Berta, András

Komár, Timea

Módis, László

Sohajda, Zoltán

University of Debrecen Electronic Archive

SZEMÉSZET 142. évfolyam (2005) 41
A lamellaris keratoplasticák száma az utóbbi évtizedekben 
jelentősen csökkent. Bár az ilyen műtétek aránya a kera-
toplasticák között a világ különböző régióiban igen eltérő, 
az mindenképpen megállapítható, hogy a lamellaris kerato-
plasticák száma a fejlett ipari országokban lényegesen kisebb 
részét teszi ki a szaruhártya-átültetéseknek, mint a fejlődő 
országokban.9 Ezen műtétek speciális típusa a sclerokera-
toplastica, amely még kisebb részt képvisel a keratoplasticák 
között. Magát a műtéti eljárást, azaz a corneoscleralis felszín 
fedését, illetve pótlását cadaverből vett cornea-sclera össze-
függő szövetével Süveges dolgozta ki a recidiváló pterygiu-
mok kezelésére. A módszer alapjai az Alberth által alkalma-
zott extracornealis keratoplastica műtéti eljárására épülnek.11 
Annak ellenére, hogy a sclerokeratoplastica nem tartozik a 
szemsebészek által gyakran végzett műtéti eljárások közé, 
jelentőségét – mint a bulbus megtartásának sokszor egyetlen 
lehetséges módját – több szerző is hangsúlyozza.1,2,5,9,12 Cé-
lunk az volt, hogy a Szemklinikán az elmúlt 8 évben (1996–
2003) végzett sclerokeratoplasticák adatait retrospektív mó-
don megvizsgáljuk és eredményeinkről beszámoljunk.
Beteg és módszer
1996. január 1. és 2003. december 31. között összesen 8 
beteg esetében végeztünk sclerokeratoplasticát. Négy be-
tegnél recidiváló pterygium miatt történt a műtét. Három 
beteg esetében terápiarezisztens cornea-ulcus és egy eset-
ben corneaperforáció – amelyek a limbustól 3 mm-en belül 
helyezkedtek el – volt a műtét indikációja. Az excentrikus 
elhelyezkedésű elváltozást minden esetben úgy távolítottuk 
el, hogy a kórós területet a trepán teljes egészében magába 
foglalta. Hét esetben lamellaris cornea-sclera szövete ke-
rült eltávolításra. A szövetek preparálása olyan mélységben 
történt, ahol már nem voltak sem a pterygium miatti heges 
területek, sem a cornealis fekély által károsított rostok. A 
donort csomós 10-0-s nylon varratokkal rögzítettük. Egy 
esetben a limbus melletti cornea perforációja miatt teljes 
vastagságú cornea és lamellált sclera összefüggő szövete 
került eltávolításra, illetve átültetésre. A recipiens kitrepa-
nálásnál a csarnokzugi képletek intaktságának megőrzése 
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Szemészeti Klinika, Debrecen  
(igazgató: Berta András) közleménye
Sclerokeratoplastica a Debreceni Szemklinikán  
az 1996 és 2003 közötti időszakban*
SOHAJDA ZOLTÁN, KOMÁR TÍMEA, MÓDIS LÁSZLÓ, BERTA ANDRÁS
Célkitűzés: A szerzők retrospektív elemzés alá vetették a Debreceni Szemklinikán az 1996–2003-as időszakban végzett 
sclerokeratoplasticák adatait. Megvizsgálták a műtéti indikációt, a posztoperatív időszak adatait.
Módszerek: Az összesen 8 műtétből 7 esetében lamellaris cornea-sclera, egy esetben teljes vastagságú cornea és 
lamellaris sclera összefüggő szövete került átültetésre. 
Eredmények: 4 esetben terápiarezisztens, limbushoz közeli cornealis defektus (fekély, perforáció), 4 esetben recidiváló 
pterygium indikálta a műtétet. Az átlagos követési idő 18,6 hónap volt. Egy recidiváló pterygium esetében volt szükség 
reoperációra.
Következtetések: A szerzők véleménye szerint a cornea elváltozásaival társuló limbalis elégtelenség eseteiben a 
sclerokeratoplastica hatékony terápiás módszer lehet.
Kulcsszavak: sclerokeratoplastica, rekonstrukció
Sclerokeratoplasty at the University of Debrecen Department of Ophthalmology, 1996–2003
Aim: To study the indications for sclerokeratoplasty, and also data relating to the postoperative period, by 
retrospective analysis of the records of sclerokeratoplasties performed between 1996 and 2003 at the University 
Department of Ophthalmology. 
Methods: A total of 8 cases were studied. In seven of them lamellar cornea-sclera tissue was used, while in one 
case a full-thickness corneal graft with adjacent lamellar scleral tissue was transplanted.
Results: Indications were therapy-resistant limbal corneal defect (ulcer, perforation; 4 cases), and recurrent 
pterygium (4 cases). In one case of recurrent pterygium, re-operation was required. The mean follow-up period 
was 18.6 months. 
Conclusion: In the authors’ opinion, in cases of limbal insufﬁciencies associated with corneal alterations,
sclerokeratoplasty may be an effective therapeutic option.
Key words: sclerokeratoplasty, reconstruction
SOHAJDA ZOLTÁN: SCLEROKERATOPLASTICA A DEBRECENI SZEMKLINIKÁN AZ 1996 ÉS 2003 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
*  A SHIOL 2004. évi kongresszusán elhangzott előadás 
alapján
42 SZEMÉSZET
miatt a scleralebeny lamellaris preparálása kb. 1 mm-re 
beterjedt a cornea szövetébe. Minden műtét retrobulbaris 
érzéstelenítésben történt. A cornea-sclera összefüggő szö-
vete minden esetben cadaver bulbusból származott. Ter-
mészetesen a kötelezően előírt szűrővizsgálatokat (többek 
között: AIDS, hepatitis kizárása) ezekben az esetekben is 
elvégeztük. A műtét végén subconjunctivalis antibiotikum 
(Tobramycin) és szteroid (Dexamethasone) injekciót adtunk. 
Ezt követően legalább egy hónapig antibiotikum+szteroid 
(Tobramycin+Dexamethasone) cseppet, majd legalább há-
rom hónapig szteroid (Prednisolone) cseppet alkalmaztunk. 
Szteroidot (Dexamethasone) három esetben adtunk a poszt-
operatív időszakban subconjunctivalisan, parenterális al-
kalmazásra nem volt szükség. Varratszedés leghamarabb a 
műtétet követő 3 hónap után történt.
Eredmények
Eredményeinket az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táb-
lázat adatait elemezve megállapítható, hogy az átlagéletkor 
52,1 év a férﬁ/nő arány 3/5, az átlagos követési idő 18,6
hónap volt. Minden esetben excentrikus helyzetű volt a 
transzplantátum. Hét esetben lamellaris sclera-cornea ösz-
szefüggő szövete, míg 1 esetben a lamellált sclerával együtt 
teljes vastagságú cornea szövete került átültetésre (1/a., 
1/b., 1/c. ábra).
A 3 szaruhártyafekély esetében rheumatoid arthritis állt 
etiológiai faktorként a háttérben. Míg egy beteg esetében 
a cornea perforációjának oka a többszöri pterygiumellenes 
műtétet követően kialakult descemetokele volt, amely mű-
tét előtt perforált.
Az összesített adatokat ﬁgyelembe véve az átlagosan
7,0 mm-es recipiens ágyba 7,5 mm-es donor korong ke-
rült kitrepanálásra. Ezek az értékek a recidiváló pterygium 
SOHAJDA ZOLTÁN
1. táblázat. Az 1996–2003 közötti időszakban sclerokeratoplasticán átesett betegek adatai
 
Betegek Nem Életkor 
(év)
Követési 
idő 
(hónap)
Műtéti indikáció Donor-
átmérő
(mm)
Recipiens-
átmérő
(mm)
Pre-
operatív 
visus
Poszt-
operatív 
visus
Immun-
rejekció
Rekerato-
plastica
Varrat-
elégtelenség
 
1 N 52 14 pterygium 
recidivans (2×)
6,5 6,0 0,15 0,9 – – –
2 N 60 25 pterygium 
recidivans (3×)
7,5 7,0 0,15 0,2 5. postop. 
hónap
– –
3 F 44 42 pterygium 
recidivans (2×)
7,5 7,0 1,00  0,95 – – –
4 N 60 22 pterygium 
recidivans (3×)
7,5 7,0 0,15 0,2 – 6. postop. 
hónap
–
5 N 66 18 ulcus corneae 7,5 7,0 0.01 fén. – – 4. postop. 
hónap
6 F 69  6 descemetokele 8,5 8,0 0,15 0,5 4. postop. 
hónap
– –
7 N 39 10 ulcus corneae 8,5 7,5 0,90 1,0 – – –
8 F 27 12 ulcus corneae 7,0 6,5 0,02  0,01 2. postop. 
hónap
– –
 
(postop. = posztoperatív)
1/a. ábra. 62 éves férﬁ beteg jobb szemén 3 alkalommal
történt pterygiumellenes műtét. Ezt követően a limbus 
mellett descemetokele, valamint a cornea és a szomszédos 
sclera elvékonyodása látható
1/b. ábra. A jobb szem az első posztoperatív napon
142. évfolyam (2005) 43
esetében kisebbek, míg a cornealis defektusok (terápia-
rezisztens ulcus, corneaperforáció) esetében nagyobbak 
voltak. A posztoperatív visus – az összes betegre vetítve 
– átlagosan jobb volt a műtét előttinél. Egy esetben sze-
kunder glaucoma jelentkezése után fényérzés nélkülivé 
vált a szem és phtisissel zárult a kórlefolyás. 
Immunológiai rejekeciót – amely a transzplantátum el-
szürkülésével járt – 3 esetben tapasztaltunk. Varratelégte-
lenség egy esetben fordult elő. Egy esetben kellet recidi-
váló pterygium miatt újabb műtétet végeznünk.
Megbeszélés
A sclerokeratoplastica a recipiens és a donor elhelyezke-
désének viszonya szerint kétféleképpen csoportosítható. A 
donor helyzete szerint lehet centrális – amikor a donor cent-
ruma a recipiens optikai tengelyén megy át – vagy excent-
rikus helyzetű.5,9
A sclerokeratoplasticák másféle szempont szerint is 
csoportosíthatók. A sokkal gyakoribb lamello-lamellaris 
(lamellaris a donor sclera és cornea szövete) forma mel-
let előfordul a teljes vastagságú donor cornea és lamel-
laris sclera felhasználásával végzett sclerokeratoplastica 
is. Ez utóbbi esetében különös ﬁgyelmet kell fordítani a
csarnokzugi képletek intaktságának megőrzésére. Emiatt 
a limbus melletti 1 mm-es zóna területében lamellarisan, 
ettől centrálisan teljes vastagságban kerül a cornea ki-
trepanálásra.5,9,11
A sclerokeratoplasticát igénylő szemészeti kórképek – 
irodalmi adatok alapján – igen sokfélék lehetnek:1,2,5,9,12
• pterygium recidivans,
• corneadefektus (fekély, perforáció),
• sclerokeratitis,
• staphyloma corneae,
• keratoconus,
• cornealis dermoid,
• opacitas zonularis corneae,
• trauma.
Irodalmi adatok szerint a leggyakrabban ezt a műtéti 
eljárást recidiváló pterygiumok és terápiarezisztens peri-
fériás szaruhártyafekélyek és perforációk esetében alkal-
mazzák.2,3,5,6,9,11,12
Ez állapítható meg a saját beteganyagunkban is. Külö-
nösen ﬁgyelemre méltó ez a tény akkor is, ha ﬁgyelembe
vesszük, hogy klinikánkon az 1946–1995 közötti időszak-
ban végzett összesen 3889 keratoplastica közül 608 volt a 
lamellaris keratoplasticák száma, amelynek 15%-a scle-
rokeratoplastica. Ebben az időszakban ez utóbbi műtétek 
incidenciája 2,34% volt.3 Az 1996–2003 közötti időszak-
ban az összesen 777 keratoplastica közül 16 volt a lamel-
laris keratoplasticák száma. Az erre az időszakra eső 8 
sclerokeratoplastica 1,03%-os incidenciát jelent. A műtéti 
indikáció alapvetően nem változott, mindkét időszakban 
megegyezett a fent említettekkel.
Az irodalmi adatok alapján a sclerokeratoplastica ered-
ményeit a lamellaris keratoplasticák eredményeivel össze-
hasonlítva megállapítható, hogy előbbi esetén nagyobb 
a posztoperatív astigmia, kisebb a posztoperatív visus. 
Ez utóbbi okaként leginkább a leggyakrabban excentri-
kusan elhelyezkedő donor esetében a pupillát keresztező 
hegvonalat tartják. Gyakoribb viszont az immunrejekció 
és a varratelégtelenség, mint a lamellaris keratoplasticák 
esetében. Ezek a különbségek leginkább a sürgős scle-
rokeratoplasticák és az elektív lamellaris keratoplasticák 
vonatkozásában érhetők tetten.5
Azon esetekben is ez a választandó terápiás megoldás, 
amikor a sclera integritásának érintettsége miatt a cornea-
lis ulcusok gyógyításában elterjedt amniontranszplantáció, 
illetve az excentrikus bikonvex perforáló keratoplastica 
nem jön szóba.4,6,7,8,10 Sikeresen alkalmazták ezt a mód-
szert autoimmun (Sjögren-szindróma, krónikus polyarth-
ritis) kórképek talaján kialakult keratitisek és cornealis 
ulcusok kezelésében is.2
Süveges szerint recidiváló pterygiumok esetében a scle-
rokeratoplasticának jobb a cornea ereződésével szembeni 
barrier hatása, mint a lamellaris vagy extracornealis ke-
ratoplasticának.11
Saját betegeinkben az immunrejekció 37,5%-os, a reke-
ratoplastica és varratelégtelenség 12,5–12,5%-os előfordu-
lási gyakorisága nagyságrendjében korrelál a nemzetközi 
hasonló adatokkal.5 Ugyancsak irodalmi adatok szerint a 
recipiens/donor átmérők aránya 4,5–7,5 mm/5,0–8,0 mm 
volt, a legkisebb és a legnagyobb trepánátmérőket ﬁgye-
lembe véve.5 Saját adatainkat tekintve ez az arány 6,5–7,5 
mm/7,0–8,5 mm volt az összes betegre vetítve. 
Több szerző véleménye szerint a sclerokeratoplasticák 
alkalmazása mellett szól, hogy az identikus szövetpótlás 
révén nagyobb a bulbus mechanikai stabilitása, valamint 
jobb a cornea ereződésével szembeni hatása. Olyan ese-
tekben is alkalmazható, amikor a cornea mellett a sclera 
integritása is károsodott, amikor más terápiás eljárás nem 
jön szóba. Hátrányként említhető azonban a nehezebb mű-
téti technika, az excentrikus helyzet miatt gyakran az op-
tikai zónát keresztező hegvonal. Mivel ezt a beavatkozást 
gyakran sürgős műtétként végzik, ez magyarázhatja az 
elektív műtétekhez viszonyított magasabb szövődményrá-
tát (pl. immunológiai rejekció, varratelégtelenség). Abban 
több szerző is egyetért, hogy bizonyos esetekben ez az 
egyetlen módja a bulbus integritásának és funkciójának 
megtartására.1,2,5,9,11,12
Összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt 8 évben 
Klinikánkon a sclerokeratoplasticák indikációs területe 
1/c. ábra. A 4 hónapos kontrollon a cornea 
dekompenzációja látható
SCLEROKERATOPLASTICA A DEBRECENI SZEMKLINIKÁN AZ 1996 ÉS 2003 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
44 SZEMÉSZET
nem változott, ami főbb vonalaiban megegyezik az ezt 
megelőző 40 éves időszak saját adataival. A sclerokerato-
plasticának mint ritka műtéti eljárásnak a létjogosultságát 
saját eredményeink is alátámasztják. Megfelelő indikáció 
esetén ez a műtét a bulbus megtartásának és rehabilitáci-
ójának eredményes módja lehet. 
Irodalom
 1.  Bessant D.A.R., Dart J.K.G.: Lamellar keratoplasty in the 
management of inlammatory corneal ulceration and perforation. Eye 
1994; 8: 22-26.
 2.  Bialasiewicz A.A., Naumann G.O.H.: Tektonische Keratoplastik bei 
perforiertem Hornhautulkus bei Sjögren-Syndrom. Klin Mbl Augenheilk 
1998; 193: 554-564.
 3.  Facskó A., Nagy A., Balázs K., Berta A.: Changing techniques and 
indications for lamellar keratoplasty. Acta Chirurgica Hungarica 1997; 
36: 79-80.
 4.  Honavar S.G., Bansal A.K., Sangwan V.S., Rao G.N.: Amniotic 
membrane trasnpalntation for ocular surface reconstruction in 
Stevens-Johnson syndrome. Ophthalmology 2000; 107: 975-979.
 5.  Jonas J.B., Rainer M.R., Budde W.B.: Tectonic sklerokeratoplasty 
and tectonic penetrating keratoplasty as treatment for perforated or 
predescemetal corneal ulcers. Am J Ophthalmol 2001; 132: 14-18.
 6.  Kerényi Á., Nagy Á., Asztalos A., Dálnoki N., Czimer D., Tóth E.: 
Amniontranszplantáció a szaruhártya betegségeinek kezelésében. 
Szemészet 2003; 140: 177-181.
 7.  Kerényi Á., Süveges I.: Corneal topographic results after eccentric, 
biconvex penetrating keratoplasty. J Cataract Refract Surg 2003; 29: 
752-756.
 8.  Miháltz K., Récsán Zs., Sebestyén M., Radó G.: Corneaperforációhoz 
vezető auroimmun kórképek. Szemészet 2004; 141: 83-88.
 9.  Panda A.: Lamellolamellar sclerokeratoplasty. Where do we stand 
today? Eye 1999; 13: 221-225.
10.  Solomon A., Pires R.T.F., Tseng S.C.G.: Amniotic membrane 
transplantation after extensive removal of primary and recurrent 
pterygia. Ophthalmology 2001; 108: 449-460.
11.  Süveges I.: Sclerokeratoplastica recidiváló pterygiumok eseteiben. 
Szemészet 1989; 126: 3-6.
12.  Wiezorrek R., Bialasiewicz A.A., Engelmann K., Grasedyck K., 
Richard G.: Nekrotisierende Keratitiden bei chronischer Polyarthritis. 
Ophthalmologe 1998; 95: 619-624.
Levelezési cím: Dr. Sohajda Zoltán
DEOEC, Szemklinika
4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.


Sclerokeratoplastica a Debreceni Szemklinikán az 1996 és 2003 közötti időszakban

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/134903/file_up_M04_sohajda.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Sclerokeratoplastica a Debreceni Szemklinikán az 1996 és 2003 közötti időszakban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive