Babály, Bernadett

Budai, László

Kárpáti, Andrea

Babály Bernadett

Kárpáti Andrea

Budai László

University of Szeged

74 D1 – TEMATIKUS SZEKCIÓ  ÁPRILIS 12. (PÉNTEK) 09.00–10.40 Speciális területek vizsgálata  Kistanácskozó 217. A	TÉRSZEMLÉLET	FEJLŐDÉSÉNEK	VIZSGÁLATA	STATIKUS	ÉS	MOZGÓ	ÁBRÁS	TESZTEKKEL Babály	Bernadett*,	Kárpáti	Andrea**,	Budai	László***	*	SZIE	Építészmérnöki	Intézet	**	ELTE	Természettudományi	Kommunikáció	és	Multimédiapedagógiai	Tanszék	***	DE	Matematika‐	és	Számítástudományok	Doktori	Iskola	Kulcsszavak: térszemlélet; online teszt; vizuális kultúra 2009  és  2011  között  elkészült  a Vizuális  Képesség  Framework, melyhez  220  feladatot dolgoztunk ki és 90 feladatot 26  iskolában, 1–6. osztályban ki  is próbáltunk (Sándor, 2011, Pataky, 2012; Kárpáti és Gaul, 2012). A mintegy 5000 tanulói munka értékelése alapján fi‐nomítottuk a kompetenciarendszert és 2012‐től folyamatosan a mindennapi vizuális nyelv‐használat szempontjából alapvető térszemlélet és a vizuális kommunikáció képességelemei‐hez az eDia‐rendszerben feladatokat fejlesztünk.  A  hazai  tantervek  elemzései  és  a  nemzetközi mérések  követelményrendszere  alapján mutatjuk be a térszemlélet mérhető összetevőit, majd a 4., az 5. és a 6. osztályosok számára kidolgozott  feladatokat.  A mért  tartalmat  nem  fogalmak,  szabályok,  technikák,  hanem  a tárgykultúra,  építőművészet  és  vizuális  kommunikáció  alkotói  és befogadói  tevékenységei adják.  A  térszemlélet  10‐12  évesek  körében  válik  először  mérhetővé  (Séra,  Kárpáti  és  Gulyás, 2001). A framework téri kompetenciáit bővítettük és – a magyar tantervekben leírt tevékenységekkel azonosítva – a következőket vizsgáljuk: A) Térérzékelés (felismerési, befo‐gadó képességek); 1. Térbeli helyzetek, viszonylatok, irányok érzékelése: távolságok, méret‐változások,  térbeli  irányok érzékelése; az elemek egymáshoz és a  tér egészéhez  fűződő vi‐szonylatainak érzékelése; 2.  Térbeli  formák  szerkezetének értelmezése:  szerkezeti elemek kapcsolódása  (pozitív‐negatív  viszonylatok),  takart  tömegek érzékelése, a  térbeli  struktúra logikája, szabályszerűségei; 3. Tér rekonstruálása: vetületi ábrák, nézetek értelmezése, met‐szetek alapján következtetés a térbeli kiterjedésre, redukált képek alapján következtetés a látvány térbeli megjelenésére (pl. sziluettek, térképek). Mindhármon belül vizsgálható a téri emlékezet, az  időben  lezajló, a mozgás vagy mozgatás által változó  térélmények észlelésé‐nek képessége  is. B) Téralakítás  (transzformációk, manipulációk); 4. A belső  látással végre‐hajtott műveletek: felosztás, forgatás, elmozgatás, hajtogatás, tükrözés, konstruálás.  A  térszemlélet  fejlődésén  kívül  fontos módszertani  kérdés, hogy mennyire hitelesek a nem autentikus (síkbeli tesztekkel mért) feladatok a téri képességek vizsgálatában. Az eDia‐ban  (Molnár  és  Pásztor,  2012)  nemcsak  ArchiCAD‐szoftverrel  rajzolt  síkbeli,  hanem  a GeoGebra‐szoftverrel  szerkesztett, manipulálható,  térhatású  ábrákat  is  felhasználunk  azo‐nos képességelemek hasonló módszerekkel történő mérésére. A pilot vizsgálat jelenleg tart, az előadás során egy‐egy téri képességelem vizsgálata alapján a kétféle módszer sajátossá‐gairól számolunk be a vizuális képességek fejlődésének kitüntetett korszakában, 10‐12 éve‐seknél, a rajzinyelv‐váltás („törés”) idején.  __________ A kutatást a TÁMOP‐3.1.9/11 program támogatta. 

A térszemlélet fejlődésének vizsgálata statikus és mozgó ábrás tesztekkel

http://acta.bibl.u-szeged.hu/60957/1/pek_2013_074.pdf

A térszemlélet fejlődésének vizsgálata statikus és mozgó ábrás tesztekkel

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged