Nánási, Miklós

Nánási Miklós

University of Szeged

!277 kifejező készség fejlesztésére, végül egyéni élmények elmondatása is ilyen célzatú. Hasznos stílus-gyakorlásnak bizonyul az osztály bíráló tevékenysége és irod. tört. órán a tervszerű szövegvizsgálat. Sok értéke van a mindennapi tanulással kapcso-latos fogalmazványoknak. Dr. Zsindely Katalin az egyetemes történelem tanításának módszere a tanító-képzőben c. alatt tüzetesen szól a tárgy tanításának általános előkészítéséről, arról: hogyan lehet a tanítóképző 3 osztályában az anyagot helyesen elosztani, a szemlél-tetési eszközöket felhasználni, pl. a képzőművészet alkotásait: szobrokat és képeket a kor lelkének és törekvéseinek megismertetésére. Az anyag részletes tárgyalásában a következő feltételeket hansúlyozza: a tanárnak legyen alapos szaktudása, a kor lelkével hangulatilag azonosuljon és legyen szemléletes, eleven stílusa. Az egyes okt. egységek feldolgozásában két feladat álljon szemünk előtt: forrjon egybe a tanár és az osztály közös munkája, a tanítás pedig keltsen élményt a növendék lelkében. Az élettől nem szabad elszakadni tanításunkban s a nemzeti öntudat kialakítására egy alkalmat sem szabad elmulasztanunk. Dr. Juhász Béla. Protestáns Tanügyi Szemle. XI. évf. 3. szám. Trócsányi Dezső: Spengler mint nevelő. Az „Untergang" nihilizmusa után a „Neubau des deutschen Reiches" (924) c. művében kultúránk továbbélését, sőt új ha-ladását hirdeti Spengler. Ebben az új haladásban jelentékeny szerep jut a nevelés-nek. A munka harmadik fejezete „Die Erziehung — Zucht oder Bildung" címen fog-lalkozik a nevelés kérdésével. Spengler pedagógiai elveit a következőkben foglalja össze: „legyen iskolánk és nevelésünk az élethez közelebbáló, törekedjünk ifjainkat nyitott szemmel néző érdeklődés alapján szemfülesebbé, talpraesettebbé nevelni; a jelenkor problémáira, országunk európai helyzetére, veszélyezettségére és lehetősé-gére, társadalmunk s különösen a magyar társadalom megoldandó kérdéseire hívjuk fel a legfelsőbb két osztály figyelmét; hogy a tanár gyakorlatilag is iskolázott, biz-tos fellépésű, társadalmilag müveit, tapasztalásban érett, világlátott, sportoló és ed-zett ember legyen, ismerjük, el egészséges követelménynek, de tartsuk elengedhetet-lennek biztos szakképzettségét, pedagógiai készségét és tanultságát; olvassunk a mo-dern nyelvi órákon külföldi lapokat, s különösen ajánljuk az egyéni önképzésre haj-landó ifjainknak; diákjainkba neveljük bele a nemzetünk jövendő sorsába vetett bi-zalmat, a kitartásra, kemény munkára kész, elszánt akaraterőt; tankönyvei legyenek rövidek, tájékoztató olvasókönyvei eszmekeltők, szempontokat adók és távlatokat nyitók; szeresse meg a kutató munkát a könyvtárban az elit diákság; juttassuk el a vallás őszinte elfogadására és élésére s ne próbáljuk azt hiábavaló valláspótlékkal, morális oktatással s világnézettannal helyettesíteni." Zombor Zoltán dr. Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartianizmus c. cik-kében a tanítvány megbecsülő értékelésével száll síkra mestere nemes egyéniségét és pedagógiáját illető ama megállapítással szemben, amely Mitrovics nevelési rend-szerét a Herbartéval tartja rokonnak. Hamvas Gyula dr.: A középiskola legégetőbb kérdésének arcvonaláról szólva, a legsúlyosabb problémát abban foglalja össze, hogy a valláserkölcsi nevelés folya-mata alatt milyen hatásokkal lehetne az ifjúság egész lelkét a nemzeti közösségre, mint prominens értékünkre ráirányítani. E kérdés megoldása elé számtalan. akadály tornyosul, így : a háború utáni társadalmi elváltozások folytán átalakult környezeti hatások, a természet, kultúra s a ma nehéz valóságainak ezer más indítéka. A közel-!278 mult idők e kérdéshez tartozó társadalomtörténeti és pedagógiai részleteinek fel-vetésében dr. Imre Sándornak a nemzet jövő alakulását munkáló korszakos jelentő-ségű ténykedése nyer méltó megvilágítást. Vály Armand dr.: Egyéni nevelés — közösségi nevelés középponti kérdését el-sősorban az ismeretszerzést szolgáló nevelés (középiskolai) dönti el. Az ismeret a legátfogóbb szellemi közösségre nevel, az egyén szabad szellemiségét bontja ki, er-kölcsiségét a legegyetemésebb közlelkiség alapján vezeti és felébreszti a sorsközös-ség után való vágyat. Az ismeretszerzésen alapuló nevelés így lehet egyszerre egyéni és erkölcsi nemzeti, vagyis közösségi. Nándsi Miklós. Budapesti Szemle 1937..<íhárc. Melich János tanulmánya a bölcsészetkari oktatás és a középiskolai tanárkép-zés reformjához. (277-308). Annak a kulturális folyamatnak, mely az egész magyar nevelésügyet egységes szervezetbe akarja forrasztani, természetes következménye a jelső oktatás időszerű, reformja is, mely elválaszthatatlan összefüggésben van magával a középiskolai tanár-képzéssel. Régi panasz, hogy tanárképzés és tudósképzés nincsenek elkülönítve egy-mástól. Melich Jánosnak ez a beható tanulmánya rávilágít arra, hogy ez az elkülö-nítés a gyakorlatban nem is oly egyszerű, mint amilyennek elméletben látszik. Hóman Bálint vall. és közoktatásügyi miniszter a felső oktatási reform előké-szítéséül felkérte az egyetemek tanárait, hogy fejtsék ki véleményeiket. A „Bölcselet-, nyelv-, természettudomány és pedagógiai szakosztály" ülésén Németh Gyula tartott előadást: A bölcsészetkari oktatás és a középiskolai tanárképzés reformja címen. Ezt az előadást elemzi Melich János és ennek kapcsán mondja el a maga évtizedek ta-pasztalatain nyugvó javaslatait. Németh Gyula előadásának főbb pontjai ezek: 1) A bölcsészetkari tanulmányi évek elé egy előkészitő évei kellene iktatni. 2) A második és harmadik évet szakképzésre kell fordítani. 3) A bölcsészeti karon 2U—25 legyen a kötelező heti óraszám. 4) A hatodik félévben legyen a doktori elő-szigoriát, a tizedik félévben a doktori szigorlat. 5) A hatodik félévben lehet az alap-vizsga, . a tizedikben a szakvizsga. 6) A tudományos képzést elősegítő internátusok álljanak rendelkezésre. 7) Szabályozni kell a Kar mellett működő M. Kir. Középisk. Tanárképző Intézetnek a Karhoz való viszonyát (a vezetőséget öt évre a vkm. nevezi ki; a 11 tag közül 9 a Kar rendes tanára, kettő a Karon kívül álló „szakférfiú" ; a Tanár-képző ügyei nem az egyetemi, tanácson át, de közvetlenül a vkm-hez terjesztendők fel stb. 8) A tudósképzést illető előadások a Tanárképző feladatköréből kikapcso-landók; Melich János leszögezi az 1924 évi tanárképzésre vonatkozó törvényből szár-mazó előnyöket, melyek azonban mégsem küszöböltek ki bizonyos félreértéseket a Kar és Tanárképző között s a tanárképzésnek érdeke e félreértések kiküszöbölése s e fontos szempontból boncolja Németh Gyula előadását, melynek ezek a vezető gon-dolatai: I. Szelekció, hogy úgy a tanári, mint a doktori diploma értékesebb legyem 11. A tanulmányi anyag rendszeresebb beosztása. III. A Középisk. Tanárképző Intézet Karhoz való viszonyának rendezése. I. Melich János az előkészítő évet a szelekció szempontjából nem tartja kielé-gítőnek. Igaz, hogy a javaslat szerint további tanulmányokra- csak az bocsátható, aki az úgynevezett elővizsgálatot letette, de az ilyen visszavetés, nem méltányos, hiszen 

Protestáns Tanügyi Szemle : XI. évf. 3. szám

http://acta.bibl.u-szeged.hu/52819/1/nev_szem_001_277-278.pdf

Protestáns Tanügyi Szemle : XI. évf. 3. szám

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged