Hortobágyi, Tibor

EKE Repository of Publications

DR. HORTOBÁGYI TIBOR, tanszékvezető főiskolai t a n á r : (íj Chodatella Magyarországból Chodatella symmetrica Hortobágyi nova species — 9 eredeti ábrával — A Szelidi-szikestó 1951. évi júliusi nyíltvízi planktonjában szokatlan alakú, eddig még le nem írt Chodatellára lettem fi-gyelmes. A növénykék egysejtűek, elölnézetben oválisak, vagy egyik végükön kissé szélesebbek, megnyúlt tojásformájúak. Fe-lülnézetben körvonaluk szabályos kör. Sejtvégeken egy-egy haj-lott, 8—10 mikron hosszú erőteljes tüskét hordoznak. A növény-kék hossza tüskék nélkül 10-13 mikron, szélessége 5-6 mikron. A sejtüreget egy nagy chloroplastis teljesen kitölti, ennek közepe-táján meglehetősen nagyméretű pyrenoida látható. A szaporodás autospórákkal történik. Eddig csupán sejtenként 2—2 autospóra képződését figyelhettem meg, amelyek a sejtfalat felszakítva szabaddá válnak s teljes méretű növényekké nőnek. Az új zöldalga a Chlorococcales rendben a Chodatella ba-latonica Scherffel algához áll rokonságilag a legközelebb. Ezt a növényt Scherffel Aladár a Balatonban találta. Ennél a bala-toni növénynél is a pólusokon alakulnak ki a tüskék s ezek szá-ma a felső póluson 2—3, az alsón 1, ritkábban 2. Scherffel nö-vényétől a Szelidi-tóban talált az alábbiakban tér el: 1. A pólusokon 1 — 1, s minden esetben hajlott tüske ül. 2. Nagyobb méretű. A Chodatella balatonicával való közeli kapcsolatot egy ab-normis alakulású példány is alátámasztja. A Szelidi-tóban a jú-liusi anyagban olyan példányra akadtam,, amelynek az alsó pó-lusán 2 erőteljes hajlott tüske volt (fig. 6—7.). Az új növény hajlott tüskéit azért hangsúlyozom, mert Scherffel növényein a tüskék inkább merevek, kevéssé hajlottak. Ezt tapasztaltam a balatonbogiári nyíltvízi és a hortobágyi halastavakban megfi-gyelt Chodatella balatonica algákon is. Scherffel leírásában azt mondja, hogy az alsó póluson a tüskék száma 1, ritkábban 2. 415, A Balatonban és a hortobágyi halastavakban sok Chodatella ba-laionicát láttam, azok közül egy sem volt olyan, amelynél az egyik sejtvégen csupán egyetlen tüske fejlődött volna ki. Min-den példányon a pólusok 2—2 tüskések. Scherffel eredeti áb-ráin az egytüskés növények alsó tüskéje minden esetben egye-nes és merev. Az új Chodatella a genusban különleges helyet foglal el. Tüskéinek a száma a legkevesebb, emellett a Scenedesmus nem-zetség felé építi ki a rokonsági kapcsolatokat. Az irodalom ugyanis több esetben ad hírt egysejtű, magában álló Scenedes-musokról. Magam is több Scenedesmus fajnál már megfigyel-tem egysejtű, a Scenedesmusok között rendellenesnek mond-ható .,coenobiumökat." Ilyet láttam a Scenedesmus falcatus Chod., a S. acutus (Meyen) Chod. és a Szelidi-tóból leírt 5. acutus var. globosus Hortob. (1954, fig. 64—67) algáknál,, A növény a Szelidi-tó 1951. évi 456. számú, július 24-ik) gyűjtésében található. A vizsgálati anyag 4 m mélyről 5 víz-oszlop planktonját tartalmazza. A phytocoenosis a gyűjtőév fajokban leggazdagabb növénytársulása. A 63 meghatározott al-gából Euglenophyta . ' 6 Pyrrophyta 2 Chrysophyta, -Xanthophyceae 1 Chlorophyta, Chlorophyceae 37 Chlorophyta, Conjugatophyceae . 2 Adelomycetes . . . . 1 Összesen: 63 Quantitative számottevőbb szervezetek: Lyngbya limnetica Lemm 4 9 , - % Oscillatoria limnetica Lemm. 24,3 7o Ankistrodesmus falcatus var. acicularis (A. Br.) G. S. West 8 , - % Lyngbya bipunctata Lemm. 7 - % Dictyosphaerium pulchellum var. minutum Defl. 3 , - % Anabaenopsis nadsonii Woronichin 2,4 % Synechocystis salina Wislouch 1,7 % Microcystis holsatica Lemm. 1,5 % Colacium vesiculosum Ehr. % Összesen 97,9 % 416, 4 A 63 meghatározott szervezetből 9 a phytocoensis 97,9%-át foglalja el, míg a visszamaradó 54-re csupán 2,1% jut. A tel-jes phytocoenosis quantitativ összetétele: Cyanophyta . 86,6 % Euglenophyta 1,3 % Chyrsophyta, Xanthophvceae + Chrysophyta, Bacillariophyceae + Pyrrophyta . - + Chlorophyta, Chlorophyceae • 1 2 , -Chlorophyta, Conjugatophyceae + Adelomycetes . + Összesen: 99,9 % A hiányzó 0,1% a -f jellel megjelölt növénycsoportokra jut. A phytocoenosis tehát kimondottan Cyanophyton társulás. A v e r t i c a l i s gyűjtések domborítják legjobban ki a Szelidi-tó Cyanophyton jellegét. A Cyanophyta %-os jelenléte a verti-calis planktonban csaknem háromszorosa, mint a felszíni réte-gekből vett, mozgó csónakról gyűjtött horizontalis planktonban. A Chodatella symmetrica Hortob. a tó coenoxen tagja. Felhasznált i r o d a l o m Literatura Choclat, R.: Scenedesmus. Extráit de la Revue d'Hydrologie III. Année No.3—4. Aarau 1926. Fott, B.: A monograph of the genera Lagerheimia and Chodatella. Vestnik Kralovske Ceské Spolecnosti Nauk. III. Praha, 1948:1—32. Hortobágyi, T.: Les nouveaux micro-organismes de l'établissement piscicole de Hortobágy et du lac de Szelid. — Acta Botanica Acad. Scient. Hungáriáé I. 1—2. Budapest, 1954: 89—123. Hortobágyi, T.: A Szelidi-tó mikrophytocoenosisai. — Kézírat (in litt.). — 1—135, fig. 1—270 + 10 diagramm, 29 graphicon, '8 térkép. Kol, E.: Bodenalgen des Balaton-Sees. I. — A Balaton medre talaj-algái. — Magyar Biol. Kut. Münk. X. Tihany, 1938: 161—170. 27 Az Egri Pedagóg ia i F ő i s k o l a É v k ö n y v e 417 TIBOR HORTOBÁGYI: Chodatella symmetrica Hortobágyi nova species Haec nova planta in phytocoenosi apertae aquae Juliae a. 1951. la-cus Szelidi nitrum continentls inventa est. Exemplar aquae de die 24. mensis Juli Nr. 456. plancton verticale 5 coilumnarum aquae ex altitu-dine 4 m sumptarum continebat. Cellulae ovoideae vel uno in fine pau-lum latiores. In polis singulae setae 8—10 fi. longae. Longitudo plan-tularum sine setis 10—13 n, latitudo 5—6 ja. Cellulam una chloroplastis magna penitus implet, cuius circa medium magna pyrenoida cerni potest. Propagatio autosporis. Proximum ad viridem algam Chodatella balatonica Scherffel adest, Differt ab ea: 1. singulis setis in polis sedentibus, semper inclinatis, 2. maiore dimensione. Chodatella symmetrica Hortobágyi paucissimas setas inter membra generis habet. Adiacet generi Scenedesmus quoque. De Scenedesmis unicellulis, solitariis litterae iam saepenumero tradebant. Apud algas Scenedesmus falcatus Chod., S. acutus (Meyen) Chod. et communicatas ex lacu Szelidi S. acutus var. globosus Hortob. ipse quoque vidi „coeno-bia" unicellula, quae inter Scenedesmos extraordinaria nominari pos-sunt. (cf. Hortobágyi, 1954. fig. 64—67). In phytocoenosi coniuncte 63 varias plantas determinavi, Chodatella nova mem brum coenoxenum phytocoenosi s definite Cyano'phyta erat. Condiciones ad qualitatem et quantitatem pertinentes tabulis texti Hun-garici amplius illustrantur. DR. HORTOBÁGYI TIBOR : Uj Chodatella Magyarországból c. cikkének á b r a m a g y a r á z a t a : 1—7.: Chodatella symmetrica Hortob. n. sp. — Nagyítás: 2500 X. 5.: felülnézet, a többi elÖlnézet. — 6—7.: abnormitas. 8—10: Chodatella balatonica Scherffel . — Nagyítás: 2000 X. 418, 

Új Chodatella Magyarországból

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1643/1/415-418_Hortobagyi.pdf

Új Chodatella Magyarországból

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications