Ebben a munkában a Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról című mesegyűjtemény prózai szövegeinek (Lenin-mesék) lehetséges műfaji besorolásához próbálunk számítógépes nyelvi eszközökkel támpontokat nyújtani más doménekbe tartozó szövegeken végzett összevetés segítségével. A kétes műfaji meghatározású Lenin-meséket szófaji gyakoriság és emócióeloszlás alapján hasonlítjuk össze rokon műfajú domének korpuszával. Eredményeink alapján a Lenin-mesék szófaji gyakoriság és eloszlás tekintetében valóban a népmesékkel mutatnak rokonságot, emóciók gyakoriságában és eloszlásában azonban a szovjet propaganda-irodalom különböző doménjeihez hasonlítanak

Horváth, Csilla

Horváth Csilla

University of Szeged

Szeged, 2018. január 18–19. 331   “S azóta jól élnek és vidám dalokat énekelnek Leninről és Sztálinról.” Szovjet propagandamesék műfaji azonosításának kísérlete Horváth Csilla MTA Nyelvtudományi Intézet Kivonat: Ebben a munkában a Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról című mesegyűjtemény prózai szövegeinek (Lenin-mesék) lehetséges műfaji besorolásához próbálunk számítógépes nyelvi eszközökkel támpontokat nyújtani más doménekbe tartozó szövegeken végzett összevetés segítségével. A kétes műfaji meghatározású Lenin-meséket szófaji gyakoriság és emócióeloszlás alapján hasonlítjuk össze rokon műfajú domének korpuszával. Eredményeink alapján a Lenin-mesék szófaji gyakoriság és eloszlás tekintetében valóban a népmesékkel mutatnak rokonságot, emóciók gyakoriságában és eloszlásában azonban a szovjet propaganda-irodalom különböző doménjeihez hasonlítanak. 1   Bevezetés Ez a munka a Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról című mesegyűjtemény prózai szövegeinek lehetséges műfaji besorolásához próbál számítógépes nyelvi eszközökkel támpontokat nyújtani más doménekbe tartozó szövegeken végzett összehasonlítás segítségével. Az összesen öt doménbe sorolt szövegeket először elemeztük, majd megvizsgáltuk bennük a szófajok gyakorisági sorrendjét és eloszlását, illetve az emóciók gyakorisági sorrendjét és eloszlását is. A műfaji besorolás elősegítése érdekében az eredményeket a Kendall-változó segítségével hasonlítottuk össze. Vizsgálataink során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: - milyen emóció-eloszlás jellemzi a Lenin-meséket - mutatnak-e különbséget ebben a tekintetben a Lenin-mesék egyes kiemelt részei - a fenti eloszlások milyen hasonlóságot és különbséget mutatnak a többi vizsgált domén hasonló eloszlásaihoz képest - az összehasonlítás eredménye alapján melyik doménbe sorolhatók a vizsgált kötet meséi 332 XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia  2   A vizsgált korpusz Vizsgálatunk alapjául egyik részről a Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról című kötetben [1] található meseszövegek (a továbbiakban: Lenin-mesék) szolgáltak. A mesék terjedelme 1348 mondat, 13 486 szó. A Lenin, Sztálin a mesében való megjelenését jelölő szöveghely alapján két részre osztott szövegek terjedelme a megjelenés előtt (továbbiakban: Lenin előtt) 645 mondat, 6648 szó, a megjelenés után (a továbbiakban: Lenin után) 703 mondat, 6589 szó.  1. Táblázat: A Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról vizsgált korpuszának adatai  Lenin-mesék Lenin előtt Lenin után mondat 1348 645 703 szövegszó 13 486 6648 6589  A Lenin-mesék eredetéről keveset lehet tudni. A kötet mindössze a fordítók nevét tünteti fel, más hasonló gyűjteményektől eltérően sem a szerkesztőkről, sem a mesék eredeti forrásáról nem közöl információt. Bár orosz nyelven több hasonló gyűjtemény is létezik (pl. [2]), a Lenin-mesék szövegei közül ezekben csak néhány található meg, nem sikerült mindet felderíteni. A Lenin-mesék szövegének népmesei besorolása már csak a kötet címét olvasva is kétségesnek tűnik, a szövegek elolvasása után pedig ez a gyanú csak fokozódik.  Lenin és Sztálin a mesékben történő megjelenése előtt a Lenin-mesék szövege néhány szóhasználati érdekességtől eltekintve hasonló felépítésű, mint a Szovjetunió népeitől gyűjtött más népmesék magyar fordításáé, amint azt az alábbi, orosz és nivh meséből vett példán látható:  A legdrágább  Nem tudtak megegyezni a kolhozparasztok. Elhatározták hát, hogy elküldik Fjodort, Marjuskát meg Alekszejt: járják be az orosz földet, tudják meg, mi a legjobb és a legdrágább ezen a földön. Felkészültek hát hárman: Fjodor, Marjuska meg Alekszej, de nem tudták, merre induljanak. Marjuska azt mondta, hogy mielőtt a nagyanyja meghalt, meghagyta neki: »Hogyha nem tudod, merre indulj, vedd kezedbe az orsómat, fogd meg a cérnát a végén, s guritsd el az úton. Amerre az orsó gördül, arra indulj.« Megmondta ezt Marjuska Fjodornak meg Alekszejnek is. Elővették a kemencesutból az orsót, úgy tettek, ahogy a nagyanyó meghagyta, aztán elindultak az orsó nyomában. Mentek, mendegéltek.  A hősök  Sokáig éltek a földön emberek, anélkül, hogy látták volna a napot. Az a gonosz és kapzsi ikiz törzs lopta el a napot, amelyik hazugság és álnokság árán birtokába Szeged, 2018. január 18–19. 333   kaparintotta az egész földet. Egy feneketlen, mély szakadékban tartották fogságban az ellopott napot, nehogy egyetlen ragyogó sugár is érje a hideg, sötétségbe borult földet. Sötét éjszaka volt a földön, de a legsötétebb a nivheknél volt, mivel ők a sötét tajgában éltek.  Lenin és Sztálin a mesékben történő megjelenése után azonban a Lenin-mesék szövegei szakítani látszanak a népmesék hagyományos struktúrájával és szóhasználatával is, fogalmazásuk inkább az agitációs propaganda termékeinek fogalmazásmódjához és felépítéséhez hasonlít, amint az az alábbi evenk és nanáj mese részlete is mutatja:  A boldogság csillaga  (…) Odament Barkaul a tűzmadárhoz és így szólt: — Nagy sas, Sztálin hatalmas szárnya! — Igazad van. Ülj fel a madárra, elviszünk. — Már hogy ülnék fel? Félek. — Ülj fel, Sztálin vendégségbe hív. Barkaul az emberekre nézett, nem tréfálnak-e vele? De nem. Szemük komoly maradt, igazat mondtak. — Barátom hív vendégségbe. Mennem kell. El is megyek. Hallani fogom Sztálin szavát. A tűzmadár felzúgott és elvitte Barkault délre. Sok folyó van a földön — s mind a tengerbe ömlik. A tengertől pedig Moszkvába vezet az út. Sok ösvény van a földön, de mind Moszkvába vezet. Moszkva hatalmas. A tűzmadár Moszkva felett repült. És Barkaul mindent látott..  Sztálinnál volt vendégségben, s mintha csak otthon lett volna. Együtt pipázgattak, Barkaul mesélt a tajgáról, mesélt az új életről... (…)  A nép napja  (…) Ezt a hőst Leninnek hívták. Mikor az emberiséget nagy szerencsétlenség érte — mikor meghalt Lenin — a gonosz emberek megörültek. Azt gondolták, hogy a nap ezentúl nem ragyog a népnek. De a gonosz emberek öröme nem sokáig tartott, mert a nép napját egy másik vitéz őrizte tovább, Lenin legközelebbi barátja és elvtársa — Sztálin. E hős erejével nem mérheti össze magát senki. Szeme mindent lát, ami a földön történik; fülébe minden eljut, amit a népek beszélnek; minden az eszében van, amit az emberek gondolnak; szíve befogadja minden ember örömét és bánatát; gondolatai mélyek, akár a feneketlen óceán; hangját mindenki hallja, aki a földön él. Ő a földön a leghatalmasabb. S íme, Lenin kezéből átvette a napot és magasra, igen magasra emelte. Azóta nem alszik ki a földön a boldogság, mert nem alhat ki az égen a nap sem.  A vizsgált korpusz másik részét a kontroll szövegek alkotják. Kontroll szövegeket négy doménből választottunk. Az első doménba tartoznak a Repülő hajó című 334 XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia  kötetben [3] található népmesék, ezek közül is azok a meseszövegek, amelyek nemzetiségi besorolása megegyezik a Lenin-mesék nemzetiségi besorolásával, vagyis az orosz, ukrán, belorusz, hanti, evenki, nanáj mesék. A szovjet népmesei domén (továbbiakban: szovjet mesék) korpusza összesen 2 843 mondatból, 29 326 szóból áll. A második doménba a tematikai hasonlóság okán, vagyis valós történelmi személy, uralkodó középpontba állítása okán a Mátyás királyról szóló mesék és mondák [4] [5] szövegei (továbbiakban: Mátyás-mesék) tartoznak. Ezek terjedelme 7768 mondat, 80 364 szó.   2. táblázat: A Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról vizsgált korpuszával összehasonlított kontrollszövegek adatai  szovjet  mesék Mátyás- mesék Rákosi- mesék szocreál  irodalom mondat 2 843 7 768 883 26 833 szövegszó 29 326 80 364 7668 353 227  A harmadik doménba tartoznak a Lenint és Sztálint dicsőítő mesékhez hasonlóan a személyi kultuszt szolgáló szövegek (továbbiakban: Rákosi-mesék), melyek a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított ünnepi kötetben [6] találhatók. A kötetből azokat a szövegeket vontuk be a vizsgálatba, amelyek mind tematikájukban, mind stílusukban hasonlítanak a Lenin-mesék szövegére, vagyis nem egyszerűen Rákosit dicsőítik, hanem Rákosi szereplőként, főszereplőként jelenik meg bennük. A Rákosi-korpusz terjedelme 883 mondat, 7668 szó. A negyedik doménba a szocializmus (Szovjetunióban, és részben Magyarországon is) preferált irodalmi stílusát, a szocialista realizmust reprezentáló Gorkij-regények [7,8,9,10,11] tartoznak (továbbiakban: szocreál irodalom), ezek terjedelme 26 833 mondat, 353 227 szó. 3   A szófajok eloszlása A vizsgálat első lépéseként a magyarlanc elemzővel [12] elemeztük a szövegeket. Vincze doménvizsgálathoz [13] hasonlóan kizárólag a fő szófaji információkra összpontosítottunk, minden token esetében csak a fő szófajt vettük figyelembe. A szófajok az összes doménben megfigyelhető eloszlása a 3. táblázatban látható.  A szófajok eloszlásának vizsgálatához, illetve a domének közti hasonlóságok és különbségek megállapításához a Kendall-együtthatót (W) alkalmaztuk, amely a vizsgált elemek, jelen esetben a szófajok gyakorisági rangsorát felállítva mutatja meg, mennyire homogének a vizsgált szövegek. Az eredményeket a 4. táblázat mutatja. A Kendall-együttható értéke alapján a szövegek homogének, néhány eltéréstől eltekintve (mint pl. az adverbiumok szépirodalmi szerzők szövegeiben mért nagyobb gyakorisága) a domének között jelentős különbség nem figyelhető meg, a Lenin-mesék legnagyobb hasonlóságot a szovjet mesékkel és a Rákosi-mesékkel mutatnak, míg a korpuszból leginkább a szocialista realista szövegek doménje válik ki.  Szeged, 2018. január 18–19. 335    3. táblázat: A szófajok gyakorisági rangsora doménenként  Lenin-mesék Lenin előtt Lenin után Szovjet mesék Mátyás-mesék Rákosi-mesék Szocreál irodalom N 1 1 1 1 1 1 1 V 2 2 2 2 2 2 2 DET 3 3 3 3 3 4 4 ADV 4 4 4 4 4 3 5 PRON 5 5 5 5 5 6 6 ADJ 6 6 6 6 6 5 3 CONJ 7 7 7 7 8 7 7 PROPN 8 8 8 8 7 8 9 SCONJ 9 9 9 9 9 9 8 NUM 10 10 10 10 10 11 11 ADP 11 11 11 12 11 10 10 PART 12 12 12 11 13 12 12 INTJ 13 14 13 13 12 13 13 AUX 15 16 14 14 14 14 14 SYM 15 15 15 16 15 16 15 X 15 13 16 15 16 15 16  4. Táblázat: A domének hasonlósága a szófajok eloszlása terén.  Lenin-mesék Lenin előtt Lenin után szovjet mesék Mátyás-mesék Rákosi-mesék szocreál irodalom Lenin-mesék  0,993 0,991 0,9976 0,9939 0,9951 0,9865 Lenin előtt 0,993  0,9953 0,9942 0,993 0,9917 0,9868 Lenin után 0,991 0,9953  0,9944 0,995 0,9919 0,9864 szovjet mesék 0,9976 0,9942 0,9944  0,9939 0,9939 0,9853 Mátyás-mesék 0,9939 0,993 0,995 0,9939  0,9927 0,9853 Rákosi-mesék 0,9951 0,9917 0,9919 0,9939 0,9927  0,9914 szocreál irodalom 0,9865 0,9868 0,9864 0,9853 0,9853 0,9914  336 XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia  4   Az emóciók eloszlása Mivel a domének összehasonlítása során a szófajok eloszlásának vizsgálata nem hozott döntő eredményeket és nem segítette elő a Lenin-mesék műfaji besorolását, szükségessé vált a szövegek más jellemzők szerinti összehasonlítása. Az összehasonlítás alapjául az emóciók eloszlásának vizsgálatát választottuk, a vizsgálathoz használt nyolc kategóriás emóciószótár ([14, 15]) alapján felállított emóciósorrend összehasonlítását az 5. táblázat mutatja.  5. táblázat: Az emóciók gyakorisági sorrendje doménenként  Lenin-mesék Lenin előtt Lenin után szovjet mesék Mátyás-mesék Rákosi-mesék szocreál irodalom öröm 1 1 1 1 1 1 1 bánat 2 2 2 2 2 2 2 düh 3 3 3 4 4 3 3 szeretet 4 4 4 3 3 5 5 félelem 5 5 5 5 5 4 4 undor 6 6 6 6 6 7 6 meglepetés 7 7 7 7 7 6 7 feszültség 8 8 8 8 8 8 8  Az emóciók gyakorisági sorrendje hasonlóságot mutat abban, hogy minden doménben az örömöt és a bánatot kifejező elemek kerülnek az első két helyre. A továbbiakban azonban megfigyelhetők lényegi eltérések: a düh fontosabb szerepet játszik a szocialista jellegű doménekben, mint a folklórban, a szeretet kifejezésében pedig a Lenin-mesék a folklór domének és a szépirodalmi szerzők által írott szövegekből összeállított domének között helyezkedik el. Az emóciók gyakorisági sorrendjének pontosabb értelmezésének érdekében áttekintjük az emóciók gyakorisági számait is, melyet a 6. táblázatban közlünk. Az emóciók doménenkénti eloszlása alapján a gyakorisági sorrend alapján levont következtetések tovább pontosíthatók, ha megállapítjuk: a Lenin-mesékben a bánat és a düh a Lenin, Sztálin a mesékben történő megjelenése előtt jellemző, míg az öröm és szeretet nagyobb arányban van jelen a főhősök megjelenése (a szövegek többségében egyúttal a rendszerváltás és a szocializmus diadala) után. A szófaji vizsgálatokhoz hasonlóan az emóciók esetében is a Kendall-együtthatót használtuk a domének hasonlóságának megállapításához, ennek eredményei a 7. táblázatban láthatóak. Az összehasonlítás eredményei alapján elmondhatjuk, hogy míg a szovjet és magyar folklórdoménok, vagyis a szovjet népmesék és a Mátyás királyról szóló mesék között teljes a hasonlóság, addig ez a szovjet és magyar propagandaműfajokról, vagyis a Lenin-mesékről és a Rákosi-mesékről nem mondható el maradéktalanul.   Szeged, 2018. január 18–19. 337   6. táblázat: Az emóciók eloszlása doménenként  Lenin- mesék Lenin előtt Lenin után szovjet mesék Mátyás-mesék Rákosi-mesék szocreál irodalom öröm 234 85 148 449 2642 62 4642 bánat 60 36 24 193 555 24 1978 düh 43 26 17 104 157 22 1598 szeretet 25 9 16 115 311 13 993 félelem 23 8 15 72 143 15 1038 undor 12 6 6 44 80 2 739 meglepetés 5 3 2 18 27 7 258 feszültség 0 0 0 0 0 0 0  7. táblázat: A domének hasonlósága az emóciók eloszlásának terén  Lenin-mesék Lenin előtt Lenin után szovjet mesék Mátyás-mesék Rákosi-mesék Szocreál irodalom Lenin-mesék  1 1 0,9881 0,9881 0,9762 0,9881 Lenin előtt 1  1 0,9881 0,9881 0,9762 0,9881 Lenin után 1 1  0,9881 0,9881 0,9762 0,9762 Szovjet mesék 0,9881 0,9881 0,9881  1 0,9524 0,9643 Mátyás- mesék 0,9881 0,9881 0,9881 1  0,9524 0,9643 Rákosi-mesék 0,9762 0,9762 0,9762 0,9524 0,9524  0,9881 Szocreál  irodalom 0,9881 0,9881 0,9762 0,9643 0,9643 0,9881  5   Az eredmények összehasonlítása és értékelése Az eredmények alapján kirajzolódnak a domének közti hasonlóságok, illetve távolságok. A Lenin-mesék szófaji gyakoriság és eloszlás tekintetében a népmesékre, vagyis a szovjet mesékre és a Mátyás-mesékre hasonlítanak, míg az emóciók gyakoriságában és eloszlásában azonban a szovjet propaganda-irodalom különböző doménjeivel mutatnak egyezést, a pozitív emóciók pedig, mint az öröm és szeretet, Lenin és Sztálin a mesékben történő megjelenése után kerül túlsúlyba. A vizsgálat pontosságát, így a Lenin-mesék műfaji besorolásának lehetőségét elősegítené a különböző domének korpuszának terjedelmi kiegyenlítése, illetve amennyiben a Lenin-mesékhez hasonló másik kötet magyar nyelven nem jelent meg, legalább a szovjet mesék és a Rákosi-mesék doménjének bővítése további szövegekkel. Érdekességgel szolgálna még ezen kívül a Lenin-mesék 338 XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia  karakterspecifikus emócióelemzése, vagyis annak számítógépes nyelvészeti eszközökkel történő vizsgálata, hogy milyen módon kapcsolódnak a pozitív emóciók Leninhez és Sztálinhoz, illetve milyen negatív emóciók fordulnak elő ellenfeleik szövegkörnyezetében. 6   Összefoglalás Ebben a munkában a Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról című mesegyűjtemény prózai szövegeinek lehetséges műfaji besorolását próbáltuk meg elősegíteni számítógépes nyelvi eszközök felhasználásával. A Lenin-meséket előbb magyarlanccal elemeztük, majd megállapítottuk a szófajok gyakorisági sorrendjét, illetve eloszlását a korpuszban, valamint megvizsgáltuk az emóciók gyakorisági sorrendjét és eloszlását is. A műfaji besorolás elősegítésére ezeket az eredményeket összehasonlítottuk hasonló domének korpuszának azonos adataival. A Lenin-mesék és a többi domén szövegeinek hasonlóságát Kendall-változóval vizsgáltuk a szófajok és az emóciók esetében is. Eredményeink alapján a Lenin-mesék szófaji gyakoriság és eloszlás tekintetében elsősorban a népmesékkel mutatnak rokonságot, míg az emóciók gyakoriságában és eloszlásában azonban a szovjet propaganda-irodalom különböző doménjeihez hasonlítanak, a pozitív emóciók, mint az öröm és szeretet, Lenin és Sztálin a mesékben történő megjelenése után kerül túlsúlyba. Hivatkozások 1. Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról. Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest (1953)  2. Шуб, Т.А. (ed.): Ленин и Сталин в твочестве народов СССР. Советский писатель, Москва (1938)  3. Ortutay, Gy – Rab, Zs. (eds.): A repülő hajó. Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest (1955) 4. Kóka, R.: Mátyás király rózsát nyíló ostornyele. Timp Kiadó, Budapest (1990) 5. Kríza, I.: Mesék és mondák Mátyás királyról. Helikon Kiadó, Budapest (2004) 6. Gyárfás, M. Magyar írók Rákosi Mátyásról. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest (1952) 7. Gorkij, M.: Az Artamanovok. Európa Könyvkiadó, Budapest (1985) 8. Gorkij, M.: Az igazi kultúra. Szikra Könyvkiadó, Budapest (1950) 9. Gorkij, M.: Gyermekéveim. Atheneum Nyomda, Budapest (1920) 10. Gorkij, M.: Három elbeszélés. Singer és Wolfner Kiadása, Budapest (én) 11. Gorkij, M.: Inasévek, az én egyetemeim. Európa Könyvkiadó, Budapest (1973) 12. Zsibrita, J., Vincze, V., Farkas, R.: magyarlanc: A toolkit for morphological and dependency parsing of Hungarian. In: Proceedings of RANLP. (2013) 763_771 13. Vincze, V. : Domének közti hasonlóságok és különbségek a szófajok és szintaktikai viszonyok eloszlásában. In: XI.Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, pp. 182-192 (2013) 14. Drávucz, F., Szabó M.K., Vincze V: Szentiment- és emóciószótárak eredményességének mérése emóció- és szentimentkorpuszokon. XIII.Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, pp. 228-239 (2016) Szeged, 2018. január 18–19. 339   15. Szabó M.K., Vincze V., Morvay G.: Magyar nyelvű szövegek emócióelemzésének elméleti nyelvészeti és nyelvtechnológiai problémái. In: Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Budapest: Tinta (2016)   

"S azóta jól élnek és vidám dalokat énekelnek Leninről és Sztálinról" : szovjet propagandamesék műfaji azonosításának kísérlete

http://acta.bibl.u-szeged.hu/59056/1/msznykonf_014_331-339.pdf

"S azóta jól élnek és vidám dalokat énekelnek Leninről és Sztálinról" : szovjet propagandamesék műfaji azonosításának kísérlete

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged