Buzetzky, Dóra Beáta

Fórián, Sándor

University of Debrecen Electronic Archive

Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 39
KÖLESÉR KÖRNYÉKI FELSZÍN ALATTI VIZEK VÍZKÉMIAI 
VIZSGÁLATA ⊗ 
 
WATER CHEMICAL EXAMINATIONS OF GROUNDWATER AT THE 
AREA OF KÖLESÉR  
 
BUZETZKY Dóra 
FÓRIÁN Sándor 
 
III. éves környezetmérnök szakos hallgató,  
adjunktus  
Debreceni Egyetem Műszaki Kar  
Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék  
4028 Debrecen Ótemető u 2-4  
dora_beata@freemail.hu,  
forian@eng.unideb.hu 
 
Kivonat: Ivóvízfogyasztásra elsősorban felszín alatti vizeket használunk, így ezek minőség ellenőrzését fontos 
feladatnak tartjuk. Vizsgáltuk a nagyszalontai artézi kutak, illetve a tenkei gyógyvizek minősítését. 
A Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék laboratóriumában és helyszínen 
folytattunk analitikai célú vizsgálatokat.  A kapott eredményeket összevetettük az érvényes jogszabályi hátérrel 
és levontuk saját köveztetéseinket. 
 
Kulcsszavak: artézi kút, gyógyvíz, jogszabály 
 
Abstract: Drinking water we use waters under a surface primarily, and quality control of these. We consider an 
important task. We examined the quality of the artesian springs and the medicinal waters. We carried out water 
analytical tests in the laboratory of the Department of Environmental Engineering, Faculty of Enginnering, 
University of Debrecen and on the site. We made a comparison between the obtained results and the law being 
in force, we have drawn our conclusion. 
 
Keywords: artesian spring, medicinal water, measure 
 
1. BEVEZETÉS 
 
1.1. Nagyszalonta és környékének rövid bemutatása 
 
Nagyszalonta az ország nyugati részének városa, Bihar megye délnyugati részén terül el; Nagyváradtól 
délre, 38 km távolságra a Nagyvárad-Arad-Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól 
keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelőhöz. 
A település az 1214-es, a pápai tized jegyzékben már fellelhető Zalantha néven. 1606-ban Bocskai 
István erdélyi fejedelem a 300, vitézségéről híres, hajdúnak ajándékozza Dél-Erdély kulturális, vallási 
központját, Kölesér várát. Ám a törökök által 1598-ban lerombolt várból már semmi sem maradt, a 
hajdúk pedig 1, 1/2 hónapi keresgélés után megtalálták a Toldi-kastélyt.  
Ott telepedtek le és megalakították Szalonta városát. A kastélyt 1606-1625 között bérelték, 1625-ben 
pedig megvásárolták.  
 A mocsaras területen álló kastélyt várfallal, vízzel teli vársánccal vették körül, 1636-ra elkészültek 
a munkálatokkal és az év őszén I. Rákóczi György hajdúi csellel, csalással, le is győzték a török 
csapatot. 18 évvel később 1658-ban, a várat a fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe 
kerüljön, a lakosság pedig elmenekült. 43 évig lakatlan volt a vidék és csak 1695 után kezdett újra 
                                                 
⊗ Szaklektorált cikk. Leadva: 2011. december 20., Elfogadva: 2012. február 28. 
    Reviewed paper. Submitted: 20. December.  2011. Accepted: 28. February, 2012. 
    Lektorálta:  KECZÁNNÉ Dr. ÜVEGES Andrea / Reviewed by Dr. Andrea  KECZÁN ÜVEGES 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 40
benépesülni. A XVIII. században már 200 magyar nemesi család lakott itt. A település fejlődése a XIX 
század végén indult el. [1] 
 
1.2. Mintavételi helyeink 
 
Lakóhelyemen, Nagyszalontán és környékén, Tulkán és Tenkén vizsgáltuk az ott lévő kutak vizeinek 
minőségét. Négy artézi kutat és két gyógyvizet. Név szerint: Nagyszalontán a Petőfi és Tenkéi artézi 
kutat, Tulkán a Főutcai és a Csorda artézi kutat, illetve Tenkén két gyógyvízforrást. A városban élő 
emberek közül sokan a vezetékes ivóvízzel szemben, az artézi kutak vizét választják.  
 
1.3. Artézi kút  
 
Az artézi víz a rétegvíz speciális esete, nevét a francia (Artois) tartomány nevéről kapta, ahol először 
létesítettek ilyen kutakat. Az artézi víz fogalma olyan mélységi vízadó rétegben levő vízre utal, 
amelynek a természetes nyomásszintje a terepszint felett van. Az ilyen rétegekre szűrőzött kút vize 
tehát szivattyús termelés nélkül is kifolyik a terepszintre (túlfolyik). A felesleges vízelfolyások 
elkerülése érdekében az ilyen kutak csövét a felszín felett is toronyszerűen kiemelik, vagy gyakrabban 
nagynyomású lezárható kútfejet alakítanak ki [2]. 
 
 
 
1. kép mintavétel a Tenkei kútból (készítette: Fórián Sándor) 
 
1.4. Tenkei gyógyvíz 
 
Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik 
gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz 
kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. 
 Tenke a nyárszegi dombok aljában, Bihar megye déli részén terül el, mindössze 25 km-re 
Nagyszalontától 131 m magasságban. Tenkének saját gyógyfürdője is van. A település ásványi sókban 
gazdag vizeit már Árpád korában is ismerték. A tenkei gyógyvíz bikarbonát-, kalcium-, magnézium-, 
nátrium-ionokat tartalmazó gyengén szénsavas. Emésztőrendszeri bántalmakra (gyomorhurut, fekély, 
vastagbélhurut), epebántalmakra (epe-diszkinézia, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy gyulladás), 
illetve anyagcsere és táplálkozási zavarok (cukorbetegség) kezelésére használják. [3], [4]. 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 41
 Tenkén két kutat vizsgáltunk. A benti kút (2. kép) az intézmény területén, a kinti kút pedig 
közterületen az intézmény mellett található. 
 
 
 
2. kép Tenkei gyógyvíz benti kútja (készítette: Buzetzky Dóra) 
 
2. VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK 
 
2.1. Terepi mérések 
 
A mintavételi helyeken a Multi 340/set 2F30-104B22-es bőrönd által végeztünk vízanalitikai 
vizsgálatokat. A mérőbőröndben található mérő műszerekkel az alábbi paraméterek értékeit határoztuk 
meg a helyszíneken: 
 
• pH 
• redox feszültség 
• oldott oxigén koncentráció 
• oldott oxigén telítettség 
• fajlagos vezetőképesség 
• sótartalom 
• hőmérséklet 
 
pH mérése 
 
A vizek minősítésénél fontos paraméter a pH, amely meghatározása kombinált üvegelektród 
segítségével potenciometriás módszerrel történt. Ez egybeépítve tartalmazza a mérő és a referencia 
elektródot is. Az üvegelektród mérőelektród része egy vékony falú üveggömb, mely az oldat hidrogén-
ionjaival ioncsere egyensúlyt alakít ki. (pH= - log [H+], ahol a [H+] hidrogénion koncentráció). [5]  
 A pH-mérés eredményeit a 1. és a 2. diagramban foglaltuk össze. Az artézi kutak vize a semleges 
pH-tól igen kismértékű pozitív eltérést, míg a tenkei gyógyvíz minták kismértékű negatív eltérést 
mutattak. Összességében elmondható, hogy a vízminták pH-ja csak kismértékben tér el a semleges 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 42
pH-tól (pH=7) és jóval az előírt magyarországi és romániai határértéken (6,5 <pH <9,5) belüli. 
 
6,6
6,8
7
7,2
7,4
7,6
7,8
Csorda kút Főutcai kút Petőfi kút Tenkei kút
pH
‐é
rt
ék
2010.04.12
2011.10.24
 
1. ábra Artézi kutak mért pH-értékei 
 
6,2
6,3
6,4
6,5
6,6
6,7
6,8
6,9
7
7,1
Tenkei gyógyvíz kinti kút Tenkei gyógyvíz benti kút
pH
 é
rt
ék
2010.04.12
2011.10.24
 
 
2. ábra Tenkei gyógyvíz mért pH-értékei 
 
Fajlagos elektromos vezetés mérése (fajlagos vezetőképesség) 
 
A vezetőképesség mérésén alapuló elektroanalitikai eljárás a konduktometria. Egy oldat 
vezetőképességét a benne lévő kationok és anionok okozzák. A tiszta víz vezetőképessége igen kicsi, 
hiszen benne az oxónium- és hidroxid-ionok koncentrációja kicsi. Ezzel szemben az elektrolitok 
oldatában a kationok és anionok már jelentős koncentrációban lehetnek jelen, így az oldat 
vezetőképessége is nagy. A vezetés kolligatív sajátság, az összes ionra jellemző érték. A 
vezetőképesség érték a vizsgálandó oldat ion-koncentrációjára jellemző gyűjtőparaméter. Minél több 
oldott sót, savat, vagy lúgot tartalmaz a vizsgálandó oldat, annál nagyobb a vezetőképessége. A 
fajlagos vezetőképesség mértékegysége: Siemens/méter. A vezetőképesség mérése elektrokémiai 
ellenállásméréssel történik.  
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 43
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
Tenkei
gyógyvíz kinti
kút
Tenkei
gyógyvíz
benti kút
Csorda kút főutcai kút Petőfi kút Tenkei kút
Ve
ze
tő
ké
pe
ss
ég
 (µ
S/
cm
) 
 
 
3. ábra A kapott vezetőképesség értékek 
 
 A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy az artézi kutakból vett vízminták vezetőképessége közel 
azonos. A mért értékek a megengedett vezetőképesség vízminőségi határértékét (magyarországi: 2500 
µS/cm, romániai: 1000µS/cm) nem haladták meg. Ezzel szemben a tenkei gyógyvízből vett vízminták 
vezetőképessége igen magasaknak adódtak. A nagy vezetőképesség értékek igen magas oldott só 
koncentrációra utalnak. 
 A fajlagos vezetőképesség méréséhez használt elektródával történik a sótartalom meghatározása. A 
tenkei gyógyvíz esetében volt csak mérhető a sótartalom, melynek eredménye a 4. ábrán látható. 
 
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
Tenkei gyógyvíz kinti kút Tenkei gyógyvíz benti kút
Só
ta
rt
al
om
 g
/l 
 
 
4. ábra A tenkei gyógyvizek esetében mért sótartalom értékei 
 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 44
 A Tenkei gyógyvíz vízmintáinak sótartalma (4. ábra) jó korrelál ugyanezen vízminták 
vezetőképesség értékeivel (3. ábra), hiszen a gyógyvizeknek volt a legmagasabb a veztőképessége, és 
a magas vezetőképesség érték nagy mennyiségű oldott só jelenlétére utal. 
 
 
 
3.kép Helyszíni mérés közben (készítette: Buzetzky Sándor) 
 
2.2. Laboratóriumi vizsgálatok 
 
A Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszékének laboratóriumában 
lehetőségünk nyílt a kutak vizeinek analitikai célú vizsgálatára. Ezen belül kiemelnénk a lúgosságot és 
az ionkromatográfiás vizsgálatokat. 
 
Vízminta lúgosságának meghatározása  
 
0
10
20
30
40
50
60
70
Tenkei 
gyógyvíz kinti 
kút
Tenkei 
gyógyvíz benti 
kút
Csorda kút Főutcai kút Petőfi kút Tenkei kút
m
m
ol
/d
m
3
5. ábra Általunk mért összes lúgosság értékei 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 45
 A lúgosságot erős sav mérőoldattal, titrálással határozzuk meg. A természetes vizekben jelenlevő 
oldott anyagok ásványi illetve szerves eredetűek. A szerves anyagokhoz képest általában magasabb 
arányban előforduló oldott ásványi anyagok disszociált formában vannak jelen. Ezek egy része 
lúgosan hidrolizál azaz a víz pH-ját növeli. A lúgosság eredményeink látszólag ellentmondást 
mutatnak a vizekben mért pH értékekkel. De a tenkei gyógyvizek magas hidrogén-karbonát tartalma 
puffert képez, így több sav befogadására képes.  
 A természetes vizeknél a lúgosságot rendszerint az alkáli-földfém-hidrokarbonátok okozzák. Ebben 
az esetben a víz pH értéke 8,3 alatt van. Az összes lúgosságnak (m’) azt a részét, amely meghaladja a 
pH= 8,3-at a víz szabad lúgosságának (p’) nevezzük. [5] 
 
 
 
4. kép lúgosság mérése a Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék laboratóriumában  
(Készítette: Fórián Sándor) 
 
Ionkromatográfiás vizsgálatok 
 
A különböző minőségű anionok és kationok mennyiségi analízise a DIONEX ICS-3000 
ionkromatográfiás mérőműszer segítségével történt. 
 A 6. ábrán megfigyelhető, hogy a Tenkén fellelhető gyógyvizek kloridion tartalma igen magas 
értéket mutat, amely a víztípusnak megfelelően az artézi kutak kloridion tartalmának többszöröse. Ez 
teljesen elfogadható az ilyen gyógyvizek esetén, hiszen ezen vizek magas ásványi anyag tartalma miatt 
használjuk gyógyításra. A többi minta esetében nem tapasztaltunk kiugró értékeket. Ezek megfeleltek 
mind a magyarországi, mind a romániai határértékeknek. A két ország határértékei között nem sok 
eltérés figyelhető meg. A fluorid- ion magyarországi határértéke: 1,5 mg/l romániai határértéke: 1,2 
mg/l. A klorid-ion magyarországi határértéke: 100 mg/l, romániai határértéke: 250mg/l. A szulfát 
magyarországi: 250mg/l, romániai határértéke pedig 200 mg/l. 
 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 46
0
200
400
600
800
1000
1200
m
g/
l
Petőfi kút Tenkei kút Csorda kút
Főutcai kút Tenkei gyógyvíz kinti kút Tenkei gyógyvíz benti kút
 
6. ábra A mért anion értékek 
 
 A kationok ionkromatográfiás eredményeit a 7. ábra szemlélteti. Elmondható, hogy a gyógyvizek 
nátrium-ion tartalma víztípusának megfelelően többszöröse az artézi kutakénak. A Csorda és Főutcai 
kutak esetében az ammóniumion túllépi mind a magyar mind a román határértékeket. Az 
ammóniumion magyar jogszabályban megfogalmazott határértéke: 0,2 mg/l, míg a romániai 
határérték: 0,5 mg/l.  
 A Tenkei kút a romániai határértékeknek megfelel, a magyar határértéket viszont túllépi. A Petőfi 
kút mindkét ország határértékének megfelel. A határérték túllépés okának vizsgálata még folyamatban 
van. Egyéb kiugró értéket nem tapasztaltunk.  
 Továbbá elmondható, hogy a gyógyvizek kation tartalma a legmagasabb a vizsgált minták közül. 
Az ionkromatográfiás vizsgálatok jó egyezést mutatnak a vezetőképesség, illetve a sótartalom 
értékeivel, hiszen mindhárom esetben a gyógyvizeknél mértük a legtöbb iont. 
 A nátriumot, káliumot, magnéziumot és kalciumot megemlítik a különböző jogszabályok, de rájuk 
vonatkozó vízminősítési határértéket nem találtunk. Ezzel szemben a romániai oldalon a 
magnéziumionra illetve a kalciumionra létezik határérték, melyek a következők:  
A magnéziumion határértéke: 50 mg/l, a kalciumioné pedig: 100 mg/l. 
 
3. ÖSSZEFOGLALÁS 
 
Elmondható, hogy Nagyszalonta városában és a környező falvakban az artézi kutak vize jó minőségű, 
a kémiai komponensek többsége nem lépi túl a romániai és a magyarországi határértékeket sem.  
Vizsgálataink eddigi eredményei alátámasztották a helyi lakosok állítását, miszerint a kutak vize 
ivóvízfogyasztásra alkalmas. 
 További célkitűzésünk a kutak vízhozamának mérése, melyet azért szeretnénk elvégezni, hogy ez a 
vízmennyiség figyelembe vehető-e a település ivóvízellátásánál. 
Egy vizsgált alkotónál, az ammóniumion esetében tapasztaltunk határérték túllépést, ennek okát a 
továbbiakban szeretnénk vizsgálni. 
 
Debreceni Műszaki Közlemények 2012/1 (HU ISSN 2060-6869) 
 47
Te
nk
ei 
gy
óg
yv
íz 
kin
ti k
út
Te
nk
ei 
gy
óg
yv
íz 
be
nt
i k
út
Te
nk
ei 
kú
t
Cs
or
da
 kú
t
Lítium
Magnézium
Nátrium
0
200
400
600
800
1000
1200
K
on
ce
nt
rá
ci
ó 
(m
g/
l)
Kation értékek
Lítium Ammónium  Magnézium Kálium Nátrium Kalcium
 
 
7. ábra A kutak vizeiben mért kation értékek 
 
4. FELHASZNÁLT IRODALOM 
 
[1] Dánielisz Endre: Szalontai séták (Nagyváradi Nyugati Kiadó, 1993.) 
[2] Környezetvédelmi és természetvédelmi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 
[3] Fodor Ferenc: Az el nem sodort falu (Kapitális Kft., Debrecen, 2009.) 
[4] Buzetzky Dóra: Nagyszalonta és környéke artézi kutainak felmérése, TDK dolgozat 2011:  
[5] Dr. Bodnár Ildikó: Környezet analízis I., oktatási segédlet, DE-MK, Debrecen, 2010 


Kölesér környéki felszín alatti vizek vízkémiai vizsgálata = water chemical examinations of groundwater at the area of Kölesér

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/181306/1/file_up_buzetzky.pdf

Kölesér környéki felszín alatti vizek vízkémiai vizsgálata = water chemical examinations of groundwater at the area of Kölesér

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive