Varga, Gyula, H.

EKE Repository of Publications

- 3 -H. VARGA GYULA IGEKÜ1Ö5 ALAKULAIA1NK SZÓEAJGYAKURISAGI JELLEMZŐI Egy szöveg lényeges tu la jdonsága i ra de rü lhe t fény a z á l t a l , hogy k i -muta t juk : az egyes szó fa jok mi lyen mértékben u r a l j á k az adot t szöveget. A k v a n t i t a t í v k u t a t á s i módszerek té rhód í tásáva l az u tóbb i időben örvendete-sen megnőtt a s z ó f a j s t a t i s z t i k a i v i zsgá la tok száma. Az i l y e n j e l l e g ű mun-kák á l t a l ában korszerű gépi fe ldolgozások eredményei. E módszernek i s vannak azonban nehézségei. Az egyik i l y e n megoldha-ta t lannak tűnő probléma: a homonimitás. (A gép t i . nem tud ja e l k ü l ö n í t e n i a vár i g é t a vár f ő n é v t ő l . ) Hasonló f e j t ö r é s t vagy bosszúságot okoznak az igekötős szavak. Közülük ugyanis fo rmá l i san csak a szövegszóként e l ő f o r -dulók kü l ön í t he tők e l , így a s z ó f a j s t a t i s z t i k á k csak az e l v á l ó igokü tőke t r e g i s z t r á l j á k . Az adatok h i te lessége így több helyen v i t a t h a t ó , a r r ó l nem i s beszélve, hogy az i gekö tők rő l a l i gha kapunk használható i n fo rmác ió -k a t . A hiba nem i s a válaszban, hanem a kérdésben b ú j i k nt?g: nem az i g e k ö t ő t , hanem az igekötős szóe lő fo rdu lásoka t k e l l v i z s g á l n i . így já runk e l az i t t következő r ö v i d s z ó f a j s t a t i s z t i k a i je l lemzésben. Arra a kérdésre keressük a v á l a s z t , liogy a különböző műfajú szöve-gekre mennyire je l lemző az igekötős a laku la tok ( t k p . szövegszók) j e l e n l é -t e , s mi lyen s z ó f a j i e losz lásba . Más fe lő l nézve: tiogyan, m i l yen s ú l l y a l s A gyakor i ság i l i s t á k így to rzu lnak e l : p l . egy szövegben az ad 120-szor , a megad 40-szer f o r d u l e l ő . De az u tóbb ibó l 15 e l v á l ó igekö tő m i a t t ad l e t t , a va l ód i e lő fo rdu lások t e h á t : ad: 105, nie gad: 55. N y i l v á n így van ez a több i i g é v e l , igenévve l , i l l . i gekö tőve l i s . (Némileg hasonló problémákat GAVR1N i s f ö l v e t az angol szóösszeté te lek kapcsán, vö: GAVRIN 1973, 196 k k . ) (gyakor iságga l ) vesznek részt, a szövegépítésben a különböző s z ó f a j ú i ge -kötős a laku la tok? Tükröződik-e az á l t a l á n o s s z ó f a j g y a k o i i s á g i t u l a j d o n -ságok a szövegnek egy l e s z ű k í t e t t ( t u d n i i l l i k az igekötős szóe lő fodu lá -sokra k o r l á t o z o t t ) t e r ü l e t é r e ? Mindebből k i d e r ü l , Imgy az egyes szöveg-fa j t ákban mi lyen valószínűséggel s mi lyen s z ó f a j i ér tékben je lennek meg az igekötős szövegszók. A kérdések megválaszolásáboz s t a t i s z t i k a i mutatókra van szükségünk. Ezek r á v i l á g í t a n a k az igekötők és az igekötős szavak t i p i k u s v i se lkedésé-re . Az i g e k ö t ő k r ő i az e lső je len tősebb s t a t i s z t i k a i k imuta tás t 3. SOL-TÉSZ KATALIN k é s z í t e t t e . A hat ő s i i gekö tő rő l szóló monográf iá jában (SOL-TÉSZ 1959) az egyes igekö töke t tá rgya ló fe jeze tek végén, mintegy függe-lékkén t t e k i n t é l y e s anyagra támaszkodó mutatókat közö l . Tá jékoz ta t nz egyes igekötők és főbb j e l e n t é s e i k e l ő f o r d u l á s i a r á n y a i r ó l . M ive l sem az egyes szövegek t e r j e d e l m é r ő l , sem a v i z s g á l t hat elem abszo lú t e l ő f o r d u -l á s i számáról nem es ik szó (csak V o s adatok szerepelnek) , így ezeket i t t nein tudjuk haszná ln i . JAKAB ISTVÁN tanulmánya i l y e n szempontból nem hagy k í v á n n i v a l ó t maga u tán . A j e l e n t ő s te r jede lmű ( 4 , egyenként százezer b e t ű j e l n y l ) szövegek-b ő l nyer t adatok korszerű módon, j ó l á t t e k i n t h e t ő csopor tos í tásban és formában k e r ü l t e k f e l do lgozás ra . (A f e l d o l g o z o t t szövegekre vonatkozó adatokat 1. JAKAB 1976, 13 . ) Az i l y e n j e l l e g ű v i zsgá la tok ma már v i szony lag egyszerűen elvégezhe-t ők . I t t ugyanis nagy seg í tséget nyú j tanak a számítógépek. Az a lább i mennyiségi á t t e k i n t é s a l a p j á t a Kossuth La jos Tudományegyetem Számítóköz-pont jában készü l t konko rdanc ia l i s ták ad ják . E l i s t á k r ó l r ész le tesen í r PAPP FERENC ( I960 és 1975). A s t a t i s z t i k a i adatok a következő szövegek a lap ján á l l t a k Össze: A) Vers: Ady Endre Vér és Arany, A magunk szerelme, A h a l o t t a k é l é n , Az u t o l s ó hajók c . k ö t e t e i (40 370: 1730)1 B) P u b l i c i s z t i k a : vá logatás az É le t és Irodalom 1900. évfolyamának c i k k e i b ő l (20 023: 1676); *LAZ e lső számjegy az összes szövegszó, a második az igekötős szö-vegszók e l ő f o r d u l á s i számát j e l ö l i . - 5 -C) Tudományos próza: N. V. Ouszlcnko: Bonyo lu l t rendszerek sz imu lá -c i ó j a . Műszaki K . , Bp. 1972 (Tö rd . : Tamkó Józse f ) , 1U0—12U. 1. (10 947: 2346); D) Spontán j e l l e g ű í r á s b e l i megnyi latkozás ( foga lmazás) ' (33 600; 3420); E) Spontán j e l l e g ű szóbe l i megnyi latkozás (beszé lge tős ) 1 (20 010; 1578). (A korpuszok ter jede lme eléggé e l t é r ő , ezér t e lsősorban nem egymás-hoz, hanem az át laghoz k e l l v i szony í tanunk , i l l e t v e a k i u g r ó e l t é r é s e k r e f i gye lnünk . A s z ó f a j i t u la jdonságokró l (megoszlás) mindenesetre j ó l hasz-nos í tha tó adatokat kapunk.) JAKAD ISTVÁN i d é z e t t á l l o m á n y s t a t i s z t i k a i v izsgá la tában — az egyes igekötők megterhel tségét (gyakor i ságá t ) t a r t v a szem e l ő t t — k i t é r az " i -ge i és nem i g e i utótagú a l a k u l a t o k " e losz lására i s ( i . m. 46) . A négy mintából nye r t adatok igen nagy hasonlóságot nutatnak az á l t a lam v i z s -g á l t , e l t é r ő műfajú és te r jede lmű szövegek ö s s z e s í t e t t m u t a t ó i v a l . Nála a 4507 e l ő f o r d u l á s "63,19 %-ában i g é v e l , 36,01 Vában nem i géve l kapcsolód-nak az igekötők" ( i . m. 47) . Én j ó v a l nagyobb anyagot (majdnem a ké tszeresé t ) v i zsgá l tam, így az e lő fo rdu lások abszolút száma i s lényegesen kü lönböz ik . Az ö t korpusz főbb ada ta i : összes szövegszó: 140 950 igekötős a l a k u l a t : 10 750 ebből e l v á l ó : 2 226 L á t j u k , hogy az ( e l v á l ó ) igekötők a szövegszóknak kb. másfél V -á t t e s z i k k i . (Az igekötős szerkezetek szórendi v iszonyaihoz vö. VARGA 1907, 110.) Ám az összes szövegszó 7,22 V a tar ta lmaz i g e k ü t ú t . Ez u tóbb i 67,2 %-a verbum f i n i t u m o s , 32,0 V a pedig más szó fa j ú . (A 4 %-os, csekélynek mondható e l t é r é s az e m l í t e t t m ű f a j i és t e r j e d e l m i különbségből adód ik . ) A vers műfajában az arány így a l a k u l : 1 Ez közel 300 ö töd ik o. tanuló í r á s b e l i és szóbe l i megny i la tko -zását ta r ta lmazza. E r r ő l rész l tesebben 1. AAPA. X V I I I / 3 . 23. 6 nem i g e i i g e i Jakabnál 73,99 % 26,01 es i t t 74,62 h 25,30 Meglepő ez az egyezés, h isz más k ö l t ő más te r jede lmű anyagát ve t tük a l apu l . Ezek után nézzük meg, hogy az egyes mintákból mi lyen adatokat nyer -tünk. Az összesí tés nemcsak a szó fa jok szövegbel i gyakor iságát reprezen-t á l j a , hanem az igekötős a laku la tok m o r f o l ó g i a i a k t i v i t á s á t i s . Mindenek-e l ő t t l e k e l l szögeznünk, hogy az igekötős szövegszók s z ó f a j i e losz lása t á v o l r ó l sem k ö v e t i az é r i n t e t t s zó fa jok á t lagos szövegbel i f r ekvenc iá -j á t . Az alapos aránye l to lódások e lsősorban abból fakadnak, hogy i t t keve-sebb s z ó f a j osz toz ik a szóe lő fordu lásokon. Je len tős e l té rések mutatkoznak az egyes műfajok ada ta i közö t t i s . A B C D E Összesen (Ady) (ÉS) (Tud.) (Fog.) (Besz.) db 'S db "0 db db i db 0 db 0, V 1291 74,62 878 52,39 781 33,29 3073 89,85 1201 72,11 7224 67,2 INF 111 6,42 148 8,83 73 3,11 211 6,17 260 16,48 803 7,47 PART 189 10,92 234 13,96 389 16,58 19 0,89 14 0,89 845 7,86 ADV 44 2,54 45 2,68 18 0,77 35 1,02 22 1,39 164 1,53 N 95 5,49 371 22.14 1085 46.25 82 2,40 81 5.13 1714 15,94 Össze-sen 1730 100 1676 100 2346 100 3420 100 1578 100 10750 100 NV ossz. 344 19,88 427 25,48 480 20,46 265 7,75 296 18,76 1812 16,86 V-t-NV 1635 94,51 1305 77,86 1261 53,75 3338 97,60 1497 94,37 9036 84,06 NV+N 439 25,38 798 47,61 1565 66,71 347 10,15 377 23,89 3526 32,30 Röv id í tések : V INF PART - o -NAGY FERENCnek 10 szövegmintából kapot t á l t a l ános s z ó f a j g y a k o r i s á g i adata i s z e r i n t a l i s t á n a főnév á l l az első helyen (25,10 h ) , ezt köve t i az ige (13,66 %). A bennünket é rdek lő szófa jok közül ezután a melléknév következ ik (11,05 h ) . Az igenevek közö t t a melléknévi, igenév (2 ,31 %) gyakor ibb, mint a f őnév i (1,09 %) és a ha tározó i igenév (0 ,35 %). (NAGY 1900, 39 . ) Ha csak az igekötős szóe lő fo rdu lásokat t e k i n t j ü k , a sorrend némi leg, az arányok alapvetően megváltoznak. A közü l t táb láza t ada ta i azt mutat -j á k , hogy az igekötős szövegszók zömét az i g e i természetűek ( i g e + i ge -név) t e s z i k k i (84,06 %) , ezek többsége ige. Fel tűnően nagy h a s z n á l a t b e l i e l t é r é s f i g y e l h e t ő meg az egyes műfajok k ö z ö t t . A szép i roda lmi szövegek-ben igen magas az igék aránya (Adynál 74,62 Vácinál 73,99; de — Ja-kab s z e r i n t — a széppróza még ve rbá l i sabb ; i . m. 47- -48) . Mindez i g a z o l -j a , hogy az igekötő e lsősorban és alapvetően az igeál lomány gya rap í tásá -nak eszköze. A s z ó f a j i é r t é k e t megvál toz ta tó továbbképzés erősen k o r l á t o -z o t t . Az u tóbb i megál lapí tásnak e l lentmondani l á t s z i k a tudományos s t í l u s adata (nem ige : 66,71 ebből 46,25 % névszó). Az el lentmondás csak a szövegszók s z i n t j é n á l l fenn. A szövegben ugyanis bizonyos névszók igen gyakran ismétlődnek ( f e l a d a t , k imenet , megoldás s t b . ) . A lexémák s z i n t j é n mérséklődik az e l t é r é s , a mo r fo l óg i a i szerkeze t re , i l l . a m o r f o l ó g i a i ak-t i v i t á s r a tehát j ó v a l kevésbé j e l l e m z ő . Kiugró és az egyes műfajokra je l lemző a mel léknév i igenevek e l ő f o r -d u l á s i aránya. NAGY FERENC adata i i s azt mu ta t ják , fxnjy ez o nagy ingado-zás szövegtani t u la jdonság ( i . m. 36—7) . Emiat t nehéz megjóso ln i az i ge -nevek arányát i s . A f őnév i igenév e l ő fo rdu lása nem annyira csapongó. Ezek többny i re e l é r i k az igék gyakoriságának egy t i zedé t (8—12 °s). Esetünkben az 11,12 Az összes igekötős igenévnek az igékhez mért aránya 25,08 % ^Spec iá l i s , l e s z ű k í t e t t anyagunkat n y i l v á n nem v e t h e t j ü k össze a t e l j e s szövegre vonatkozó mutatókkal . Ezért i t t most az igenevek e l ő f o r -du lását nem a szöveg, hanem az igee lő fo rdu lások függvényében nézzük. Ugyanezt a névszókkal nem tehe t j ük meg, mert közülük csak a deve rbá l i so -kat v i z s g á l j u k . - 9 -NAGY F . : 27,49 's, SZENDE T. : 22,42 °s, másnál j ó v a l kevesebb, vö. NAGY i . h . , KESZLER 1983. 173). Igaz tehát az az á l l í t á s , liogy az igekütős igébő l szabadon, mo r fo l óg i a i kö tö t tségek né l kü l képezhető igenév. A műfa j i sa já tosságokró l t ud juk , twgy a különböző műfajú szövegekben a főnevek és a melléknevek e lő fo rdu lása * r e n d k í v ü l e l t é r ő l e h e t , nagy-ban hozzájárulván ezze l a szöveg- és a mű fa j i sajátosságok a lak í tásához (vö. p l . NAGY 1900, 34—37; ZSILKA 1974, 15—10, 67—75; KESZLER 1900, 171 k k . ) . Esetünkben az arányuk természetesen mások, h isz i t t csak az ( i -gekötős) deve rbá l i s névszókat vesszük számításba. A m ű f a j i j e l l e g z e t e s s é -gek azonban nemhogy nem vá l toznak : még szembeötlőbbek. A min ta : (Ady-vers ) : 0,074 B M (ÉS): 0,423 C II (Tud. p r . ) : 1,309 0 II ( f o g a i m . ) : 0,027 E II ( b e s z é l g . ) : 0,067 A t e l j e s anyag: 0,237 A névszó/ ige arányok az üt mintában Igen magas névszói arány j e l l e m z i a C m i n t á t , v i szony lag magas a 0 -b e l i é r ték i s . ZSILKA TI0ÜR s z e r i n t ez a szöveg bizonyos " e x p l i c i t á s á t " i s mutat ja (1974, 72) . Ezek a számok a fogalmazás vá lasztékosságáró l és igényességéről i s áru lkodnak. A névszókat l é t rehozó mor fo l óg ia i műveletek e l ő s e g í t h e t i k a gondolat e lvontabb, tömöri t e t t e b b k i f e j e z é s é t , e lsősorban természetesen a cselekményesség hát té rbe s z o r í t á s á t . A vá lasztékosságra és az e x p l i c i t á s r a va ló tö rekvés t j e l z i a mel léknév i igenév gyakor i hasz-ná la ta i s . 1 A "névszó" j e l z e t ű csopor t ( főnév + mel léknév) további bontása a melléknevek k i s száma m ia t t nein l á t s z i k szükségesnek. Számuk egyébként a p u b l i c i s z t i k á b a n a legnagyobb: a 371 névszói ér tékű szövegszóból 30 a melléknév (12,09 %), a több i mintában jóva l 10 % a l a t t van. Zömük me l l ék -névi igenévből l e t t a lka lmai s z ó f a j v á l t á s s a l . 1 0 -A—E Nagy F . Keszler 0. minta főnév i igenév/ ige 0,000 0,094 0,111 mel léknévi " / i g e 0,169 0,015 0,117 ha tá rozó i " / i g e 0,026 0,017 0,023 Összes igenév/ ige 2,020 1,247 2,251 Az igenév / ige arányok A BUSEMANN-féle k o e f f i c i e n s e k (vö . 2SILKA 1974, 71) m i n t á j á r a k i s z á -m í t o t t indexekből l á t h a t ó , hogy az igenevek használa tá t mutató adata ink nern különböznek lényegesen más szerzőknek a t e l j e s korpuszokra érvényes m u t a t ó i t ó l . A t á b l á z a t ké t pont já l ioz szükséges magyarázatot f ő z n i . A mel-léknév i igenevek e lő ford t i lásának szeszélyes — j ó l l e h e t nem i n d o k o l a t l a n ingadozásáról már v o l t szó. Üsszesílésünkben igen magas a főnévi i ge -név indexe. Ezt az E (beszé l t n y e l v i ) minta k iugróan nngas e l ő f o r d u l á s i száma ad ja . ' Az ok a megnyilatkozásoknak a beszédszi tuációhoz k ö t é s é t , va lamint a lezárásá t szo lgá ló f o r d u l a t o k gyakor i i iaszná la ta . (01. azt szeretném még elmondani, . . . ; Azt akarom i iozzáfőzni , . . . ; Másnap már haza k e l l e t t utaznunk s t b . ) Az igekötős a laku la tok tehát — mor fo lóg ia i t u la jdonsága ik m i a t t — non köve t i k az á l t a l á n o s szó fa jgyako r i ság i rende t . Az összes igekötős szövegszó 2/3-a i ge , a maradéknak több mint a f e l e igenév. Ezt a megosz-l á s t ke resz tez ik az á l t a l á n o s m ű f a j i j e l lemzők : a kevésbé v e r b á l i s műfa-jokban ( f ő l e g a C mintában) megnő a főnevek aránya, az igényes, nagy e x p l i c i t á s ú szövegekben (0 és C min ta ) á l t a l ában nagy gyakor isággal sze-repelnek a mel léknévi igenevek. Igekötős melléknév kevés van, ezek mind mel léknévi igenévből l e t t e k s z ó f a j v á l t á s s a l . 1 Ez nemcsak az igekötősekre vona tkoz ik : az egész E mintában a főné-v i igenevek 2,77 V o t tesznek k i (NAGY F . : 1,09 KESZLER B . : 1,64 %). - 1 1 -I rodalom AAPA X V I I I : ( l öbben : ) A s z ó k i n c s f e j l e s z t é s szükségessége és lehe tősége i az á l t a l ános isko lában. Acta Academiae Paedagogicae A g r i e n s i s XVI I1 /3 . (1987) . GARVIN, Paul L. (1973) : A számítógép a természetes nyelv v i zsgá la tában . I n : A nyelvtudomány ma. (Sze rk . : Szépe György.) Gondolat K. , 1973. JAKAB I s t ván (1976): A magyar igekötök á l lományi v i z s g á l a t a . Ny tudÉr t . 91. sz. KESZLER Borbála (1983): Kö te t len beszélgetések mondat- és szövegtani v i z s g á l a t a . I n : Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana kö ré -b ő l . Tankönyvkiadó, 1903. HAGY Ferenc (1980): K r i m i n a l i s z t i k a i szövegnyelvészet. Akadémiai K . , 1980. PAPP Ferenc (1968): Amíg a gépi l i s t á b ó l o lvasható tanulmány l e s z . Nyr. 92: 321—333. PAPP Ferenc (1975) : Konkordancia: í r ó i szótár e lőkész í tése számítógépen. Nyr. 99: 351—355. J. SOLTÉSZ Ka ta l i n (1959): Az ős i magyar igekötők. Akadémiai K. 1959. VARGA Gyula (1987): Tgekötős szerkezete ink szórendi j e l l e m z ő i . Acta Academiae Paedagogicae Ag r i ens i s XV I I1 /3 , 107—119. ZSILKA Tibor (1974): S t i l i s z t i k a és s t a t i s z t i k a . Akadémiai K. 1974. Abs t rac t : (Par t oí Speech D i s t r i b u t i o n and Frequency of Words w i t h Verbal P re f i xes ) Word c lass s t a t i s t i c s , wrongly , on ly record separable verba l p r e f i x e s . We examine here a t o t a l of 10,750 words w i t h verbal p r e f i x e s found in f i v e t e x t s of d i f f e r e n t genres ( w i t h a sum t o t a l of about 150,000 words). The quest ion we want to answer i s w i th what frequency and r e l a t i v e d i s t r i b u t i o n the d i f f e r e n t c lasses of words w i t h verba l p r e f i x e s (ve rb , i n f i n i t i v e , p a r t i c i p l e , gerund and noun) take p a r t i n t e x t b u i l d i n g . 

Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői.

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/441/1/3_Varga.pdf

Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

EKE Repository of Publications