a hangok megfelelő sor-rendjének azonosítását értjük. A beszédhanghallás már kora gyermekkorban intenzíven fejlődik, fejlesztése már óvodáskorban eredményes lehet. A DIFER programcsomag beszédhanghallás tesztjével elvégezhető a 4–8 éves gyermekek diagnosztikus felmérése. A beszédhanghallás fejlesztésére rendelkezésre áll olyan óvodai fejlesztőprogram, amely játékos formában a beszédhangok felismerését és megkülönböztetését segíti. A prog-Zentai GabriellaIskolakultúra 2016/456ram hatékonysága kísérleti úton igazolt. A kísérlet eredményei alátámasztották, hogy a beszédhanghallás fejlődésén kívül a kísérleti csoportban kimutatható volt a beszédhibák számának csökkenése is. A beszédhanghallás fejlettsége összefügg a helyesírással, ami azt jelenti, hogy a kialakulatlan beszédhanghallással rendelkező gyermekek az iskolában nagy valószínűséggel több helyesírási hibát vétenek. Ez az alapja annak, hogy az 1–4. osztályosok számára beszédhanghallás fejlesztésén alapuló iskolai fejlesztőprogram készült, mely játékos formában, a magyar nyelv és irodalom órák tartalmába integráltan valósítható meg (Fazekasné és Józsa, 2015).A harmadik előadás témája az óvodások gondolkodásának fejlesztése volt. Zentai Gabriella a rendszerező képesség óvodáskori fejlesztésére mutatott példákat. A rendsze-rező képesség a gondolkodás egyik alapképessége, az elemi szintje már óvodáskorban kialakul, ez manipulatív műveleteket jelent, így például csoportosítást, válogatást, sorba rendezést. A manipulatív szintre ráépül a képesség fogalmi szintje, ami a fogalmak hal-mazokba sorolását, sorba rendezését, osz-tályozását jelenti. A két szint kialakulása összefügg egymással, de fejlesztésük más életkorban, más módszerekkel eredményes. Az elemi rendszerező képesség mérésére készített teszt diagnosztikus kritériumorien-tált, szemléletében a DIFER programcso-mag tesztrendszerébe illeszkedik. Az óvo-dáskori fejlesztést játékosan, a napi óvodai munkába integráltan javasolt végezni, hogy a játék során átélt öröm fejlesztő hatását is kihasználjuk. Az előadásból a képesség-fejlesztő program kipróbálására indított kontrollcsoportos kísérlet eredményeit is megismerhettük, amelyet középső csoportos óvodások körében próbáltak ki. A program kifejezetten hatékonynak bizonyult a fejlő-désben társaikhoz képest jelentősen meg-késett gyermekek esetében (Zentai és Józsa, 2014).Az óvodai zenei nevelés volt a közpon-ti témája Janurik Márta előadásának, aki az óvodai zenei nevelés eredményességé-ről, a zenei képességek fejlődéséről, a zenei fejlesztés lehetséges transzferhatásairól beszélt. Az éneklés, a zene önmagában fej-lesztő hatással van a kisgyermekek kognitív képességeire. A zenei képességek óvodai vizsgálatára készült mérőeszköz is a DIFER programcsomagba illik, a zenei észlelés területeit méri, a dallamhallást, harmóniahallást, ritmushallást, hangszínhallást. A zenei képességek fejlesztésének alapját a mindennapos zenei tevékenységek, éneklés, dalosjátékok jelentik (Janurik és Józsa, 2012). A fejlesztés nem igényli zenei képzettségű pedagógus közreműködését. Az előadásból azt is meg-tudhattuk, hogy a zenei képességek fejlesztésének az elemi alapkészségekre vonatkozó transzferhatása is van (Janurik és Józsa, 2016).A mesék világába vezetett be Nyitrai Ágnes (2016) előadása, aki arról beszélt, hogyan lehet a meséket, a mesélést, a mesékhez kapcsolódó beszélgetéseket az óvodai fejlesztés szolgálatába állítani, az előadás írott változata ebben a lapszámban olvasható. A mesélés, Az óvodások más problémameg-oldó módokat választanak, mint az idősebb korosztályba tartozó gyermekek. Az óvodás gyermekek többségére jellemző, hogy szeretnék megoldani a problémáikat, és úgy érzik, meg is tudják tenni azt. A gyermekek között jelentős egyéni különbsé-gek mutatkoznak a társas prob-lémák kezelése terén, ezért azoknál a gyermekeknél, akik a többségtől eltérő viselkedési reakciókat produkálnak, a fej-lesztésnek nagyon fontos szere-pe lenne. A fejlesztés alapfeltéte-le, hogy minél több információ-val rendelkezzünk a gyermekek problémamegoldásáról.57Zentai Gabriella: Óvoda és nevelés a 21. századbanmesehallgatás az eredményes szocializációt segíti elő. A mesélés már a kisgyermekkori kognitív és érzelmi fejlődés során fontos szerepet játszik. A mesékhez kapcsolódó beszél-getés a kognitív és a szociális kompetencia fejlődését egyaránt segítheti. A DIFER kész-ségek közül több is fejleszthető a mesékről való tematikus beszélgetés során: reláció-szókincs, következtetés, összefüggés-megértés. A fejlesztés módszere az lehet, ha a napi rendszerességgel zajló beszélgetések során a mesékből kiemelt összefüggések tartalmát megbeszélik a pedagógusok a gyermekekkel (Nyitrai és Darvai, 2013).Kasik László az óvodások társas problémáiról beszélt. Kérdőíves vizsgálatában óvo-dások szüleit és óvodapedagógusait kérdezte meg arról, hogy milyen társas problémái vannak az óvodásoknak, és azok megoldására milyen módokat választanak. Az óvodá-sok más problémamegoldó módokat választanak, mint az idősebb korosztályba tartozó gyermekek. Az óvodás gyermekek többségére jellemző, hogy szeretnék megoldani a problémáikat, és úgy érzik, meg is tudják tenni azt. A gyermekek között jelentős egyéni különbségek mutatkoznak a társas problémák kezelése terén, ezért azoknál a gyermekek-nél, akik a többségtől eltérő viselkedési reakciókat produkálnak, a fejlesztésnek nagyon fontos szerepe lenne. A fejlesztés alapfeltétele, hogy minél több információval rendel-kezzünk a gyermekek problémamegoldásáról. Az előadó arra is utalt, hogy a gyermekek által átélt események hatása évekkel később is megjelenhet a szociális problémameg-oldásukban (Kasik és Gál, 2014).Az előadások betekintést nyújtottak a kisgyermekkori személyiségfejlődésbe, rávi-lágítottak arra, hogy a korai fejlesztésnek milyen fontos szerepe van a későbbi iskolai sikerességben. Rámutattak az óvodai készségfejlesztésben rejlő óriási lehetőségekre. Az előadásokat átható szemlélet alapjait Nagy József rakta le évtizedekkel ezelőtt, az általa elindított munkának napjainkban már a gyakorlatban is egyértelműen érezhető, megkér-dőjelezhetetlen hatása van. KöszönetnyilvánításA beszámoló és az elhangzott előadások többsége az OTKA K83850 pályázathoz kap-csolódik.IrodalomjegyzékFazekasné Fenyvesi Margit (2006): A beszédhang-hallás fejlesztése 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.Fazekasné Fenyvesi Margit és Józsa Krisztián (2015): Az elmélet és a gyakorlat szintézise a fejlesztő prog-ramokban: a beszédhanghallás készsége. Neveléstu-domány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 3. 1. sz. 64–76.Janurik Márta és Józsa Krisztián (2012): Findings of a three months long music training programme. Hungarian Educational Research Journal, 2. 4. sz. DOI: 10.5911/herj2012.04.01Janurik Márta és Józsa Krisztián (2016): A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvo-dáskorban. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 4. 1. sz. 49–69.Józsa Krisztián (2005): A képességek és motívumok kölcsönös fejlesztésének lehetősége. In: Kelemen Elemér és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neve-léstudomány köréből. Műszaki Könyvkiadó, Buda-pest. 283–302.Józsa Krisztián (2014): A számolás fejlesztése 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.Józsa Krisztián (2016): Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben. Iskolakultúra, 26. 4. sz. (jelen kötetben)Kasik László és Gál Zita (2014): Óvodások szociális-probléma-megoldó gondolkodása szüleik és pedagó-gusaik véleménye alapján. Magyar Pedagógia, 114. 3. sz. 189–213.Miskolcziné Radics Katalin és Nagy József (2006): Az írásmozgás-koordináció fejlesztése 4–8 éves élet-korban. Mozaik Kiadó, Szeged.Iskolakultúra 2016/458Nagy József (2009, szerk.): Fejlesztés mesékkel: Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Sze-ged.Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): DIFER Program-csomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritérium-orientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára. Mozaik Kiadó, Szeged.Nyitrai Ágnes (2016): Mese és mesélés: A mesék alkalmazásának lehetőségei a kritériumorientált fejlő-déssegítésben. Iskolakultúra, 26. 4. sz. (jelen kötet-ben)Nyitrai Ágnes és Darvai Sarolta (2013): A mese és a játék jelenléte a kisgyermekes családok életében. Iskolakultúra, 23. 11. sz. 73–85.Zentai Gabriella és Józsa Krisztián (2014): Óvodás gyermekek gondolkodási képességének fejlesztése: egy fejlesztő program módszerei és eredményei. Fej-lesztő Pedagógia, 25. 3. sz. 9–14.Zsolnai Anikó (2006): A szocialitás fejlesztése 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.

Óvoda és nevelés a 21. században

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/21789/21579/

Óvoda és nevelés a 21. században

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)