Gyimóthy, Gergely

Harangi, Sándor

Kovács, András

University of Debrecen Electronic Archive

AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2010/40.  
 
 
23 
 
Barbados Blackbelly×Dorper F1 jerkék 
petefészek működése kondíciójuk 
tükrében 
 
Gyimóthy Gergely – Harangi Sándor –  
Kovács András 
Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, 
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási 
Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Debrecen 
gyimothyg@agr.unideb.hu 
 
 
 
ÖSSZEFOGLALÁS 
 
A vizsgálat célja a Debreceni Egyetem Kísérleti Telepén 
tartott 2008. júliusában született barbadoszi×dorper F1 jerkék 
pubertásának és petefészek működésének nyomon követése volt, 
valamint ennek kapcsolata az állatok kondíciójával és a 
meteorológiai paraméterekkel. A megfelelő rendszerességgel vett 
progeszteron minták gyűjtése 2008. november 17-e és 2009 
júniusa között valósult meg, melynek alapján eldönthető volt, hogy 
a jerkék ciklikus, vagy éppen acikliás petefészek működést 
mutatnak. A vizsgálat június 8-ai befejezésének időpontját a május 
közepi kosbocsátás határozta meg.   
A jerkék mérhető hízékonysága az Üzemi Saját Teljesítmény 
Vizsgálatok alatt bekövetkezett napi átlagos testtömeg-
gyarapodással jól jellemezhető. A jerkék kondíció vizsgálata 
ultrahangos technika segítségével az egyedek szöveti 
összetételének mérésével valósult meg. 
A vizsgálat teljes időtartama alatt jellemző napi 
középhőmérséklet, relatív páratartalomra vonatkozó és a napi 
átlagos napsütötte órák számának értékét a Debreceni Egyetem 
Agrometeorológiai Obszervatóriuma szolgáltatta. 
A jerkék napi átlagos testtömeg-gyarapodása és ciklikus 
petefészek működést mutatott időszakai közötti korrelációt 
vizsgáltuk. A meteorológiai adatsorok és a jerkéknél megállapított 
biológiai tenyészszezon hossza közötti összefüggések ugyancsak 
matematikai statisztikai programban kerültek értékelésre. 
Következtetésként megállapítható, hogy a vizsgált jerkék fiatal 
kori hízékonysága, azok testtömege és a különböző anatómiai 
pontokon mért – kondíciót meghatározó – paraméterek 
befolyásolják az állatok biológiai tenyészszezonjainak hosszát. 
Azonban sem az átlagos napi napfényes órák száma, sem a napi 
középhőmérséklet, sem pedig az átlagos napi páratartalom értéke 
nem gyakorol hatást a Barbados Blackbelly×Dorper genotípusú 
nőivarú juhok ciklikus petefészek működésére hazánkban. 
 
Kulcsszavak: pubertás, petefészek ciklus, ultrahangos szöveti 
vizsgálat 
 
SUMMARY 
 
The aim of examination was to detect the puberty and to 
follow the ovarian cycle of Barbados Blackbelly x Dorper ewes in 
connection with their body conditions and the effects of 
meteorological parameters. The blood samples had been taken 
from 17th of November 2008 untill 08th of June 2009 for analyzing 
the progesteron concentrations, establishing whether they showed 
perpetual ovarian performance or not. The end of examination 
was timed due to releasing the ram in middle of May 2009.  
The daily avarage bodyweight-growth is well featured by the 
bodyweight tendence. The body conditions were evaluated by 
ultrasound tissue examination. 
During the full length of the examination the avarage daily 
temperature, the avarage humidity level and also the number of 
daily sunlighted hours were served by the Agrometeorological 
Observatory of the University of Debrecen. 
The bodyweight tendence and the meteorological parameters 
were correlated to the breeding season of ewes. 
In conclusion the bodyweights and their tendences at the 
young age and the body condition parameters measured at certain 
anatomical areas can influence the length of the breeding season 
of the ewes. However the number of daily avarage sunlighted 
hours, the daily avarage temperature and also the humidity did not 
effect the cyclic ovarian perfomance of the Barbados 
Blackbelly×Dorper ewes in Hungary.               
 
 Keywords: puberty, ovarian cycle, ultrasound tissue 
examination 
 
IRODALMI ÁTTEKINTÉS 
 
A juh szezonálisan ivarzó, poliösztruszos állat. 
Az ivari szezonalitás mértékét alapvetően az éghajlat 
és a fajta határozza meg (Chemineau és mtsai, 2004). 
Malpaux (2006) szerint az elmúlt évek kutatásai 
során világossá vált, hogy az évszakok váltakozását 
az állat elsősorban a napfényes órák száma – a 
fotoperiodus – napról-napra való változása, 
megnyúlása vagy rövidülése révén érzékeli. A külső 
fotoperiodusos jel a tobozmirigyben termelődő 
melatonin segítségével fordítódik le endogén 
szignállá (Bittman és Karsch, 1984; Chemineau és 
mtsai, 2007). A tenyészszezon kezdetén, nyár végén-
ősszel a megrövidülő nappalok hatására egyre 
hosszabb lesz az éjszakai melatonin jel, ami 
többszörös átkapcsolás után fokozza a 
hipotalamuszban a GnRH (gonadotropin releasing 
hormone) felszabadulását, és így serkenti a tüszőérést 
(Malpaux és mtsai, 1997; Vanecek, 1998). A fenti 
mechanizmus megismerése nyomán 
Franciaországban olyan természetközeli 
technológiákat dolgoztak ki, melyek lényege a 
tenyészszezon előbbre hozása megfelelően 
alkalmazott fényprogramokkal, illetve hosszú hatású 
melatonin tartalmú készítményekkel (Gómez és 
mtsai, 2006).  
Több szakirodalom szerint a szőrös trópusi juhok 
egész éven át tartó ovulációra képesek őshazájukban, 
emellett lényegesen jobb a rezisztenciájuk különböző 
betegségekkel szemben (Mason, 1980; Wildeus, 
1997; Schoenian, 2008). A dorper fajtát  
Dél-Afrikában a mérsékelt égövi dorset horn és a 
trópusi szomáli juhfajták keresztezésével alakították 
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2010/40.  
 
 
24 
 
ki. Mára már a Dél-Afrikai Köztársaság egyik 
legkedveltebb juhfajtája a jó szaporodásbiológiai 
paramétereinek és a kiváló húsformáinak 
köszönhetően (Lategan, 2004). A barbadoszi juhfajta 
szintén hosszú biológiai tenyészszezonnal 
rendelkezik, emellett bárányainak több mint a fele 
iker (Mason, 1980).  
Wildeus (1997) szerint a szőrös és gyapjas 
genotípusok keresztezése esetében jelentős pozitív 
heterózis-hatás mutatkozik az utódok életképessége 
és vélhetően azok szaporodásélettani funkciói 
tekintetében. A szőrös és a keresztezett bárányok 
jobb választási arányait saját vizsgálataink is 
megerősítették (Gyimóthy és mtsai, 2009). A 
tenyésztők véleménye szerint a szőrös, trópusi 
eredetű juhok aszezonalitásukat, illetve a nálunk 
honos fajtákénál hosszabb tenyészszezonukat a 
mérsékelt égövön is megtartják (Kovács és mtsai, 
2006), és intermedier öröklődést feltételezve a 
szőrös×gyapjas keresztezések is hosszabb szezonúak 
lehetnek.  
 
ANYAG ÉS MÓDSZER 
 
A vizsgálat célja a Debreceni Egyetem Kísérleti 
Telepén tartott 2008 júliusában született 
barbadoszi×dorper F1 jerkék pubertásának és 
petefészek működésének nyomon követése volt, 
valamint ennek kapcsolata az állatok kondíciójával és 
a meteorológiai paraméterekkel. A „klasszikus 
juhászati terminológia” szerint ezek a jerkék a 
hazánkban holtszezonnak minősülő időszakban 
fogantak és születtek. A megfelelő rendszerességgel 
vett progeszteron minták alapján könnyedén 
eldönthető, hogy a jerkék ciklikus, vagy éppen 
acikliás petefészek működést mutatnak. A 
mintagyűjtés 2008. november 17-e és 2009. június 
között valósult meg. A vizsgálat június 8-ai 
befejezésének időpontját a május közepi kosbocsátás 
határozta meg. A vérminták az állatok nyaki 
vénájából 2008. december 21-ig hetente egy 
alkalommal, majd a kísérlet végéig hetente két 
alkalommal történt. A mintavételek során levett vér 
5100 G-n 8 percig tartó centrifugálás során került 
szeparálásra alakos elemek frakciójára és a felülúszó 
vérplazma frakcióra. A vérplazma Eppendorf 
csövekbe való pipettázását követően kerültek a 
minták mélyhűtőbe -50 Celsius fokra. A progeszteron 
hormondiagnosztika és az eredmények elemzése a 
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar 
Endokrinológiai Laboratóriumában történt. A 
vizsgálatba vont hét egyed mindegyikének 
progeszteron profilja egy-egy idősor/P4 koncentráció 
diagrammon ábrázolva szemléletes. Az ösztrusz 
cikluson belüli sárgatestek jelenlétét a 3 nmol/liter 
feletti perifériás vérből vett progeszteron 
koncentráció fejezi ki. A luteális fázisokat jelentő 
harang alakú görbék nyomán dönthető el, hogy a 
vizsgált állat szabályosan ciklikus ovariális működést 
mutat-e, vagy acikliás.   
A jerkék mérhető hízékonysága az Üzemi Saját 
Teljesítmény Vizsgálatok alatt bekövetkezett napi 
átlagos testtömeg-gyarapodással jól jellemezhető.  
A jerkék kondíció vizsgálata ultrahangos technika 
segítségével az egyedek szöveti összetételének 
mérésével valósult meg. Az ultrahangos képalkotás 
hordozható Falco 100 (Pie Medical) típusú real-time 
készülékkel és a hozzá csatlakoztatott ASP-típusú 18 
cm-es, 3,5 MHz frekvenciájú ultrahangos fejjel 
történt. Az ultrahangos mérések elvégzésének 
általános, öt lépése: 1. A vizsgálandó állat rögzítése, 
2. A vizsgálandó anatómiai terület meghatározása, 3. 
Ezen terület megtisztítása, a gyapjú lenyírása, 4. 
Közvetítő közegként növényi olajjal bekenni a 
vizsgált pontot, 5. Az ultrahang fej elhelyezése az 
adott területre és az ultrahangos felvétel elkészítése 
volt. Az elkészített ultrahangos képeket hordozható 
számítógépen rögzítettük, majd Ultrasound Engineer 
3.0 software segítségével értékeltük. Több anatómiai, 
mérési pont felvétel készült, melyek a rostélyos 
keresztmetszet (rövidítés: ROT; angolul: ribeye area) 
mérése a 12-13. borda között, a bordákkal 
párhuzamosan történik. A felvételeket a rostélyos 
(musculus longissimus dorsi) körberajzolásával 
értékelték, ügyelve arra, hogy más izomcsoport (m. 
spinalis dorsi, m. longissimus costarum, m. 
longissimus intercostalis, stb.) a kapott eredményt ne 
torzítsa. A hátfaggyú vastagság (rövidítés: HFAG; 
angolul: backfat thickness) a rostélyosról készített 
keresztmetszeti felvételen a rostélyos mediális 
szélétől (gerincoszlop felőli rész) számított ¾-énél 
határozható meg. A fartájéki bőralatti 
faggyúvastagság (rövidítés: FTFV; angolul: rump fat) 
mérése a musculus gluteus medius és a musculus 
biceps femoris izmok találkozásánál, a külső 
csípőszöglettel egy magasságban, attól kb. 4-5 cm-re 
állapítható meg. A gluteus medius izom vastagsága 
(rövidítés: GMV; angolul: gluteus medius depth) a 
fartájéki faggyúvastagságról készített felvételen, a 
faggyúréteg alsó szélétől a medencecsontig húzott 
szakasz hosszaként értékelhető.  
A vizsgálat teljes időtartama alatt jellemző napi 
középhőmérsékleti, relatív páratartalomra vonatkozó 
és napi átlagos napsütötte órák számának értékét a 
Debreceni Egyetem Agrometeorológiai 
Obszervatóriuma szolgáltatta.  
Összefüggések keresése céljából az Üzemi Saját 
Teljesítmény Vizsgálat során mért napi átlagos 
testtömeg-gyarapodást és a jerkék ciklikus petefészek 
működést mutatott időszakai korrelációvizsgálata az 
SPSS for Windows program segítségével történt. A 
meteorológiai adatsorok és a jerkéknél megállapított 
biológiai tenyészszezon hossza közötti összefüggések 
ugyancsak a matematikai statisztikai programban 
kerültek értékelésre. 
   
EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 
 
A jerkék csaknem mindegyike hosszan ciklikus 
ovariális működést mutatott a vizsgálat időtartama 
alatt. Két egyed – a „8275”-ös és a „8278”-as 
fülszámú – esetében kifejezetten hosszú biológiai 
tenyészszezon volt tapasztalható (1., 2. ábra), ám 
hosszan acikliás – a „8273” fülszámú – állat is volt 
(3. ábra) a jerkék között.  
 
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2010/40.  
 
 
25 
 
1. ábra: A 8275-ös fülszámú jerke progeszteron profilja 
 
 
Figure 1: Progesteron profile of eartaged # 8275 ewe 
 
2. ábra: A 8278-as fülszámú jerke progeszteron profilja 
 
 
 Figure 2: Progesteron profile of eartaged # 8278 ewe 
 
3. ábra: A 8273-as fülszámú jerke progeszteron profilja 
 
Figure 3: Progesteron profile of eartaged # 8273 ewe 
 
A vizsgálati célkitűzések első kérdésére, hogy 
mikor következik be az első ciklus, vagyis a 
pubertás, nem született pontos válasz, hiszen már 
mind a hét jerke esetében folyamatban lévő ösztrusz 
ciklusok voltak megállapíthatóak a mintagyűjtés 
kezdetén. Megállapítható, hogy erre a genotípusra a 
3,5 hónapos korban aktívvá vált petefészek működés 
a jellemző. A jerkék biológiai tenyészszezonban 
eltöltött napjait az adott vizsgálati időintervallumon 
belül az ovariális ciklikusságot mutató periódusok 
fejezték ki. A matematikai statisztikai módszerekkel 
alkalmazott korreláció és nem-lineáris regressziós 
kapcsolat vizsgálatok kimutatták, hogy a jerkék 
választás utáni ÜSTV során tapasztalt testtömegei  
(4. ábra), és az ebből következő napi átlagos 
testtömeg-gyarapodásuk erős összefüggésbe hozható 
az állatok biológiai tenyészszezonjainak hosszával. A 
korrelációs koefficiens r=0,955, mely P=0,01 szinten 
szignifikáns.  
Az ultrahang echográfiás szöveti összetétel 
vizsgálatok eredményei alapján meghatározható, 
  
 
hogy az állatok háti- és fartájéki zsírdepóinak  
(5. ábra, 1. táblázat) telítettsége közepes erősségű 
korrelációt mutat a tenyészszezon hosszával, mely 
kapcsolatok szignifikancia szintjei P=0,135 és 
P=0,140. 
A meteorológiai paraméterek és a tenyészszezon 
hosszának alakulása között nem találtunk korrelációs 
kapcsolatot. 
Következtetésként megállapítható, hogy a 
vizsgált jerkék fiatal kori hízékonysága, azok 
testtömege és a különböző anatómiai pontokon mért - 
kondíciót meghatározó - paraméterek befolyásolják 
az állatok biológiai tenyészszezonjainak hosszát. 
Azonban sem az átlagos napi napfényes órák száma, 
sem a napi középhőmérséklet, sem pedig az átlagos 
napi páratartalom értéke nem gyakorol hatást a 
Barbados Blackbelly×Dorper genotípusú nőivarú 
juhok ciklikus petefészek működésére hazánkban. 
    
4. ábra: A jerkék rendszeresen mért testtömegei 
 
 
Figure 4: Regular measure of body weight of ewes 
Eartag(1), Bodyweight kg(2) 
           
5. ábra: Fartájéki faggyúvastagság ultrahangos felvétele 
 
 
Figure 5: Ultrasound print of rump fat 
 
 
 8275
0
4
8
12
16
20
24
28
32
no
v.
17
de
c.0
1
de
c.1
5
de
c.2
9
jan
.
12
jan
.
26
feb
r.0
9
feb
r.2
3
m
árc
.
09
m
árc
.
23
áp
r.0
6
áp
r.2
0
m
áj.0
4
m
áj.1
8
jún
.
01
Pr
o
ge
sz
te
ro
n
 
(nm
o
l/L
)
 8278
0
4
8
12
16
20
24
28
32
no
v.
17
de
c.
01
de
c.
15
de
c.
29
jan
.
12
jan
.
26
feb
r.0
9
feb
r.2
3
m
árc
.
09
m
árc
.
23
áp
r.0
6
áp
r.2
0
m
áj.0
4
m
áj.1
8
jún
.
01
Pr
o
ge
s
z
te
ro
n
 
(nm
o
l/L
)
 8273
0
4
8
12
16
20
24
28
32
no
v.
17
de
c.
01
de
c.
15
de
c.
29
jan
.
12
jan
.
26
feb
r.0
9
feb
r.2
3
m
árc
.
09
m
árc
.
23
áp
r.0
6
áp
r.2
0
m
áj.0
4
m
áj.1
8
jún
.
01
Pr
o
ge
s
zt
e
ro
n
 
(nm
o
l/L
)
 
  
  
0 
5 
10 
15 
20 
25 
30 
35 
Te
st
tö
m
eg
 
kg
(2)
 
8273 8275 8278 8281 
Fülszám(1) 
2008.09.25 2008.10.02 2008.10.09 
2008.10.16 2008.10.23 2008.10.30 
2008.11.06 2008.11.13 
8274 8277 8280 
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2010/40.  
 
 
26 
 
1. táblázat 
A tenyészszezon, a testtömeggyarapodás és a különböző szöveti vastagságok eredménytáblázata 
 
UH-s szöveti vizsgálati eredmények(4) 
Átlagok, cm(5) BBB×Dorper jerkék fülszámai(1) 
Biológiai tenyészszezon 
napjai(2) 
ÜSTV-ben mért átlagos napi 
testtömeggyarapodás, kg(3) 
ROT(6) HFAG(7) FTFV(8) GMV(9) 
8273 64 0,18 8,56 0,18 0,22 2,62 
8274 71 0,23 9,67 0,18 0,22 2,45 
8275 74 0,19 8,70 0,19 0,21 2,37 
8277 49 0,15 8,49 0,19 0,22 2,51 
8278 83 0,24 12,01 0,25 0,29 3,12 
8280 73 0,21 10,24 0,20 0,22 2,39 
8281 42 0,14 8,23 0,19 0,20 2,20 
 
Table 1: Results of the length of biological breeding season, tendence of average body weights and thickness at different anatomical 
points 
Number of eartags of Barbados Blackbelly and Dorper crossbred ewes(1), Days of biological breeding season(2), Tendence of daily 
measured body weights in average(3), Thickness of different tissues examined by ultrasound technique(4), Averages (cm)(5), Ribeye area(6), 
Backfat thickness(7), Rump fat(8), Gluteus medius depth(9)       
 
IRODALOM 
 
Bittman, E. L.-Karsch, F. J. (1984): Nightly duration of pineal 
melatonin secretion determines the reproductive response to 
inhibitory day length in the ewe. Biol. Reprod., 30. 585-593. 
Chemineau, P.-Daveau, A.-Cognié, Y.-Aumont, G.-Chesneau, D. 
(2004): Sesonal ovulatory activity exists in tropical Creole 
female goats and Black Belly ewes subjected to a temperate 
photoperiod. BMC Physiol., 27. 4-12. 
Chemineau, P.-Malpaux, B.-Brillard, J. P.-Fostier, A. (2007): 
Seasonality of reproduction and production in farm fishes, 
birds and mammals. Animal, 1. 419-432. 
Gómez, J. D.-Balasch, S.-Gómez, L. D.-Martino, A.-Fernández, N. 
(2006): A comparison between intravaginal progestagen and 
melatonin implant treatments on the reproductive efficiency of 
ewes. Small Rumin. Res., 66. 156-163. 
Gyimóthy, G.-Magyar, K.-Novotniné Dankó, G.-Oláh, J.-
Egerszegi, I.-Kukovics, S.-Jávor, A.-Kovács, A. (2009): 
Weaning rates of hairy, woolly and crossbred lambs. Int. 
Symp. for Natural Resources and Sustainable Development. 
University of Oradea, 05-06. November, 2009.    
Kovács, A.-Kukovics, S.-Molnár, A.-Jávor, A.-Komlósi, I.- 
Oláh, J.-Újlaki, Z. (2006): Spread of hairsheep in the world. 
Állattenyésztés és Takarmányozás (Hungarian Journal of 
Animal Production) 55 (supplement): 131-133. 
Lategan, D. (2004): Dorpers into the new century. Dorper Sheep 
Breeders’ Society of SA & Dolf Lategan 
Malpaux, B. (2006): Seasonal Regulation of reproduction in 
mammals. In: Knobil and Neill’s Physiology of Reproduction, 
Third edition, Academic Press Inc., U.S., 2231-2281. 
Malpaux, B.-Viguié, C.-Skinner, D. C.-Thiéry, J. C.- 
Chemineau, P. (1997): Control of the circannual rhythm of 
reproduction by melatonin in the ewe. Brain Res. Bull., 44 (4). 
431-438. 
Mason, I. L. (1980): Prolific Tropical Sheep. FAO Animal 
Production and Health Paper 17. M–22 ISBN 92-5-100845-0 
Food and Agriculture Organization of the United Nations, 
Rome 
Schoenian, S. (2008): A Cornucopia of Sheep Breeds. Dept. of 
Sheep and Goats Breeding, Western Maryland Research & 
Education Center, Maryland Cooperative Extension 
Vanecek, J. (1998): Cellular mechanisms of melatonin action. 
Physiol. Rev., 78 (3). 687-721. 
Wildeus, S. (1997): Hair sheep genetic resources and their 
contribution to diversified small ruminant production in the 
United States. J. Anim. Sci. 75. 630-640. 
 
 


Barbados Blackbelly x Dorper F1 jerkék petefészek működése kondíciójuk tükrében

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/105578/file_up_04_Gyimothy.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Barbados Blackbelly x Dorper F1 jerkék petefészek működése kondíciójuk tükrében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Debrecen Electronic Archive