Debreczeni, Margit

Mészáros, Csilla

Remenyik, Éva

Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle

University of Debrecen Electronic Archive

TERÁPIA 
Bőrgyógyászat i és Venerologiai Szemle 64. 35—39. 1988. 
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Bor- és Nemikórtani Klinika (igazgatór 
Nagy Endre dr. egyetemi tanár) közleménye 
Krónikus alimentaris urticaria kezelése Zaditennel 
M É S Z Á R O S C S I L L A DR., D E B R E C Z E N I M A R G I T DR. és R E M E N Y I K 
É V A DR. 
Összefoglalás* A szerzők 24 krónikus alimentaris urticariában szenvedő 
beteget kezeltek Zaditennel. A kezelés előtt és alatt a betegek részletes klinikai 
és laboratóriumi vizsgálatokban részesültek. Az élelmiszerekkel szembeni 
túlérzékenységet bőrpróbával és per os provokációval igazolták. 101 napos 
átlagos kezelési idő alatt a betegek tünet- és panaszmentessé váltak. A kezelés 
időtartama alatt lényegesen kóros mellékhatást nem észleltek. - "\ 
Kulcsszavak: —- krónikus urticaria — élelmiszer túlérzékenység — Zaditen 
Az „élelmiszer allergia" különböző patomechanizmusok révén .kialakuló, 
igen heterogén betegségcsoport. Ring [9] allergia, idiosyncrasia és intolerancia 
alapján kialakuló reakciókat különböztet meg. Valamennyi folyamat végered­
ményeként hisztamin szabadul fel, mely különböző súlyosságú és megjelenési 
formájú klinikai tüneteket vált ki. A tünetek a sokkszerveket, vagy az egész 
szervezetet érinthetik, ezért néhány urtikától, vagy enyhe hasmenéstől az 
anaphylaxiás reakcióig fokozódhatnak. A bőrgyógyászati rendeléseken jelent­
kező krónikus urticariás betegek nagy részénél ételek és/vagy gyógyszerek 
váltják ki a tüneteket. Előző közleményünkben a H^—H2 antogonista anti-
hísztaminok kombinált alkalmazásáról számoltunk be, ez.azonban .csak m 
esetek egy részében eredményes [11]. Irodalmi adatok szerint a H2 antagonisták 
alkalmazása nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és egyre több mellék­
hatást írnak le [1, 3, 6]. Ezért további hatásosabb antihisztamin készítmények 
bevezetése indokolt. " 
Az asthma kezelésében és profilaxisában jó eredménnyel alkalmazott 
Zaditen vagy Ketotifen 4-(l=methyl-4-piperidylidene)-4H-benzo(4,5) cyclo-
hepta(l,2-b)thiophene 10(9H)-on- 1/hydrogen fumarat. A szer hatásmecha­
nizmusát in vitro és in vivő kísérletben vizsgálták [4, 7, 8]. Megállapították, 
hogy a jó terápiás effektus számos hatás eredőjeként alakul ki. Ezek közül a 
legfontosabbak a következők: 1. antihisztamin {Jí1 receptor • antagonista), 
2. anti-szerotonin, 3. anti-acethylcholin, 4. anti-SRS hatás, 5. Kalcium felvétel 
gátlása, 6. leukotrienek gátlása, 7'.-. prostaglandinok gátlása, 8. trombocita 
aktiváló hatás gátlása. 9. bétareceptor blokkoló hatás gátlása [2]. A Zaditen 
tabletta 1 mg hatóanyagot tartalmaz. Szokásos adagja 2 x 1 mg naponta. 
Kipróbálását 1985—1986. évben végeztük a Sandoz cég felkérésére. A szert 
megfelelő mennyiségben a gyártó cég bocsátotta rendelkezésünkre. 
A beteg kiválasztásánál a gyár által megszabott szigorú feltételek szerint 
jártunk el. A kísérletben önként vállalkozó 14 éven felüli férfiak és nők vehettek 
részt, akiken az élelmiszerekkel szembeni túlérzékenységet bőrpróbával, vagy 
35 
per os provokációval igazoltuk. Az alapbetegségen kívül más megbetegedésben 
nem szenvedtek és vállalták az ellenőrző vizsgálatokon való pontos megjele­
nést. 
Anyag és módszer 
A végleges kiértékelés 24 krónikus alimentaris urticariában szenvedő betegre vonat­
kozik. 
A betegek néni szerinti megoszlása: férfi 12, nő 12. 
Átlagéletkor: 24,2 év (14—53 év között). 
Átlagos kezelési idő: 101 nap (28—336 nap között). 
Anamnézis: a kezelés előtt valamennyi betegtől részletes egyéni és családi anamnézist 
vettünk fel. 
Klinikai vizsgálatok: bőrgyógyászati, belgyógyászati vizsgálat, gócvizsgálat. 
Laboratóriumi vizsgálatok: Gyomor aciditási viszonyokat fractionált próbareggeli, 
vagy acidotest segítségével vizsgáltuk. Széklet parazita vizsgálatokat a Köjál Labora­
tóriuma végezte. 
Az élelmiszerekkel szembeni érzékenységet Bencard ótelallergenekkel prick próbával, 
illetve per os provokációval igazoltuk. 
A kezelés megkezdése előtt, a kezelés 10. hetében, hosszabb kezelés esetén havoj i taa 
következő vizsgálatokat végeztük el: Vérkép: Hgb. H t c , fvs, thrombocyta, qualitativ 
vérkép, We., Szórum: urea, kreatinin, GOT, G-PT, gamma GT, alkalikus foszfatáz, totál 
bilirubin, húgysav, serum choleszterin, vércukor. Immunglobulinok: IgG, IgA, IgE, 
IgM. Vizelet: fehérje, genny, cukor, üledék, /U)g. 
A betegek klinikai és laboratóriumi leleteit vizsgákat! lapokon rögzítettük. A klinikai 
tünetek súlyosságát 0—3 ponttal jelöltük (seore). 
Eredmények 
Anamnézis: Két beteg családjában szerepelt allergiás megbetegedés. Az egyéni 
anamnézisben 3 esetben gyógyszerallergia, egy esetben rovarcsípéssel szembeni 
érzékenység fordult elő. Atopiás megbetegedésekben szenvedőket nem vontunk 
be a kipróbálásba. Valamennyi beteg több, mint 4 hete fennálló, étkezéssel 
összefüggésbe hozható, eddigi kezelésre nem javuló csalánkiütésről számolt be. 
Klinikai vizsgálatok: Bőrgyógyászati vizsgálattal valamennyi betegen urti-
cariát, esetenként Quincke ödémát észteltünk. Belgyógyászati fizikális vizs­
gálat lényeges kóros eltérést nem mutatot t . 
Gócvizsgálatok során 5 esetben találtunk bakteriális gócot, melyet megfelelő 
kezelésben részesítettünk. 
Laboratóriumi vizsgálatok: 
Gyomor aciditási viszonyok: hyperacid: 7 
hypacid: 5 
normacid: 12 beteg 
Szóklet parazitológiai vizsgálatok során 1 esetben találtunk Enterobius vermi-
cularis pozitivitást, a féregűzést elvégeztük. 
Bőrpróhák: (Prick test Bencard allergenekkel). 
19 betegen kaptunk pozitív reakciót ételallergenekkel: 
Allergen 
hús 
tej, tejtermék 
tojás 
csokoládé 
hal 
összesen: 
Pozitív reakciók 
szama 
11 
8 
6 
3 
1 
29 
36 
Tíz beteg .kót allergénnel- szemben mutatott pozitív reakciót. Öt beteg bőr-
próbája negatív volt, de per os provokációval a következő ételek fogyasztása 
után jelentkeztek csalánkiütések: 
élelmiszer pozitív reakciók 
száma 
tojás 3 
tej, tejtermékek 2 
Á módszerek között felsorolt laboratóriumi vizsgálatok eredményei kezelés 
előtt és után a normál értékhatáron belül voltak. 
Á qualítatív vérképben az eozinofilía 0—12% között volt kezelés előtt. Kezelés 
alatt 0—4%-ra cskökent*-
Eozinofil fehérvérsejtek változása kezelés alatt 
% x + s e G/l x ± s e 
Kezelés előtt 3,83 ±0,48 0,23 ±0,03 
Kezelés után 2,08 ±0,22 0,14 ±0,02 
A csökkenés szignifikáns; p <0,01 
A Se ossz IgE változása kezelés alatt 
x ± s e 
Kezelés előtt 190 ± 36 kU/l (PBIST) 
Kezelés után " 146 ±28 kXJ/1 (PRIST) 
A csökkenés nem szignifikáns 
Csökkent 15, nem változott 6, emelkedett 3 beteg esetében. 
Á serum eholesterin érték a kezelés alatt 7 beteg esetében emelkedett a normál 
érték felső határáig, Á vérvétel azonban ambulanter történt, így előzetes 
táplálkozási kihágás nem zárható ki. 
A kezelés eredményének értékelése 
Á klinikai tüneteket a bőrtünetek súlyosságától függően 0—3 jelzéssel 
jelöltük, a kezelés előtt és a la t t : 0: tünetmentes, 1: enyhe, 2: mérsékelt, 
3 : súlyos. 
Á kezelést a vizsgálatok befejezése után kezdtük el napi 2 x 1 mg ( 2 x 1 tbl) 
Zaditen formájában, az esetek többségében klinikán fekvő betegeken. Lehető­
ség szerint más gyógyszer adását kerültük. Á kezelés alatt a klinikai tüneteket 
eleinte naponta, majd hetenként ellenőriztük, A betegek feljegyezték, hogy 
milyen ételek fogyasztása u tán jelentkeztek kiütések, Á vizsgálati periódusban 
és a kezelés kezdetén szigorú, fehérjeszegény diétát rendeltünk, majd fokoza­
tosan beépítettük a különböző fehérjéket. Legutoljára — tünetmentes állapot­
ban — próbálkoztunk azzal a fehérjével, amivel szemben az érzékenységet 
bőrpróbával, vagy provokációval igazoltuk. Á klinikai tünetek csökkenésének 
átlagát táblázatban tüntet tük fel. 
Á táblázatból látható, hogy^ 2—3 hetes kezelés u tán lényegesen csökkent a 
klinikai tünetek súlyossága. Általában 4—6 hetes kezelés után már nem kellett 
diétát alkalmazni, a betegek tünetmentesek voltak, de csak gyógyszerszedós 
mellett. 10 hét kontinuális kezelés után próbálkoztunk a gyógyszer kihagyásá­
val, de csak akkor^ ha legalább 2 hétig tünetmentes volt a beteg. Ha a kihagyás 
után recidiva jelentkezett, a kezelést tovább folytattuk. 
.15 beteg 10 hetes kezelés u tán gyógyult. 5 betegen a gyógyszer kihagyása 
után 1—2 hónappal ismét csalánkiütések jelentkeztek, ezek újabb 8—-10 hetes 
kezelésben részesültek. 4 beteg csak több hónapi folyamatos kezelés után vált 
tartósan tünetmentessé. 
37 
.'/••Összefoglaló ériékelés* a kezelőorvos és a beteg véleménye .'álapján 
code 
1. r o s s z a b b o d o t t 
2. mérsékelt h a t á s : 
3. jó 
4. k ivá ló 
— 
4 
7 
13 
24 
0 / 
/o 
• •" 17 • 
29 
54 
100 
4 N = 24 
3-
0: tünetmentes 
1: enyhe 
2: mérsékelt 
3 : súlyos 
un J Z L J = L 
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12/hét 
kezelés 2x1 mg ZADITEN--- -.* 
: 1 , 2 
•Vizsgalati 
? . , . i d ( 5 " - -
Klinitai tünetek csökkenésének átlaga Zaditen kezelés alatt 
Mellékhatások: 6 beteg a kezelés első napjaiban enyhe szedatív hatást észlelt. 
3 betegen a kezelés első két hónapjában 2—6 kg-os testsúlygyarapodás követ­
kezett be, ez azonban a későbbiekben nem. emelkedett. Más lényeges kóros 
mellékhatást még több hónapig tartó kezelés alatt sem észleltünk. 
' • • • ' - • - Megbeszélés 
' A Zaditen jő hatásáról több közlemény számolt be. Eleinte asth-ma,' széna­
nátha kezelésére használták, később atopiás dermatitiszben és hideg urticariá-
bán is hatásosnak talál ták. Multicentríkus, ' nagy • beteganyagon történő, 
hosszantartó kezelés során sem észleltek lényeges kóros mellékhatást [7, 9, 12]. 
Áz! általunk kezelt betegek előzőleg már különböző, hazánkban forgalomba 
levő • antihis'ztaminikumokat használtak —• Sandosten, Fenistil, Peritol, 
Dehistin stb. — eredmény nélkül. A Zaditen hatását valamennyi beteg jobb­
nak tartottá ' az előzőeknél. Azon esetekben is, ahol hosszabb' kezelésre volt 
szükség, "a betegek gyógyszer szedés mellett, diéta nélkül is. tünetmentesek 
voltak, és ezt előző állapotukhoz képest lényeges javulásnak tekintették. 
:
' A kipróbálási periódusban, valamint a tartósabb kezelés alatt észlelt mellék­
hatások elhanyagolhatóak.' - A szedatív hatás, csak a kezelés első napjaiban 
jelentkezett, utána fokozatosan megszűnt. A betegeket munkavégzésükben a 
gyógyszer szedés nem zavarta. Testsűlynövekedés az első két hónapban jelent­
kezett, ez azonban a diétás megszorítások feloldásával is magyarázható. "Máj, 
vese, vérképző- és idegrendszeri kárododást nem észleltünk. 
' -Kedvezőén-ítélhető meg az eozinofil fehérvérsejtek számának és arányának, 
Valamint'a'szérum ösöz'IgE szintjének csökkenése. 
•Tapasztalataink szerint a Zaditen eredményesen' alkalmazható a krónikus^ 
alimentaris urticaria kezelésében. 
38 
I R O D A L O M : 1. Gook, L. J. ós mteai.: Aota Dermato Vener., 63, 265, (1983). — 
2. Graps, L. P., Ney, U. M.: Sandoz Revue 11; 2/84. — 3. Flowers, F. P., Aranjo, 0. E., 
Nieves, G. H.: I. J." Derm., 25, 224 (1986). — 4. Frank, A.: Sandoz Revue 1/83. 1. o. — 
5. Fucks, E.: Zeitschr. f. Hautkr., 59, 211 (1983). — 6. Iliig, L.: Hautarzt. , 36, 57 
(1985). — 7. Macdonald, G. F., Ackermans, F.9 Plumley, D. L.: Excerpta Med., 1982. 
Asia Pacific Oongress Series No. 8. pp. 47. — 8. Martin, U., Römer, Z>. * Arzrieimittel-
forschung, 28, 770 (1978). — 9. Okuda, M.: Rhinology, 22, 171 (1984). — 10. Ring, I.: 
Nahrungsmittelallergie. Dustri-Verlag Dr. Kari Feistle München—Deizenhofen 1984. 
55. o. — 11. Reményik É., Mészáros, Gs., Dehreczeni, M.: Bőrgyógy. Vener. Szle., 61, 
73 (1985). — 12. Widelli, C, Rudelli, G.: Curr. Ther. Res., 32, 686 (1982). 
Érkezeit: 1987. I I . 27. 
Közlésre elfogadva: 1987. I I I . 20. 
M. M e c a p o m, M. J\ e 6 p e II c H H, 3 . P C M C H H K: Jlenenue xpommecKoü nuuje-
eoű aAAepziiu 3abumenoM 
AsTopbi 24 öojibHHx CTpaAaK)mHx xpoHH^ecKOíi rmmeBOH ajuieprHeH neműin 3a-
^HTeHOM. J\0 H BO BpeMH JieqeHHH ÖOJIbHbie ÖblJIH nOABepTHYTH nOApOÖHOMY KJ1HHH-
^íeCKOMY H JiaÖOpaTOpHOMY OÖCJieflOBaHHK). CBepXHYCBTHBTeJIbHOCTb B OTHOUieHHH 
nHmesbix npOAyKTOB ébuia noflTBep>KfleHa KOMCHOÍÍ npoöoH H opajibHoií npOBOKaiuieH 
Bo BpeM^ jienemm cpeAHeií npofloji>KHTejibHOCTH 102 AFH öojibiibie CTajin CBOÖOAHMMH 
OT CHMOTOMOB íi >Kajio§. Bo Bpeivw jieneHHH ne HaGjiioAajiH cymecrBeHHbix noöo^Hbix 
ílblJieHHH. 
M é s z á r o s , C s., D e b r e c e n i , M., R e m e n y i k , E . : Zaditen treatment of 
chronic alimentary urticaria 
Authors ha ve treated 24 patients suffering from chronic alimentary urticaria by 
Zaditen. Before and during treatment patients have undergone detailed clinical and 
laboratory investigations, Hypersensitivity against foodstuffs was proven by skín 
testing and oral challenge. After 101 days of average treatment patients became symp-
tomiess and had no more complaints. There were'no significant deleterious side-effects 
during treatment. 
M é s z á r o s , Cs. , D e b r e c z e n i , M., R e m e n y i k , É. : Die Therapie. der 
chronischen aliment'áren Urtikaria mit Zaditen 
Die Autoren behandelten 24 Patienten mit chronischer alimentarer Urtikaria mit 
Zaditen, Vor und wáhrend der Behandlung wurden die Patienten ausführlich klinisch 
und paraklinisch untersucht. Die Überempfindlichkeit auf Lebensmittel wurde sowohl 
mit Hilfe von Hauptroben als auch durch per os-Provokationen nachgewiesen. Wáh­
rend einer durchschnittlichen 101 tágigen Behandlungszeit wurden die Patienten 
symptom- und beschwerdefrei. Wesentliche Nebenwirkungen traten in dem Zeitraum 
nicht auf. , • 
A klinikapatológiai kvíz megoldása 
1. esets Carcinoma spinocellulare 
29 eset: Granuloma annulare 


Krónikus alimentáris urticaria kezelése Zaditennel

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/117437/file_up_4.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Krónikus alimentáris urticaria kezelése Zaditennel

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive