Bevezető p. 5-7.
IMRE LÁSZLÓ: A romantikus irodalomalapítás ambivalenciái
(Kisfaludy Károly) p. 7-22.
TAXNER-TÓTH ERNÕ: Töredékek. (A karthausi újraolvasási kísérletébõl) p. 22-40.
KONDOR TAMÁS: Katarzisértelmezések a XIX. századi magyar
tragikumelméletekben. (Kölcseytõl Péterfy Jenõig) p. 40-65.
BÉNYEI PÉTER: Elbeszélések a személyiség identitásvesztésérõl
(Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán) p. 65-84.
GÖNCZY MONIKA: Az Özvegy és leánya szövegvilágai
(Palimpszeszt-kedély) p. 84-114.
S. VARGA PÁL: Szentenciák és kontextusuk Az ember tragédiájában p. 114-128.
BLASKÓ KATALIN: Hatalom, legitimáció, karizma
(Arany János: Buda halála) p. 128-143.
ÁCS GÁBOR: Adalékok Kiss József pályakezdésének vitatott kérdéseihez p. 143-157.
SZABÓ LEVENTE: "Hogy a nemzet magára ismerjen benne"
(Gyulai Pál kritikai normarendszere és a nemzeti nagyelbeszélések) p. 157-180.
NAGY MIKLÓS: Az újjászületés, újjáteremtés és a sziget
(Jókai két mitikus motívuma) p. 180-189.
SZEREDI ORSOLYA: Mitopoétikai és etnográfiai elemek a novellaciklus
egységesítése szolgálatában. (Mikszáth Kálmán: A jó palócok) p. 189-201.
KUNKLI ENIKÕ: "Nagyot koppan akkor, azután elhallgat" -
avagy az önmagát olvasó (nyom)olvasás mint antimûfaj
(Mikszáth Kálmán: A sipsirica) p. 201-220