Szacsváné Szegedi, Krisztina

EKE Repository of Publications

DR. SZ A C S V Á N É SZEGEDI KR I SZT I NA A balti országok gazdasági sikereinek kulcstényezői A társadalmi-gazdasági átalakulás, a szerkezeti reformok végrehajtása so-rán a balti államoknak sok nehézséggel kellett szembenézniük, amit elsősor-ban a szovjet piacról való kiszorulás, a fél évszázad alatt kiépült gazdasági kapcsolatok megszakadása okozott. A '90-es években ezekben az országok-ban nagy gazdasági visszaesés ment végbe. A fellendülés szigorú intézkedé-sekkel indult be. A három balti állam az utóbbi években társadalmi-politikai átalakuláson, gyors gazdasági fellendülésen ment át, mely az európai uniós és egyben a magyar befektetők, kereskedők szempontjából sem elhanyagol-ható tényező, új célpiacok keresésekor. 1. táblázat: A balti-országok általános adatai MUTATÓ Észtország Lettország Litvánia Terület (ezer négyzetkm) 45,13 64,59 65,20 Lakosság (millió fő) 1,47 2,49 3,71 Etnikai arányok (össznépesség %-ában) 64 észt, 29 orosz-ajkú, 7 egyéb 55 lett, 33 oroszajkú, 12 egyéb 81 litván, 8 orosz, 7 lengyel, 4 egyéb Nyugdíjrendszer Többpillérü Többpillérü Állami Vámok Teljesen liberali-zált kereskede-lem Liberalizált kereskede-lem, de magas vámok az agrár- termékekre Liberalizált kereske-delem, de magas vá-mok az agrártermé-kekre Privatizáció Készpénzes Kezdetben kuponos, majd készpénzes Kevert modell Személyi jövede-lemadózás Egykulcsos (3600 korona felett kulcsok) Kétkulcsos (25 és 35 százalékos Progresszív Forrás: Eurostat évkönyv, 2003. 63 A balti országok szigorú monetáris politikájára a választ a néhány évvel ezelőtti gazdasági helyzetben kell keresni. A balti államok gazdasága 1991 -92-ben érte el a mélypontot: az akkori válságot a nagyarányú termeléscsök-kenés és a vágtató árszínvonal-növekedés jellemezte. A GDP évi 30-40 szá-zalékot is elérő csökkenését havi 60-80 százalékos hiperinfláció kísérte. A kereskedelem - amely akkor elsősorban az orosz kapcsolatok függvénye volt - 30-40 százalékkal esett vissza. Ilyen körülmények között nem sok esélye volt a fokozatos átmenetet hirdető gazdaságpolitikának. Még egy tényező szólt a fokozatosság ellen: a három balti állam mihamarabb élni akart a füg-getlenség adta jogával, és a kényszerű orosz kapcsolat helyett gyorsan kíván-ta újraéleszteni a tradicionális nyugati gazdasági és politikai csatornákat. A balti államok gazdaságának átalakulása az 1990-es években A balti országok gazdasági stabilizációja közös elvek alapján ment végbe. A legfontosabb feladat a hazai és a világpiaci árak összhangba hozása volt. Ennek érdekében szinte egyik pillanatról a másikra az ár- és a kereskedelmi liberalizáció mellett döntöttek, és a rubelt felváltandó, bevezették a saját valutát. A piacgazdasági intézményrendszer kiépítése és az egyensúlyi költ-ségvetés igénye szintén közös vonásként jelentkezett mindhárom államban. Megteremtették az alapját a szigorú fiskális politikának is, hiszen a kor-mányzat nem vehetett fel fedezet nélküli hitelt a költségvetés vagy az állami vállalatok „megsegítésére". A fedezetlen pénzkibocsátás megtiltása és a rög-zített árfolyam bevezetése nagyszerűen bevált mindhárom országban. Ezek az eszközök a stabilizációra kiválóan alkalmazhatók. A GDP csökkenése 1996-ra mindhárom országban megállt, az infláció pedig az 1992-es 1000 százalék körüli szintről 1995-re a három balti állam mindegyikében 30 szá-zalék alá süllyedt, napjainkban pedig mindenhol 3% alatt van. 1. ábra: Az infláció alakulása a Baltikumban (1998-2004) 10 — Észtország * — Lettország Litvánia 0 2 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 64 A költségvetés helyzete és a fiskális politika alapvetően különbözött a közép- és kelet-európai tapasztalatoktól. A Baltikumban ugyanis úgy ment végbe a gazdasági stabilizáció, hogy az nem okozott számottevő államház-tartási hiányt. Ez részben a jogszabályi kényszer miatt alakult így - Észtor-szágban 1992 óta törvény mondja ki, hogy a költségvetésnek egyensúlyban kell lennie - , de egyéb tényezők is szerepet játszottak. A balti államok ka-matfizetési terhe például elenyésző. Az észt példa figyelemre méltó: a valu-tareformmal egy időben az adópolitikában is történtek változások, aminek hatására 1993-ban, tehát a stabilizációs intézkedések bevezetése utáni évben megnőtt a költségvetési bevételek GDP-hez viszonyított aránya. Ez is hozzá-járult ahhoz, hogy az oktatásra és az egészségügyre fordított összeg reálér-tékben nem csökkent, a fiskális restrikció terheit csupán - kis mértékben - az államigazgatási szférának kellett elszenvednie. A privatizáció, módszerét és intenzitását tekintve, jelentős eltéréseket mutat a balti országok között. Észtországban Az 1993-as privatizációs tör-vény szerint árveréseken és nemzetközi tendereken lehetett értékesíteni az állami vagyon nagy részét. A cél az erős, lehetőleg külföldi stratégiai befek-tető megtalálása volt, a kínált ár kevesebbet nyomott a latba. A befektetők-nek beruházási és munkahely-védelmi garanciákat kellett aláírni. Ezzel az észt privatizációs-modell volt a legsikeresebb a Baltikumban. Litvániában és Lettországban a kuponos és a készpénzes technikák, valamint a menedzs-ment-kivásárlások nem túl összehangolt módszerei voltak jellemzőek. A földreform és az agrárágazat privatizálása terén mindhárom ország jelentős sikereket ért el. A gazdaság szerkezeti változására jellemző, hogy csökkent a mezőgazda-ság és az ipar súlya, nőtt a szolgáltatás szerepe. Versenyképes ipari termelés leginkább Észtországban jött létre, ahol néhány - többnyire finn befekteté-sekre épülő - gépipari vállalat nyugati exportja is számottevő. Lettországban és Litvániában nyugati befektetők a feldolgozóipari ágazatok közül elsősor-ban az élelmiszeriparban, azon belül is főleg a dohány- és alkoholtermékek gyártásában vannak jelen. Emellett a balti gazdaságok ütőkártyáját és sikeres gazdasági átalakulásuk alapját az adja, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti legmegbízhatóbb tranzitútvonallal, valamint viszonylag fejlett közlekedési, szállítási és hírköz-lési infrastruktúrával rendelkeznek. 65 2. táblázat: A balti-államok fő gazdasági mutatói (2002) Észtország Lettország Litvánia GDP 6,7 mrd 8,7 mrd 14,9 mrd GDP/fő 4940 3720 4260 GDP/fő az EU átlagá-ban (%) 21 16 18 Átlagbér (€/hó) 374 290 330 Minimálbér (€/hó) 118 97 126 Ipari termelés volu-menváltozása% (2002.nov/2001.nov.) 0,5 8,3 4,2 Munkán élküliségi ráta% 9,1 7,6 10,9 Fogyasztói árváltozás% 2002.decJ2001.dec. 2,7 1,4 -1,0 Külker-i egyenleg mrd € -1,3 -1,7 -2,1 Forrás: KSH, 2002. Néhány specifikum Észtország A befektetett értéket tekintve Svédország áll az első helyen A külföldi tő-kére gyakorolt szívóerő egyik jellegzetessége, hogy a törvények megengedik a külföldiek földvásárlását. A viszonylag gyors és nagyobb megrázkódtatá-soktól mentes észt strukturális reformot a nagyarányú külföldi müködőtőke-beáramláson kívül a még mindig alacsony munkaerőköltséggel magyaráz-zák. Ezenkívül nem elhanyagolható az sem, hogy a termelést a teljes keres-kedelmi liberalizációnak köszönhetően hamar sikerült átállítani a félkész termékek gyártására. Végül lökést adott a mikroszférának a hivatalos statisz-tika szerint 72 millió dolláros - más források szerint ennél nagyobb - kétol-dalú segély, amely elsősorban Finnországtól jött. [1] Lettország A növekedés alapját nem a stabil és kedvező makrogazdasági feltétételek biztosítják, hanem a jégmentes kikötők. A feszült lett-orosz viszony ellenére, melyet a nagyszámú orosz népesség körüli konfliktusok okoznak, az összes orosz export 23%-a halad át Lettországon. A gazdasági függőség fordított irányban még nagyobb, hiszen a lett GDP 70%-át a szolgáltatási szektorban állítják elő. Ezt a kategóriát valójában az orosz megrendelésekből élő két 66 nagy kikötő takaija. A lett vezetés tudatában van ezen állapot veszélyének, ezért is sürgette az ország EU-s csatlakozását.[2] Lettországban Dánia a legnagyobb befektető. Litvánia Litvánia legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, amely az or-szág kivitelének 16 százalékát, behozatalának pedig 18 százalékát adja. 1999-ben Litvánia exportja meghaladta a 3 milliárd dollárt, importja pedig megközelítette az 5 milliárd dollárt. 2002. augusztusában Litvániában politi-kai vihart kavart, hogy az orosz Jukosz olajtársaság megszerezte az ellenőr-zést a Baltikum egyetlen olajfinomítója, a 40%-ban állami Mazeikiu Nafta felett. [3] 2. ábra: A Balti-országok gazdasági növekedése (1998-2004) 10 Forrás: www.hvg.hu. Az euró bevezetésének esélyei a Baltikumban Észtország, Lettország és Litvánia a '90-es években jelentős sikereket ért el az európai integrációhoz való felzárkózás terén. A három balti ország ha-zánkkal együtt 2004-től válik az EU tagjává. A balti államok az EU-hoz való csatlakozásuk után röviddel már képesek lennének bevezetni az eurót, mivel már napjainkban is teljesítik a gazdasági kritériumok többségét. A költségve-tési hiány jóval a kritikusnak tekintett 3% alatt van mindhárom országban, Észtország még többletet is realizált. Az államadósság hiány a bruttó GDP 60%-os maximális mértékének a töredékét sem teszi ki. Lettország és Litvá-nia számára nem jelent gondot a 2,2%-os inflációs kritérium sem, ezt a célt 67 eddig csak Észtország nem teljesítette. Egyedül a kamatkritériumok teljesíté-se okoz gondot az országoknak, de ha tartós marad a gazdasági növekedés, jó esélyük van e követelmények teljesítésére is. így leghamarabb 2006-tól vezethetik be a balti-államok az euró használatát. 2. táblázat: Az EU által nyújtott nettó támogatások (millió euró) Észtország Lettország Litvánia 2003 55 115 84 2004 125 299 194 2005 180 483 295 2006 199 570 341 Forrás: Európai Bizottság. Magyarország és a balti államok külkereskedelemi kapcsolatai Magyarország és a balti államok között a külkereskedelmi kapcsolatok élénkülése várható, mivel a kilencvenes évek végén mindhárom országgal megkötötte a szabadkereskedelmi megállapodást. A magyar vállalatok Balti-kumba irányuló exporttermékei közül kiemelkednek a konzerv-, az élelmi-szer- és a dohányipari cikkek, valamint a gyógyszeripari termékek. A kinti piacokon jelentős pozíciókkal rendelkezik az EKO, a Csabai Konzervgyár, a Top Joy, valamint az Egri Dohánygyár, továbbá a Richter Gedeon, az Égis és a Human. Az utóbbi időszakot tekintve a balti országok által kiírt tendereken 3 na-gyobb hazai cég szerepelt sikerrel: Az EGI szennyvíztisztításra szolgáló berendezés gyártásának szaktanácsadására kapott megbízást. Jelentősebb üzletet kötött a Ganz Ansaldo is: a vállalat a rigai villamosok felújításában vállal kulcsszerepet. Az Ikarus mindhárom ország nagyvárosaiban próbálko-zik piacszerzéssel. Magyarországi vállalat nagyobb összegű tőkebefektetése eddig még nem történt, annál több vegyes vállalat működik viszont a három balti országban. Ennek egyik oka, hogy például Litvániában már 100 dollár-ral lehet céget alapítani. A fentebb említett tényezőket, valamint a Balti-országok egyéb lehetősé-geit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a gazdasági kapcsolatok mélyí-tése hosszú távon célszerű és nagy előnyöket hordoz magában. Emellett a három balti ország gazdasági tapasztalatait is érdemes lenne a magyar gaz-daságpolitika alakításában hasznosítanunk. 68 Záró gondolatok A Baltikumban igen erőteljes gazdasági növekedés tapasztalható, amely jelentős termelő beruházásokkal jár együtt. Szinte mindhárom balti ország-ban látványosan fejlődik az építőipar, a csomagolástechnika, az IT szektor és távközlés, a járműipar, a fém-feldolgozóipar, az elektrotechnika, az élelmi-szeripar. A magyar üzleti lehetőségek szempontjából kiemelten fontosak a balti-kumi járműipari fejlesztések. Elsősorban a középtávú vasúti fejlesztések (Litvánia, Lettország) ill. a közúti és városi autóbusz ill. trolibuszbeszerzé-sek (Tallinn, Riga, Kaunas, Vilnius, stb.) érdemelnek említést. Jó lehetősége-ink vannak még komplett élelmiszertermelő és feldolgozó-rendszerek (ter-meléstechnológia + konzervüzemek) értékesítésére. A szolgáltatások expan-ziójával a dinamikusan bővülő IT szektorban is kínálkoznak újabb üzleti lehetőségek (Mobiltelefon alkatrészek, számítástechnikai eszközök, más híradástechnikai eszközök). A balti piac tehát nagyon sok lehetőséget rejt magában, ezért minél gyorsabban és hatékonyabban kellene feltérképezni a magyar vállalkozóknak a három ország gazdasági potenciálját. Irodalomjegyzék Bartha Attila: Átalakuló Baltikum - Úton-útfélen, Figyelő, 1999. 07. 23. Kertész György: Lett gazdaság - A bűvös 7 százalék, Figyelő, 2001. 10. 20. HVG, 2002. 08.31.27-28. o. www. europa. eu. i nt www.fn.hu www.origo.hu 69 

A balti országok gazdasági sikereinek kulcstényezői

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2296/1/63-69_Szacsvane.pdf

A balti országok gazdasági sikereinek kulcstényezői

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications