Benkes, Zsuzsa

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

A tankönyvi szövegektipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlatA tankönyvi szövegek kompozicionális felépítésének néhány relevánsaspektusa megvitatásával foglalkozó konferencia keretében arésztvevők számára egy olyan, a szövegek lehetséges tipografizálásáravonatkozó, kreatív szövegmegközelítési gyakorlatot állítottunk össze,amelynek megoldása és értékelése – véleményünk szerint – különösenhasznos lehet a tanulók (és minden bizonnyal a tankönyvírók) tipográfiaiérzékenységének növelése szempontjából. A gyakorlat céljára szolgáló szöveget (lásd T) egy középiskolában korábban használatoskémiatankönyvbõl vettük.TIskolakultúra 1999/581Benkes ZsuzsaA kémiai folyamatok hõváltozása. A reakcióhõAz égés az elsõ kémiai átalakulás, melyet az ember tudatosan használt fel saját javára. Ko-runkban is az égés a legfontosabb hõtermelõ folyamat. Valamely anyag elégetésével termelthõ arányos a tüzelõanyag mennyiségével és nagymértékben függ a tüzelõanyag minõségé-tõl. Tüzelõanyagaink, a fa, az ásványi szén, a kõolaj, a földgáz és a városi gáz kémiai szem-pontból nem tiszta anyagok, alkotórészeik aránya nincs szigorúan megszabva.A kémiai folyamatokat mindig kíséri hõváltozás. A reakciók hõváltozásával fog-lalkozik a termokémia. A termokémiában elsõsorban meghatározott összetételû ésállapotú anyagok reakcióit vizsgáljuk. Égessünk például metánt:CH4(g)+2O2(g)+2H2O(f).Fontos, hogy az egyenlet jelezze az anyag állapotát, különösen, ha az kétségeslehet.Az f betû pl. azt jelenti, hogy az egyik égéstermék, a víz, a folyamat végén csepp-folyós állapotú (más esetben gõz is lehetne).A metán égése hõfejlõdéssel jár, tehát exoterm folyamat, a hõváltozás elõjele ne-gatív.A kémiai reakciót kísérõ hõváltozást a reakcióhõvel jellemezzük.A reakcióhõ megmutatja, hogy mekkora a hõváltozás akkor, ha a reakció-egyenletben feltüntetett mennyiségû és minõségû anyagok alakulnak át.A reakcióhõ tehát meghatározott anyagmennyiségre vonatkozik.Mértékegysége kJ/mol. Jele Q.A gyakorlatot úgy készítettük elõ, hogy az adott szöveg eredeti tipográfiáját megszün-tettük (lásd T/0).T/0A kémiai folyamatok hõváltozása. A reakcióhõ. Az égés az elsõ kémiai átalakulás, me-lyet az ember tudatosan használt fel saját javára. Korunkban is az égés a legfontosabb hõ-termelõ folyamat. Valamely anyag elégetésével termelt hõ arányos a tüzelõanyag mennyi-ségével és nagymértékben függ a tüzelõanyag minõségétõl. Tüzelõanyagaink, a fa, az ás-ványi szén, a kõolaj, a földgáz és a városi gáz kémiai szempontból nem tiszta anyagok, al-kotórészeik aránya nincs szigorúan megszabva. A kémiai folyamatokat mindig kíséri hõ-változás. A reakciók hõváltozásával foglalkozik a termokémia. A termokémiában elsõsor-ban meghatározott összetételû és állapotú anyagok reakcióit vizsgáljuk. Égessünk példáulmetánt: CH4(g)+2O2(g)+2H2O(f). Fontos, hogy az egyenlet jelezze az anyag állapotát, kü-lönösen, ha az kétséges lehet. Az f betû pl. azt jelenti, hogy az egyik égéstermék, a víz, afolyamat végén cseppfolyós állapotú (más esetben gõz is lehetne). A metán égése hõfej-lõdéssel jár, tehát exoterm folyamat, a hõváltozás elõjele negatív. A kémiai reakciót kísé-rõ hõváltozást a reakcióhõvel jellemezzük. A reakcióhõ megmutatja, hogy mekkora a hõ-változás akkor, ha a reakcióegyenletben feltüntetett mennyiségû és minõségû anyagok ala-kulnak át. A reakcióhõ tehát meghatározott anyagmennyiségre vonatkozik. Mértékegysé-ge kJ/mol. Jele Q.A feladatot így fogalmaztuk meg:A fenti szöveg egy kémiatankönyv egyik alfejezetének bevezetõ részlete. Ebbõl a rész-letbõl az eredeti bekezdéstagolást, a tipográfiai kiemeléseket (apró betû, dõlt betû, kövérbetû) töröltük.1. Hogyan tagolná ezt a szövegrészletet?2. Hol, mikor és milyen tipográfiát alkalmazna?3. Indokolja meg javaslatait!Javaslatait a következõ módon jelölje!bekezdés_________ dõlt betû======== kövér betû-------------- ritkított betû{ } apró betû stb.A gyakorlatot megoldó huszonöt hazai, illetve környezõ országokból érkezett tanító éstanár eredményeihez a következõ megjegyzéseket fûzzük:A különbözõ tipografizálási javaslatok bemutatását megelõzõen az eredeti szöveg tipog-ráfiai elrendezettségét röviden így foglalhatjuk össze:– címe 1sor, nagyobb betûvel szedett, mint a szöveg más részei;– bekezdéseinek száma 8;– középre szedett a kémiai képlet;– apró betûvel szedett az elsõ bekezdés;– kövér betûvel szedett a 7. bekezdés– dõlt betûvel szedett a „termokémia”, a „reakcióhõvel” szó, valamint a „Q” jel.– A cím kiemelése valamennyi megoldásban szerepel, az eredeti címmel azonos javas-lat nem született, a címváltozatokat összesítését az 1. táblázat tartalmazza.– A szöveg bekezdésekre tagolására tett javaslatok összesítését a 2. táblázat tartalmaz-za. (A táblázat elsõ függõleges oszlopában azoknak a mondatoknak az elsõ szavát tüntet-tük fel, amelyek esetében a gyakorlatot megoldók új bekezdést javasoltak, a másodikfüggõleges oszlop az eredeti bekezdésre tagolást mutatja, az egyes gyakorlatmegoldókata táblázat fejlécében számokkal jelöltük, „+” jel mutatja a bekezdésre tett javaslatot, szür-ke színnel emeltük ki azokat a megoldásokat, amelyek az eredetivel megegyezõek.)82Benkes Zsuzsa: A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlat1. táblázat2. táblázatA 2. táblázat jól mutatja, hogy a gyakorlat résztvevõinek többsége 8-nál kevesebb bekez-dést tartana elfogadhatónak, illetve az eredetihez képest 4 más helyen is tagolná a szöve-get. Figyelemre méltó az is, hogy a kémiai képletet csak 8-an szednék külön bekezdésbe,ezek között a megoldások között sincs utalás arra, hogy a képlet középre zárt legyen-e.– A betûtípus megváltoztatásával való kiemelési javaslatokat a 3. táblázat tartalmaz-za. A táblázat elsõ függõleges oszlopában a felhasznált betûtípusokat, második oszlopábanaz eredeti szöveg kiemeléseit, a táblázat többi rovatában azt tüntettük fel, hogy egy-egymegoldás készítõje hányféle kiemelést alkalmazott.Iskolakultúra 1999/583Benkes Zsuzsa: A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlat3. táblázatAz összesítés szerint a legtöbb megoldásban háromféle betûtípussal történõ kiemelés ta-lálható, ketten (3. és a 6. gyakorlatmegoldó) elegendõnek tartanak egyfajta kiemelést, il-letve ketten négy különbözõ kiemelést vélnek megfelelõnek. Figyelemre méltó azonban,hogy azok a résztvevõk, akik csak 1 vagy 2 kiemelési lehetõség mellett döntenek, ezeketa kiemeléseket olyan gyakran (és nem is mindig következetesen) alkalmazzák, hogy azokinkább zavaróan hatnak, hasonlóképpen a 4 kiemelést választók megoldásaihoz.A különféle betûtípusokkal való kiemelésre tett javaslatokat egyenként vizsgálva, azt ta-pasztalhatjuk, hogy azok mindegyik lehetséges formája egyaránt szerepel szavak (pl.:„termokémia”, „reakcióhõ”, „hõváltozás”, „hõtermelõ”, „jele”, „mértékegysége” stb.);szószerkezetek (pl.: „exoterm folyamat”, „hõtermelõ folyamat”, „függ a tüzelõanyag mi-nõségétõl”, „mekkora a hõváltozás” stb.); tagmondatok, mondatok (pl.: „A reakcióidõk hõ-változásaival foglalkozik a termokémia”; „A reakcióidõ megmutatja….” stb.), bekezdések[pl.: „Az égés (…) megszabva.”; „A reakcióidõ tehát meghatározott anyagmennyiségre vo-natkozik”]. Az itt példaként megemlített szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdésektermészetesen egy-egy gyakorlatmegoldó logikájának megfelelõen dõlten, kövéren, vagyritkítottan szerepelnek, nemegyszer két kiemeléstípus együttes alkalmazásával is (pl.:„exoterm folyamat”). Az apró betûs kiemelésre tett javaslatok érdekes módon a legtöbbesetben a kémiai képletre vonatkoznak.Az elõzõekben összefoglaltakat négy (lásd a 3., 18., 19. és 25.) teljes megoldássalszemléltetjük:3.A kémiai folyamatok hõváltozásaA reakcióidõAz égés az elsõ kémiai átalakulás, melyet az ember tudatosan használ fel saját javára.Korunkban is az égés a legfontosabb hõtermelõ folyamat.Valamely anyag elégetésével termelt hõ arányos a tüzelõanyag mennyiségével és nagy-mértékben függ a tüzelõanyag minõségétõl. Tüzelõanyagaink, a fa, az ásványi szén, a kõ-olaj, a földgáz és a városi gáz kémiai szempontból nem tiszta anyagok, alkotórészeik ará-nya nincs szigorúan megszabva.A kémiai folyamatokat mindig kíséri hõváltozás. A reakcióidõk hõváltozásaival foglal-kozik a termokémia. A termokémiában elsõsorban meghatározott összetételû és állapotú anya-gok reakcióit vizsgáljuk.Égessünk el például metánt: CH4(g)+2O2(g)=CO2(g)+H2O(f). Fontos, hogy az egyen-let jelezze az anyag állapotát, különösen, ha az kétséges lehet. Az f betû pl. azt jelenti,hogy az egyik égéstermék, a víz, a folyamat végén cseppfolyós állapotú (más esetben gõzis lehetne). A metán égése hõfejlõdéssel jár, tehát exoterm folyamat, a hõváltozás elõ-jele negatív.A kémiai reakciót kísérõ hõváltozást a reakcióhõvel jellemezzük. A reakcióhõ megmu-tatja, hogy mekkora a hõváltozás akkor, ha a reakcióegyenletben feltüntetett mennyiségûés minõségû anyagok alakulnak át. A reakcióhõ tehát meghatározott anyagmennyiségre vo-natkozik. Mértékegysége kJ/mol. Jele: Q.18.84Benkes Zsuzsa: A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlatA kémiai  folyamatok hõvál tozásaA reakcióidõAz égés az elsõ kémiai átalakulás, melyet az ember tudatosan használ fel saját javára.Korunkban is az égés a legfontosabb hõtermelõ folyamat.Valamely anyag elégetésével termelt hõ arányos a tüzelõanyag mennyi-ségével és nagymértékben függ a tüzelõanyag minõségétõl. Tüzelõanyagaink,a fa, az ásványi szén, a kõolaj, a földgáz és a városi gáz kémiai szempontból nem tisztaanyagok, alkotórészeik aránya nincs szigorúan megszabva.A kémiai  folyamatokat mindig kíséri  hõváltozás .  A reakcióidõk hõvál-tozásaival  foglalkozik a  termokémia . A termokémiában elsõsorban meghatáro-zott összetételû és állapotú anyagok reakcióit vizsgáljuk. Égessünk el például metánt:CH4(g)+2O2(g)=CO2(g)+H2O(f)Fontos, hogy az egyenlet jelezze az anyag állapotát, különösen, ha az kétséges lehet. Azf betû pl. azt jelenti, hogy az egyik égéstermék, a víz, a folyamat végén cseppfolyós álla-potú (más esetben gõz is lehetne).A metán égése hõfejlõdéssel jár, tehát exoterm folyamat, a hõváltozás elõjele negatív.A kémiai reakciót kísérõ hõváltozást a reakcióhõvel jellemezzük. A reakcióhõ megmutatja,  hogy mekkora a hõváltozás akkor,  ha a reak-cióegyenletben feltüntetett mennyiségû és minõségû anyagok alakulnak át.A reakcióhõ tehát meghatározott anyagmennyiségre vonatkozik. MértékegységekJ/mol.Jele: Q.19.A kémiai  folyamatok hõváltozásaA reakcióidõAz égés az elsõ kémiai átalakulás, melyet az ember tudatosan használ fel saját javára.Korunkban is az égés a legfontosabb hõtermelõ folyamat. Valamely anyag elégetésével ter-melt hõ arányos a tüzelõanyag mennyiségével és nagymértékben függ a tüzelõanyag mi-nõségétõl. Tüzelõanyagaink, a fa, az ásványi szén, a kõolaj, a földgáz és a városi gáz ké-miai szempontból nem tiszta anyagok, alkotórészeik aránya nincs szigorúan megszabva.A kémiai folyamatokat mindig kíséri hõváltozás. A reakcióidõk hõváltozásaival foglal-kozik a termokémia. A termokémiában elsõsorban meghatározott összetételû és állapotúanyagok reakcióit vizsgáljuk. Égessünk el például metánt: CH4(g)+2O2(g)=CO2(g)+H2O(f). Fontos, hogy az egyenlet jelezze az anyag állapotát, különösen, ha az kétséges lehet. Azf betû pl. azt jelenti, hogy az egyik égéstermék, a víz, a folyamat végén cseppfolyós állapo-tú (más esetben gõz is lehetne). A metán égése hõfejlõdéssel jár, tehát exoterm folyamat, a hõ-változás elõjele negatív. A kémiai reakciót kísérõ hõváltozást a reakcióhõvel jellemezzük.A reakcióhõ megmutatja, hogy mekkora a hõváltozás akkor, ha a reakcióegyenletbenfeltüntetett mennyiségû és minõségû anyagok alakulnak át. A reakcióhõ tehát meghatáro-zott anyagmennyiségre vonatkozik. Mértékegysége kJ/mol. Jele: Q.25.A KÉMIAI FOLYAMATOK HÕVÁLTOZÁSAA reakcióidõAz égés az elsõ kémiai átalakulás, melyet az ember tudatosan használ fel saját javára.Korunkban is az égés a legfontosabb hõtermelõ folyamat. Valamely anyag elégetésével ter-melt hõ arányos a tüzelõanyag mennyiségével és nagymértékben függ a tüzelõanyag mi-Iskolakultúra 1999/585Benkes Zsuzsa: A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlatnõségétõl. Tüzelõanyagaink, a fa, az ásványi szén, a kõolaj, a földgáz és a városi gáz ké-miai szempontból nem tiszta anyagok, alkotórészeik aránya nincs szigorúan megszabva.A kémiai folyamatokat mindig kíséri hõváltozás. A reakcióidõk hõváltozásaival foglal-kozik a termokémia. A termokémiában elsõsorban meghatározott összetételû és állapotúanyagok reakcióit vizsgáljuk.Égessünk el például metánt: CH4(g)+2O2(g)=CO2(g)+H2O(f). Fontos, hogy az egyenlet jelezzeaz anyag állapotát, különösen, ha az kétséges lehet. Az f betû pl. azt jelenti, hogy az egyik égéster-mék, a víz, a folyamat végén cseppfolyós állapotú (más esetben gõz is lehetne). A metán égése hõ-fejlõdéssel jár, tehát exoterm folyamat, a hõváltozás elõjele negatív.A kémiai reakciót kísérõ hõváltozást a reakcióhõvel jellemezzük. A reakcióhõ megmu-tatja, hogy mekkora a hõváltozás akkor, ha a reakcióegyenletben feltüntetett mennyiségûés minõségû anyagok alakulnak át. A reakcióhõ tehát meghatározott anyagmennyiségre vo-natkozik. Mértékegysége kJ/mol. Jele: Q.A gyakorlatmegoldókat arra is kértük, hogy javaslataikat röviden indokolják meg. Ezekközül az indoklások közül itt kettõt mutatunk be (az indoklásrészletek elõtti szám az adottgyakorlatmegoldót jelzi):3.„A fõcímet emeltem ki kétszeresen (ritkított, kövér), az alcím is, amirõl szerintem a szö-veg szól), kiemelést érdemel, a szöveg további részében, úgy gondolom, még más alcímekis lehetnek – amelyek a kémiai folyamatok más hõváltozásait tárgyalják. A dõlt betûs ré-szek fogalmakat jelölnek. Bekezdések:Általános bevezetõ részÚj logikai egység – a hõ és a tüzelõanyag minõségeÁltalánosítás – fogalomKonkrét példa (ez esetleg lehetne apró betûs)Új logikai egység – a reakcióhõ fogalma.”19.„A fõcímet egy nagyobb bekezdésbe írnám, kövér, ritkított betûkkel. A reakcióhõ alcímegy újabb bekezdésbe kerül.A következõ részt („Az égés…) dõlt betûkkel, mert egy általános, bevezetõ-tudósító rész.A tényleges bevezetést ismét új bekezdésbe.A példa külön sor.A következõ bekezdés a magyarázat, a zárójelben lévõ szöveget apró betûkkel írnám,hogy felhívja magára a figyelmet, mert ott gõzzé válik, nem folyadékká!A következõ szövegrészletet új bekezdésbe, kövér betûkkel, mert ez tartalmazza a lé-nyeget.”Mint arra a bevezetõ részben utalás történt, az itt bemutatott szövegmegközelítési gya-korlat részletes elemzése a Szemiotikai Szövegtan 13. kötetében (JGyTF Kiadó, Szeged)jelenik meg.Befejezésül megjegyezzük, hogy ilyen – szövegek tipográfiai elrendezettségével kap-csolatos – kreatív gyakorlatok bármely más (irodalmi, illetve szakmai, tankönyvi) szöve-gekkel tanórai keretek között tanulókkal is elvégeztethetõk. (Lásd ehhez: Petõfi–Bá-csi–Békési–Benkes–Vass: Szövegtan és prózaelemzés. A rövidpróza kreatív-produktív meg-közelítéséhez. Trezor Kiadó, Bp. 1994, 236–258. old., valamint Benkes–Petõfi–Benkes: Szö-vegtani kaleidoszkóp 2. A szövegmegformáltság elemzõ megközelítése. Nemzeti Tan-könyvkiadó, Bp. 1996.)86Benkes Zsuzsa: A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlat

A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlat

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/19064/18854/

A tankönyvi szövegek tipografizálásával kapcsolatos kreatív gyakorlat

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)