Czimbalmos, Róbert

Kovács, Györgyi

University of Debrecen Electronic Archive

Gradus Vol 3, No 1 (2016) 220-225. 
ISSN 2064-8014  
 
220 
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDÁLKODÓK 
IDŐSOROS VIZSGÁLATA (1997-2015) 
A TIME SERIES INVESTIGATION OF THE FARMERS OF 
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY (1997-2015) 
Czimbalmos Róbert 1*, Kovács Györgyi 1 
1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézet, Magyarország 
 
Kulcsszavak: 
kis- és közepes gazdálkodók 
birtokkoncentráció 
életkor  
iskolai végzettség 
kérdőíves felmérés 
Keywords: 
small and medium farmers 
farm concentration 
age of farmers 
school degree 
questionare 
Cikktörténet: 
Beérkezett 2016. január 31. 
Átdolgozva 2016. február 28. 
Elfogadva  2016. március 31. 
 Összefoglalás 
Tanulmányunkban, a 1997-től folyamatosan karbantartott 
adatbázisunk segítségével, a gazdálkodók helyzetét vizsgáljuk 
Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az eddig közel 100 
gazdálkodóra kiterjedő felmérésünket 2015-ben 864 
gazdálkodóra kibővítettük a falugazdász hálózattal 
együttműködve. A nagy területen gazdálkodók között nőtt a 
fiatalok részaránya, illetve magas köztük a szakirányú, felsőfokú 
végzettséggel rendelkezők száma. 
Abstract 
In our study we analyse the situation of farmers (evolution of farm 
size, age of farmers and the changes regarding their school 
degree) in Jász-Nagykun-Szolnok County using our database, 
which has been continuously upgraded since 1997. Nearly 100 
farmers were involved in our survey so far, but we expanded it 
up to 864 farmers in collaboration with the network of village 
extension officers in 2015. The proportion of young people 
among farmers farming large areas has slightly increased. It is a 
positive fact that farmers of this segment have high level of 
vocational graduation. 
1. Bevezetés 
2003 és 2010 között az Európai Unió országaiban összességében 20 százalékkal csökkent a 
gazdaságok száma. A művelt terület átlagosan csupán 2 százalékkal zsugorodott és több országban 
növekedett is, így Magyarországon is. A nagyobb gazdaságok olvasztották magukba a kicsiket [1]. 
Az elmúlt évtizedekben a gazdaságok száma folyamatosan csökken az Európai Unió 
országaiban, így hazánkban is. Ez a csökkenés elsősorban a legkisebb gazdaságokat érinti. 
Magyarországon 2000-2007 között a gazdaságok száma 35 százalékkal csökkent, ugyanakkor 43 
százalékkal növekedett az egy gazdaság által használt földterület. A folyamat az uniós csatlakozás 
után is megfigyelhető, sőt tovább erősödik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ez a 
folyamat 2005-2007 között úgy ment végbe, hogy az 50 hektárnál kisebb területű gazdaságok által 
használt szántóterület csökkent, míg a nagyobb területű gazdaságoknál növekedett. A folyamat az 
egyéni gazdaságoknál erőteljesebb volt [2]. 
Magyarországon a 2010-es és 2013-as KSH összeírások közötti időben az összes egyéni 
gazdaság száma 15, a 10 hektár alattiaké 17 százalékkal, míg területük 8 százalékkal csökkent, 
ugyanakkor az összes művelt mezőgazdasági terület 6 százalékkal növekedett [3]. 
                                            
* Czimbalmos Róbert Tel.: +36 59 500 362; fax: +36 59 500 151 
 E-mail cím: rczimb@agr.unideb.hu 
 Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók idősoros vizsgálata (1997-2015)  
  221 
A KSH és az AGRYA közös kutatása szerint 2010-ben az egyéni gazdálkodók korösszetétele 
kedvezőtlenebb képet mutatott, mint tíz évvel korábban: az egyéni gazdaságokat a kívánt 
generációváltás helyett az elöregedés jellemezte. A negyven évesnél fiatalabbak aránya 2010-ben 
csak kevéssel haladta meg a 13 százalékot. A gazdálkodók számának csökkenése ugyanakkor 
kedvezően hatott a versenyképesség javítása szempontjából fontos földbirtok-koncentrációra. 
Országosan a fiatalok által használt mezőgazdasági terület nagysága alig változott, de 2010-ben 
egy negyven év alatti egyéni gazdálkodó átlagosan már több mint kétszer akkora mezőgazdasági 
területet művelt, mint tíz évvel korábban. 2010-ben a fiatalok körében 3 százalék körül alakult a 
felsőfokú, 9 százalék körül a középfokú szakmai képzettséggel rendelkezők hányada [4]. 
Jelenleg, a 40 év alatti fiatal gazdák támogatásának célja, hogy hozzájáruljanak a fiatal 
agrárszakemberek vállalkozásának elindításához, a birtokstruktúra átalakításához, a diverzifikáció 
és a multifunkcionális mezőgazdaság erősítéséhez, a mezőgazdaságban dolgozók 
korösszetételének javításához, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez. 
Mindehhez a fiatal gazdák megfelelő szakirányú végzettséggel kell rendelkezzenek [5]. 
 
Ezen tanulmányban – e rendkívül összetett kérdéskörön belül – csak néhány részösszefüggés 
jobb megvilágítására vállalkozhatunk. Így a birtokméret és a gazda életkora, valamint iskolai 
végzettségének elemzésével foglalkozunk részletesebben. 
 
2. Anyag és módszer 
Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek gazdálkodóira alapozva kérdőíves 
felmérésünket 1997-ben indítottunk el, melynek során – az anonimitást biztosítva – a 
gazdálkodással és a gazdával kapcsolatban gyűjtöttünk információkat. A gazdálkodók kiválasztása 
során törekedtünk arra, hogy a megye összes kistérsége, települése képviselve legyen. Öt 
alkalommal végeztünk felmérést, először 1997., 2000.,2002-ben, majd 2005-ben már az EU 
csatlakozás hatásainak problémakörével is foglalkoztunk. 2008-ban a multifunkciós 
mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéskörrel bővült a felmérésünk. A 2015-ös, hatodik felmérésünk 
során folytattuk a vizsgált gazdálkodói körben a diverzifikációs próbálkozások felmérését*.  
 
Az adatbázis 100 fő közeli gazdálkodóra terjedt ki, 2015-ben 864 gazdálkodóra kibővítettük 
felmérésünket a falugazdász hálózattal együttműködve. Az alkalmazott, rétegzett mintavétel azonos 
mintanagyság és azonos szórású jellemző mellett nagyobb megbízhatóságot jelent, mint az 
egyszerű véletlen mintavétel. A kutatás eredményei, az azokból levonható következtetések 
alapvetően a vizsgált sokaságra vonatkoznak. A minta nagysága lehetővé teszi azonban az érintett 
térségekre vonatkozó következtetések levonását is. Ennél nagyobb téregységekre csak más 
kutatásokkal, szakirodalmi közlésekkel történő összehasonlítás révén extrapolálhatunk. 
 
Az eredmények ismertetéséhez négy birtokkategóriát alakítottunk ki. A birtokkategóriák a 
következők (hektárban): I.(<10); II. (10,1-30,0); III. (30,1-300,0); IV.(>300,1). A feldolgozásunk során 
mi a 30,1-300 hektár közötti területtel rendelkező gazdaságokat közepes méretűnek tekintjük. 
A gazdálkodók életkorának felméréséhez négy korcsoportot alakítottunk ki: I.(<40 év); II. (41-
55 év); III. (56-65 év); IV. (>65 év felettiek). A 40 év alatti korosztályt tekintjük fiatal gazdáknak. 
 
A gazda legmagasabb iskolai végzettségét tekintve a következő kategóriákba soroltuk a 
válaszokat: mezőgazdasági felsőfokú; egyéb felsőfokú; mezőgazdasági középfokú; egyéb 
középfokú; mezőgazdasági szakmunkás, egyéb szakmunkás; és általános iskolai tanulmányok. 
 
3. Eredmények 
                                            
* 2015-ös felmérésünk adatbázisa folyamatosan bővül, a tanulmány írásakor 90 százalékos feldolgozottságú 
volt. 
 Czimbalmos Róbert, Kovács Györgyi 
222 
A megyei felmérésben szereplő gazdálkodók által használt szántóterület, illetve összes 
mezőgazdasági terület az első öt felmérésben nem érte el az összes megyei szántó illetve 
mezőgazdasági terület [6] 10 százalékát (6-7%). A 2015. évi, hatodik felmérésben, ugyanez az arány 
– a kérdőívek 90 százalékos feldolgozottságánál – 23,7% szántónál, illetve 22,6% a mezőgazdasági 
összterület esetén, amely értékek jóval a reprezentativitás által támasztott követelmény felett 
vannak. 
A vizsgált gazdálkodói körben a földterületek (szántó és gyep) megoszlását ismerteti az 1. 
ábra. A megyében, a legnagyobb részben a közepes méretű (30-300 hektár közötti) gazdaságokkal 
találkozhattunk mindegyik felmérés során 1997 óta! A 10 hektár alatti gazdaságok aránya 10 év alatt 
stagnált a vizsgált körben. A 10-30 hektár közötti gazdaságok száma 2002-ig növekedett. A 300 
hektár feletti földterülettel rendelkező gazdaságok aránya 2008-ra megtöbbszöröződött. 2015. évi 
felmérés a megye 78 települését érintette (864 gazdálkodó). Mivel a vizsgált gazdálkodói kör 
jelentősen bővült, a gazdálkodók használatában levő földterületek méretkategória szerinti 
besorolása tovább finomodott. Megállapítható, hogy megyei szinten stabilizálódott a 10 hektár alatti 
gazdálkodói arány, ez egyrészt a földhöz való ragaszkodással magyarázható, másrészt a 
kormányzati birtokpolitika (állatjóléti-, SAPS, AKG és egyéb támogatások) hatására a kisebb 
birtoktestek is felértékelődtek. A birtokkoncentráció országos tendenciája 2015-ben is megmaradt, 
egy átstrukturálódás játszódott le megyei szinten is: a területalapú támogatások teljes összegének 
lehívása érdekében a gazdálkodók használatában levő fölterület (saját/bérelt) 1 200 hektár alatt 
marad az esetek többségében. 
 
 
1. ábra. A gazdálkodók által használt földterületek méretének alakulása 1997-2015  
(Forrás: saját adatbázis) 
 
A felmérésekben részt vett gazdálkodók életkorának vizsgálatakor megfigyelhetjük (2. ábra), 
hogy 1997-től 2005-ig egy erőteljes elöregedési folyamat volt jellemző. Az 56-65 év közötti és a 65 
év feletti korosztály is növekedést mutatott 2005-ig. A 40 év alatti, fiatal gazdálkodók számában – 
az EU csatlakozás után, valamint a jelenlegi támogatási rendszernek köszönhetően – jelentős, 
pozitív irányú elmozdulás történt. Ezen gazdálkodók aránya az általunk vizsgált sokaságban 2005-
2015 között 7-ről 18 százalékra emelkedett. A felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező, 
tapasztalt korosztály létszámában 2005 és 2015 között kismértékű növekedés könyvelhető el. A 
legidősebb korosztály (a 66 év felettiek) aránya az ezredfordulótól kezdődően folyamatosan 
mérséklődik. Ők azok, akik családon belül átadják a földterületet a fiatalabbaknak. 
 Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók idősoros vizsgálata (1997-2015)  
  223 
Érdekességképpen megemlítjük, hogy 2015 év adatbázisának legidősebb gazdálkodója 93 éves és 
egy eléggé munkaigényes területen, gyümölcstermesztésben érdekelt. 
 
 
2. ábra. A vizsgálatban részt vett gazdálkodók életkorának alakulása 1997-2015  
(Forrás: saját adatbázis) 
 
A 3. ábra azt mutatja be, hogy a 300 hektárnál nagyobb földterületet művelő gazdálkodók 
életkora hogyan változott az elmúlt 18 évben. Megállapítható, hogy a 40 évtől fiatalabb, szakirányú 
szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2015-ig folyamatosan csökken. Ennek oka a 
birtokkoncentrációban keresendő: a nagyobb földterületeket szerző (vásárlás/bérlés) fiatal gazdák 
elkötelezettek hosszútávon. A 18 éves vizsgálati időszak alatt az 1997-ben 40 év körüli két 
korosztály „kiöregedett”, átkerült az idősebb korosztályokba.  
Ezzel párhuzamosan a gazdálkodó családokban kinevelődött az a fiatal gazdászréteg (2015-
ben ők már 13%-ot képviselnek!), aki majd átveszi vagy már átvette a gazdaság vezetését, ebben 
nagy lökést adtak a fiatal gazdák támogatására kiírt pályázatok. A föld megtartása, annak bővítése 
a legfontosabb rövid- és hosszútávú cél a gazdálkodók számára. 
 
 Czimbalmos Róbert, Kovács Györgyi 
224 
 
3. ábra. A 300 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodók életkor szerinti megoszlása  
(Forrás: saját adatbázis) 
 
A mezőgazdasági szakmai végzettséggel (alap, közép és felsőfokú) rendelkezők részaránya, 
a vizsgált gazdálkodók között, mindegyik vizsgálati évben 60% felett volt (4. ábra).  
 
 
4. ábra. A vizsgált gazdálkodók iskolai végzettségének alakulása 1997-2015 
(Forrás: saját adatbázis) 
Ők azok, akik a mezőgazdasági területek több mint kétharmadát birtokolják és művelik. Nem 
elhanyagolható számban vannak jelen az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók, 
akik főállásuk mellett kisebb területen „gazdálkodnak”, pontosítva – a szigorított földtörvény miatt – 
 Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók idősoros vizsgálata (1997-2015)  
  225 
családon belül földtulajdonosok, de a tulajdonukban levő földterületet a főállású gazdálkodó 
családtag műveli, használja. A középfokú szakmai és egyéb végzettséggel rendelkezők részaránya 
a vizsgálati időszakban stabil, lassú növekedést mutat 2015-ben. 
Az alacsonyabb iskolai végzettség az idősebb korú őstermelői kör jellemzője, ők a nyugdíj 
mellett kiegészítő tevékenységként gazdálkodnak. 
 
4. Következtetések, javaslatok 
 
 Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az általunk 1997 óta vizsgált gazdálkodói körben is 
nyomon követhetőek az országos folyamatok, így a birtokkoncentráció, a korábbi évekre 
jellemző elöregedés. 
 A gazdálkodók egyre nagyobb hányada szakirányú végzettséggel rendelkezik. Ebben a pozitív 
folyamatban a jelenlegi támogatási rendszer is nagy szerepet játszik. 
 Az utóbbi tíz évben növekedésnek indult a fiatal gazdák aránya, szakmailag képzettek és 
jellemzően nagyobb földterületen gazdálkodnak.  
 A megkérdezett idősebb gazdálkodók jelentős hányadának pedig van olyan fiatal családtagja, 
akinek át fogja tudni adni a gazdaságot. 
 2015 évtől rendeződni látszik az osztatlan közös földtulajdon problémaköre, újabb állami 
földterületek (400 ezer ha!) kerülnek a kis és közepes földterülettel rendelkező gazdálkodók 
tulajdonába [7]. 
 Az utóbbi évtized kormányzati, főhatósági szabályozásai hatására a mezőgazdaságban 
lezajlott pozitív változások mellett (felgyorsult a struktúraváltás, növekedett a 
magántulajdonban levő földterületek aránya), a kormányzati szándékkal ellentétes „negatív” 
folyamatok jelentek meg: a tőke- és birtokkoncentráció eredményeképpen egyre kevesebb a 
kisgazdaság és a kisebb számú, de a mezőgazdasági területek jelentős részét használó 
nagygazdaságok egyre nagyobb hatékonysággal, egyre kevesebb munkavállalóval 
tevékenykednek. 
 
Felmérésünk eredményeit elemezve megállapítható, hogy a fenti intézkedések jelentős 
mértékben segítették, konszolidálták az általunk vizsgált gazdálkodói kört. Elégedettségi 
vizsgálatunk szerint a megkérdezett gazdálkodók 70 százaléka az EU csatlakozás után 12 évvel 
gazdaságát jobb helyzetben látta, mint a csatlakozás előtti időszakban. A maradék 30 százalék 
negyede korábbi helyzetéhez képest nem érez pozitív változásokat, míg háromnegyedük egyéb 
okok miatt tartja kedvezőtlennek a helyzetét. 
 
Irodalomjegyzék 
[1] Burgerné G. A. (2015): A kis (családi) gazdaságok helyzete az Európai Unióban. Gazdálkodás, 59. évf. (2015.1.) 
pp. 3-19. 
[2] Fehér A.; Czimbalmos R.; Kovács Gy.; Szepesy E. (2010): Birtokkoncentráció, foglalkoztatás, diverzifikáció és 
multifunkcionalitás. Gazdálkodás, 54. évf.. (2010. 3.) pp. 286-296. 
[3] „KSH,”  Gazdaságszerkezeti összeírás. [Online]. Available: 
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo_elozetes_2013.pdf. [Megtekintés: 11-jan-2016]. 
[4] „KSH-AGRYA,” A fiatal gazdák helyzete Magyarországon. [Online]. Available: 
http://agronaplo.hu/files/2013/02/KSH_AGRYA_kiadvany_fiatal_gazda.pdf. . [Megtekintés: 11-Jan-2016]. 
[5] “11/2015. (III. 13.) FM rendelet”  A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról. [Online]. Available: 
http://tudas.nak.hu/hu/15-tamogatasok/8856-11-2015-iii-13-fm-rendelet-a-fiatal-mezogazdasagi-termelok-
tamogatasarol. [Megtekintés: 11-Jan-2016]. 
[6] KSH adatbázisok (1997-2014): Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve. Xerox Magyarország 
Kft.152.p. 
[7] [Online]. Available: : http://www.napigazdasag.hu/cikk/53800/.. [Megtekintés: 25-Aug-2015]. 
 
 
 


Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók idősoros vizsgálata (1997-2015)

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/227525/1/file_up_Gradus_269-1057-1-PB.pdf

Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók idősoros vizsgálata (1997-2015)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive