A repce intenzív termesztéstechnológiájának, a vetésterületének növekedése és a hazai ellenálló
fajták hiánya számos meglévő gombás betegség előretörését és új betegségek megjelenését teszi lehetővé. Ezek
közé tartozik a repce fómás megbetegedése is. Hazánkban ez a kórokozó 2008-ban súlyos terméscsökkenést váltott
ki a korábbi évtizedekhez képest. A vizsgálatok eredményei szerint a Phoma lingam egyre nagyobb károkat okoz
a hazai állományokban, továbbá hatással van a repce glükozinolát tartalmára. A Debrecen közeli (Kismacs)
területről gyűjtött levél- és szár mintánkból tiszta tenyészetett állítottunk elő, majd abból szuszpenziót
készítve, mesterségesen inokuláltuk a cserépbe vetett repcenövényeket. A fertőzött egyedeket vizsgálni kezdtük
az inokulálás napjától kezdve egyenletes időközönként. Megfigyeléseink alapján elmondhatjuk, hogy a kórokozó
mesterséges körülmények között is a jellemző tüneteket produkálta. A megfigyelésünk második része arra terjedt
ki, hogy a gomba izolátumok (HSZ1, HSZ2, HSZ3) tenyésztelepei milyen intenzitással fejlődnek a különböző
táptalajokon (maláta-agar, zabliszt-agar és repce-agar táptalajon). Mindhárom izolátum esetén azt tapasztaltuk,
hogy repce-agar és zabliszt-agar táptalajon a tenyésztelepek növekedése sokkal dinamikusabb volt, mint
maláta-agar táptalajon. A kórokozó elleni védekezésről elmondható, hogy nagyon fontos az agrotechnikai szempontok
figyelembe vétele, amelyek a kémiai védekezés sikerességéhez is nagyban hozzájárulnak. Többek között ide
tartozik a vetésváltás, az optimális tőszám betartása, a tápanyag-utánpótlás valamint az egészséges vetőmag
használata. E tudományos kísérletet a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Tanszékén
végeztük el.régi képzésagrármérnő
