Csorba, Attila

Csupor, Dezső

Gosztola, Beáta

Kerekes, Diána

Zámboriné Németh, Éva

Kerekes Diána

Csorba Attila

Gosztola Beáta

Zámboriné Németh Éva

Csupor Dezső

University of Szeged

Fiatal Gyógynövénykutatók Fóruma Szeged, 2018. november 30.  11 B2 doi: 10.14232/fgykf.2018.b2  Furokumarinok, mint az édeskömény potenciálisan toxikus összetevői  Kerekes Diána,1 Csorba Attila,1 Gosztola Beáta,2 Zámboriné Németh Éva,2 Csupor Dezső1  1 Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet, 6720 Szeged, Eötvös utca 6. 2 Szent István Egyetem, Gyógy- és Aromanövények Tanszék, 1118 Budapest, Villány út 29-43.  Az édeskömény (Foeniculum vulgare Mill.) gyakran alkalmazott gyógy- és élelmiszernövény, amelyet már a tradicionális gyógyászatban is alkalmaztak, de mind a mai napig használják köptető, görcsoldó, tejelválasztást fokozó készítményekben.  Hazánkban is több gyógyszerben és gyógytermékekben is forgalomban van.  Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az édeskömény tartalmaz lineáris furokumarinokat – bergaptént, imperatorint, és pszoralént – ám mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre. Ezekről a vegyületekről bizonyították, hogy számos toxikus - például karcinogén, genotoxikus, mutagén - hatásokkal bírnak. Ezek közül is a legjellemzőbb a fototoxicitás, amelyeket humán vizsgálatok is alátámasztottak. A potenciálisan ártalmas hatások miatt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bizonyos furokumarintartalmú növények esetén korlátozza az alkalmazást, különösen terhességben és gyermekkorban. Célul tűztük ki, hogy igazoljuk a furokumarinok jelenlétét édesköménymintákban, és meghatározzuk ezek mennyiségét a termésben. További célunk volt, hogy szakirodalmi adatok és saját méréseink alapján pedig alátámasszuk vagy megcáfoljuk, hogy a növényben található mennyiség valóban ad-e okot a toxikus hatásoktól való félelemre. Munkánk során 33 különböző édeskömény mintát vizsgáltunk. A mérési módszerünkkel az imperatorint nem tudtuk kimutatni, ám 7 minta kivételével a bergaptént és pszoralént HPLC-MS segítségével detektálni tudtuk. Ha a mennyiségeket a terápiás dózis napi maximális adagjára vonatkoztatjuk (7,5 g), akkor a 33 mintában az összfurokumarin-tartalom 0,01-1,22 μg között volt. Ha ezt az értéket az Európai Gyógyszerügynökség legszigorúbb ajánlásához viszonyítjuk – azaz 1,5 μg furokumarinnal való tartós kezelés nem okoz toxikus hatásokat –, akkor az édeskömény furokumarin-tartalma alapján nem tekinthető potenciálisan toxikus növénynek.  Témavezető: Dr. Csupor Dezső   

Furokumarinok, mint az édeskömény potenciálisan toxikus összetevői

http://acta.bibl.u-szeged.hu/56780/1/fiatal_gyogynovenykutatok_foruma_2018_B2.pdf

Furokumarinok, mint az édeskömény potenciálisan toxikus összetevői

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged