A Budapesti Corvinus Egyetem, Növénykórtani Tanszékén 2005 óta

több illóolajjal folytatunk in vitro és in vivo vizsgálatokat. Jelen munkánkban a fahéj, a ke1ii kakukkfű és narancs illóolajának önálló illetve kombinált felhasználási lehetőségét vizsgáltuk a kajszi, alma és az őszi búza néhány jelentősebb kórokozója ellen

Hochbaum, Tamás

Kovács, Blanka

Kovács, Flórián

Kólinger, István

Nagy, Géza

Corvinus Research Archive

INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXX.) Budapest, 2013. november 27. A rendezvény szervezői: Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Magyar Növényvédelmi Társaság Szerkesztők: HOCHBAUM TAMÁS NOVÁK RÓBERT RIPKA GÉZA ISBN 978-963-89690-1-9 Budapest, 2013. november 27. Felelős kiadó: Dr. Haltrich Attila, titkár Magyar Növényvédelmi Társaság Készült: 150 példányban ILLÓOLAJOK SZABADFÖLDI HATÉKONYSÁGA A KAJSZI, ALMA ÉS AZ ŐSZI BÚZA NÉHÁNY JELENTŐSEBB KÓROKOZÓJA ELLEN HOCHBAUM T. 1, KOVÁCS B.2, KOVÁCS F.2, KÓLINGER I.2 és NAGY G.2 1 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. hochbaum t@nebih.gov. huj 2Budapesti Corvinus Egyetem, KeTK, Növénykórtani Tanszék (1118 Budapest, Ménesi út 44. geza.nagy@uni-corvinus.hu) BEVEZETÉS A növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szigorodó jogszabályok miatt, valamint a hatóanyag maradékoktól mentes végtermékek iránti növekvő fogyasztói igények okán, szükséges az alternatív, növényvédőszer­mentes védekezési lehetőségek kutatása, különösen a gyakorlat számára közvetlenül is hasznosítható in vivo eredmények publikálása. A növényi kivonatok használata ígéretes lehetőségnek bizonyul a különböző gombaölő szerek felhasználása helyett. A hazai irodalomban kevesebb, a nemzetközi irodalomban számos szerző hivatkozik gyógynövényekből kivont illóolajok fungisztatikus illetve fungicid hatására (pl. JOBLING, 2000; EXADAKTYLOU és THOMIDIS, 2010; TIAN és mtsai, 2012). Az eredmények a legtöbb esetben azonban in vitro vizsgálatokon alapulnak, üzemi körülmények között végrehajtott kísérletekről ritkán találunk adatokat (pl. BECKER, 2005; WAGNER és SPASOWKA, 2007; PENG XIAOYUAN és mtsai, 2008). A Budapesti Corvinus Egyetem, Növénykórtani Tanszékén 2005 óta több illóolajjal folytatunk in vitro és in vivo vizsgálatokat. Jelen munkánkban a fahéj, a ke1ii kakukkfú és narancs illóolajának önálló illetve kombinált felhasználási lehetőségét vizsgáltuk a kajszi, alma és az őszi búza néhány jelentősebb kórokozója ellen. ANYAG ÉS MÓDSZER Az illóolajok kórokozók elleni hatékonyságát laboratóriumi hatásvizsgá-latok eredményeire alapozva szabadföldi körülmények között értékeltük. A kezeléseket több helyszínen állítottuk be. A illóolajos pe1111etezéseket a gyakorlatban is alkalmazott technológiáknak megfelelően végeztük el. 47 Az almavarasodás elleni hatásvizsgálat A szabadföldi kezeléseket megelőző in vitro hatásvizsgálatot 3 illóolajjal végeztük el: A korábbi eredmények alapján általában hatékony kakukkfű (Aromax Zrt.) és fahéj (Aromax Z11.) olaja mellett a lombtrágyák alkotóelemeként szőlőben már használt narancsolaj (Naturol Kft.) hatását is értékeltük. A Venturia inaequalis kórokozó konídiumait az illóolajokat eltérő koncentrációban tartalmazó víz illetve almalevél főzet alapú szuszpenzióban csíráztattuk. Az illóolajok szuszpendálásának elősegítésére HOCHBAUM és NAGY (2013) vizsgálataiban leghatékonyabbnak bizonyult Silwet Star adjuvánst alkalmaztuk. A hatékonyságra a csírázási % alapján következtettünk. A szabadföldi kezeléseket az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Elvira majori gyümölcsösének fajtagyűjteményében állítottuk be. Az illóolajokkal 0, 1 %-os koncentrációban Silwet S tar (0,02%) adjuváns alkalmazása mellett 15 éves karcsú orsó koronaformájú almafákat kezeltünk. Az alkalmazott pennetlé mennyiség a fák lombozatától függően 600-1000 l/ha volt. Illóolajonként blokkszerű elrendezésben 3x3 fát kezeltünk összesen 8 alkalommal 10-15 naponta. Az értékelést szabadföldi bonitálással végeztük, amelynek során meghatároztuk a levél- és gyümölcsfertőzés gyakoriságát és mértékét. A fertőzöttségi adatokat összevetettük a kezelésben nem illetve az üzemi növényvédő szeres kezelésben részesült fákéval. Monilíniás virágfertőzés elleni hatásvizsgálat kajsziban A fahéj (Aromax Zrt.) és a kakukkfű (Aromax Zrt.) monilíniás virágfertőzés elleni hatását szabadföldön két helyszínen, Sóskúton (2011, 2013) és Lovasberényben (2013) értékeltük. Sóskúton a kezeléseket a Sóskút Fruct Kft. fajtagyűjteményében végeztük. 2011-ben az illóolajok együttes hatását vizsgáltuk. Fajtánként 2-2 fát az illóolajok alacsonyabb koncentrációjú (0,05% 11,25 ml kakukkfű + 1,25 ml fahéj / 5 liter víz), illetve azok magasabb koncentrációjú (0, 1 % /2,5 ml kakukkfű + 2,5 ml fahéj / 5 liter víz/) szuszpenziójával kezeltünk összesen 3 alkalommal virágzás kezdetén (03.30), fövirágzásban (04.06) és sziromhullás idején (04. 15). 2013-ban mindkét helyszínen az illóolajok önálló hatékonyságát 0, 1 %-os koncentrációban értékeltük. Sóskúton a fajtagyűjteményben idősebb, 11 éves és fiatalabb, 4 éves fákat permeteztünk két alkalommal virágzás kezdetén (04.11.) és teljes virágzásban (04.17.) fajtánként és illóolajonként 2-4 fát kezelve. Lovasberényben, üzemi ültetvényben 14 éves Pannonia 48 fajtájú fákat kezeltünk, a gyors elvirágzás miatt egyetlen alkalommal, teljes virágzásban (04.17.). Az illóolajok hatékonyságát 5-5 kezelt fán értékeltük. Az illóolajokat mindkét helyszínen a Silwet Star (0,02%) adjuváns alkalmazása mellett juttattuk ki 600-1 OOO l/ha lémennyiséggel. Az illóolajokkal végzett kezelések előtt rügypattanáskor az állomány egységesen lemosó permetezésben részesült rézhidroxid hatóanyagú készítmény 3,0 kg/ha-os dózisával. A hatékonyságot a fertőzött virágcsoportok illetve termőnyársak gyakorisága alapján értékeltük és összevetettük illóolajokkal nem kezelt illetve növényvédő szeres kezelésben részesített fákkal. Kórokozók elleni hatásvizsgálat őszi búzában Korábban elvégzett in vitro és in vivo vizsgálatok (KOVÁCS és mtsai, 2013) alapján 2013-ban az őszi búza betegségei ellen szabadföldi hatás-vizsgálatot állítottunk be a NÉBIH Fajtakísérleti állomásán, Röjtök-muzsajon. A helyszínen folyó fajtafogékonysági vizsgálatok biztosítják az illóolajok hatásának értékeléséhez szükséges fertőzési körülményeket. A kakukkfű és a fahéj (Aromax Zrt.) illóolajának hatását az őszi búza liszthannat (Blumeria graminis f.sp. graminis) és szárrozsda (Puccinia graminis) ellen természetes fertőzési viszonyok illetve fuzáriumos kalászfertőzés (Fusarium graminearum, F. culmorum) ellen provokatív fertőzés mellett értékeltük. A vizsgálatot kisparcellás körülmények között GK Szala szálkás őszi búza állományban állítottuk be. Az illóolajokat 0, 1 % és 0,2%-os koncentrációban, Silwet Star adjuváns (0,02%) alkalmazása mellett kézi nyomáspennetezővel juttattuk ki lisztharmat és szárrozsda ellen 600-800 l/ha, kalászfuzáriózis ellen kb. 1 OOO l/ha lémennyiséggel, a kalászt több oldalról kezelve. A mesterséges fertőzéshez a Fusarium graminearum, F. culmorum konídiumszuszpenzióját (4,3-6,2 x 103 konídium/cm3) 600 !/ha lémennyiséggel juttattuk ki teljes virágzásban. Lisztharmat ellen az állományt 2 alkalommal (05.02 - szárbaindulás, 05.22 - kalászhányás kezdete), szárrozsda ellen egyszer (05.22 - kalászhányás kezdete) permeteztük. Mindkét időpontban a pennetezéseket követő 15-30 perccel záporszerű eső hullott. A fuzáriumos kalászfertőzés elleni kezeléseket teljes virágzásban két nappal a mesterséges fertőzést (05.28, ill. 05.30.) megelőzően (05.28.) illetve két nappal azt követően (05.30.) preventív illetve kuratív védelmet célozva juttattuk ki. Az állományt az illóolajokkal tejesérésben (06.20.) felülkezeltük. A kezeléseket 2m x 2m-es parcellákon végeztük 4 ismétlésben véletlenszerű elrendezést alkalmazva. A kezelések 49 hatékonyságát liszthannat és szánozsdánál levélemeletenként a fertőzés mértéke, kalászfuzáriózisnál a kalászfertőzés gyakorisága, annak mértéke illetve a belső szemfertőzöttség gyakorisága alapján értékeltük. EREDMÉNYEK Kajszi monilíniás virágfertőzés elleni hatékonyság Annak ellenére, hogy 2011-ben az időjárási viszonyok nem kedveztek a monilíniás virágfertőzés fellépésének, a kísérleti parcellában közepes mértékű kártételt tapasztaltunk. A kezeletlen kontroll fákon a fertőzés gyakorisága elérte a 33,9%-ot. Az illóolajokkal végzett kombinált kezelés hatékonyan visszaszorította a monilíniás virágfertőzés fellépését a kezeletlen fákhoz képest. Az illóolaj koncentrációk között hatékonyságban nem mutatkozott szignifikáns különbség (1. ábra). 2013-ban a kezeletlen fákon alacsony-közepes szintű fe1iőzés alakult ki. A lovasberényi kezelések jelentősen csökkentették a fertőzés gyakoriságát. A kezeletlen fák és a fahéjjal kezelt fák között a különbség szignifikáns volt. (2. ábra). Sóskúton a virágfertőzés ellen szintén a fahéj olajával végzett kezelések voltak a hatékonyabbak, azonban ez a hatás nem bizonyult szignifikánsnak a kezeletlen fákkal összevetve. 45% 40% -t-~~~~~~~~~~~~~~~-.---; 35% -t-~~~~~~~~~~~~-1--.-."""' 30% -t-~~~~~~~~~~~--1 E;; 25% LL 20% 15% +-~~~~~~~~~~~--; 10% -t-~~~--+-~~~~~~~--; 5% Alacsony dózis Magas dózis Kezeletlen kontroll 006.ápr 015.ápr B27.ápr 1. ábra: Az illóolajok monilíniás virágfertőzés elleni hatása (Sóskút, 2011.) (Az azonos betűk statisztikailag homogén csoportokat jelölnek /eh>ytényezős variancia-analízis, p'.50,05; Duncan próba/) 50 8 Kontroll Kakukkfű Fahéj Üzemi 2. ábra: Az illóolajok monilíniás virágfertőzés elleni hatása (Lovasberény, 2013.) (Az azonos betűk statisztikailag homogén csoportokat jelölnek /eh'Ytényezős variancia-analízis, p'.50,05; Duncan próba/) Az alma ventúriás varasodás elleni hatékonyság Laboratóriwni körülmények között mindhárom alkalmazott illóolaj hatékonyan gátolta a konídiumok csírázását. 40 35 30 25 *-E 20 ..... 15 10 5 0 Kontroll Fahéj Kakukkfű Narancs Üzemi 3. ábra: Az illóolajok ventúriás varasodás elleni hatása levélen (08.12.) (Az azonos betűk statisztikailag homogén csoportokat jelölnek /egytényezős variancia-analízis, p'.50,05; Games-Howell próba/) 51 Szabadföldön a tavaszi időjárási feltételek kedveztek a kórokozó fertőzésének. A kártételt levélen négy, termésen két időpontban értékeltük. A kezelések között jelentős eltéréseket tapasztaltunk a levél- és termésfertőzés tekintetében. A kakukkfű és a fahéj olaja minden é1iékelési időpontban szignifikánsan gátolta a levélfertőzés kialakulását, ugyanakkor a fahéj a kései fertőzés ellen kevésbé volt hatékony. A narancs illóolajának gátló hatása, az in vitro hatékonyság ellenére, jelentősen elmarad a fahéj és a kakukkfű gátló hatásától (3. ábra). A termésfertőzés ellen az első értékelés időpontjában az illóolajos kezelések közül csak a fahéj olajával végzett kezelés bizonyult hatékonynak. Később már egyik olaj sem tudta visszaszorítani a gyümölcsfertőzés te1jedését, sőt a naranccsal kezelt fákon a fertőzés mértéke mindkét értékelés időpontjában szignifikánsan magasabb volt a kezeletlen fákéhoz képest ( 4. ábra). 10 9 8 7 6 *- s E u.. 4 3 2 0 Kontroll Fahéj Kakukkfű Narancs Üzemi 4. ábra: Az illóolajok ventúriás varasodás elleni hatása termésen (07.11.) (Az azonos betük statisztikailag homogén csoportokat jelölnek /egytényezős variancia-analízis, pS0,05; Games-Howell próba/) Őszi búza lisztharmata és szárrozsdája elleni hatékonyság Az illóolajokkal végzett kezelések 2013-ban Röjtökmuzsajon alacsony szintű hatékonyságot adtak a vizsgált kórokozókkal szemben. Az Abbott képlettel számolt hatékonyság liszthannat ellen nem haladta meg a 34%-ot, rozsda ellen a 33%-ot. A kezelések közül mindkét betegségnél a kakukkfű 0,2%-os illóolaja bizonyult a leghatékonyabbnak. 52 Őszi búza kalászfuzáriózisa elleni hatékonyság A kalászhányás-virágzás idején hullott gyakori és nagymenny1segu csapadék elősegítette a mesterségesen fertőzött növényeken a kalászfuzárió-zis terjedését. Az illóolajos kezelések a tejesérés végén felvételezett kalászfertőzés gyakoriságát minden esetben szignifikánsan szorították vissza a fertőzött kontroll növényekéhez képest. Leghatékonyabbnak a fahéj 0, 1 %-os olajával végzett kuratív kezelés bizonyult, amelynek hatékonysága Abbott képlettel számolva elérte a 78%-ot (5. ábra). A kalászokon kialakult fertőzés mértékét szintén a fahéj 0, 1 %-os olajával végzett kuratív kezelés gátolta legnagyobb mértékben, Abbott képlettel számolt hatékonyság elérte a 83%-ot. Ugyanakkor a kezelések jelentős része nem gátolta számottevően a kórokozó kalászon belüli terjedését. A nedves szürőpapíron meghatározott belső szemfertőzöttség gyakoriságát egyik kezelés sem gátolta szignifikánsan a fertőzött kontroll szemekhez képest. A legnagyobb gátló hatást a fahéj olajával végzett kuratív kezelés adta, amelynek Abbott képlettel számolt hatékonysága 68% volt. 80% 70% 60% 50% *-6'ö 40% u.. 30% T 20% T T 10% 0% 5. ábra: Fuzáriumos kalászfertőzöttség gyakorisága tejesérés végén (Jelmagyarázat: Fah: fahéj, Kak: kakukkfü, Kont: kezeletlen kontroll. Fert: fertőzött kontroll, K: kuratív kezelés, P: preventív kezelés Az azonos betük statisztikailag homogén csoportokat jelölnek /egytényezős variancia-analízis, p:S0,05; Duncan próba/) 53 KÖVETKEZTETÉSEK A tesztelt illóolajok közül a fahéj és a kakukkfü hatékonyan gátolta több kórokozó fertőzését szabadföldi körülmények között. A legeredményesebb védelmet a monilíniás virágfertőzés ellen kaptuk az olajokat önállóan vagy kombinációban kijuttatva. Az alkalmazott dózisok között hatékonyságban jelentős eltérés nem mutatkozott egyetlen vizsgált kórokozó esetében sem. Öszi búzában a szárrozsda és lisztharmat elleni gyenge hatást a kezeléseket követő esőzések, a kezelések alacsony száma valamint a rendkivül erős fertőzési nyomás okozhatta. Fuzáriumos kalászfertőzés ellen a leghatékonyabb védelmet - KOVÁCS és mtsai (2013) véleményével egyezően - a fahéjjal végzett kuratív kezelés adta, amelyet magyarázhat az illóolajban található és a kuratív hatásért felelős micéliurnnövekedést gátló komponensek magas aránya. A fahéj és kakukkfü olajánál tapasztaltakkal szemben a laboratóriumban hatásosnak mutatkozó narancsolaj levélen nem gátolta, sőt termésen fokozta az almavarasodás kórokozója fertőzését. Hasonló megállapításra jutott HocHBAUM és NAGY (2013) a fahéj és a kakukkfü sztigminás betegség elleni hatásvizsgálata kapcsán. Az illóolajokkal kezelt növényeken nem jelentkeztek növénykárosításra utaló tünetek. Eredményeink alapján a vizsgált illóolajokkal végzett kezelések ígéretes alternatívát jelenthetnek a különböző betegségek kórokozói ellen alkalmazott konvencionális növényvédelemhez képest. Ugyanakkor további vizsgáltok szükségesek az illóolajok hatásmódjának, hatástartamának, egymás közötti interakciójának valamint növényre gyakorolt hatásának feltárása érdekében. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Köszönettel tartozunk a NÉBIH Növényfajta Kísérleti Állomás 54 (Röjtökmuzsaj) munkatársainak, Poós Bernátnak és Péter Ákosnak, akik az őszi búza vizsgálatainak helyszínét biztosították számunkra. IRODALOM BECKER, J. L. (2005): Method for treating peach trees for peach leaf curl disease. United States Patent Application Publication. 2005. január 20. EXADAKTYLOU, E. and THOMIDIS, T. (2010): Use of compost extract to control postharvest fruit rots of peach. Analele Universitatii din Oradea, Fascicula: Protectia Mediului, 15: 249-251. FENG XIAO,YUAN; W ANG BAOGJ\NG, L1; WENSCHENG, SH1; LEI CAO JIANKJ\NG and JIANG \VEIBO (2008): Preharvest application of Phellodendron bark extracts controls brown rot and maintains quality of peento-shaped peach. HortScience, 43 (6): 1857-1863. HoCHBALJM T. és NAGY G. (2013): Egy illóolaj kombináció alkalmazásának lehetősége kajszi- és őszibarack kórokozói valamint ká1ievő molyfajai ellen. Növényvédelem, 49 (1): 8-16 JoBLING, J. (2000): Essential oils: A new idea for post harvest disease control. Good Fruits and Vegetables Magazine, 11 (3): 50. KOVÁCS B., HORVÁTH A., SÁROS! Sz. és NAGY G. (2013): A mentafélék és a fahéj kivonatának és illóolajának alkalmazási lehetősége az őszi búza fuzáriumos kalászfertőzése ellen. Növényvédelem, 49 (9): 403-409. TIAN, J., BAN, X., ZENG, H., HE, J., CHEN, Y., WANG, Y. (2012): The mechanism of antifungal action of essential oil from dili (Anethwn graveolens L.) on Aspergillusjlavus. PLOS One, 7 (1): 30147 WAGNER, A and SPASOWKA, M. (2007): Research on Candida butyri and thyme essential oil applications in the control of black spot and powdery mildew on rose. Progress in Plant Protection, 4 7 ( 4): 251-254. 55 

Illóolajok szabadföldi hatékonysága a kajszi, alma és az őszi búza néhány jelentősebb kórokozója ellen

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Corvinus Research Archive