A Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéken két évtizede folyó egyedi tájérték kataszterezések
eredményeinek ismeretében keresték meg tanszékünket három évvel ezelőtt
Tokaj-hegyaljai környezetvédő civil szervezetek azzal a kéréssel, hogy mérjük fel a világörökségi
listára felvett borvidéki tájhoz tartozó néhány település egyedi tájértékeit.
Abban az időben még javában folyt a vita a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű engedélyezéséről
vagy létesítésének tiltásáról. A vitában – remélhetően véglegesen – a létesítést
elvető álláspont érvényesült. Az elutasításban jelentős szerepe volt annak, hogy
a beruházás a térség jövőbeni sorsa szempontjából kiemelt fontosságú világörökségi
cím megtartását veszélyeztette. Ugyanakkor kiderült, hogy eddig nem készültek el a
Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi jelentőségét alátámasztó értékleltárok. Korábbi
gyakorlatunkat folytatva egyetemi hallgatói csoportokkal szakmai terepgyakorlatok keretében
kezdtük el a felméréseket, és két év alatt hat település egyedi tájérték kataszterét
készítettük el és adtuk át az érintett települések önkormányzatainak, valamint az
értékvédelmet is felvállaló helyi civil szervezeteknek.
Az egyedi tájérték kataszterezések mellett néhány évvel ezelőtt kezdtük el tanszékünkön
a tájkarakter vizsgálatok módszertanának kidolgozását célzó kutatásokat. Amikor 2011-ben felmerült a Tokaj-hegyaljai világörökség helyszín történeti tájjá nyilvánítása,
adódott a felismerés, hogy a tájkarakter vizsgálatainkat célszerű erre a térségre is kiterjeszteni