Andorkó, Imre

Debreceni Jogi Műhely

University of Debrecen Electronic Archive

Hibás teljesítés hibátlanul 
Szerzı: Andorkó Imre 
Andorkó Imre: Hibás teljesítés hibátlanul - Recenzió Csécsy Andrea: A szerzıdések 
hibás teljesítése, szavatosság, jótállás, minıségi kifogások intézése címő munkájáról, 
amely megjelent Szikora Veronika (szerk.): Fogyasztóvédelmi magánjog – európai 
kitekintéssel címő könyvben 
  
Bátran nevezhetjük a „Magyar Fogyasztóvédelmi magánjog – európai kitekintéssel” címő 
kötet egyik legfontosabb fejezetének a szerzıdések hibás teljesítésérıl, szavatosságról, 
jótállásról és a minıségi kifogások intézésérıl írt részt. A fogyasztóvédelemmel, fogyasztói 
tanácsadással foglalkozó fogyasztói szervezetek tapasztalatai alapján[1] ugyanis a fogyasztói 
panaszok 60-70 %-a a hibás teljesítéshez kötıdik. A könyvrészlet elkészítésére ezért Dr. 
Csécsy Andrea docens asszony, a DE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének oktatója kapott felkérést, 
aki már több, kitőnı tanulmányt publikált a szerzıdésszegés témakörében és akinek szakmai 
érdeklıdését, hozzáértését a témakörben folytatott doktori kutatás és megszerzett PhD fokozat 
is bizonyítja. A szerzıdéstan hazai és európai fejlıdési irányvonalát figyelemmel kísérıknek 
ezúttal sem kell csalatkozniuk, hiszen alapos, tudományos igénnyel készített, ám a didaktikai 
megfontolásokat is szem elıtt tartó munka született. A néhány – javító szándékú – kritikai 
megjegyzésem ellenére nyugodt szívvel ajánlom a jogászképzésben vagy igazgatási 
képzésben részt vevı hallgatók, fogyasztóvédelmi szakemberek, oktatók, sıt az 
információéhes jogkeresık számára is. A megjegyzéseimet a következı ezer példány 
kiadásának elıkészítése során ajánlom megfontolásra a szerzınek és a szerkesztınek. 
A hibás teljesítést tárgyaló könyvrészlet a hibás teljesítés „újraszabályozásával” kezdi 
feldolgozni a témakört és felidézi, hogy a Ptk. vonatkozó hatályos rendelkezéseit (Ptk. 305 – 
311. §§) a 2002. évi XXXVI. törvény iktatta be  a magánjogi kódexünkbe azért, hogy az 
1999/44/EK irányelvben meghatározott követelményeknek eleget tegyen a jogalkotó. A 
szerzı figyelmet szentelt az irányelv átfogó ismertetésének is és bemutatta a minimum-
harmonizáció szabályozási technikáját. Bemutatta, hogy az irányelvi szabályozást a Ptk. 
kötelmi jog általános részében implementálták, emiatt annak hatálya jóval meghaladja a 
közösségi jogalkotó által megkövetelt alanyi és tárgyi kört. A szerzı számára megfontolásra 
ajánlom ezeknek a részeknek a fogalom-meghatározások utáni ismertetését. Véleményem 
szerint a szerzı által alkalmazott – tehát a szabályozás változásából kiinduló – felépítés abban 
az esetben indokolt, ha a jogszabályok módosítására közvetlenül a tanulmány, értekezés 
megjelenése elıtt került sor. Ez a körülmény véleményem szerint már nem áll fenn, hiszen az 
1999-es irányelv rendelkezéseit 2002-ben implementálták, ezért ennek a résznek – a 
következı kiadásban – már egy külön „történeti” részt javaslok nyitni. 
A következı cím alatt a szerzı definiálta a késıbbi anyagrészek elsajátításához 
nélkülözhetetlen fogalmakat (fogyasztó, fogyasztói szerzıdés), majd a hibás teljesítés 
lényegét fejtette ki a tıle elvárható alapossággal. A leírtak megértését, feldolgozását nagyban 
megkönnyíti, hogy a szerzı a tárgyalt részekhez szervesen illeszkedı, a gyakorlatból merített 
jogesetekkel világít rá a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban felmerülı kérdésekre. Az 
említett jogesetek természetesen – a forrás megjelölése mellett – BH-kon alapulnak, azonban 
azokból az irreleváns körülményeket, információkat „kiszőrte” Docens Asszony, így a gondos 
szerkesztésnek köszönhetıen sikerült elkerülni a – fıleg kezdı publikálóknál jelentkezı 
tipikus – hibát, hogy az egyes jogesetek lényegtelen mozzanatai „rátelepszenek” a fontosabb 
mondanivalóra. 
A kellékszavatosság fogalmának, illetve a szavatosság alóli mentesülés szabályainak 
ismertetése után bemutatja a szavatossági jogokat. A fogyasztóvédelemmel foglalkozó 
szakemberek véleménye általában megegyezik abban, hogy a szavatossági, jótállási igények 
intézésérıl szóló 49/2003. GKM. rendelet 4. § (2) bekezdésében található az a szabály, amely 
szerint a forgalmazónak a kijavítás vagy kicserélés 15 napon belüli elvégzésére csak 
törekednie kell, igencsak megnehezíti az igényérvényesítést, bizonytalanságot teremt a 
joggyakorlatban, ezért a határidınek ily módon történı meghatározása méltatlan a 
fogyasztóvédelem magyarországi vívmányaihoz. Csécsy Andrea ezt a szabályt tárgyszerően, 
pontosan, a szakmai elfogulatlanság követelményének megfelelve ismertette, azonban itt 
inkább egy valamivel kritikusabb nézıpontot javasolnék a késıbbiekben alkalmazni, amely 
rávilágítana az angolszász szabályozási minták szolgai, reflektálatlan átvételében rejlı 
veszélyekre is. Mindezeken túl a bemutatott szabályokhoz ez alatt a cím alatt is tipográfiailag 
elhatárolt, jól szerkesztett, hasznos, gondolkodást serkentı jogesetek kapcsolódnak. 
A szerzı logikus, áttekinthetı rendben ismerteti a szavatossági jogok érvényesítésére nyitva 
álló határidık szabályait és az egyes – gyakorlatban gondot jelentı – kérdéseket is felveti, 
majd megválaszolja, például a „tartós használatra rendelt dolgok” fogalmának 
bizonytalanságait, vagy az állatszavatosság tekintetében a szavatossági jog érvényesítésének 
végsı jogvesztı határidejét. 
Csécsy Andrea felvázolja a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatos költség viselésének 
szabályait, majd a vonatkozó BH-k pontos megjelölésével a bírói gyakorlatot is, ami a 
könyvet forgató, hibás teljesítéssel kapcsolatos ügyekben eljáró jogászok, fogyasztóvédelmi 
szakemberek, és a törvény betőire és szellemiségére is fogékony forgalmazók számára 
nélkülözhetetlen információkat szolgáltathat. Az alcím végén a Bundesgerichtshof egyik 
jelentıs, nemzetközi visszhangot kiváltó, Quelle és Bundesverband der Verbraucherzentralen 
und Verbraucherverbande AG közötti esetet is feldolgozta. A német döntés ismertetése nem 
öncélú, hiszen implicit módon arra is rávilágít, hogy az európai uniós jogalkotás 
felgyorsulásával, a közösségi joganyag terjedelmének növekedésével, az unió szabályozási 
területének kiszélesedésével a német ügyben hozott ítélet is precedenst jelent a magyar 
jogalkotó és jogalkalmazók számára. 
A hibás teljesítés szubjektív szankciójának és a fogyasztói szerzıdés esetén a kötelezett 
regressz igényének szabályait is a már többször méltatott, alapos, joggyakorlatot és a 
közösségi jogalkotás eredményeit is feldolgozó módszerrel tárgyalja. 
A jogászképzésben résztvevı hallgatók számára gyakran komoly nehézséget jelent a 
szavatosság és a jótállás szabályai közötti különbségtétel, e két jogintézmény elhatárolása és a 
jótállás ismertetése. A szerzı az olvasóit az általában problematikusnak bizonyuló pontok 
cizellált, áttekinthetı, logikus kifejtésével, a klasszikusok (pl.: Eörsi) gondolataiból építkezve 
igyekszik átsegíteni. A cím tárgyalása során nem marad érzéketlen a leggyakoribb aktuális 
problémákra sem (pl.: a reklámban közölt feltételek alapján fennálló jótállás esetkörére vagy a 
jótállási nyilatkozatokkal kapcsolatos vissza-visszatérı kérdésekre). Összehasonlítja a jótállás 
és a szavatosság jogintézményét, felfedi a közöttük lévı alapvetı különbségeket. Csak 
remélni tudom, hogy a joghallgatók közül nagyon sok értı és érdeklıdı olvasó veszi kezébe a 
könyvet és így az oktatók kellemetlen vizsgatapasztalatainak száma, aránya csökken. 
A hibás teljesítésrıl szóló fejezetet bátran ajánlom az érdeklıdık, szakmabeliek figyelmébe, 
hiszen logikus felépítéső, kitőnı rálátást biztosít erre az igen ingoványos, bonyolult 
szabályokon alapuló, közösségi jogalkotás által is „behatárolt” jogterületre. A szerzı 
kiemelkedı szakmai tájékozottságáról, jártasságáról és a kapcsolódó szakirodalom alapos, 
körültekintı feldolgozásáról tanúskodik. 
  
 
[1] Forrás: FOME, Dr. Joó Imre 
 


Hibás teljesítés hibátlanul

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/123518/file_up_AndorkoImre-Hibas.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Hibás teljesítés hibátlanul

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive