Korom, Erzsébet

Molnár, Gyöngyvér

Nagy, Lászlóné

Orosz, Gábor

Radnóti, Katalin

Korom Erzsébet

Radnóti Katalin

Nagy Lászlóné

Orosz Gábor

Molnár Gyöngyvér

University of Szeged

150 K2 – TEMATIKUS SZEKCIÓ ÁPRILIS 23. (SZOMBAT) 10.45–12.15 IRT-, CFA- és logfile-elemzések I. em. 110. FELSŐOKTATÁSI TANULMÁNYI ALKALMASSÁG MÉRÉSE:  A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TESZT EREDMÉNYEI Korom Erzsébet *, Radnóti Katalin **, Nagy Lászlóné ***, Orosz Gábor ****, Molnár Gyöngyvér * * SZTE Neveléstudományi Intézet ** ELTE Természettudományi Kar *** SZTE SZTE TTIK Biológiai Szakmódszertani Csoport **** SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola Kulcsszavak: felsőoktatás; tanulmányi alkalmasság mérése; természettudományi tudás A felsőoktatásban való sikeres tanulmányok feltétele, hogy a hallgatók rendelkezzenek a további tanulmányaikhoz elengedhetetlen ismeretekkel, gondolkodási és tanulási képessé-gekkel. A lemaradások pótlását és a hallgatók előzetes ismereteihez igazított oktatás tervezé-sét segíti a hallgatók tudásának feltárása. Ennek érdekében került sor az ország egyik kutató-egyetemén 2015 őszén az egyetemre bekerült hallgatók (N=1320) felmérésére a kötelező érettségi tantárgyak, valamint a természettudomány és a problémamegoldás esetében. Az előadás a természettudományi mérés eredményeit mutatja be. A teszt feladatai (166 item) a középiskolai tananyag legfontosabb elemeit fedik le: mechanika, hőtan, elektromosságtan; bevezetés a biológiába, egyed alatti szerveződési szintek, az egyed szerveződési szintje, az ember szervezete, egyed feletti szerveződési szintek, öröklődés, változékonyság, evolúció; ál-talános kémia, szervetlen kémia, szerves kémia; tudományos vizsgálatok. A feladatok között a közép- és az emelt szintű érettségi követelményeknek megfelelő feladatok egyaránt szere-pelnek. Az online adatfelvételre az eDia-platform alkalmazásával került sor. A teszt kitöltésére egy óra állt rendelkezésre. Az adatok azt jelzik, hogy a teszt megbízhatóan mér (Cronbach-α: 0,88). A teljes teszten elért átlagos teljesítmény 45,2% (szórás: 9,1%). A tantárgyi területek között szignifikáns a különbség, a teljesítmények a kémia (31,9%), fizika (39,2%), biológia (44,3%), tudományos vizsgálatok (68,8%) sorrendben nőnek. Fizikából a mechanika, biológiá-ból az egyed alatti szerveződési szintek, kémiából a szervetlen kémia témaköre bizonyult a legnehezebbnek. A tudományos készségeket mérő feladatok közül a vizsgálat tervezése és a változók azonosítása okozott nehézséget. A résztesztek közül a biológia és a tudományos vizs-gálatok részteszt közötti korreláció a legerősebb (r=0,46), a természettudományos tantárgyak között gyenge szignifikáns kapcsolatot találtunk. A feladatok összeállításánál további célkitű-zés volt annak feltárása is, hogy a természettudományok középszintű tanulmányainak befe-jezésével maradnak-e, és ha igen, milyen tévképzetek a hallgatók tudásában, valamint felis-merhető-e a valamilyen konzekvens jellegű helytelen gondolkodás, melynek feltárása segít-heti a téma oktatási folyamatának jobb megtervezését a közoktatás évei alatt. A korábbi mé-rések alapján a fizika esetében például a mozgással kapcsolatos olyan alapvető fogalmak el-különülését vizsgáltuk, mint a sebesség, gyorsulás, erő vagy az elektromosságtan két alapvető fogalmának differenciálódását, mint a feszültség és az áramerősség. Az előadásban bemuta-tunk néhány tipikus hibát, értelmezési problémát minden tantárgyi területről. További elem-zés tárgya lehet a természettudományos tárgyakból érettségiző és nem érettségiző tanulók közötti különbségek feltárása, illetve a különböző követelményszintű feladatokon elért telje-sítmények összehasonlítása.  __________ A felmérés a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 pályázat keretében valósult meg.  

Felsőoktatási tanulmányi alkalmasság mérése : a természettudományi teszt eredményei

http://acta.bibl.u-szeged.hu/61414/1/pek_2016_150.pdf

Felsőoktatási tanulmányi alkalmasság mérése : a természettudományi teszt eredményei

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged