Kárász, Imre

EKE Repository of Publications

KÁRÁSZ IMRETÖLGYES CSERJEFAJOK GYÖKÉR-HAJTÁS ARÁNYA*ABSTRACT: (The root-shoot ratios of shrub species in oak forest) The authorexplored the root-shoot ratios of 8 shrub species (Acer campestre, A.tataricum*Cornus mas, C.sanguinea, Crataegus inonogyna, Euonymus europaeus, E.verrucosusand Ligustrum vulgare) in an oak wood (Quercetum petraeae-cerris) at Síkfőkűt (NHungary). Methods were "average shrub" and "standart ground". He determined theroot/shoot quotiens, too. They warying between 0,22, and 3,72. Their values depend on âge, position and specific characteristics of shrub. The r/s value isconsiderably higher at the individuals reproduced by vegetatíve way tlian at thosewhich reproduced by seeds. The root system makes one quarter of the wholephytomass by hectare relating to the whole shrub phytomass.A gyökér fitomassza és produkció becslése rendkívül munkaigényes. Ezért a kutatók többsége arra törekszik, hogy a növények (különösen a nagyobb méretű fásfajok) talaj feletti és talajbani részeinek mennyiségi arányait meghatározza, s a kétfrakció közötti összefüggés megállapításával olyan módszer birtokába jusson, amikiküszöböli a gyökerek kiemelésének szükségességét Ennek egyik módja a gyö-kér/hajtás hányados (a továbbiakban r/s) meghatározása. Amennyiben különböző ta-lajviszonyok (talajszerkezet, pH, pufferkapacitás, szervcsanyagtartalom) mellettmeghatározzák minél több faj r/s értékét, az ismétlő vizsgálatoknál ezen adatokegyszerűsítik a becsléseket.A "Síkfőkút Project" szünbiolőgiai kutatóprogram keretében 1979 és 1983között 8 tölgyes cserjefaj fitomasszáját és produkcióját határoztuk meg különbözőmódszerekkel. Előzőek mellett célunk volt az is, hogy a fajok és a cserjeszint egé-szének r/s értékét meghatározzuk,* "Síkfőkút Project" No.1 3 2MÓDSZEREKA cserjeszint fitomasszáját kétféleképpen "átlagos cserje" és "egységnyi terü-let" módszerrel határoztuk meg faji és frakciónkénti (lomb, ág, gyökér) bontásban.A fitomassza eredményeket Kárász—Szabd (1989) foglalta össze. A módszerekrészletes leírása Kárász (1984) munkájából ismert. Alacsonycserjének az 1 m-nélalacsonyabb, 10,0 mm-nél vékonyabb törzsátmérővel rendelkező egyedeket tekin-tettük.EREDMÉNYEK ÉS DISZKUSSZIÓVizsgálataink szerint a gyökérzet részesedése az összes fitomasszából fajon-ként a következő táblázat szerint változik:1. táblázatA gyökérzet részesedés az összesfitomasszábó %-banF A J N É V "átlagos cserje" "egységnyi" területmódszerrel számítvaAcer campestre 18,0 20,3Acer tataricum 30,8 32,2Cornus más 21,8 21,5Cornus sanguinea 44,8 30,2Crataegus monogyna 25,9 27,5Euonymus verrucosus 51,0 53,5Euonymus europaeus 51,6 40,0Ligustrum vulgare 62,5 33,1Hektáronként a cserjeszintre számítva 23,1 25,3Az egyes fajokra vonatkozóan a két módszer 5 faj esetében megközelítőenazonos r/s értékeket eredményezett. Lényeges (10%-nál nagyobb) különbség a kétérték között a Cornus sangainea, az Euonymus verrucosus és a Ligustrum vulgareesetében mutatkozik. E fajok — különösen fiatal korban - a vizsgált társulásban el-sősorban vegetatív módon szaporodnak és igen sok fiatal hajtással vannak jelen a társulásban. Ugyanakkor a magascserjeszintben kevés egyedük él. Az r/s értékekeltérése azzal magyarázható, hogy számításánál az "átlagos cserje" módszernél a 1 3 3pi*erOC'<O:y*O».N«creCE**CîtAtst<?=9>esS«O»51 -52.5 -51.6 -53-62.56 -'CO —A.c. A.t. C.m C.s. C-.má t l a g o s - c s e r j eegységnyi t e r ü l e tE.v.módszerL.v. CciC.az egész cs<?r«J e s z i n t r e szá-mit va«talaj feletti hajtásszám igen nagy értékei felfelé torzítják az értékeket (lásd még azábrát).A cserjeszint egészére vonatkoztatva a gyökérzet az összes fitomassza 1/4-ed részét teszi ki. Ezen eredmény egybevág Karizumi (1968) megfigyelésével. Ő mintegy 110 erdő állományban megállapította, hogy a fák összes biotömegéhez ké-pest a gyökértömeg aránya 25 %-os.Mindeddig azonban elsősorban lágyszárú növényfajokra adtak meg gyö-kér/hajtás hányadost. Fásszárúak közül a gazdaságilag fontos fafajakra találhatónéhány ilyen jellegű adat pl. Ovington—Madgwick (1959), Hilkenbäumer (1959),Barlow (1960), Ashby (1962), Bray (1963), Othman et all. (1988), Melzer (1962),Monk (1966) Kira-Ogawa (1968), Ledig et al. (1970, So-Jayasekara (1988),Wilson (1975).A cserjék gyökér-hajtás összefüggéseit csupán a legutóbbi években kezdtéktanulmányozni. Kummerow és társai (1977) hét chaparral cserjére adják ineg agyökerek és hajtások mennyiségi viszonyát mutató adatokat, amelyek 0,14 és 0,70közöttiek. Ugyancsak cserjék társulásban élő fajokra Miller és Ng (1977) 0,4—0,6r/s értékeket kapott. Kummerow és Mangan (1981) egy Quercus dumosa dominan-ciáju cserjés társulásban öt fajra nézte meg a gyökér/hajtás arányt és a 0,6—1,9közötti mutatókat nyert.Monk (1966) 9 fűszerű és 6 fás fajra vonatkozóan megállapította, hogy a gyökér/hajtás arányok felvilágosítást adhatnak a növények szukcesszióban betöltöttpozíciójára. Megállapítása szerint az átlag gyökér/hajtás arány az egynyári növé-nyek, fűszerű évelők, két évesek, fás évelők sorban növekednek. Ez az összefüggésazonban szűk érvényűnek tekinthető. Valószínűbb és általánosabb az r/s aránynakaz éghajlattól való függése.Monk (1966) eredményének ellentmondanak Bray (1963) adatai, aki 28 mér-sékelt égövi lágyszárú növényre és 4 fafajra közöl gyökér-hajtás arány mutatókat.A fűfélékre 0,15 és 3,06 közötti értékeket, a fákra pedig 0,10 és 0,30.Az általunk mért adatok az átlagos méretű cserjéknél az alacsony cserjeszint-ben 0,25 és 3,72 között, a magas cserjeszintben 0,22 és 0,80 között változnak.A cserjeszint egészét tekintve a fajok gyökér/hajtás aránya 0,22 és 1,65 kö-zötti értékeket mutat.A legmagasabb értékek a sarjtelep képzésre hajlamos fajoknál figyelhetőkmeg (pl. Ligustrum vulgare 1,66, Euonymus verrucosus 1,06, Euonymus europaeus1,04).Az alacsonycserjék r/s értékei a Cornus mas kivételével minden fajnál maga-sabbak a magascserjékéinél, ami arra enged következtetni, hogy az életkor jelentő-sen befolyásolja a földbeni és a talaj feletti növényi részek mennyiségének arányát.1 3 5A síkfok ti ti erdőben a nagy r/s-t mutató alacsonycserjék többsége sarj eredetű, Ta-lajbani részeikhez nemcsak a gyökerek, hanem a gyakran szár credetúp de rész tovagy egészben a talajban élő sztólók is hozzátartoznak. A nagy r/s értékeket rész-ben ezzel magyarázhatjuk (2. táblázat).2. táblázatA cserjék gyökér/hajtás (r/s) hányadosaN É V "Átlagos-cserje" módszer "Egységnyi terület"magas alacsony együt- módszercserje cserje tesenAcer campestre 1,59 0,22 0,22 0,26A. tataricuin 2,18 0,38 0,45 0,44Cornus mas 0,26 0,28 0,28 0,26C. sanguinea 2,31 0,42 0,88 0,43Crataegus monogyna 0,41 0,34 0,35 0,38Euonymus europaeus 3,72 0,80 1,04 1,15Euonymus verrucosus 2,70 0,58 1,07 0,67Lingustrum vulgare 2,58 0,46 1,67 0,49Suba (1983) megállapította, hogy azok a fajok, amelyek főleg a fényben sze-gényebb alacsony cserjeszintben élnek, nagyobb fotoszintetikus aktivitást mutatnak,mint mások. A talaj feletti hajtás tömegében (pl. Ligustrum-nál) ez nem mutatkozikmeg, azaz a hajtás nem gyarapodik a fotoszintézis intenzitással arányosan.A talajbaili részek aránya azonban pontosan e fajok kisméretű egyedeinélnagy, amiből arra következtethetünk, hogy a megkötött energia nagyobb részét e fajok a vegetatív szaporodásra fordítják.A főleg maggal szaporodó fajok (Cornus mas, Crataegus monogyna) r/s érté-keiben a magas és alacsony cserjék között lényegesen kisebb az eltérés.1 3 6I R O D A L O MAshby, W. C (1962): Root growth in American basswood. Ecology, 43. 335—339.Barlow, H. W. B. (1960): Root - shoot relationships in fruit trees. Sei. Hortic., 14.35-41.Bray, J. R. (1963): Root production and the estimation of net produetivitiy. CanJ.of Botany, 41 . 65-72.Hilkenbäumer, F. (1959): Spross- und Wurzelkronentwichlung verschiedenerObstarten während der ersten sechs Standjahre auf Lehmboden.Erwerbsobsbau, 1. 127—132.Kárász, I. (1984): Egy mérsékelt övi tölgyes cserjefajainak gyökérzete. Kandidátusiértekezés, Eger. pp. 1—110.Kárász, 1.— Szabó, E. (1989): A síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének strukturálisváltozásai 1972 és 1983 között II., Acta Acad. Paed: Agriensis XIX.Biologia, IX. 121-133..Karizumi, N. (1968): Estimation of root biomass in forests by soil block sampling.In: M. S. Ghilarov (ed): Methods of Productivity Studies in Root Systemsand Rhizosphere Organisms. Int. Symp. USSR. Leningrad, Nauka, p. 79—86.Kira, T. — Ogawa. H. (1968) Indirect estimation of root biomass incrément intrees. In: M. S. Ghilarov (ed): Methods of Productivity Studies in RootSystems and Rhizosphere Organisms. Int. Symp. USSR., Leningrad, Nauka,p.96-101.Kummerow, J. — Krause, D. — Jow, W. (1977): Root systems of chaparral shrubs.Oecologia (Berl.), 29 . 163-177.Kummerow, J. — Mangan, R. (1981): Root systems in Quercus dumosa Nutt.dominated chaparral in Southern California. Acta Oecol. (Oecol. Plant), 2(16). : 177-188.Ledig, F. T. - Bormann, F. H. - Wenger, K. F. (1970): The distribution of drymatter growth between shoot and roots in loblolly pine. Bot. Gaz,, 131 . 349-359.Melzer, E. W. (1962): Die stochastischen Beziehungen zwischen Spross- undWurzelsystem des Baumes. Archiv, für Forstwesen, 11 . 822—838.Miller, P. C. — Ng. E. (1977): Root:shoot biomass ratios in shrubs in SouthernCalifornia and central Chile. Madrono, 24 : 215—223.Monk, C. (1966): Ecological importance of root/shoot ratios. Bull. Torrey Bot.Club, 93 : 402-406.Othman, H. - Leong, S. K. — Samsuddin, Z. (1988): Root-shoot balance of Heveaplanting material. 2nd ISRR Symposium, Uppsala.1 3 7Ovington, J. 0. -- Madgwick, H. A. (1959): The growth and composition of naturalstands of birch. I. Dry matter production» Plant and Soif, 10 : 271—283.So, H. B. -- Jayasekara, K. S. (1988): The effect of root/shoot ratios on the waterrelationship of sorghum (Sorghum bicolor L. Moench), 2nd ISRRSymposium, Uppsala.Suba, J. (1983): A fotoszintetikus folyamatok dinamikája a "Síkfőkút Project"cseres-tölgyes állományban. Kandidátusi értekezés, Eger.Wilson, B. F. ( 1975): Distribution of secondary thickening in tree root systems. In:Torrey, J.G. — Clarkson,O.T. /ed/: Development and function of roots.Academic Press, London—New York—San Francisco, pp. 197—219.1 3 8

Tölgyes cserjefajok gyökér-hajtás aránya*

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/899/1/132-138_Karasz.pdf

Tölgyes cserjefajok gyökér-hajtás aránya*

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications