Szántó, Sándor

University of Debrecen Electronic Archive

95 
Klinikai tanulmány Clinical study
A stroncium-ranelát helye az osteoporosis kezelésében
Szántó Sándor dr.
Debreceni Egyetem, Debrecen
A szerző célja a stroncium-ranelát hatásosságának és 
biztonságosságának bemutatása osteoporosisos betegek 
kezelésében. A SoTI- és TRoPoS-vizsgálatok eredményei 
alapján a stroncium-ranelát hatékonynak bizonyult az új 
vertebrális és non-vertebrális törések megelőzésében. 
Ezen adatok alapján a stroncium-ranelátot második vo-
nalbeli szerként törzskönyvezték nagy törési rizikóval 
jellemezhető, súlyos osteoporosisban szenvedő nők és 
felnőtt férfiak körében. 2013-ban az Európai Gyógyszer-
ügynökség ismételten felmérte a stroncium-ranelát teljes 
haszon–kockázat arányát, mivel a myocardialis infarc-
tus emelkedett rizikója volt kimutatható a randomizált, 
kontrollált vizsgálatok összesített adatainak elemzé-
se alapján, szemben a post-marketing és obszervációs 
vizsgálatokkal, illetve több ország felírói adatbázisával. 
A vizsgálat végső következtetése szerint a haszon–koc-
kázat arány kedvezőnek bizonyult, de a stroncium-rane-
lát kezelés előtt és annak során a cardiovascularis rizikó-
faktorok monitorozása ajánlott. 
KULCSSZAVAK: stroncium-ranelát, osteoporosis, haté-
konyság, biztonságosság
STRoNTIUM-RANELATE IN THE TREATMENT oF PATIENTS 
WITH oSTEoPoRoSIS
The aim of this article is to demonstrate the efficacy and 
 safety of strontium-ranelate in the treatment of patients 
with osteoporosis. According to the results of SoTI and 
TRoPoS trials the strontium-ranelate has been proven to 
be effective by preventing new vertebral and non-vertebral 
fractures. on the basis of these data, strontium-ranelate has 
been approved as second line treatment of severe osteopo-
rosis in postmenopausal women and in adult men with high 
risk of fracture. In 2013 the European Medicines Agency 
reassessed the the overall benefit-risk ratio of strontium- 
ranelate as increased risk of myocardial infarction could be 
observed in pooled data analysis of randomized controlled 
trials, but not in post-marketing, observational studies or in 
prescription databases in more countries. The final conclu-
sion was positive in terms of benefit-risk ratio, but monitor-
ing for cardiovascular risk factors is recommended before 
and during strontium-ranelate treatment.
KEy WoRDS: Strontium-ranelate, osteoporosis, Efficacy, 
Safety
Bevezetés
Az osteoporosis (OP) talaján kialakuló fraktúrák közül 
a csípőtáji törésekhez egy éven belül 20%-os morta-
litás társul, de az egyéb, így az alkar- és a csigolya-
törések is jelentős életminőségromlással járnak [1]. 
Az OP következtében létrejött törések nagy anyagi 
terhet jelentenek a társadalomra is. Míg Európában a 
teljes egészségügyi kiadások 3%-át teszik ki az OP 
talaján kialakult fraktúrák kezelésével kapcsolatos 
költségek, addig Magyarországon ez az arány 3,6% 
[2]. Fontos hangsúlyozni a preventív szemlélet fon-
tosságát ezen a területen is, mivel a szűrővizsgálatok 
és az OP kezelésére szolgáló gyógyszeres kezelések 
jóval olcsóbbak lennének. Az OP időben történő 
felfedezésével és megfelelő kezelésével nemcsak az 
egészségügyi költségek csökkentésére nyílna lehető-
ség, hanem az érintett egyének számára is megelőz-
hető lenne az életminőség nagyfokú romlása. Az OP 
kezelésében a bisphosphonatok, a szelektív ösztro-
gén receptor modulátorok, a parathyreoid hormon 
1-34 peptid, a RANKL- („receptor activator nuclear 
factor kappa-B ligand”) aktivátor és a stroncium-
ranelát alkalmazhatók. Ezen belül a stroncium-ranelát 
azon OP-os nők és férfiak számára írható fel, akik az 
első vonalbeli OP-ellenes kezelésre nem megfelelően 
reagáltak, vagy intoleranciát mutattak e készítmé-
nyekkel szemben, illetve több éves szedést köve-
tően rosszabbodást mutatnak. A szer szekunder és 
primer prevencióban egyaránt alkalmazható. Bár a 
stroncium-ranelát kedvező hatása egyértelmű, a szer 
alkalmazása kapcsán észlelt nemkívánatos esemé-
nyek miatt az Európai Gyógyszerügynökség 2014-
ben úgy foglalt állást, hogy a gyógyszer olyan betegek 
esetén kontraindikált, akik kezeletlen magas vérnyo-
másban, jelenleg vagy a múltban igazolt ischaemiás 
szívbetegségben, perifériás érbetegségben és/vagy 
cerebrovascularis betegségben szenvednek [3]. Az 
OP sikeres és biztonságos kezelése céljából ebben 
a közleményben áttekintésre kerülnek a stroncium-
raneláttal kapcsolatos klinikai vizsgálati eredmények, 
valamint azok a biztonságossági kérdések, amelyek 
a fent említett állásfoglalás kialakításához vezettek. 
A stroncium-ranelát kedvező hatása a 
vertebrális és non-vertebrális törésrizikóra
A stroncium-ranelát kedvező hosszú távú haté-
konyságát nagy betegszámú, randomizált, kontrollált 
vizsgálatokkal (SOTI és TROPOS) igazolták. A SOTI 
* A közlemény megjelenését a Servier Hungária Kft. támogatta.
Magyar Reumatológia, 2015, 56, 95–98.

97 
(„Spinal Osteoporosis Therapeutic Intervention”) vizs-
gálatban közel 1500 OP-os beteg adatait elemez-
ték. Beválasztási kritériumként 50 év feletti életkor, 
legalább egy korábbi vertebrális törés, femurnyak 
–2,8 értéknél, lumbalis gerinc –3,5 értéknél rosz-
szabb T-score értékei szerepeltek. A placebóval 
(csak kalciummal és D-vitaminnal kezelt csoport) 
összehasonlítva a stroncium-ranelát már egyéves 
kezelést követően is 49%-kal csökkentette az újon-
nan kialakult csigolyatörések rizikóját és 52%-kal a 
tüneteket okozó fraktúrákét. A hároméves kezelési 
periódus végére a stroncium-raneláttal kezelt bete-
gek 17,7%-ánál alakult ki egy új csigolyatörés, míg 
ez a placebocsoportban 28,4%-nak adódott, több-
szörös új csigolyafraktúrákat pedig a két csoportban 
6,4%-ban és 9,8%-ban figyeltek meg. Tüneteket 
okozó gerinctörések ekkorra a stroncium-raneláttal 
kezeltek között 11,3%-ban, míg a placebo csoport-
ban 17,4%-ban fordultak elő [4]. A stroncium-ranelát 
kedvező hatása további kezelés esetén is fennma-
radt. Négyéves kezelést követően a csigolyatöré-
sek rizikójának csökkenése 33% volt, ezzel együtt 
a stroncium-raneláttal kezeltek körében mind az 
életminőség, mind pedig a gerincfájdalom szignifi-
kánsan kedvezőbb volt, mint a csak kalciummal és 
D-vitaminnal kezeltek esetén [5]. 
A készítmény perifériás törésekre kifejtett ked-
vező hatása a TROPOS („TReatment Of Peripheral 
Osteoporosis”) vizsgálattal volt igazolható. A három-
éves kezelési periódus végén a non-vertebrális 
fraktúrák relatív rizikója 16%-kal csökkent a kezelt 
csoportban, míg a jelentős non-vertebrális töré-
sek – a  csípő-, csukló-, medence- és sacrum-, a 
borda-, clavicula- és humerus-töréseket sorolták 
ide – esetén 19%-os rizikócsökkenés volt igazolható. 
A törési rizikóra kifejtett kedvező hatás különösen a 
–3,0-nál rosszabb femurnyak BMD-vel és 74 évnél 
idősebb életkorral jellemezhető magas törési rizikójú 
csoportban volt a legjelentősebb, itt a csípőtáji törés 
rizikócsökkenése 36%-os volt [6]. A betegek 5 éves 
követése a non-vertebrális, csípő- és vertebrális 
törések rizikójának sorrendben 15%-os, 43%-os és 
24%-os csökkenését igazolta. A vizsgálatok alcso-
port-analízise a 80 év feletti OP-os betegek körében 
a non-vertebralis és a vertebralis törésrizikó-csökke-
nést 27 és 32%-osnak találta, vagyis a készítmény 
időskorban, csökkent csont-„turnover” esetén is 
kedvező hatásúnak bizonyult [7].
A stroncium-raneláttal kapcsolatosan felmerülő 
biztonságossági kérdések
2013. áprilisban az Európai Gyógyszerügynökség 
(EMA) farmakovigilanciával foglalkozó tanácsa a 
stroncium-ranelát haszon–kockázat arányának felül-
vizsgálatát javasolta a készítménnyel kapcsolatosan 
felmerülő cardiovascularis mellékhatások miatt. A 
folyamatot a gyártó által szolgáltatott adatok indították 
el, melyek szerint valamennyi randomizált, kontrollált 
vizsgálat adatainak együttes elemzése a stroncium-
raneláttal kezelt csoportban a myo cardialis infarctus 
nagyobb arányát mutatta a placebo csoporttal össze-
vetve (1,75 vs. 1,1%), ami 1000 betegévben kifejezve 
az aktív karokon 5,7, míg a placebo karokon 3,6 
esetet jelentett. A klasszikus infarktus-rizikótényezők 
közül az életkor, az emelkedett BMI („body mass 
index” >25 kg/m2), a diabetes, dyslipidaemia és a 
dohányzás sem mutatott összefüggést az említett 
vizsgálatokban a myocardialis infarctus fokozott rizi-
kójával, kizárólag az emelkedett diastolés vérnyomá-
sú (≥ 90 Hgmm) betegek körében volt igazolható a 
megnövekedett infarctusrizikó [8, 9]. Vagyis a normál 
diastolés vérnyomású betegek körében nem volt 
fokozott kockázat kimutatható. Amennyiben a fent 
említett randomizált kontrollált vizsgálatok alcsoport-
analízise során a cardiovascularis kontraindikációval 
bíró betegeket kizárták, ugyancsak egyforma arány-
ban észleltek myocardialis infarctust az aktív és a 
placebokarokon (3,9% és 4,7%). Továbbá nem volt 
különbség észlelhető ebben az esetben a két csoport 
között a cardiovascularis halálozás és a hírtelen szív-
halál esetén sem [8]. 
Nem találtak emelkedett cardiovascularis rizikót 
egy 32 hónapos obszervációs vizsgálatban sem, 
melyben 12 000-nél több beteget kezeltek stroncium-
raneláttal, annak ellenére, hogy a betegek átlagéletko-
ra 69 év volt, közel harmaduk magas vérnyomásban, 
16%-uk pedig hyperlipidaemiában szenvedett [10].
Az OP-kezelés mellett észlelt cardialis események 
gyakoriságát az Egyesült Királyságban restrospektív, 
megfigyeléses vizsgálattal elemezték. 112 000 OP-sal 
kezelt nőbeteg egészségügyi dokumentációját átte-
kintve a közel 6500 stroncium-raneláttal kezelt beteg 
körében nem tapasztaltak emelkedett gyakoriságot 
myocardialis infarctus vonatkozásában az egyéb 
antiporotikus kezelésben részesülő beteg adataival 
összevetve, akár korábban, akár a vizsgálat ide-
jén szedték az adott gyógyszert [11]. Ugyancsak 
nem tapasztaltak különbséget a stroncium-raneláttal 
vagy egyéb antiporotikus szerrel kezeltek esetén a 
myocardialis infarctus miatti hospitalizációk számá-
ban és a cardiovascularis halálozások számában 
sem [12]. 
A dán felírói adatbázis elemzése során annak 
ellenére nem találtak szignifikáns különbséget a 
myocardialis infarctusok gyakoriságában (13,3/1000 
betegév stroncium-raneláttal és 11,1/1000 betegév 
egyéb antiporotikus szerrel), hogy a kontrollcso-
porthoz képest a stroncium-ranelátos csoportban 
nagyobb volt az átlagéletkor (74,0 vs. 71,8 év), gya-
koribb volt a korábbi myocardialis infarctus (6,8 vs. 
6,4%), a perifériás érbetegség (6,2% vs. 5,3%) és a 
cerebrovascularis betegség (11,3% vs. 10,0%) [13].
Kedvező haszon–kockázat arány stroncium-ranelát-
kezelés mellett
Az Európai Gyógyszerügynökség a fenti adatok 
figyelembevételével 2014. áprilisban állásfoglalást 
Szántó Sándor dr.: A stroncium-ranelát helye az osteoporosis kezelésében
Magyar Reumatológia, 2015, 56, 95–98.
98 Magyar Reumatológia, 2015, 56, 95–98.
adott ki, mely szerint a stroncium-ranelát-kezelés 
kedvező haszon–kockázat aránnyal bír, ugyanak-
kor a gyógyszer indikációjában korlátozást javasolt. 
Eszerint a készítmény használata olyan betegek szá-
mára javasolt, akik súlyos OP-ban szenvednek, és 
számukra egyéb kezelés nem alkalmazható. További 
ajánlásként rögzítette, hogy a kezelt betegeknél 6-12 
havonta javasolt felmérni a cardiovascularis rizikót. 
A fentiek alapján a stroncium-ranelát alkalma-
zása kedvezőnek és biztonságosnak tekinthető, 
ráadásul az ellenjavallatot jelentő társbetegségek 
felmérése egyszerű; a kezelés megkezdése előtt 
anamnézisfelvétellel kell tisztázni a korábbi vagy 
jelenlegi érbetegségek fennállását, és vérnyomásmé-
rést szükséges végezni. Hangsúlyozandó ezzel kap-
csolatban, hogy a megfelelően kezelt és célértéken 
tartott magas vérnyomás betegség nem tekinthető 
ilyen vonatkozásban cardiovascularis rizikófaktornak. 
A stroncium-ranelát az antiporotikus kezelés fegy-
vertárában egyedi hatásmechanizmusá nak köszön-
hetően ésszerű alternatívát jelent szá mos beteg 
számára. Az orálisan alkalmazott bisphosphonate- 
kezelés mellett az esetek jelentős hányadában ész-
lelhető mellékhatás, a legtöbb esetben gastroin-
testinalis intolerancia [14]. Bár ezek az esetek nagy 
részében enyhék, mégis hozzájárulnak az orális 
bisphosphonat-kezelés mellett észlelhető igen rossz 
betegcompliance-hez, aminek egyik mutatója az 
egyévi gyógyszerfelírás után észlelt 45%-os adhe-
rencia [15]. A vénásan alkalmazott bisphosphonátok 
esetenként influenzaszerű tünetekkel járhatnak, s 
ez – a beszűkült veseműködéssel együtt – korlátoz-
za alkalmazhatóságukat. Ugyancsak nem szabad 
elfelejteni, hogy a bisphosphonátok közös poten-
ciális, ugyanakkor súlyos mellékhatása a kezelés 
mellett fellépő állkapocsnecrosis, ami különösen a 
tartós hatású készítmények alkalmazásakor jelent 
veszélyt és nehezíti meg a fogászati beavatkozások 
tervezését. A bisphosphonátok és általában az anti-
resorptív szerek hosszas alkalmazás után csökkentik 
a csont-„turnover”-t, ami hatásuk csökkenéséhez 
vagy elvesztéséhez vezethet. Ezzel szemben a stron-
cium-ranelát antiresorptív hatása mellett csontépítést 
is indukál, vagyis kétféle módon is hozzájárul a csont-
denzitás növekedéssel járó átépüléséhez [9].
Összefoglalás
A stroncium-ranelát a fent említett ajánlások figye-
lembevételével biztonságosan alkalmazható mind 
a vertebrális, mind a perifériás csonttörések primer 
és szekunder prevenciójában súlyos osteoporosis 
esetén. Egyedi hatásmechanizmusa és kedvező tole-
rálhatósága a készítményt az antiporotikus terápiák 
armamentáriumának fontos elemévé teszi.  
Irodalom
[1] Keene, G. S., Parker, M. J., Pryor, G. A.: Mortality and 
morbidity after hip fractures. BMJ 1993, 307, 1248–
1250.
[2] Kanis, J. A., Borgström, F., Compston, J., et al.: 
SCOPE: a scorecard for osteoporosis in Europe. Arch 
Osteoporos 2013, 8, 144.
[3] European Medicines Agency: Strontium ranelate. 
Summary of product characteristics. http://www.ema.
europa.eu/docs/en_GB/ document_library/EPAR- 
P r o d u c t _ I n f o r m a t i o n / h u m a n / 0 0 0 5 6 0 / 
WC500045525.pdf. Accessed 18 July 2014
[4] Meunier, P. J., Roux, C., Seeman, E., et al.: The effects 
of strontium ranelate on the risk of vertebral fracture in 
women with postmenopausal osteoporosis. N Engl J 
Med 2004, 29, 350, 459–468.
[5] Meunier, P., Roux, C., Ortolani, S., et al. Effects of 
long-term strontium ranelate treatment on vertebral 
fracture risk in postmenopausal women with osteo-
porosis. Osteoporos Int 2009, 20, 1663–1673.
[6] Reginster, J. Y., Seeman, E., De Vernejoul, M. C., et 
al.: Strontium ranelate reduces the risk of nonvertebral 
fractures in postmenopausal women with osteoporo-
sis: Treatment of Peripheral Osteoporosis (TROPOS) 
study. J Clin Endocrinol Metab 2005, 90, 2816–2822.
[7] Seeman, E., Boonen, S., Borgström, F., et al.: Five 
years treatment with strontium ranelate reduces 
vertebral and nonvertebral fractures and increases the 
number and quality of remaining life-years in women 
over 80 years of age. Bone 2010, 46, 1038–1042.
[8] Reginster, J. Y.: Cardiac concerns associated with 
strontium ranelate. Expert Opin Drug Saf 2014, 13, 
1209–1213.
[9] Compston, J.: Strontium ranelate lives to fight another 
day. Maturitas 2014, 78, 75–76.
[10] Audran, M., Jakob, F. J., Palacios, S., et al.: A large 
prospective European cohort study of patients treated 
with strontium ranelate and followed up over 3 years. 
Rheumatol Int 2013, 33, 2231–2239. 
[11] Cooper, C., Fox, K. M., Borer, J. S.: Ischaemic 
cardiac events and use of strontium ranelate in 
postmenopausal osteoporosis: a nested case–control 
study in the CPRD. Osteoporos Int 2014, 25, 737–
745. 
[12] Abrahamsen, B., Grove, E. L., Vestergaard, P.: 
Nationwide registry based analysis of cardiovascular 
risk factors and adverse outcomes in patients treated 
with strontium ranelate. Osteoporos Int 2014, 25, 
757–762. 
[13] Svanström, H., Pasternak, B., Hviid, A.: Use of 
strontium ranelate and risk of acute coronary 
syndrome: cohort study. Ann Rheum Dis 2014, 73, 
1037–1043.
[14] Aspray, T. J., Francis, R. M.: Treatment of osteopo-
rosis in women intolerant of oral bisphosphonates. 
Maturitas 2012, 71, 76–78. 
[15] Cramer, J. A., Silverman, S.: Persistence with 
bisphosphonate treatment for osteoporosis: finding 
the root of the problem. Am J Med 2006, 119, S12–
S17.
Levelezés: Szántó Sándor dr., e-mail: szanto.sandor@med.
unideb.hu
Szántó Sándor dr.: A stroncium-ranelát helye az osteoporosis kezelésében


A stroncium-ranelát helye az osteoporosis kezelésében

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/252202/1/FILE_UP_0_MR%2010.pdf

A stroncium-ranelát helye az osteoporosis kezelésében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive