Nagy, Miklós

University of Debrecen Electronic Archive

alföld
1991/3
TANDORI DEZSŐ 
ELBESZÉLÉSE
KERESZTURY TIBOR 
BESZÉLGETÉSE 
MARNO JÁNOSSAL
TANULMÁNYOK 
A MAI MAGYAR 
KÖLTÉSZETRŐL
„KORFORDULÓ" 
NAGY PÉTER 
NEMESKÜRTY ISTVÁN 
POMOGÁTS BÉLA 
SZERDAHELYI ISTVÁN 
ÍRÁSAI
IRODALMI, MŰVELŐDÉSI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT
HATÁR GYŐZŐ 
TAKÁCS ZSUZSA VERSEI
NEGYVENKETTEDIK ÉVFOLYAM
alföld
NEGYVENKETTEDIK ÉVFOLYAM —  1991. MÁRCIUS
H atár Győ ző  versei: Jóisten, Tükörkép 3
Takács Zsuzsa  versei: Kéttű s já ték , Szétdobált szoba, benne
a m egvetett 5
Tandori Dezső : Bécsi H árm as (elbeszélés) 6
Solymosi B álin t verse: képek oltalma 17
Marno János verse: ostromgyű rű k 21
Ú rrá  lenni az émelyeken (Keresztury Tibor beszélgetése M arno
Jánossal) 23
tanulm ány
Keresztury Tibor: A visszanyert m értékletesség (Kezdet és vég
a nyolcvanas évek m agyar költészetében) 39
Fogarassy Miklós: „Én, aki m ost álmot látok" (Jegyzetek M arno János
költészetéhez) 50
korforduló
Szerdahelyi István: Köpönyegfordulón 59
Pomogáts Béla: Értékek köztársasága 61
Nagy Péter: Szilánkok 64
Nemeskürty István: Értékek, minő sítések, irodalom 68
szemle
Gömöri György: H atár Győ ző : A léleknek rengése 71
Utasi Csilla: Költészet és valóság (Gömöri György: Búcsú
a rom antikától) 75
Simon Zoltán: Ferdinandy György: Furcsa, idegen szerelem 79
Nagy Miklós: Helytállni o tt, ahová kerültem  (Domahidy Miklós:
Az osztrák  vádlott) 81
Korsós Bálint: Nemes N agy Ágnes: Szó és szótlanság (Összegyű jtött
esszék I.) 84
Kiss Tamás: Visszatérés (Lengyel Balázs esszéi) 86
Imre László: Bertha Zoltán: Bálint Tibor 88
Mondolat
Márton László: Plátói ran d aság 90
Szilágyi István: Jégre ép ü lt gát (Krónika —  7) 93
Visszhang
Tüskés Tibor: Válasz egy „doktrinérnek" 95
képek
Paulius N orm antas zű rjén fotósorozata
KÖVETKEZŐ  SZÁMAINK TARTALMÁBÓL
Baka István, Bozsik Péter, Tompa Gábor, Visky András, Zalán Tibor 
versei
Kis Zoltán  elbeszélése, Márton László regényrészlete 
Korforduló: Vita a 45 u tán i magyar irodalomról —  Alfóldy Jenő , 
Gyurkovics Tibor, Kabdebó Lóránt, Páskándi Géza írásai 
Aczél Géza, Olasz Sándor, Thomka B eá ta  tanulm ányai 
Szemle
Fő szerkesztő : MÁRKUS BÉLA. H elyettes fő szerkesztő : ACZÉL GÉZA 
Kiadja a N apló Lapkiadó Kft. —  Felelő s kiadó: Thomas Koch és  dr. Szabó Imréné 
Debrecen Megyei Jogú V áros Önkormányzata lapja — M egjelenik havonként 
91.69.66-20 Kinizsi N yom da, Debrecen.
F ele lő s vezető : Illyés Sándor 
Index: 25.901  
ISSN 0401-3 1 74
Szerkesztő ség: 4024 Debrecen, P iac utca 26/AI. em . Telefon: 12-626 —  Postafiók száma: 
4001 Debrecen 144. — Kéziratot nem  ő rzünk m eg é s  nem adunk v issza  — Kiadóhivatal: 
Napló Lapkiadó Kft., 4024 Debrecen, Tóthfalusi té r  10. — Terjeszti a Magyar P osta —  
Elő fizethető  bármely hírlapkézbesítő  postahivatalnál, a hírlapkézbesítő knél, a posta  
hírlapüzleteiben és a Hírlap-elő fizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — 1900 Budapest 
XVIII., Lehel u. 10/A — közvetlenül vagy postautalványon, valam int átutalással a 
HELIR Postabank RT 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző számra — Évi elő fizetés 
360 Ft, félévi 180 Ft, negyedévi 90  Ft. — Befizetéskor minden esetben kérjük feltüntetni 
az Alföld irodalmi, mű velő dési é s  kritikai folyóirat nevét
és eltérő  érzelmi pozícióból ábrázolja. Pályakezdő ként jó rész t Kosztolányi 
modorában, azazköznapi, jelentéktelen eseménybő l kiindulva, annak  „felszínét” 
gondosan megrajzolva utal a mögöttes lényegre (Krokodil Grósz, Gyermek). 
Nagyjából a ha tvanas évek végén ezt a cselekményközpontú, hézagtalanul 
motiváló elő adásmódot feladja Ferdinandy és — vélhető en az új irodalmi közeg 
h a tására , meg a „ki vetettség” élm ény állandósulásának következtében is— egy 
modernebb, sű rítettebb epikai formával kísérletezik. Az ekkor keletkezett 
elbeszéléseiben a történet már mellékes, minden jelentést a dialógusok (Nyolcadik 
emelet, A Torony), vagy a fő hő s belső  monológjai hordoznak (Corrida), a nyelvi 
kifejezés legfő bb eszköze pedig a  redukció, a  kihagyás lesz. Mindez együtt 
adekvát tükrözési módja annak az érzelmi labilitásnak, zak la to tt, felajzott 
idegállapotnak, am i a szereplő k lelkiállapotát meghatározza, cselekedeteiket 
motiválja. Csupán ezt követő en, a  kötet harm adik ciklusában — ami az 1975- 
ben megjelent Valenciánál a tenger című  könyvének java d arab ja it tartalm azza 
— jelenik meg és válik uralkodóvá az az alig leplezett alanyiság, vallomásos 
jelleg, elégikus hang, ami Ferdinandy írásm ű vészetét egyedivé, eredetivé teszi. 
És ekkor talál rá  a rra  az elbeszélő i pozícióra is, ahonnan m indig „az Érdi ú tra  
nyílik a kilátás”, vagyis arra a „talpalatnyi földre”, ahol íróként m eg tudja vetn i 
a lábát, s képes elvégezni azt a  feladatot, am it érzése szerin t rá  testáltak, a  
„világgá mentek, nyomtalanul eltű ntek, kitelepítettek, a nevet változtatók és a 
névtelenek”: megkeresni az érte lm ét annak, „ami csak elkallódott, ami csak 
félbeszakadt”. (Gumiarábikum)
A hetvenes évek közepétő l nemcsak szépíróként, hanem  kritikusi, 
irodalomszervező i tevékenysége által is Ferdinandy egyre következetesebben 
és egyre magasabb mű vészi színvonalon ezt az ügyet „szolgálja”. így és ezáltal 
v á lt a nyugati m agyar irodalom egyik meghatározó egyéniségévé, és a hazai 
kispróza realista  vonulatának öntörvényű  folytatójává. (Szépirodalmi)
SIMON ZOLTÁN
Helytállni ott, ahová kerültem
DOMAHIDY MIKLÓS: AZ OSZTRÁK VÁDLOTT
Domahidy Miklós, Svájcban élő  magyar író regénye Pöltenberg Ernő rő l 
(EmestrÓl?), Görgey tábornokáról szól, aki a rad i bitófán végezte életét. A m a ­
gyar függetlenség vértanúját tiszteljük benne, holott apja, R itte r von Pöltenberg, 
a  fölfelé törekvő  polgári eredetű  jogtanácsos az uralkodóház iránti h ű ségre 
nevelte Bécs egy jómódú, kertes  negyedében, s 6 maga is példásan szolgált a 
császári hadseregben 1848 n yár végéig.
Ettő l kezdve — 48-as pam dorfi lemondási kérelm ét kivéve — állhatatosan 
és vitézen harcolt a honvédségben. Újabb fordulat pályáján az, hogy az a rad i 
hadbíróság elő tt megtört, jegyző könyvbe d ik tálta : „(...) szívem legmélyén m ost 
is a  császári ház és az osztrák hadsereg híve vagyok (...)”. A jóindulatúnak csöp­
pet sem mondható bíróságot annyira m eghatotta a „sű rű  könnyhullatással b i­
zonyított m egbánás”, hogy Schweidel József tábornokkal együ tt kegyelemre 
ajánlotta ő t Haynaunak. Természetesen m indkettő jüket h iába. M int a szerző  is 
hangsúlyozza, „a Habsburg-ház mellett csak Pöltenberg te t t  h ite t a vádlottak 
közül”.
