Estók, Bertalan

Milinki, Éva

EKE Repository of Publications

- 15 -ESTÓK BERTALAN —  MILINKI ÉVAPLANKTON VIZSGALATOK A MARKAZI TÁROZÓNAbstract: We carried out our investigation in the Márkáz reservoir in May and August of 1987. We observed the developmerit of plankton population in spring and summer. During the period of the investigation was developed very rich phytoplankton population by the effect of large quanti ty of organic materials. We experienced Bacillariophyceae domination in spring and at the end of summer. In the mjddle of summer was Chlorophyta domination. In August on the west part of the rosorvoir wnn complnt|y covered by algáé of the species Aphanizoinenon flos-aquae which species supressed the other organisms. At the same time we experienced the elimination of zooplankton population. In the combination of zooplnnklon was important difference at the different parts of the reservoir. Un the basis of our findings zooplankton is nőre sensitive to the enviromenl.nl effects than phytoplankton.Vizsgálataink objektumául választott Markazi tározó Márkáz községtőlDK-re, a Malom és a Hátra, valamint a Nyiget-patak völgyében található. Atározót 17,2 m magas és 312,5 m hosszú völgyzárógát emelésével hoztáklétre, 1968-ban helyezték üzembe. A maximális duzzasztási vízszinthez3tartozó tározó felület 170 ha., térfogata 8,5 mi Ilimé rn . Átlagos víz-3 2mélység 10 m, Q 10 m /s. A vízgyűjtő területe 50 km . ma xA víz utánpótlást a Malom- és a Hátra- patakok, valamint a( Bene övcsatorna biztosítja. Túlfolyó vizét a Nyiget-patak vezeti el. Tölthető még a tározó távvezetéken a domoszlói Mrozóból és a keleti bányamező víztelenítő kútjaiból. A tározót árvízvédelmi, öntözési és hűtővíz biz-tosítás céljából hozták létre, de ezen túlmenően jelentős szerepet ját-szik az üdülési és sportolási igények kielégítésében is.- 16Vizsgálataink során a viz kémiai és biológiai paraméterei alapján megpróbáltuk megállapítani a Markazi tározó vízminőségének jellemző té-nyezőit .A tározó környezete, környezeti adottságokAz antropogén hatások széles skálája figyelhető meg a Markazi tározó esetében. Ipari jellegű szennyezés mellett elsődleges a vízgyűjtő terület településeinek szennyező hatása. A tározót tápláló vízfolyások nagymeny- nyiségű hordalékot juttatnak a tározóba. Hordalékfogó sem a patakoknál, sem a csapadékvizes árkoknál nem épület. A hordalékkal együtt szerves-anyag is bemosódik.A tározó ÉNy-i részén települt Márkáz község, melynek csatornázása jelenleg megoldatlan. A községen halad át a Malom- és a llátra-pntak, me-lyek változóan szennyezett formában érik el a tározót.A Malom-patakot a községben található intézmények tisztított és tisztítatlan szennyvizein túl a háztartásokban keletkező kommunáik; szennyvizek és az állattartásból eredő szerves szennyezés terheli.A Hátra-patak fő szennyezését a patak mellé telepített szeszfőzde jelenti. Ehhez járul még a patak közelében található növényvédőszer rak-tár szennyezése.A tározó körül kb. 277 db hétvégi telek került kialakításra. A hét-végi üdülésen túlmenően fontos a horgászati célú hasznosítás is. Évente 100 q növényi etetőanyagot juttatnak a tározóba.A felsoroltakból is kitűnik, hogy elsődlegesen szerves eredetű szennyezés éri a tározót, melyet mind a kémiai, mind a biológiai vizsgá-latok alátámasztanak.Mintavételi pontok, vizsgálati módszerekHat mintavételi pontot választottunk ki a tározón, melyek legrepre-zentatívabban tükrözik, a tározó vízminőségének alakulását, illetve a tá-rozót érő hatásokat. A kiválasztott mintavételi helyek a következők.(1. ábra) 1- 171. mintavételi hely2. mintavételi hely3. mintavételi hely4. mintavételi hely5. mintavételi hely6. mintavételi helyBene övcsatorna befolyásánál Malom-patak befolyásánál Hátra-patak befolyásánál Tározó hossztengely Északi pont Tározó tiossztengely Közép Tározó hossztengely Déli pontAz egyes mintavételi helyeken az algológiai vizsgálatokra egy-egy liter vizet vettünk sterilizált üvegekbe. Tooplankton vizsgálatra 20 li-ter vizet 23-ös lyukbőségű plankton hálón szűrtük át. A mintákat n víz-felszíne alatt 20 cm mélységből merítettük.A kémiai vizsgálatokat az MSZ 440 és a KGST kémiai vizsgálatok irá-nyelvei alapján végeztük. A piánk Lun szervezetek meghatározása a birto-kunkban lévő határozókönyvek segítségével történt.A vizsgálatokat 1907 májusában és augusztusában végeztük. A vett mintákat jégakkuval ellátott hűtőtáskában szállítottuk laboratóriumba. A qualitatív algológiai vizsgálatok elvégzéséhez planktonhálós mintavétel is történt, mely anyagot a helyszínen fixáltuk I-3K nátriumacetát oldat-tal, valamint formaiin hozzáadásával.Vizsgálati eredményekA plankton vizsgálatok a fito- és zooplanktun kvalitatív vizsgálatá-ra terjedtek ki a fent említett időszakban. (1., 3. táblázat)ESZTERHA"Y k a r o l y'<75 F.':s!to!aKÖW VT.V?. \  — EgerIdőleges:18/ _Mintavételi helyek a M arkaz i, / 4. a U a /Ei *ta ro zonic)/ .}i / ///\\íi//0000M iníuvéioll h e !v e k- 19 -A Markazi tározó algáinak taxonómiai felsorolása (1. táblázat)1907. májusBene öves. Malom-p. Hátra-p. Tározóbefolyás befolyás befolyás t Közép DCyanophytaMicrocystis aeruginosa - + - - - -EuglenophytaTrachelomonas volvocina + + + + + +Trachelomonas granulosa + - + + + -1-Trachelomonas hispida - ■4* - - - -Trachelomonas ovata - + - - -  . -Trachelomonas raciborskii - - - + - -Euglena oxyuris - + - - - -Euglena acus - - -f - -Chrysophyta Cyclotella bodanica + + + + + +Cyclotella comta + + - + t- -4-Cymatopleura solea + - - - - -Diatoma vulgare - - - - - -Navicula viridula + -  ’ - - -Navicula crytocephala - - - - - -Navicula laterostrata - - - - - -Nitzsia sigmoidea + - - - - -Surirella ovata - - - - - +Synedra acus - + f + + -Synedra ulna + + + + - -- 20Bene öves. befolyásMalom-p.befolyásHátra-p.befolyás ÉTározóKii/öp 0ChlorophytaAnkistrodesmus falcatus + + + + +Coleastrum microporum + - - + - +Crucigenia rectangularis + + + - *4*Crucigenia tetrapedia + - - + - +Kirchneriella lunaris - - - - + +Oocystis lacustris + - 4 r 4Pediastrum simplej< - - + - _ | -Scenedesmus spinosus + - - - - -Scenedesmus acuminatus - + + - + +Scenedesmus ecornis - - - - + +Scenedesmus quadricauda + + * ♦Tetraedron minimum + - + 4- - -Tetraedron caudatum + - - - - -1907. májusBene öves. Malom-p. Hátra-p. Tározóbefolyás befol)is befolyás É Közép DCyanophytaAphanizomenon flos-aquae 4- 4- 4- 4- 4- 4Microcystis aeruginosa - 4- 4- 4- 4- 4-Oscillatoria ainimalis - - - - - -- 21 -Bene öves. Malom-p Hátra-p. Tározóbefolyás befolyás befolyás £ Közép UEuglenophyta Euglena virldis Phacus pleuronectes Trachelomonas granulosa Trachelomonas hispida Trachelomonas volvocina+ - +  +  ++  -  +  -i+ +  + -Chrysophyta Cyclotella meneghiana Amphora ovális Fragilaria crotonensis Melosira granulata Melosira variáns Navicula cryptocephala Navicula cuspidata+ + + + +  +  -  -_  +  -  -+  +  . -  -  * - +  +  +-  +  ‘ +  -  +  -  -  -ChlorophytaAnkistrodesmus falcatus - -Chlamydomonas simplex - +Crucigenia rectangularis - -Dictyosphearium pulchellum - +Oocystis lacustris - -Pediastrum boryanum - +Pediastrum duplex -Pediastrum simplex - -Scenedesmus acuminatus - -Scenedesmus ecornis - -Staurastrum paradoxum - --  +  *--  +  -- + ++ + ++  -  -+ + -- + +_ -  +- + +-* +  “Pyrrophyta+ +Ceratium hirudinella +- 22 -Algaszám alakulása a Markazi tározó egyes mintavételi helyein(2. táblázat)1987. május1. Bene övcsatorna befolyásánál2. Malom-patak befolyásánál3. Hátra-patak befolyásánál4. Tározó, hossztengely Észak 3. Tározó, hossztengely Közép 6. Tározó, hossztengely Dél700.000/1 660.000/1 600.000/1 420.000/1 520.000/1 490.000/1mezo-eutrófmezo-eutróf,mezo-eutróftmezotrófmezo-eutrófmezotróf1987. augusztus1. Bene övcsatorna befolyásánál2. Malom-patak befolyásánál3. Hátra-patak befolyásánál4. Tározó, hossztengely Észak5. Tározó, hossztengely Közép6. Tározó, hossztengely Dél3.360.000/1 hipertrófikusAphanizomenon produkció 3.340.000/1 2.290.000/1 , 1.400.000/1 8.600.000/1 27.000.00071flos-aquae tömeg-en l.rnT eutróf eutróf eutróf eu-politróf- 23 -A Markazi tározó zooplanktont alkotó fajainak taxonómiai felsorol ága(3. táblázat)1987. májusBene öves. Malom-p. Hátra-p. Tározóbefolyás befolyás befolyás É‘ Közép IDRotatoriaBrachionus calyciflorus +Brachionus quadridentatus +Brachionus urceolaris '+Brachionus urceus +Cephalodella catellina +Colurella colurus +Fiiina longiseta +Gastropus stylifer +Keratella cochlearis +Lepadella ovális +Lepadella venifica -Notholca acuminatus +Notholca caudata +Polyarthra trigla +Polyarthra vulgáris +Pompholyx complanata +Pompholyx sulcata -Testudinella parva var.bidentata +Testudinella patina ++ + + 4- ~ + + -4-- ~ ■4 ♦ •4+ + + + +- - + + ++ + + ++ " --r - + - 4+ - + 4 -+ + + * +- + +~ _ . + ■4-“ “- 24 -Bene öves. Malom-* jj. llátra-p. Tározóbefolyás befolyás befolyás É Közép DCopepodaAcanthocyclops vernalis + + _ + + +Cyclops vicinus vicinus - - - + + +Eucyclops macrurus + - - + + +Eucyclops serrulatus + - - + +Paracyclops fimbriatus + - - - - ~CladoceraBosmina coreogni + - . - - -Bosmina longirostris + - - + +Chydbrus sphaericus + - - + - +Daphnia cucullus ' + - - + "Scpholeberis mucronata + . —‘ '1987. májusBene öves. Malom-p. Hátra-p. Tározóbefolyás befolyás befolyás É Közép DRotatoria .Brachionus calyciflorus - - * - + + +Brachionus quadridervtatus - - - + + +Brachionus urceolaris - - - + + +Brachionus urceus + + - + + +Fiiina longiseta - + + + - +Keratella cochlearis - - - + +Keratella quadrata - - - + + -- 25 -Qene öves. Malom-p. Hátrn-p. Tározóbefolyás befolyás befolyás É Közép DPolyarthra trigla 1 + + - + -Polyarthra vulgáris - - + + + -Pomholyx complanata - - L + - +Phylodina roseola - - - + + -Rotatoria rotatoria - - - - + -CopepodaEucyclops macrurus - - - + + -Eucyclops serrulatus + + - + + +Eucyclops speratus - - - i i -Macrocyclops albidus - - - + - -Paracyclops fimbriatus + - - - - -Paracyclops poppei + - - - - -CladoceraBosmina coreogni - - + + +Bosmina longirostris - - - + -Chydorus sphaericus + + - < i ‘ "1Daphnia longispina - + - + • + +Daphnia magna - - - + + -Scapholeberis mucronata var. cornuta _Simocephalus vetulus +A táblázatokból is kitűnik, hogy a fitoplankton fajok üt torz(Cyanophyta, Euglenophyta, Chorophyta, Pyrrophyta) tartoznak.Az egyes törzsekbe tartozó fajok egyer'száina alapján kiszámítottuk a- 26 -csoportdiverzitás értékeket a Shannon-Wea''er képlet segítségével, mely a minta sokféleségét két komponens, a fajgazdagság és n fnjgyekor iség eloszlás alapján adja meg.- H = PjL . In piEzek alapján az egyes mintavételi helyeken az alábbi diverzitás ér-tékeket kaptuk. _A Markazi tározó algáinak csoportdiverzitás értékei (1987. május, illetve augusztusi időszakban)(A. táblázat)1987. májusMintavételi helyek Csoportdiverzitás értékek1. Malom-patak 0,9642. Hátra-patak . 0,9323. Bene övcsatorna 0,7954. Tározó Északi pont 0,8295. Tározó Közép 0,8076. Tározó Déli pont 0,7111987. augusztusMintavételi helyek Csoportdiverzitás értékek1. Malom-patak 0,8502. Hátra-patak 1,297- 27 -3. Bene övcsatorna4. Tározó Északi pont5. Tározó Közép6. Tározó Déli pont0,0001,4400,6520,107Vizsgálati eredmények értékeléseA tározón mért kémiai paraméterek közül az oxigéntelítettség, nit-rát, ammónia és ossz. foszfor értékeket emelnénk ki. Az oxigéntelítettség vonatkozásában az alga tömegprodukció miatt magas értékeket kaptunk, kü-lönösen az augusztusi időszakban /151 %). Az éjszakai és hajnali órákban mérések nem történtek, bár eddig a tározó nagyrészére kiterjedő tömeges halpusztulást nem észleltek.A tározó északi részén, a Malom- ás a Hátra-patak vize jelentős szervesanyag bejutást jelent, és ez a hatás a tározó ezen szakszán a nit-rát, ammónia és ossz. foszfor értékekben is megmutatkozik. (Nitrát 12,0 mg/1; ammónia 0,7 mg/1; ossz. foszfor 2,10 mg/1).A bejutó szervesanyag nagy mennyisége jelentős fitoplankton népesség kialakulását teszi lehetővé. Tavaszi időszakban a fokozatos felmelegedés-sel egyidejűleg megnövekszik a mintákban a Chrysophyták száma, majd má-jusban Chlorophyta dominancia figyelhető' meg. A nyár végéti vett mintákban ismét a Chrysophyták túlsúlya jellemző. Az kovaalgák kettős maximuma jól megfigyelhető a Markazi tározó esetében. Az egyes mintavételi ttelyeken a fitoplankton népességre kapott csoportdiverzitás értékei májusban nem mu-tatnak jelentős eltérést, közel hasonló diverzitás értékek adódtak. Áz augusztusi mintákban már kifejezettebben i egfigyelhetö a mintavételi he-lyek összalgaszáma és diverzitás értéke közötti, kapcsolat.Magasabb összalgaszám minden esetben kisebb diverzitás értékkel pá-rosul. Legszembetűnőbb a Bene övcsatorna befolyásánál, ahol az augusztusi időszakban kékalga vízvirágzást észleltünk. Egyetlen faj az Aphanizomennn flos-aquae tömege? megjelenése valamennyi fitoplankton fajt kiszorított. A diverzitás értéke ezen a mintavételi helyen 0,000. A tározónak ez a partszakasza hullámverésnek erősen kitett része, így nyárvégi időszakban- 20 -gyakran észelhető vízvirágzás.A fitoplankton népesség elszaporodását követi tavasszal a zooplonk- ton fokozatos térhódítása is. A tavasz végi mintákban a znopInuk font al-kotó csoportok közül a Rotatoriák dominanciája figyelhető meg. Kevés kon-kurens faj megjelenése jellemzi ezt az időszakot. Az augusztusi mintában már jelentős számban képviselt a Copepoc i és Cladocera népesség is. Az előkerült fajok többsége euplanktonikus faj (Drachionus urceus, Brachio- nus calyciflorus, Keratella cochlearis, Eucyclops serrulatus stb.) Ezen kívül kis számban a parti szakaszon vett mintákból előkerültek vízi nö-vényzet között élő fajok is (Paracyclops fimbriatus, Scapholeberis mucro- nata, Simocephalus vetulus, Lepadella veniffea).A zooplantkon kvalitatív összetétele az egyes mintavételi helyeken eltérést mutat. A tározó északi részén, a Malom- és a Hátra-patak befo-lyásánál szegényesebb zooplankton összetétel jellemző, illetve a nyugati partszakaszon a kékalga vízvirágzás következtében teljesen eltűnnek.A tömegesesn fellépő euplanktonikus fajok elsősorban a tározó bel-sőbb, nyíltvízi területéről kerültek elő. A zooplanktont alkotó fajok zö-me algaevő, a fitoplankton szelektív, főleg nagyság szerinti legelése jellemzi őket.Vizsgálatokat, végeztünk a plankton rapszakos vertikális mozgásának megfigyelésére, cfe ennek pontos feltérképezése további vizsgálatokat igényel.Összefoglalás “ _Vizsgálataink során a Markazi tározó i'ito- és zooplankton népessé-gének változását követtük nyomon 1987 május és augusztusában.A tározó vize a háttér adatként szolgáló kémiai eredmények alapján eutróf, illetve augusztusi időszakban poli-eutróf jellegűnek bizonyult. A gazdag tápanyagellátottságnak megfelelően alakult a fito- és zooplankton kvalitatív és kvantitatív összetétele is.Az alganépességen belül a nyári időszak Chlorophyta dominanciáját követően az erőteljes eutróf jelleget jelentő kékalga tömegprodukciót- 29 -figyeltünk meg (3.360.000 i/1). Az algák csuporülivnrzi tán értékei május-ban kiegyenlítettebb értéket mutatnak, nyári időszakban a diverzitás ér-tékek nagyobb szórása figyelhető meg néhány faj dominanciája következté-ben. A zooplankton időben kis mértékben eltolódva követi a fitoplantkon népesség változását, mintegy állandó kontroll alatt tartva annak alakulá-sát. A zooplanktont alkotó fő rendszer ;ani csoportok közül a magasabb trofitást jelző Rotatoriák és Copepodák fordulnak elő nagyobb számban. A Cladocerák kisebb faj- és egyedszámban képviseltetik magukat. Fajok közül az eutróf vizekre jellemző Brachionus quadridentatus (Hermann), Brachio- nus calyciflorus (Pallas), Keratella cochlearis (Ehrb.), Polyarlhra vul-gáris (Idelson), illetve Copepodákon belül elsősorban a Cyclopoidákhoz tartozó fajok kerültek elő.A zooplanktont alkotó fajok többségét a fitoplankton szelektív le- gelése jellemzi, augusztusi időszakban a z ’oplankton erőteljes mennyiségi csökkenése figyelhető meg a kékalgák tömegprodukciója miatt. Fz a Oynnop- hyták planktonölő hatásával, illetve a táplálékösszetétel kedvezőtlen változásával függ,össze.30Keratella cochlearis (Ehrb.)öosmina longirostris (Müller)31Eucyclops serrulatus híu (Fischer)- 32Brachionus angularis (Gosse)Brachionus quadridentatus (Hormann)Brachionus caiyciflorus (Pallas)33%1. Aphanizomenon flos-aquae.u.2. Microcystis aeruginosa3.-A. Pediastuum simplcx- 34IRODALOMBarta Zs. et. al. (1976): A zöldalgák (Chlorococcales) rendjének kisha- tározója. Vízügyi Hidrobiológiái VIZDOK. Bp. 4 kötet p. 1-343. Cleve Euler, A. (1952): Die Oiatomeen von Gshweswn und Finnland..Stockholm Teil V. (Schluss) Mit 4,6 Tafeln.Dévai I. (1977): Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjének kishatározója. Vízügyi Hidrobiológiái. VIZDOK, Bp. V. kötetp. 1-220.Felföldi L. (1972): Kékalgák (Cyanophyta) kishatározója. Vízügyi Hidro-biológiái. VIZDOK. Bp. I. kötet. p. 1-279.Felföldi L. (1974): Biológiai vízininosítés. Vízügyi Hidrobiológiái VIZDOK. Bp. III. kötet. p. 1-246.Gulyás P. (1974): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója.Vízügyi Hidrobiológiái VIZDOK. Bp. II. kötet. p. 1-240.Gulyás P. (1982): Cladocera és Copepoda fajok produkciójának vizsgálata a Velencei tóban. Aquacultura Hungarica III. p. 15(3-179.Gulyás P. (1983): KGST Biológiai módszerek.Vízügyi Hidrobiológiái VIZDOK. Bp. XII. kötet. p. 1-230. Huber-Pestalozzi (1983): Das Phytoplanktón des Süsswassers. Systematik und Biologie. Die Binnengewasser Od. 16. 1. Teil. allgom leil Balualgen, Bakteren. 1-342. Stuttgart.(1942): 2 Teil, l.'Halfte. Chrysophyceen Farblose Flaggellaten Heterokonten 1-365.2 Teil, 2. Ilaífte. Dia turnéén. 365— 549.(1955): 4 Teil, Euglenophyceen 1-606.

Plankton vizsgálatok a markazi tározón

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1464/1/15-34_Estok.pdf

Plankton vizsgálatok a markazi tározón

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications