A tanulmány a magyar igazságszolgáltatás színvonalának empirikus módszerre alapozott értékelésére vállalkozik. Az 1997-es, a bírósági hierarchia rendszert, a bíróságok igazgatását, és az eljárásjogi keretet is alaposan megváltoztató reform még az európai uniós csatlakozásra készülés jegyében zajlott, és kifejezetten európai mintákat követve kívánt az igazságszolgáltatás minőségén javítani. A 2010-ben hatalomra jutó Orbán kormány immár Uniós tagként valósított meg egy olyan reformot, ami nemzetközi szervezetek, Uniós intézmények erőteljes kritikáját váltotta ki. A reform egyes, a bírói függetlenséget féltők tiltakozását kiváltó elemeit a törvényhozó a minőségi, hatékonysági szempontok előtérbe helyezésével indokolta. A minőség és hatékonyság mérése és más országokkal való összevetése igen nehéz vállalkozás, ami az egyes jogrendszerek igazságszolgáltató rendszereinek különbségére vezethető vissza. A módszertani nehézségek ellenére mégis kísérletet teszünk arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás állapotáról kórképet készítsünk, és ahol lehetőség adódik, az uniós országok igazságszolgáltatásának állapotával összemérjük