Az idézett nyilatkozatra nagyon nyomatékosan h ív ja  fel a figyelmet az író 
mű ve utószavában (Szemelvények az irattárból c. fejezet). Ezért aztán olvasó és 
bíráló egyarán t kíváncsian váija: milyen lesz a két fordulat mű vészi ábrázolása, 
lélektani levezetése. Mivel az elbeszélés (elterjedt mű szóval: plot) 1849 július 
derekán indul, a tö rtén e t (story, fabula) korábbi m enete  csak mozaikszerű  
visszapillantások alakjában kerül elénk. Belő lük félreérthetetlen kép bontakozik 
ki: nem  v itte  a forradalm i oldalra h ő sünket sem a politikai radikalizm us, sem 
a m agyarbarátság vagy a  gyors katonai emelkedés vágya. Pákozdnál s ő sszel 
á lta lában  — akárcsak tisz ttársa inak  zöme — egyszerű en hű  m a rad t „az 
alkotm ányos magyar korm ány kezébe te t t” esküjéhez. M in t melegszívű  embert, 
jó parancsnokot késő bb egyre több szál kötötte legénységéhez, tiszttársaihoz, 
Görgey szellemi fölénye és ragyogó sikerei pedig valósággal a tábornok rajon­
gójává te tték . Nem vonzódott Kossuth politikájához, a  függetlenségi nyilatko­
zathoz k iv á lt nem, ám  Görgey híveként úgy gondolta: ennek visszavonását is 
elérhetik késő bb, ha  a császáriakat té rd re  kényszerítették. A tavasszal, kora 
nyáron (49-ben) m ár a m agyar sajátságok irán t is fogékony. Apró írói remeklés 
az az epizód, amelynek során a katolikus Pöltenberg a szám ára idegen légkörű , 
dísztelen kálvinista tem plom ban fölfigyel a  magyar nyelvű  zsoltárra, s m ár-m ár 
érteni is  kezdi...
Domahidy válaszát egyszerre nevezhetjük soványnak vagy ködösnek, ha a 
második fordulat elő történetét, mozgatórugóit keressük. A városi udvarházban 
a m agyar birtokos nem es Emma asszonnyal vitatkozó tábornok m ár rálép a 
kétkedés, a  minden é rtéket relatívnak nyilvánító m agatartás  útjára. Fontos 
felism erése (a 13. fejezetben), hogy „az Isten  visszahúzódott”, az első  helyért 
aztán harcba kezdett „a magyarok istene, az osztrákok, csehek, lengyelek, 
románok vagy olaszok istene, ...törökök allahja”. Ez a nacionalizmus — 
sovinizmus bölcseleti színezetű  elítélése éppúgy lehet, m int holmi szétfolyó 
„vanitatum  vanitas” hangulat. Ilyen életérzésbő l avagy elvont tételbő l azonban 
logikusan még nem következik a régi rend  visszakívánása, határozott igenlése, 
ami hangsúlyosan kicsendül Pöltenbergm ár idézett mondataiból. Annál kevésbé, 
hiszen a  bécsi polgárfiú Galíciában egyszer m ár rádöbbent a Birodalom m eg az 
„Armee” kegyetlen elnyomó szerepére, s éppen itt le tt a  mérsékelt reformok 
híve. (Ez ugyan alapjában a  szerző  fikciója, de nem v ita tha tó  a valószínű sége.)
K atona Tamás 1979-ben színvonalas forráskiadványt készített az aradi 
vértanúkról. Ennek bevezető jében olvashatjuk hő sünkrő l: „Pöltenberg az oroszok 
elő tti fegyverletétel legbuzgóbb szószólója volt (...) á tkozták  is érte fogolytársai 
Aradon, szegény Pöltenberg pedig re ttenetes lelkifurdalással viaskodott.” Nem 
hiányoznak e mozzanatok Az osztrák vádlotth6\, igazi sú lyukat mégsem kapják 
meg. Véleményünk szerin t a tábornok az önvádon kívül Haynau közeli 
bosszúállásának lidércnyomásától is szenvedhetett. Egy véleményen vagyunk 
így B arth a  Alberttel, aki 1930-ban te tte  közzé az első hiteles okiratokon alapuló 
m unkát a  mártírokról (Az aradi 13 vértanú pő rének és kivégzésének hiteles 
története.) Ebbő l idézünk (81.): „Az osztrák hadvezető ség viszont szintén 
Pöltenberget okozta azért, bogy a m agyar hadsereg az oroszok és nem  az 
osztrákok elő tt tette le a  fegyvert (...) Ez a m agyarázata annak a  nagy 
levertségnek, amely Pöltenberg egész vallomásán végigvonul.” Tegyük hozzá: 
a komor lelkiállapot vezethette  ahhoz, hogy minden áron tisz tára  mossa m agát.
Nem csak történetileg tű n ik  igaznak e magyarázat, lélektanilag is meggyő ző . 
Az élénk vérm érsékletű , mozgékony, ném iképp piknikus fő tiszt kadétkorában
sem kedvelte az elméleti tárgyakat. Idegen leh e te tt lelkialkatától a  Domahidy tói 
ábrázolt hosszas tépelő dés, azonban egy h irte len  jött depresszió hatalm ába 
keríthette.
Emma asszony szerepeltetésének is v annak  gyenge pontjai. Politikai m eg 
emberi-egzisztenciális helyzetét tekintve a  fóalak ellenpárja. Magyar nem esi 
sarj, akinek m agyar férje katonatisztként k ita r t  Bécs m ellett, 1849 nyarán  
pedig muszkavezető . Férje elveiben osztozik, noha a lelke m élyén már gyű löl 
minden háborút, politikát. Em m a rokonszenves átlagember, a k it csupán egy­
k é t m agasra csapó lelki hullám a, s fő ként vonzó nóisége különböztet m eg a 
m indennapiságtól. (Ez utóbbinak m intha valamilyen cselekményfejlesztő  
funkciót k ívánna juttatni a  szerző , aztán mégis lemond róla.) Ezért nem  
szerencsés dolog olyan érvet a szájába adni, amelyet egyedül a széchenyies 
konzervatívok vagy a debreceni Békepárt legbölcsebb tagjai fogalm azhattak 
m eg akkoriban. így nyilatkozik a  városi úrnő  a  8. fejezetben: „ ...a  birodalom lé te  
nagy teher és nagy könnyebbség. Nem jó az, ahogy van, de fontos, hogy legyen. 
(...) M agyarországot a történelm i méreteiben és a mai közvéleményével csak 
egy császár ta rth a tja  össze, Bécsból.” (Mellékesen, a bíráló jól tudja, hogy az 
utóbbi évtizedekben sok olyan történelmi parabola született, ahol a hő sök 
messze a m aguk szemhatára, m i több, koruk szem határa fölé emelkedve szóltak 
vagy cselekedtek. Csakhogy az ilyesmi a formabontó, avantgárd  írásokba illik! 
A z osztrák vádlott azonban nem  ilyen, Domahidy a lényeget tek in tve  hű  m arad t 
a  19. század rea lista  történelmi elbeszélő  mű vészetének szabályaihoz.)
Emma ezú ttal Kemény Zsigmond gondolatait mondja ki, az elm élet 
m agaslatán já r , pár lappal odébb meg csupán annyit lát a világból, am ennyit a 
Nógrád megyei udvarház ablakából a hű  feleségnek és anyának lehet. Ez bizony 
következetlen, disszonáns írói eljárás. Am jobb megoldás le tt  volna az, h a  Do­
mahidy posztmodern módon valamilyen nagytávlatú „politológust” állít oda 
Pöltenberg vitázó társául? H iszen tudjuk, hogy voltak Grillparzerek is 1848— 
49-ben. A nagy költő  elvetette a  forradalm akat, h itt a Dunai M onarchia k ü ld e ­
tésében, de m indezt olyan eszményi felvilágosult abszolutizmus jegyében te tte , 
amelynek nem  volt köze az akkori valóságos politikusokhoz, M ettem ichhez, 
Schwarzenberghez. Efféle G rillparzer-tanítvány bizonyára sok intellektuális 
izgalmat v ihe te tt volna be a  szű k szem határú történetbe, csakhogy szerepelte­
téséért nagy á ra t  kellett volna fizetni. El k e lle tt volna ejteni a  rengeteg h ite les  
vonásból összeállt korképet, az érzékletes portrékat, elvont parabolává, 
esszéízű vé változtatni a regényt. (Olyan alkotás jöhetett volna létre, m int S á n ta  
Ferenc 1966-ban megjelent Árulója).
Talán azok a leghibátlanabb lapjai a regénynek, am elyek az összeomlás 
elő tti közhangulatot idézik vagy a tábornok bajtársait vonultatják fel. B ayer 
József ezredes: stratégiai zseni, egyszersmind kétségbeesett lum p, csak úgy sü t 
a  derék középszerű ség G áspár András tábornokból, Ludwig Zambelli ezredes a 
szabályzatok, afegyelem,a„szakma”megszállottja. Starhem berglstván százados 
rokonszenves kamasz m arad t felnő tten is, bálványozza a sebesült Görgeyt, 
inasként (háző rző  ebként?) ő rzi annak álmát. A nagy mű veltségű  gróf Leiningen- 
W esterburg tábornok némiképp utánozza Görgeyt, idegen tő le azonban an n ak  
osztrákos kiejtése: 6 északnémet, nem mond le a „birodalmi ném etségérő l.
V ita thatatlan  és a jó értelemben v e tt olvasmányosságot is szolgáló írói 
tehetség Domahidy Miklós. E zúttal jobban m eg tudta világítani a történelem  
nagy sodrását, m int egy kivételesen egyéni életpálya végső  rejtélyét. (Magvető )
NAGY MIKLÓS


Helytállni ott, ahová kerültem

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/255622/1/document.pdf

Helytállni ott, ahová kerültem

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive