Keller, Magdolna

Mogyorósi, Zsolt

Keller Magdolna

Mogyorósi Zsolt

University of Szeged

116 POSZTERSZEKCIÓ ÁPRILIS 21. (PÉNTEK) 18.00 – 18.40 Felsőoktatás TAPASZTALATOK AZ EKF NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEVELEZŐ HALLGATÓI KÖRÉBEN VÉGZETT  „HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG” MÉRÉSRŐL Keller Magdolna és Mogyorósi Zsolt Eszterházy Károly Főiskola  Kulcsszavak: hallgatói elégedettség, felnőttképzés, tanárszerep A 2005/2006. tanév I. félévében az EKF Neveléstudományi Tanszékének levelező tagozatos képzéseiben kidolgozásra és bevezetésre kerülő hallgatói elégedettség-mérések, a hallgatói kérések és reklamációk kezelésének új eljárásai szervesen illeszkednek abba a folyamatba, amit a tanszéki minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszer kidolgozásának tekinthe-tünk.  Mivel a munkánkkal szembeni „vevői igények” között az állami követelmények adottak, a munkáltatói igények, elvárások feltárásához pedig további erőforrások bevonása szükséges, munkánkat kézenfekvően a hallgatói igények feltárásával, elégedettségük mérésével kezdtük. Célunk elsősorban az volt, hogy saját munkánkról szerezzünk megbízható visszajelzést, ugyanakkor a vizsgálat tapasztalatai szélesebb körben is hasznosak lehetnek. A speciális fel-használói körből fakadóan (pedagógiát hallgató, alapszakos és másoddiplomás képzésben részt vevő, pedagógusként és nem pedagógusként dolgozó, munkáltatói elvárásra vagy egyéni érdeklődésből tanuló, változatos életkorú felnőttekről van szó), várakozásaink szerint elvárá-saik, és a képzésről alkotott véleményük is ennek megfelelően differenciált. A levelező tago-zatos képzésben részt vevő valamennyi hallgatónkat felkértük kérdőívünk megválaszolására. A beiratkozott hallgatók több mint kétharmada, összesen 363 fő válaszolt kérdéseinkre, így értékes elemzéseket megengedő adatbázishoz jutottunk. A figyelemreméltó válaszadási ked-vet (minden kérdőív értékelhető volt, elvétve akadt válaszhiány, a nyílt kérdésekre is jellem-zően válaszoltak a hallgatók, gyakran részletesen) a megkérdezésre adott kedvező reakciónak értékeljük.  A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmaz. A zárt kérdésekből leszűrhető közvetlen tanulságok közé tartozik a hallgatók, különösen a képzettebbek várakozáson felüli igénye az őket érintő kérdésekről való döntéshozatal bevonásába. A három nyitott kérdés egyike arra vonatkozott, hogy kinek ítélné a hallgató „a félév oktatója” címet, másik két kérdésünk pedig a leggyengébbnek és a legjobbnak ítélt kurzusra kérdezett rá, mindegyik esetben indoklást is kértünk. A nyitott kérdések tartalomelemzése során kirajzolódik, milyen sajátos igényeket támasztanak a felnőtt hallgatók (részben maguk is pedagógusok) az oktatókkal szemben, il-letve tanulmányi munkájukkal kapcsolatban melyek a legfontosabb értékelési szempontok. Az első elemzések alapján kiemelkedőnek tűnik a gyakorlati hasznosság, az előzetes elvárá-sokkal való kongruencia; a tanárok esetében amellett, hogy a hagyományos „jó tanár” képek és modellközvetítő szerep is gyakran köszöntek vissza, nagyobb szerepet kapott a szakmai tekintély és a következetesség, illetve negatív szempontként a felnőttek iránti, sértőnek ítélt bizalmatlanság. 

Tapasztalatok az EKF Neveléstudományi Tanszékének levelező hallgatói körében végzett "hallgatói elégedettség" mérésről

http://acta.bibl.u-szeged.hu/60300/1/pek_2006_116.pdf

Tapasztalatok az EKF Neveléstudományi Tanszékének levelező hallgatói körében végzett "hallgatói elégedettség" mérésről

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged