Szirák, Péter

University of Debrecen Electronic Archive

ORBÁN OTTO 
RAKOVSZKY ZSUZSA 
VERSEI
BENEY ZSUZSA 
ELBESZÉLÉSE
SÁRA SÁNDOR 
FILMFORGATÓKÖNYVE 
A FRANCIA 
HADIFOGSÁGRÓL
„KORFORDULÓ” 
ILLÉS LÁSZLÓ 
KULCSÁR SZABÓ ERNÓ
ÍRÁSAI
IMRE LÁSZLÓ 
NAGY MIKLÓS ESSZÉI
NEGYVENEGYEDIK ÉVFOLYAM
NEGYVENEGYEDIK ÉVFOLYAM — 1990. DECEM BER
Orbán Ottó verse: Ulysses megüli a  falovat 3
Beney Zsuzsa: H ajnal és reggel között (elbeszélés) 5
Rakovszky Zsuzsa verse: A szép u tasn ő  15
Darvasi László versei: A Férfícsecsemő -ciklusból 16
Kukorelly Endre: A felület (kispróza) 18
Géczi János verse: (Cso*pa*n*k*tum) 21
Sára Sándor: F rancia  hadifogság (filmforgatókönyv, 2. rész) 23
korforduló
Kulcsár Szabó Ernő : Az univerzális tündérm esék u tá n  36
Illés László: Az elm életi tisztázás igényérő l és a „nemes elfogultság
hevületérő l” 45
tanulm ány
Imre László: L iteráto r a „haladékony idő "-ben (Szörényi László
Múltaddal valamit kezdeni cím ű  kötete alkalm ával) 53
Nagy Miklós: A rany Jánostól Szabó Lórincig (Imre László: A m agyar
verses regény) 59
fórum
Taar Ferenc: Legyen világosság! (dokum entum m ű sor) 63
szemle
Szilágyi Márton: Kertész Imre: K addis a meg nem  szü letett gyerm ekért 72
Csontos János: Cselényi László: A m egíratlan költem ény 74
Balog József: Két első  kötetrő l [Szijj Ferenc: A lassú  élet titka,
Aranyi László: (Szellem) válaszok] 76
Vdsy Géza: P in tér Lajos: A vadszeder ú tján  79
Valuch Tibor: Irodalom, politika, történelem
(Pomogáts Béla: Irodalm unk szabadságharca 1956) 83
Kamarás István: A peremvidék perem én
(Simon Zoltán: Az irodalom peremvidéke) 85
Szirák Péter: „Egy nem regényes regény” (Kondrád György:
Agenda, I. K erti m ulatság) 87
Mondolat
90 
93
Képek
Szkukálek Lajos rajzai
Márton László'. Pán-E uro-Panoptikum  
Szilágyi István: Krónika—6
KÖVETKEZŐ  SZÁMAINK TARTALMÁBÓL
Babies Imre, Csordás Gábor, Vasadi Péter versei Páskándi Géza 
regényrészlete
Keresztury Tibor beszélgetése Csordás Gáborral
Tandori Dezső  a 70 éves Mészöly Miklósról
G. Kiss Valéria tanu lm ánya  Szilágyi Istvánról
Dérczy Péter, Márkus Béla, Veliky János esszéi
Korforduló: vita a 45 u tán i m agyar irodalomról — Botka Ferenc,
F ő sze rk esz tő : M Á R K U S  B É L A . H e ly e tte s  f ő sz e rk e sz tő :  ACZÉL GÉZA 
K ia d ja  a  H a jd ú  M egyei L a p k ia d ó  V á l la la t  —  F e le lő s  k iad ó : D r. S z a b ó  Im ré n é  
A  H a jd ú -B ih a r  M eg y ei T a n á c s  la p ja  —  M e g je le n ik  h a v o n k é n t  
9 0 .1 1 7 .6 6 -2 0  K in izs i N y o m d a , D eb recen .
F e le lő s  vezető : I llyés S á n d o r  
In d ex : 25 .901  
IS S N  0401-3174
S z e rk e sz tő sé g : 4024  D e b re c e n , P ia c z  u tc a  2 6 /A I. em . T ele fo n : 12 -6 2 6 — P o s ta f ió k  szám a: 
4 0 0 1  D eb recen  144. —  K é z ir a to t  n e m  é rz ü n k  m eg  é s  n e m  a d u n k  v is s z a  —  K ia d ó h iv a ta l: 
H a jd ú  M egyei L a p k ia d ó  V á l la la t ,  4 0 2 4  D eb recen , T ó th fa lu s i t é r  10. —  T e rje sz ti a  
M a g y a r  P o s ta  —  E l ő f i z e th e t ő  b á r m e ly  h í r la p k é z b e s í t ő  p o s t a h iv a ta ln á l ,  a  
h ír la p k é z b e s ít ő k n é l ,  a  p o s ta  h ír la p ü z le te ib e n  é s  a  H ír la p -e lő f iz e té s i é s  L a p e llá tá s i  
I ro d á n á l  (H E L IR ) —  1900  B u d a p e s t  X V III., L e h e l u . 10/A —  k ö z v e tle n ü l vagy 
p o s ta u ta lv á n y o n , v a la m in t  á tu t a l á s s a l  a  H E L IR  P o s ta b a n k  R T  2 1 9 -9 8 6 3 6  021-02799 
p én z fo rg a lm i je lz ő s z á m ra  —  É v i e l ő f iz e té s  360 F t ,  fé lév i 180 F t , n e g y e d é v i 90 F t. —  
B e fiz e té sk o r  m in d e n  e s e tb e n  k é r jü k  f e l tü n te tn i  a z  A lfö ld  iro d a lm i, m ű v e lő d é s i é s
k r i t ik a i  fo ly ó ira t n e v é t
Ami a második, h a  nem  is szívemhez, de egykori munkakörömhöz 
(olvasásszociológia) közelebb álló fejezetet illeti, abban három  „ziccer” kihagyását 
sajnálom. M indkettő  m agával a  lektű rolvasóval (a giccsemberrel?) függ össze. 
Nem m u ta tta  be eléggé a szerző  a  lektű rolvasót olvasás közben. Igaz, igen 
kevesen és keveset foglalkoztak M agyarországon a lek tű r befogadásával, de 
azért a k ad t ilyen (például B ertha Bulcsú Kenguru c. regénye befogadásának 
vizsgálata). A m ásik k é t ügyben m agam  is é rin te tt és „panaszos” vagyok. 
E lvégeztünk egy k ísérletet Az irodalmi érték esélye címmel a lektű rolvasóknál, 
amelyben m aga a  könyv lektora is ré sz t vett. Érdekes le tt volna az (nem csak 
nekünk, ku tatóknak , hanem  a könyv olvasóinak is), hogy hogyan reflektál erre 
(az ízlésform álás lehető ségét bizonygató kísérletre) a kérdés szakértő je. Egy 
m ásik k u ta tá s  is in sp irá lh a tta  volna Simon Zoltánt még elmélyültebb fés 
esetleg m ásfajta) következtetések levonására: az, am elyet nemzedékem egyik 
legtehetségesebb, s nagyon korán eltávozott tagjával, Balogh Zoltánnal együtt 
végeztünk, amelynek keretében azt is vizsgáltuk, hol helyezkedik el a lek tű r­
élmény (ezen belül is a krim i és a kalandregény, az életrajzi, pszihológizáló és 
a történelm i lektű r, valam int a sci-fi olvasata) az élmények „kusza szövedékében”.
Valam i nekem azt súgja, hogy ez a  könyvecske egyszer még egy vastagabb 
könyv form ájában is megjelenik, vagyis hogy — stílszerű en szólva — a szerző  
még egyszer visszatér a te tt  színhelyére. De jó lenne! Megvan erre a karizm ája. 
Érdem es lenne behatolni — a tém ához illő  képzavarral élve — a peremvidék 
belsejébe is. így aztán  — hogy m ég stílszerű bb legyek — egy világhírű  
töm egkultúra-term ék címével buzdítanám  a szerző t, remélem , olvasói nevében 
is: „Folytassa!” (Múzsák)
KAMARÁS ISTVÁN
„Egy nem regényes regény”
(KONRÁD GYÖRGY: AGENDA, I. KERTI MULATSÁG)
Konrád életm ű vében tanú i lehetünk, am int a történelm i szereplő  elbizony­
talanodva leválik a  küldetéses m eghatározottság pályájáról s feladva az ex­
panziót, befelé fordul. A célelvű  lá tá s  laza szemlélő déssé szelídül, a historikum  
pedig elképzeléssé, m ert többé m ár nem  a  történések univerzum a, hanem  csak 
az, am it írtak  róluk. A történelem  célt és értelm et adónak vélt közege ellenségessé 
válik, m egszű nik a személyiség tám asza  lenni. A m etafizikai küldetés szen­
vedélye, m in t kultúrform áló elem és a  személyiség in tegritásának  fenntartó ja 
fokozatosan kialszik, az ezen alapuló, örökölt emberkép és lé ttu d a t megrendül, 
elbizonytalanodik. A regények és esszék á lta l kijelölt szellemi térben a 
bizonyosság rovására egyre inkább megnő  a dilem m ák felségterülete, ennek 
biztos jele, hogy Konrád a  kételyt kivéve csaknem m indent ironikus közegbe 
helyez.
A bom lás és visszavonulás — m in t az életm ű  egyik jól k itap in tható  
vonulata— m ellett ugyanakkor kezdettő l jelen vannak ameg-megújuló kísérletek 
az így üresen hagyott helyek kitöltésére, a visszahódításra. Ennek jegyében az 87
első  könyvtő l az utolsóig a teljesíthetetlen , kudarcos szolgálat sú lyát felváltja 
az ünnep, a m ulatság  te rem te tt alkalm a, „a testvériség égi és történelm i 
ürügyébe” v e te tt h ite t egyfajta verbális vigasz. Miközben a  cselekvő  em bernek 
tudom ásul kell vennie m ű ködése h a tá ra it, Konrád regényei azt dem onstrálják, 
hogy a világban a  „részvétel a  semm isség tap asz ta la ta  jegyében is” a világ 
kibeszélése, az itt lé t tám asza a h it  abban, hogy „végül is m inden a  helyére kerül 
a  dolgok és je lek  egyetemes cseréjében. „Szerény h it  ez, a ha táro ltság  tu ­
domásulvétele. Úgy tű n ik , nem  lehet m ár elegendő  egy teljességre törekvő  
lé ttuda t felépítéséhez, de helyet és lehető séget ad a  terem tő  ak tus fenntartásához, 
a m egválaszolatlan kérdések újbóli mozgásba hozásához. A Kerti mulatságban 
Konrád a rra  vállalkozik, hogy A cinkos u tán  — mely a beavatkozó én utolsó 
fellépésének bizonyult— végképp em ancipálja a szem léletet a cselekvés alól. A 
szerző — gondosan kijelölve írói pozícióját, beismerve az elbeszélhetóséghatárait 
— szóba elegyedik sa já t hő seivel, miközben ezek a  hő sök éppen a beszédaktus 
során terem tő dnek, s naplójukon, (s persze szerző jükön) keresztül elm ondják 
egymásnak, hogy mi ese tt meg velük. A k rea tú rák  (fő képp a szerző  meg­
hosszabbítása és kísértő je, Kobra Dávid) függésbe, persze ak art, szándékolt 
függésbe hozzák alkotójukat. Ez a narrációs já ték  hangsúlyosan az írói „fe­
lelő sség” és a lak ítás  határo ltság ára  hívja fel a figyelmet, am ennyiben eltávo­
lodva az egységes néző pontú, folyamatszerű  elbeszéléstő l, a világ sokértelm ű ségét 
m ár nem kívánja egyetlen z á rt szem lélet rendszerébe utalni. A cinkosban még 
többé-kevésbé ez történ t: régiónk botrányos „társadalm i é letrajzának” bem u­
ta tá sá t, elm ondását egy szerkesztett, tág  Énre, egy eposzi mesélóre bízta 
Konrád.
A Kerti mulatságban a  k reá to r széteső  m indenhatóságát felváltja egy 
sajátos kölcsönviszony szerző  és figurái között. A „szerző ség” lebontásának és 
„kölcsönadásának” eszköze és formája: a naplóírás (naplót, illetve jegyzeteket 
ír  a szerző , Kobra Dávid, M elinda, Jerem iás, Kobra Klára). A „szakadozott 
ön tudat” összetartása  a scrip tura  á lta l életelemmé, csaknem kizárólagos integ­
ritásterem tő  k ísérle tté  válik. Az, hogy a  szereplő k a szöveg „alakítóivá” lépnek 
elő , nagy m értékben h a t a regényvilág alakulására. Az író látszólag nem  tud 
m indent hő seirő l, éppen azok nagy szabadságfoka és „írói ak tiv itása” m iatt, így 
a  szöveg „zavarbaejtő ”: gyakorta pontatlan  és ellentm ondásos, im itálva a 
spontaneitást és esetlegességet.
A befogadást erő sen lelassítják, ugyanakkor intenzifikálják a szövegben 
elő forduló enigm atikus torlaszok, a szökevény szem lélet elszabadulásai. A figu­
rák  viszonyrendszerének feltérképezéséhez az olvasónak is „naplót kell vezetnie”, 
jócskán együtt kell m ű ködnie a szerző vel, rá  van bízva a részek összetű zésének, 
a  rekonstrukciónak a feladata. (E rre a  nem könnyű  m ű veletre való u ta lás a 
könyvben, am ikor D ragomán Jerem iástó l azt a m egbízást kapja, hogy távollé­
tében állítson össze könyvet az á lta la  hátrahagyo tt kéziratokból.) A Kerti 
mulatság felhasználva a  szerző  önreflexív m egállapítását: „Olyan szöveg, 
am elyet a szerző  sem é rt m aradék ta lanu l.” Egy „több-beszélós”, „térbeli mobil”, 
amely személyiség-, tér- és idő -, egyszóval regény sokszor ozás á lta l jön létre. 
[Nem „szépen összefogott könyv”, de úgy véljük, hogy ennek m ind a szerző i 
szándék, m ind a m ű  h a tása  felő l jelentése/jelentő sége van. Dérczy Péter 
meggyő ző en bizonyította (Jelenkor 90/3), hogy a d istanciáit élettörténeti 
k ísérletek  — am elyek részben a fen t em lített naplóform ában, részben a 
„közvetlen” szerző i elbeszélésben je lennek meg — a  beszédmód (stilizáció és
m etaforikusság) révén összetartanak, s ezáltal egyetlen tu d a t lenyom ataként 
jelentkeznek.] A szereplő k tudat- és testtö rténete  bevallottan „fabrikált, (re) 
konstruált, m ert csak m in t irodalmi lehető ség van jelen. („M indannyian 
elképzelések vagyunk.”) A regényben befejezetlen, m ert befejezhetetlen 
személyiség- és sorsvariációkkal találkozunk, amelyek egyfelő l a  személyiség­
visszaállítás kísérletének részei. („Az arcot ú jra  meg kell m in tázni” ), másfelő l 
kirajzolnak egy bölcseleti já ték te re t, ahol a  m egválaszolatlan kérdés az, hogy 
„Mi van az ember közepén? M isztikus fénytojás, vagy csak az ism étlés k i­
m eríthetetlensége?”, hogy mi az ember, „tragikus k ísérlet”, vagy „humoros 
gyarlóság”?
A reidentifikáció eszköze és terepe: az írás. Valamilyen form ában m ind­
egyik szereplő  megkísérli é lettö rténeté t felidézni, vagy m ással felidéztetni. M ár 
A városalapító ban és A cinkosban sem a  jövő  felé mozgó „fejlő désrajzokat” 
kapunk, hanem  a cső dbe ju to tt, krízishelyzetében m egkérdő jelező dött 
személyiség h á trá lt a  m últba, első sorban a gyermekkor és a családi mítosz 
otthonosságába, hogy az emlékezés révén széttöredezettségén túlléphessen. 
A Kerti mulatságban ugyanezt teszi Kobra Dávid elmesélve és ezzel ú jjá te ­
rem tve egy elpusztíto tt világot, megm erítkezve egy olyan élm énykörben, ahol 
még volt form ája az idő nek, ahol az élet m ég rendben folyt. E nnek a  rendnek a 
nyoma feltű nik, leképező dik a szövegszervezés terén  is: a család tö rténet h e ­
lyein (legfő képpen a m ásodik fejezetben) határozottabbnak tű n ik , feszesebb, 
gyorsabb tempójú.
A közelm últ és a jelen  könyvbeli „cselekvésvihara” kaotikus, sokértelm ű , 
vagy éppen m agát értelm ezhetetlennek m utató  világa dekom ponált szerke­
zetben, egym ással felcserélhető  szekvenciákban m utatkozik meg. A törede­
zettség és részszerű ség, a  kom plem entaritás jegyében szervező dő  szöveg a 
„tudat hem zsegésének” és a  „formáló összevonásnak” nagy küzdelm ét hozta. A 
Kerti mulatság a tű nő dés szituációjából te t t  k ísérlet a h ibátlan  fogalm azásra. 
Konrád kezdettő l fogva mély vonzalm at á ru lt el a kisform ák irán t. Az ebben a 
szövegében megfigyelhető  m ondatkultusz a rra  u tal, hogy e m ikrostruk tu rá lis  
m egform áltságot ta r tja  az elérhető  szabályosság csúcsának. A regénybe „Azt 
teszel bele, am it akarsz, nincsen szabály”, de Kobra Dávid elvárja a szerző tő l, 
hogy „alaposabban vizsgálja felül m ondatait.” Akisform ák szintjén megvalósuló 
zártság, epigram m atikus-aforisztikus, néhol szentenciózus fogalmazásmód egy 
tág-nyitott, Konrád szavával „vakmerő ” kompozícióban jelenik meg. Helyenként 
megfigyelhető , hogy e „struk tú rá jában  ironikus”, önm agát kirajzoló szerkezetet 
a szerző  a  fogalmazásmód tömörsége folytán nem  képes kitölteni. Innen ered, 
hogy a variációs ism étlés k im eríthetetlenségét sugallni kívánó Konrád gyakorta 
károsan bő beszédű . ízlés és arányosság dolga az is, hogy a  szexus, mely az 
életm ű ben kezdettő l m otivikus erejű  elem — az elemi kapcsolatterem tés és a 
másikon v e tt hatalom  képlete — s amely m ár A cinkosban is a rány talanu l 
feltolult, a  Kerti mulatságban erő sen v ita tható  változatban jelenik  meg, m int 
Drágomán prom iszkuitásban megelevenüló em berszeretete, am ely még erő s 
stilizáltságában is tú lfu tta to tt.
Konrád persze azt is mondja, hogy „Az írá s  folytonos áthágás, h a tá rsé rté s” 
és „Ha a regényszokások megöregedtek, akkor meg kell ú jítan i ő ket”. Szövege 
az á tlá th a tó  rend h iányát modellálja, azt mondja, hogy nincs összefüggő  egész, 
nincs „regényes regény”. E jelenkori „fejlő désrajzi” k ísérletben a személyiség- 
konstrukció bevallott kudarca, összeomlása, ahogyan Tombor A ntal, a nyuga-
lom és biztonság embere egyszer csak „visszagyerekeskedik”, vagy ahogyan 
Dragom án, a világcsavargó egy érthetetlen  és tilto tt h a tá rá tlép ésé rt elmegyógy­
intézetbe kerül.
E „cselekvésvihar” egy olyan világot idéz, ahol — W islawa Szymborska 
szavait parafrazeálva — szükség van  a m indenre, hogy leplezhető  legyen a 
semmi.
E jelenkori családregény: „sem m iséglajstrom ”. így vigaszunk: az o tthont 
adó keret, az „em lékhaza” keresésének gazdag m utatványa. Konrád tu d ja  jól, 
hogy: „Semmi sem tö rtén t valóban. A dolgoknak csak a szöveg szellemi kiteije- 
désében van valóságuk”.
Csak ez van, ez a szöveg. Nem az élet, csak életjel. (Magvető ).
SZIRÁK PÉTER
MONDOLAT
Pán-Euro-Panoptikum
Jav a s la t az úgynevezendő  Közös Európai Ház (továbbiakban: KEH) pin ­
cerészének hasznosítására .
A szóban forgó ingatlan  legalsó, fold- és tu d a ta la tti szintje, m in t az a 
m egfontoltan elkapkodott felm érésekbő l és a, reá lisan  létezve m egsem m isült 
dokumentációból kiderül, nagy alap terü letű , zegzugos kotorék- és barlang- 
rendszer. Kiválóan alkalm as az indulatok, a  szorongások, az em lékezet és a 
képzelet látványos, már-már fényű ző  táro lására . Békésen m egférnének egymás 
m elle tt a történelem bő l k iszakad t események és a m aga általános é rte l­
m etlenségében a  történelem  egész m enete. I tt  úgy jelenne meg a történelem , 
a k á r egy kövérre gyömöszölt és tovább is gyömöszölhető  zsák-zsák-telizsák, 
am elyet véres k a rd k én t hordoz körbe (ső t körbe-körbe) egy kifürkészhetetlen 
Télapó.
‘ Gyakorlati meggondolnivalók. (Úgyszólván csak gyakorlati meggondolni- 
valók vannak.)
\  Az induló tő két a Jóvátételi R estauráciás B izonytalanítottság fogja 
elő varázsolni, mégpedig a m indenkori term észeti katasztrófák  deficitjébő l.
Gondoskodni kell megfelelő  propagandáról. Megfelelő  személyzetrő l. 
Első sorban gépészekrő l és idegenvezető krő l, ez utóbbiak részint kalauzolnák, 
ré sz in t lenyű göznék, részint kordában ta rta n ák  az egyébként szabadon áram ló 
közönséget. K ívánatos a  takarítók  állandó jelenléte, valam int, hogy vízhatlan  
egészségügyi zacskók lézengjenek a  falakba nagy sű rű séggel vájandó 
m élyedésekben, am elyekre foszforeszkáló feliratok ajánlatos, hogy felhívják a 
figyelmet.
Gondoskodni kell, tek in te tte l a  betévedő  h u m an isták ra  és m ás gyengébb 
idegzetű ekre, megfelelő  szám ú vészkijáratról is. Apróbb részletekrő l sem sza­
bad megfeledkezni, például arról, hogy a levegő  kellő  m értékben dohos legyen 
(dohszagú spray beszerzése m a m ár nem  okozhat problém át), valam int, hogy a 
fa lak  nedves, illetve nyálkás tap in tású ak  legyenek.90


"Egy nem regényes regény"

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/255625/1/document.pdf

"Egy nem regényes regény"

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive