Korom, Erzsébet

Szabó, Zsófia Gabriella

Szabó Zsófia Gabriella

Korom Erzsébet

University of Szeged

164 I2 – TEMATIKUS SZEKCIÓ ÁPRILIS 25. (SZOMBAT) 09.00–10.30 Matematikai és természettudományos gondolkodási folyamatok értékelése Alagsor II. terem A KOMBINATÍV KÉPESSÉG RÖVID TÁVÚ FEJLESZTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 3. ÉVFOLYAMON Szabó Zsófia Gabriella *, Korom Erzsébet ** * SZTE BTK Neveléstudományi MA szak ** SZTE Neveléstudományi Intézet Kulcsszavak: tartalomba ágyazott fejlesztés; kombinatív gondolkodás; környezetismeret A kombinatív képesség a kognitív kompetencia egyik komplex képességének, a gondolko-dási képesség része (Nagy, 2001), a sikeres tanulás egyik feltétele. Ez a képesség teszi lehetővé a különböző tényezők sokféle kapcsolatának vizsgálatát, megadott elemekből meghatározott feltételek szerint rendezett egységek létrehozását. A kombinatív képesség feltárása hazánkban az 1980-as években kezdődött a képesség nyolc műveletből álló elméleti modelljének megalkotásával (Csapó, 1983, 1988). A képesség fejlődésének bemérését (Csapó, 1991, 2001; Nagy, 2004; Hajdúné Holló, 2004) követő tartalomba ágyazott fejlesztő kísérletek (Csapó, 2003; Pap-Szigeti, 2009) azt jelezték, hogy a kombinatív gondolkodás eredményesen fejleszt-hető a 4., az 5. és a 7. évfolyamon. Azonban a képesség alsóbb évfolyamokon való fejleszthető-ségéről nem állnak rendelkezésünkre adatok. Kismintás, kísérleti és kontrollcsoportos elrende-zésű kísérletünk arra irányult, hogy feltárjuk, a kombinatív képesség tananyagba ágyazott, rövid időtávú fejlesztése mennyiben módosítja a képesség spontán fejlődését 3. évfolyamos tanulók esetében. 2014 őszén három budapesti iskola négy harmadikos osztálya (Nkísérleti =92, Nkontroll=74) vett részt egy hathetes kísérletben. A környezetismeret tananyagába ágya-zott, 54 kombinatív fejlesztő feladatot heti füzetekbe rendezve adtuk át az iskoláknak, és a tanulók, tanítójuk vezetésével napi egy-két feladatot oldottak meg. A feladatok hat kombinatív műveletet fedtek le, változtatva az elemek számát és a kialakítandó egységek hosszát. Az elő- és utómérésben a Csapó (2003) által kidolgozott kombinatív teszt digitalizált változatát hasz-náltuk (Cronbach-α: előmérés: 0,79, utómérés: 0,80).  Az előzetes eredmények alapján a fejlesztő kísérlet felzárkóztató jellegű programnak te-kinthető, hiszen az előmérésben a kísérleti csoport kombinatív képességének fejlettsége (x=42,9%p, s=21,3%p) szignifikánsan alatta maradt (t=2,711 p=0,007) a kontrollcsoporténak (x=50,8%p, s=21,6%p), míg az utómérésben a kísérleti csoport fejlettsége (x=60,9%p, s=21,9%p) elérte (t=0,199 p=0,843) a kontrollcsoportét (x=60,8%p, s=21,4%p). A kombinatív képesség mindkét részmintában szignifikánsan fejlődött (kísérleti: t=8,864, p=0,000, kont-roll: t=4,956, p=0,007) a két mérés között. A kísérleti csoportban az átlagos fejlődés (17,9%p) közel duplája a kontrollcsoporténak (8,9%p). A szignifikánsan nagyobb mértékű fej-lődésből arra következtethetünk, hogy a feladatok hozzájárultak a kísérleti csoport kombi-natív képességének fejlődéséhez. A tanítók visszajelzése alapján a feladatok beilleszthetők a környezetismeret tanórák menetébe, azonban megoldásuk sok időt igényel. A fejlesztőprogram kipróbálása igazolta, hogy a kombinatív gondolkodást fejlesztő fel-adatok eredményesen alkalmazhatók kisiskolások körében. A kutatás fejlesztésében tervez-zük a kísérleti és a kontrollcsoportok kibővítését, illesztését és a fejlesztőprogram online vál-tozatának kidolgozását. __________ A kutatás az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 3.1.9-11/1-2012-0001 azonosító jelű, Diagnosztikus mérések fejlesztése című kiemelt projekt kereté-ben, valamint „MTA Szakmódszertani Pályázat 2014” támogatásával valósult meg. 

A kombinatív képesség rövid távú fejleszthetőségének vizsgálata 3. évfolyamon

http://acta.bibl.u-szeged.hu/61286/1/pek_2015_164.pdf

A kombinatív képesség rövid távú fejleszthetőségének vizsgálata 3. évfolyamon

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged