Marschall, Zoltán

Vojtkó, András

EKE Repository of Publications

MARSCHALL ZOLTÁN —  V031KÚ ANDRÁSAZ EGER-PATAK ÁRTERÉNEK NÖVÉNYZETE EÜZESAUONY KÖZELÉBENAbstract: (The vegetation of ttie inundation area of Eger-strcnm near Fü-zesabony). In the papcr is présénted Ihc vegetation nf Un; marshes and reeds formed in the inundation area oí the stream Eger/lt is typicnl that many plants are come to this area from the highlando with the water move of the Eger-stream: Fór example: Lquisetum telinatcja, Colchicumautumnale, Polygala vulgáris, Geránium pratense. There occur twu protected plants; Orchis laxiflora ssp. palustris and Iris pseudacoros. In the floristical list are included 77 plánt species. This are guarded the floristical elements of the original vegatation. Therefore the area proposed by the authors fór protaction.Bevezetés ■A Füzesabony közelében lévő mucsárr-t botanikai értékeire a Búvár 1984/5. számában dr. Endes Mihály által. írolt cikk hívta ír;.] n figyelmet. A szerző említést tesz néhány védett faj előfordulásáról, mint pl. áz Orchis laxiflora ssp. palustris,.és utal néhány táj-, illetve társulás-idegen növényfaj betelepülésére. Ez utóbbiakra vonatkozik n oi.kk címe is: "Egy patak hordta füvészkert", feltételezve, hogy néhány növényt az Eger-, patak szállított le a Bükkböl az alföldi ártérre. E híradás alapján vé-geztük el a terület részletesebb botanikai feltárását.Az Egér-patak még a század elején is széles árteret alakított ki Fü-zesabony és Mezőtárkány között. A lecsapolósok során összezsugorodott ár-térből csupán a "Dénár" elnevezésű terület maradt meg, hírmondójaként az eredeti növénytakarónak. A Dénár és szegélyzónái mintegy 50 ha kiterjedé- sűek. Területének kb. kétharmada részben vagy időszakosan vízzel borított nádas (Phragmitetum) és mocsárrét (Agrostirietum o lbae), fűzi igeiekkel (Salicetum cinereae) megszakítva. A mélyebben fekvő, vizenyős területet legtöbb helyen ültetett nyárfások szegélyez melyek gyorsítják a kiszá--  1BB -radását. Néhol közvetlenül a szántóföldekhez csatlakozik. (1. ábra)A terület flóraösszetétele érdekes, figyelemreméltó. Két védett, nö-vényfaj fordul elő:- az Orchis laxiflora ssp. palustrisnak mintegy 15 virágzó példányát ta-láltuk, de ennek legalább a kétszerese lehet a meddő;- az Iris pseudacorus a nádasban szórványosan mutatkozik, számuk mintegy 00 tő.Sok növényfaj elterjedése, minden bizonnyal, az Eger-patataiak tudható be, mely a területet időnként elöntötte. A patak vizével szállított bükki növények szaporítóképletei e mocsaras, nedves helyen kedvező életfeltéte-leket találtak megtelepedésükhöz és szaporodásukhoz.Ilyen jövevény fajoknak tekinthetjük a következőket:2- Equisetum telmateja Az 1-es területen, mintegy 150 m kiterjedésű területet borít. Az Alföldön igen ritka, a Szigetközből és a Duna-vidé- kéről ismert. Főleg hegyvidéki éger-szil ligetek növénye.- Colchicum autumnale. A 2-es és az 1-es táblában tömeges. Alföldi elő-fordulása szórványos: Kisalföld, Ouna-vidék, üráva-vidék, É-A.l föld. fő-leg a hegyi réteket jellemzi. .- Polygala vulgáris. Hazánkban kizárólag hegyvidéki réteken található, t terület az egyetlen alföldi termőhelye.- Geránium pratense. Az Alfölden igen ritka: Debrecen környékén és a Kis alföldön fordul elő. A Bükkben csak elvétve, néhány kis folton él.- Rhinanthus angustifolius. Az üde, nedves hegyi' rétek növénye. Alföldi előfordulása ritka.- Betonica officinalis. Hegyi rétek, tis:.tások jellegzetes növénye’, al-földi előfordulása szórványos. _- Cynanchum vincetoxicum. E társulásban idegen elem. főleg hegyvidéki tölgyesek és csenkeszes lejtők növénye.- Silaum silaus. Mocsár- és láprétek jellegzetes flóraelcme, de az Aljúi-don csak elvétve fordul elő (Tisza mente).A Bükk hegység tájairól kerülhettek ide az alábbi fajok is, elterje-désük az AlföldÖn nem általános:- Echinops sphaerocephalus,- Clematis integrifolia,- Lamium album.- 190 -A terület flóralistája:Előfordulási he]y1. Agrostis alba 1.2. Allium angulosum 1.3. Allium scorodoprasum • 1.4. Alopecurus pratensis 1., 2.5. Batrachium trichophyllum • ] .6. Betonica officinalis 2.7. Briza média ' 2.B. Calamagrostis epigeos 1.., 2.9. Caltha palustris 1.10. Centaurea pannonica 1.11. Chrysanthemum leucanthemum 1.12. Chrysanthemum vulgare •2.13. Cirsium canum 2.14. Clematis integrifolia 1.13. Colchicum autumnale 1.16. Conium maculatűm 1.17. Cynanchum vincetoxicum 2.18. Dactylis glomerata 1. , 219. Dipsacus laciniatus 1. , 220. Echinops sphaerocephalus 1.21. Equisetum palustre 1. , 222. Equisetum telmateja 1.23. Euphorbia virgata 1.24. Festuca pratensis ' " 2.25. Filipendula vulgáris 1.26. Gnlium boreale 1. , 227. Galium aparine 1. , 228. Galium verum 1. , 229. Geránium pratehse 1.30. Inula britannita 2.31. Iris pseudacorus 1.32. Knautia arvensis 1.- 191 -33. Lamium album 1.34. Lathyrus pratensis 1., 2.35. Lathyrus tuberosus 1.36. Leontodon hispidus 1.37. Lychnis flous-cuculi 2.30. lysimachia vulgáris 1., 2.39. Melandrium album 1.40. Mentha aquatica 2.41. Ononis arvensis 1.42. Orchis laxiflora ssp. palustris .1., 2.43. Ornithogalum umbellatum 2.44. Phragmites communis 1., 2.45. Poa pratensis 2.46. Polygala vulgáris 2.47. Potentilla anserina 2.40. Potentilla reptans 1.49. Ranunculus acris 1.50. Rhinanthus angustifolius 2.51. Salix caprea 1 •52. Salvia nemorosa 1.53. Salvia verticillata 1.54. Scutellaria hastifólia l.» 2.55. Serratula tinctoria 1., 2.56. Silaum silaus 1-57. Solanum dulcamara 1«50. Symphytum officinale 2.59. Tetragonolobus iinaritimus ' .'"2.60. Thalictruin lucidum 1., 2.61. Typha latifolia 1., 2.62. Typhoides arundinacea 2.63. Valeriána officinalis var. altissima 1., 2.64. Vicia cracca 2.192A részterületek jellemzése1.Kiemelhető és jellegzetes növények:Iris pseudacorus Orchis laxiflora ssp. palustris Colchicum autumnale Scutellaria hastifolia Equisetum telmateja Serratula tinctoria Thalictrum lucidumAz Equisetum telmateja nagy tömegben található az árok partján a vasúti töltéstől kezdődően kb. 80— 100 méter hosszúságban. További elterjedésé-nek a nád erőteljes előrenyomulása szab határt.Az Orchis laxiflora ssp. palustris elszórtan helyezkedik el a szomszédos táblával határos i területeken. Terepjárásaink során 15 virágzó pl': le lányt találtunk, de az egyedszám ennek a kétszerese is lehet.Az Iris pseudacorus elszórtan, a vízzel borított lielyeken figyelhető meg, kevés virágzó példánya volt a nyáron.A Colchicum autumnale nagy tömegben fordul elö~a nyárfás és az árok vasút felé eső szögletében, áthúzódva a patak másik oldalán lévő tábla ezzel egy vonalba eső területére. Ősszel szőnytgszerűen borítja be virágaival ezt az élőhelyet.A nádas nagymértékű térhódítása visszaszoríthatja a változatosat)!) élőhe-- lyű fűzligetet, óriás-zsurlóst és nDcsárrétet.- 193Kiemelhető és jellemző növények:Orchis laxiflora ssp. palustris Scutellaria hastifolia Lychnis flos-cuculi Clematis integrifolia Rhinanthus arigustifolius Betonica officinalis Tetragonolobus maritimus Serratula tinctoria Thalictrum lucidumAz Orchis laxiflora ssp. palustris ezen a területen is elszórtan fordul elő, 8 példányt találtunk, de itt is várható nagyobb számú megjelenése. A területen gyakoriak a fűzligetek; valamivel szárazabb talajéi, mint az előbbi. 1Összehasonlítva az előzővel, jól látszik, Imgy a vízigényen növény fajok száma csökken, és a talaj-pll-rn érzéketlen (indi fferens) fajok Szám a nő. Ez is indokolja a még meglévő, értékes növényfajuk védelmét. A telepi lelt nyáras intenzív transzspirációjával elősegíti a terület kiszáradását, veszélyeztetve ezzel a vízigényes mocsárrét vegetációját.A vizsgált területeket szegélyező utak növényfajai hasonlóak a belsőbb részekhez, kiegészülve gyomokkal, gazdasági növényekkel és "más otfvönüv fajokkal. Ezek a növények egyre jobban terjednek a temészetes társulások felé.2 .A terület növényfajainak ökológiai mutatói a hőmérséklet-, nedvcsscy- és pH-igény (T, VJ, R értékek) alapjánA 2. és 3. ábra szemlélteti az 1-es és a 2-es tábla növényfajaira jellem-ző ökológiai mutatók diagramját.1942. ábra Az 1-es terület TWR értékeinek mutatói3. ábra Az 2-es terület TWR értékeinek mutatói- 195Általában megállapítható, hogy a két terület fajai ökológiai igényben kö-zel állnak egy mórihoz.1A hőmérsékletigérlyben ("T" érték) a mérsékelt övi kontinentális erdők és sztyeppek fajai 'uralkodnak, mintegy UO Vban. A szuümediterrán, illetve atlanti-mediterrán területek növényei 13--15 %-ot tesznek ki, de 23 í^j-ban a tajgaklima növényei is előfordulnak.Az átlagos "T" érték az 1-es táblában: 5,00 a 2-es táblában: 5,11.Nedvességigény ("W" érték) tekintetében a fajok két csoportra osztliátok: többségük (kb. 60— 65 a nedvesebb, vizesebb területen él, a szárazabb, feltöltődött területekre 30— 35 %-uk jut. A kifejezetten száraz helyek a fajok 3— 4 Vának nyújtanak megfelelő biotipot. Az értékek ilyen nagyfokú szórása a terület vízellátottságát tükrözi. A nyáras és a nádas szári lő hatása nyomán az alacsonyabb "W" értékű fajuk jelennek meg, pl. Orni tho- galum umbellatum, Salvia nemorosa, Uetonica officinalis. A vizesebb fol-tokon fordul elő pl. a Solanum dulcamara, 'lymphytum ofTicinnlo, Ibnlicl- rum lucidum.Az átlagos "W" érték az 1-es táblában: 5,97 ■ a 2-es táblában: 6,10.A talaj kémhatása ("R" érték) alapján megállapítható, hogy az enyhén bá- zikus talajt kedvelő fajok dominálnak 30--40 Vban. Hiányoznak a savanyú közeget igénylők. A növények 30— 40 V a  pH-közömbüs.Az átlagos "R" érték az 1-es táblában: 3,72 a 2-es táblában: 3,00.- 196 -ÖsszefoglalásA dolgozat bemutatja az Eger-potak alföldi ár leninek növényzetét. A s/án- tóföldek által közrefogott, mélyebben fekvő, nedves, mocsaras, bio tép ér-dekes növényfajok megtelepedését tette lehetővé. Mintegy 12— 14 olyan fajt lehet felsorolni, melyek hegyvidékiek vagy alföldi előfordulásuk szórványos, ritka. Két védett növényfaj Cbrchis laxiflorn ssp. palustris és az Iris pseudacorus) teszi értékesebbé i társulást. E vízjárta bio lép gyors feltöltődését eredményezi a szegélyére telepített nyárTás. retinái] a gyomosodás is a szomszédos mezőgazdasági területek felöl. A szukcesszi- Ó5 folyamat előrehaladott állapotát az ökblógiai mutatók értékei is iga-zolják. E terület védelme ritka növényekben gazdag, érdekes, természetes színfoltot jelentene a nagy kultúrpusztasában.IrodalomEndes M.: Egy patak tordta füvészkert. Búvár XXXIX, évi. 5. sz.Soó —  Kárpáti: Növényhatározó 11. lankünyvkiadó, üp., L96U.Soó R.: A magyar növényvilág rendszertani és növényföldrajzi kézikönyve I— VI. Akad. Kiadó, Bp., 1964.Csapody I.: Védett növények. Gondolat, Bp., 1901.Zólyomi B.: Einreihung von 1400 Arten dér ungarischen Flóra in ökolo- gische Gruppén nach TWR-Zahlen. Fragmenta Botanica. Mus. Hist.-Nat. Hung., 1967.

Az Eger-patak árterének nö­vényzete Füzesabony közelében

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1472/1/187-196_Marschall.pdf

Az Eger-patak árterének növényzete Füzesabony közelében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications

Az Eger-patak árterének nö­vényzete Füzesabony közelében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications

Az Eger-patak árterének növényzete Füzesabony közelében