Daragó, Andrea

Fagyas, Miklós

Kőszegi, Zsolt

Menyhárt, Rita

Papp, Zoltán

Sipos, Dávid

Tóth, Attila

Édes, István

Cardiologia Hungarica

English

University of Debrecen Electronic Archive

Functional TRPV1 expression was observed in the arteriolar smooth muscle
cells. We investigated functional expression of TRPV1 in various vascular
tissues of the rat.
Methods: Wistar Kyoto (WKY) rats were used in immunohistochemical
experiments where six anti-capsaicin receptor antibodies (Calbiochem N-term.,
Alomone C-term., Alomone 3rd loop, Osense 3rd loop, Osense 4th loop,
Neuromics N-term) were tested. Isolated arterioles (musculus gracilis,
mesenterium) were tested in the functional measurements by capsaicin (specific
agonist of TRPV1).
Results: Immunhistochemical results suggested that the expression of TRPV1 in
dorsal root ganglion showed specific staining in the case of two antibodies
(Calbiochem N-term., Alomone C-term.). Of these, the Calbiochem antibody
showed specific staining in vascular smooth muscle cells of skeletal muscle,
mesenteric sections, skin, carotis and aorta, although the immunostaining of
TRPV1 in vascular tissues was not homogeneous. Moreover, functional
experiments suggest that the TRPV1 stimulation lead to constriction in the case
of TRPV1 positive arteries. Nevertheless, capsaicin was ineffective in some
arteries, where TRPV1 expression was detected by immunostaining. In
particular, capsaicin (1 uM) evoked arteriolar constrictions in gracilis arterioles
(decrease in diameter: from 194±11 um to 39±3 µm, n=5), while no change in
arteriolar diameter was found in mesenteric arterioles upon capsaicin treatment
(diameter: from 395±22 µm to 400±26 µm, n=5). Our results suggest that
TRPV1 is widely expressed in the mammalian vasculature, where its activation
affects arteriolar diameter. Nonetheless, TRPV1 expression is not homogenous
and TRPV1 sensitivity to its agonist (capsaicin) is regulated.
KOSZORÚÉR BYPASS-MŰTÉTEK
SIKERESSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE 
AZ ANGIOTENZIN KONVERTÁZ ENZIM
EXPRESSZIÓJÁVAL
Daragó Andrea1, Menyhárt Rita1, Sipos Dávid2, Fagyas Miklós3,
Édes István1, Papp Zoltán3, Tóth Attila3, Kőszegi Zsolt4
1DEOEC, Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika, Debrecen
2Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság, Nyíregyháza
3DEOEC, Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológia Tanszék, Debrecen
4DEOEC, Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika, Jósa András
Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaság, Nyíregyháza
Kulcsszavak: ACE-aktivitás, CABG, saphena véna graft degeneráció
Munkánk célja a felvarrt véna saphena graftok átjárhatóságának és a
restenosis mértékének meghatározása volt a szérum és a szöveti ACE-
koncentráció függvényében.
Vizsgálatunkban bypass-műtéten átesett betegek szérumát és a saphena
vénák homogenizátumát analizáltuk. Ezen szívműtéten átesett bete geket
2007. 05. 02–2011. 11. 07. között követtük (átlagos utánkövetési idő:
4,2+0,4 év). A kontrollvizsgálatok során 12 esetben 16 szeletes koronária-
CT és 7 esetben koronarográfia segítségével kvantitáltuk az SVG-
szűkületek mértékét. A kontroll koronarográfia és koronária-CT ered -
ményei szerint a vizsgálatban szereplő 19 beteg közül 10 betegben (52%) a
felvarrt vénák nem mutattak érdemi szűkületet. 7 betegnél (36%) a
felvarrt graftok közül legalább egy teljesen elzáródott. A maradék két
esetben a degeneráció 25-50%-os szűkületet okozott. Statisztikai feld -
olgozásunk arra irányult, hogy az utóbbi elváltozások mutatnak-e
összefüggést a szöveti vagy a szérum ACE-koncentrációval. Az elvégzett
receiver operating curve (ROC) analízis szerint a restenosis 133,13 ng/ml
szöveti ACE-érték felett 100%-os szenzitivitás és 80%-os specificitás
mellett kialakul (p=0,0009). A szérum ACE-aktivitás viszont nem jelezte
előre szignifikáns mértékben a véna degeneráció kialakulását (p=0,37).
Feltételezésünk szerint középtávú utánkövetési idő alatt a véna graftok
elégtelenségében különböző tényezők okozhatnak teljes elzáródást és
mások részleges szűkületet. Teljes okklúzió hátterében inkább trom bo -
tikus folyamat a domináló etiológiai tényező, amely olyan műtéttech -
nikai tényezőkkel függhet össze, mint a felvarrt véna graft és a ki áraml -
ási pálya átmérőjének a viszonya. A lassan kialakuló degeneratív szű -
kületek hátterében viszont neointima hyperplasia állhat.
Eredményeink szerint a felvarrt saphena graftokon kialakuló dege ne -
ráció összefüggést mutat a magasabb szöveti ACE-koncentrációval. Így
a nagyobb szöveti penetranciával rendelkező ACE-gátlók, ARB-k
alkalmazása előnyös lehet a véna graftok krónikus elégtelenségének
megelőzésére.
CORRELATION BETWEEN THE ACE
EXPRESSION AND EFFICIENCY OF CABG
SURGERY
Andrea Daragó1, Rita Menyhárt1, Dávid Sipos2, Miklós Fagyas3, 
István Édes1, Zoltán Papp3, Attila Tóth3, Zsolt Kőszegi4
1Department of Cardiology, Medical and Health Science Center,
University of Debrecen, Debrecen
2András Jósa Teaching Hospital, Nyíregyháza
3Department of Clinical Physiology, Medical and Health Science
Center, University of Debrecen, Debrecen
4Department of Cardiology, Medical and Health Science Center,
University of Debrecen, Debrecen; Jósa András Teaching Hospital,
Nyíregyháza
Keywords: ACE activity, CABG, degeneration of saphenous vein graft
Conductance of implanted venous grafts in CABG surgery may be influenced by
ACE activity in the sera or within the graft vessel. Our goal was to determine
the severity of restenosis and the grade of the blood flow in saphenous veins in
relation to the ACE expression of the sera and graft tissue, determined upon
CABG surgery. Saphenous vein samples and sera were collected from patients
upon CABG surgery. Patients were monitorized between 02/25/2007 to
07/11/2011.The average follow up was 4.2±0.4 years. Angiologilogical status of
12 patients were evaluated by 16-sliced CT scans and coronarography was made
in 7 cases. 19 patients were suspected to develop insufficient circulation affecting
the graft vessels by coronarography and coronary CT examinations. There was
no significant stenosis in 10 patients (52%). In contrast, total occlusion of the
graft vessel was found in 7 cases (36%), while a partial occlusion was diagnosed
in the remaining 2 cases (25-50% stenosis determined by angiography). It was
tested whether these degenerative processes may by related to the circulating or
tissue ACE activity and concentration determined upon the CABG surgery.
Receiver operating curve (ROC) analysis showed the development of restenosis
with 100% sensitivity and 80% specificity (p=0.0009) above 133.13 ng/ml
tissue ACE level, while circulating ACE activity did not showed significant
correlation with the graft vessel patency (p=0.37). Different factors may
contribute to total occlusions or partial stenoses in venous grafts. Thrombotic
processes may dominate in the background of total occlusion. This may depend
on the operation techniques, on the outflow track diameter and the diameter of
the venous grafts. In contrast, partial stenoses may be developed by neointimal
hyperplasia, which is a slower process and probably associated with high tissue
ACE concentration independently of the circulating ACE activity. Our data
strongly support the application of ACE inhibitors and ARBs with high tissue
penetrancy to prevent venous graft insufficiency.
A PARP-GÁTLÁS CSÖKKENTI A VASZKULÁRIS
FIBRÓZIST SPONTÁN HIPERTENZÍV
PATKÁNYMODELLBEN
Deres László1, Magyar Klára1, Takács Imre1, Erős Krisztián1, 
Balogh András2, Hideg Kálmán3, Sümegi Balázs4, Tóth Kálmán1,
Halmosi Róbert1
1PTE ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, 
2Orvosi Biológiai Intézet, 3Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet,
4Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, Pécs
Kulcsszavak: vaszkuláris fibrózis, PARP, hipertónia
Bevezetés: A tartósan fennálló hipertónia a következményes oxidatív
stressz és a poli (ADP-ribóz) polimeráz (PARP) aktiváció miatt fontos
szerepet játszik az érrendszer fibrotikus átépülésében. Kísérletünkben
egy PARP-gátló vegyület (L-2286) vaszkuláris remodellinggel szembeni
védő hatását és az ennek kialakulásában szerepet játszó jelátviteli utak
(MAP-kinázok, MKP-1) aktivitására való hatását vizsgáltuk spontán
hipertenzív patkányokban (SHR).
Módszerek: 10 hetes SHR-patkányok 5 mg/ttkg/nap L-2286 (SHR-L),
valamint placebo kezelésben részesültek (SHR-C) 32 hétig. Normo -
tenzív kontrolljaink hím Wistar-patkányok (WKY) voltak. A kísérlet
elején és végén megmértük az aorta stiffness indexet (ASI) és az arteria
carotis intima media vastagságát (IMT). A PARP-enzim és a MAP-kináz
rendszer aktiválódását Western-blottal monitoroztuk. Az MKP-1-et
immunfluoreszcens preparátumon vizsgáltuk. A fibrózis mértékét
Masson's trichrom festéssel készült metszeteken, az érfal szerkezetében
bekövetkező ultrastruktúrális változásokat pedig elektronmikroszkópos
vizsgálattal követtük nyomon.
Experimentális kardiológia/Experimental cardiology
Cardiologia Hungarica 2012; 42 : A21


Koszorúér bypass-műtétek sikerességének összefüggése az angiotenzin konvertáz enzim expressziójával

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/244886/25.pdf?sequence=4&isAllowed=y

Koszorúér bypass-műtétek sikerességének összefüggése az angiotenzin konvertáz enzim expressziójával

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive