Abari, Kálmán

Olaszy, Gábor

Abari Kálmán

Olaszy Gábor

University of Szeged

Szeged, 2007. december  6–7.  261   Az első magyar nyilvános, internetes beszédadatbázis bemutatása  Abari Kálmán1, Olaszy Gábor2 1 Debreceni Egyetem, Pszichológia Intézet és Matematikai és Számítástudományi  Doktori Iskola   abarik@delfin.unideb.hu 2 BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék   olaszy@tmit.bme.hu 1   Számítógépes bemutató Az adatbázis címe: http://fonetika.nytud.hu/cvvc A szógyűjtemény az általános beszédkutatás és az oktatás segítésére készült [1 . Célja, hogy bemutassa, és közzé tegye magyar a beszéd szegmentális akusztikai szer-kezetét, a koartikulációs hatásokat a hangok egymáshoz való kapcsolódásánál. Hasz-nálhatja bárki helytől és időtől függetlenül. Az adatbázis egy korábbi fejlesztés to-vábbfejlesztett változata [2 . Az adatbázisa szavakat tartalmaz, minden szót férfi és női ejtésben. Egy-egy szó a hangsorából adódó hangoknak és azok összekapcsolódásainak akusztikai bemutatásá-ra szolgál. A hangkapcsolatok 9 magánhangzó és 25 mássalhangzó kombinációit je-lentik. Nem tettünk különbséget a hosszú és a rövid hangok között. Az adatbázis tar-talmazza a lehetséges hangkapcsolódási formák mindegyikét, a CV,VC, a VV, a VVV, és a CC, CCC, CCCC kapcsolatokat. A CV és VC kapcsolatokból az elméleti-leg lehetséges 2x225-ből összesen 224, illetve 216-féle kapcsolatra ad példát az adat-bázis. A VV kapcsolatok mindegyikére adunk példát (81 db), VVV kapcsolatokból 15-féle hangkapcsolódásra, a négy- és ötelemű magánhangzó kapcsolatokra 1-1 min-taszót tartalmaz az adatbázis. A mássalhangzó-kapcsolatok tekintetében pedig a CC kapcsolatokból minden kapcsolatra (373 db), a több elemű mássalhangzó-kapcsolatokból pedig a leggyakoribbakra (525 db) adnak példát a mintaszavak. Az adatbázisban összesen 1124 mintaszó található. A mintaszavakból számított artikulá-ciós sebesség átlaga 10,5 hang/s.  Az adatbázis minden mintaszóra a következő adatokat tartalmazza: a szó szöveges (karakteres) alakja, a szót alkotó hangsor hangjainak szimbólumai (saját hangjelek-kel), a szó hullámformája, a hanghatárok jelzői, valamint a szó akusztikus diagramjai. Ez utóbbiak előállításában a Praat 4.0 fonetikai szoftvert használtuk. A saját hangje-lek a számítógépes feldolgozás megkönnyítését szolgálják, a legtöbb esetben meg-egyeznek a hang betűjelével, kivéve néhány hangot. A kivételek a következők:  á= A: , ü=U,  é=E:,  ö=O, gy=G,  ty=T,  ny=N,  sz=s,  s=S,  zs=Z,  cs= C.  A kettőspont a hosszú hangot jelöli. Példa: gyáros = GA:roS   262  V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia    Az adatbázis szolgáltatásai Az adatbázis használatát egy erre a célra fejlesztett, felhasználó barát kereső és megjelenítő program könnyíti. A keresővel kikereshetők az kívánt hangkapcsolatokat tartalmazó mintaszavak, a megjelenítővel pedig a szó hullámformája tehető láthatóvá, továbbá a szó akusztikai képei (spektrogram, inteniztásmenet, hanghatárok, a szót felépítő beszédhangok szimbólumai). Az akusztikai diagramokon méréseket is végez-hetünk (formánfrekvenciák, intenzitás értékek, hangidőtartamok stb.). Két szó akusz-tikai diagramjai is összehasonlíthatók (egymás alatt jelennek meg a képernyőn).  Bibliográfia 1. Abari, K., Olaszy, G,. A magyar beszéd hangkapcsolódásainak bemutatása az interneten. Beszédkutatás 2007.  2. Abari Kálmán – Olaszy Gábor: Beszédadatbázis a magyar mássalhangzó kapcsolódások akusztikai szerkezetének bemutatására. In: IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konfe-rencia. Szerk.: Alexin Zoltán és Csendes Dóra. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, Szeged, 2006.  

Az első magyar nyilvános, internetes beszédadatbázis bemutatása

http://acta.bibl.u-szeged.hu/58684/1/msznykonf_005_261-262.pdf

Az első magyar nyilvános, internetes beszédadatbázis bemutatása

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged